Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hz adóreform vitájával folytatódon az Országgyűlés ülésszaka Pénteken folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A parlamenti padsorok­ban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósí Károly, a Minisztertanács elnöke. Az el­nöklő Sarlós István bejelentette, hogy — az elfogadott napirendnek megfelelően — az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény­javaslatokat tárgyalják meg a képviselők. A két jogszabály tervezetét Medgyessy Péter pénzügyminiszter terjesztette az Országgyűlés elé. Amikor a kormány elké­szítette munkaprogramját — tanulva a múlt tapaszta­lataiból — arra törekedett, hogy ne csak a célokat, a kibontakozáshoz vezető utat jelölje ki, hanem azt az eszközrendszert is, amellyel ezt az utat -végig tudjuk járni. Ahhoz, hogy a világ- gazdasági követelmények­hez igazodó gazdasági szer. kezetátalakítás igazán meg­induljon, új ár- és adórend­szer szükséges. Ennek lé­nyege: csak azoknak a vál­lalatoknak legyen jövedel. műk, amelyek teljesítménye magas szintű és azt a piac is elismeri, önálló vállala­tok kellenek, önálló fele­lősséggel. A mi ár- és adó­rendszerünk azonban közel sem teremti meg ehhez a feltételeket. Többek között ez az oka annak, hogy hi­ányzik a gazdasági tisztán, látáshoz, a gazdálkodó szer­vezetek egységes megítélé­séhez szükséges mérőeszköz. Az adóreformmal a kor­mánynak az a szándéka, hogy olyan egységes logika szerint felépülő pénzügyi rendszer működjék, amely helyére teszi az értékren­det. A jól gazdálkodó vál­lalatoknak -adott nagyobb mozgástér révén elősegíti a szerkezetátalakítást, a mű­szaki megújulást, s ezáltal az eladósodás növekedésének mérséklését, egyszóval a magyar gazdaság teljesítő képességének javulását. A valós feltételek és kö­vetelmények érvényesítésé­vel összhangban a jövőben a nyereséget nehezebb lesz megszerezni, de a már megküzdött nyereséget a vállalatok belátásuk szerint, szabadabban használhatják fel. A változások hatására át­rendeződés megy végbe a vállalati köriben. Jobban jár­nak a kevés anyaggal, im­porttal és bérrel dolgozó, nagy, hozzáadott értéket előállító vállalatok. Olcsóbb lesz a technika és drágább lesz a rosszul felhasznált munkaerő. A feldolgozóipar leghatékonyabb vállalatai jól járnak; az összes ipa­ron belül a vállalatok 50 százaléka jobban, 20 száza­léka rosszabbul jár. a töb­bi pozíciója - változatlan lesz. Az átrendeződés valós különbségeket tükröz, ezért a kormány a visszarende­ződést meg fogja gátolni. Bízunk abban, hogy ennek tudatában a gondok elé né_- ző vállalatokat is mozgásra, változásra, felzárkózásra sarkallja majd az új felté­telrendszer. A tervezett adóreform 1968 óta társadalmunk egyik legnagyobb vállalkozása, de a reformfolyamat az adó­rendszer változtatásával sem állhat meg. Korszerűsí­teni kell hozzá az árrend­szert, hogy az árak a valós, a piacon elismert teljesít­ményeket tükrözzék. A be­vezetésre tervezett új társu­lási törvény tovább gazda­gíthatja a szervezeti formá­kat, az olyan új értékpapí­rok, mint a vagyonjegy, kincstárjegy, növelhetik a tőkeáramlásban való érde­keltséget. Ki kell alakítani a gazdálkodó szervezetek­nek a vagyon növelésében való érdekeltségét áhhoz. hogy a vállalatok hosszú és ne rövid távon gondolkodja­nak. Ügy érzem, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az adóreform nem egysze­rűen két-három új adó­nem, a személyi jövedelem- adó, az általános forgalmi adó és a vállalkozói adó bevezetését jelenti, hanem sokkal többet. Egy nálunk teljesen új pénzügyi rend­szerről van szó. A pénzügyi rendszer vál­tozása kihat az árrendszerre, módosítja a termelői és fogyasztói árarányokat és árszínvonalat is. Számítása­ink szerint a termelői árak az adóreform hatására 3— 5 százalékkal csökkennek. Azzal számolunk, hogy a fogyasztói árszínvonal az egyes fogyasztói támogatá­sok megszűnését és a termelői árak évközi növe­kedését is figyelembe véve, 1988-ban 14—15 százalékkal emelkedik. Nem1 lehet szó nélkül hagyni az árak ilyen nagy­mértékű emelkedését, mikor a kormány inflációellenes magatartásra törekszik. Ezek kiküszöbölésében, a terme­lés korszerűsítésében kell érdemben előrelépnünk, s ezzel összhangban a fo­gyasztói árak növekedésé­nek mértéke is fokozatosan mérséklődő lesz. A szokat­lanul magas árnövekedés mellett a kormány külön gondot fordít a; szociális biztonság megőrzésére, a kiegyensúlyozott áruellá­tásra. A forint becsületét nem > utolsósorban ez utób­bi adja meg. A szorító népgazdasági helyzet, és a kormányzat­nak az a szándéka, hogy ennek hatásától a legrászo- rultabbakat megvédje, saj­nos jövőre nem tesz lehe­tővé jelentős bérnövekedést. Így a központ beleszólása a bérek szabályozásába a kí­vánatosnál valószínűleg na­gyobb lesz. Meg fogjuk teremteni an­nak a lehetőségét, hogy azon vállalatok, amelyek tá­mogatások nélkül hatéko­nyan gazdálkodnak, bőví­tik gazdaságos tevékenysé­güket és kivitelüket, kitöré­si lehetőséggel rendelkez­zenek a bérfejlesztésben is, már 1988-ban. Tudjuk, hogy szükséges és indokolt vol­na az adórendszer változta­tását bérreformmal is össze­kapcsolni, ezt a szakszerve­zetek is igényelték és igény­lik. (Folytatás >a 3. oldalon) SZOVJET-AMERIKAI MEGÁLLAPODÁS Csúcstalálkozó 1987-ben Reagan elnök és Sevardnadze szovjet külügyminiszter pénteken Washingtonban bejelentette, hogy a háromna­pos szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások során a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megállapo­dás jött létre a közepes hatótávolságú és a hadművele­ti-harcászati nukleáris rakéták felszámolásáról. Ugyan' csak megállapodtak a felek abban, hogy még az idén sor kerül Mihail Gorbacsov egyesült államokbeli látogatásé' ra. ennek időpontját azonban egyelőre nem közölték. A megállapodásokról közös közleményt adtak ki. Reagan a Fehér Ház sajtótermében tette meg bejelen­tését, a megállapodás részleteiről George Shultz külügy' miniszter adott tájékoztatást. Ezzel párhuzamosan tartott sajtókonferenciát a washingtoni szovjet nagykövetségen Eduard Sevardnadze. Várkonyi Péter New Yorkba utazott Pénteken elutazott New Yorklbá dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, aki az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget vezeti. Megnyílt az őszi BNV Hazánkkal együtt 25 or­szág részvételével péntek délelőtt 10 órakor ünnepé­lyesen megnyílt a 86. Buda­pesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvásá­ra. A vásár főterét a Nem­zetközi Vásárok Szövetsé­gének emblémája és a BNV-n részt vevő országok zászlói díszítik. Itt gyülekeztek a megnyitó ünnepség vendé­gei: Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, jelen voltak a Bu­dapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetői és tagjai, valamint a hazai és külföldi kiállítók képvi­selői. A Himnusz elhangzása után Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott be­szédet. A megnyitó vendégei megtekintik a vásárt (Fotó: Szántó György) Parancsnoki értekezlet a Munkásőrségben A CSUVAS PÁRTKULDOTTSÉG PÉNTEKI PROGRAMJA Ismerkedés Gyöngyössel és körzetével Látogatás a gyöngyösi húsüzemben (Fotó: Tóth Gizella) Régi ismerősök, barátok üdvözölték egymást, amikor pénteken délelőtt a csuvas pártdelegáció tagjai megér­keztek Gyöngyösre, a váro­si pártbizottság székházához. Leonyid Jakovlev Tyangov, s az őt és társait köszöntő Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottsá­gának első titkára korábban már találkoztak Csuvasiá- ban. Akkor a mátraalji te­lepülés vezetője járt kül­döttséggel testvérterületün­kön. A jó hangulatú beszél­getésen ott volt Dudás Jó­zsef, a megyei pártbizott­ság osztály vezető-helyette­se és Kis József, Gyöngyös Város Tanácsának általános elnökhelyettese is. A tájékoztatóban a szo­kásos tények sorolása mel­lett arra is jutott idő, hogy Kónya Lajos beszámoljon vendégeinek az országgyűlé­sen szerzett élményeiről. Hiszen előző nap maga is meghívottja volt a parla­ment őszi ülésszakának. Ez­zel kapcsolatban őszintén feltárta a gondokat, de a már elhatározott tennivaló­kat is. — Szívem azt kívánja — mondotta válaszában Leonyid Tyangov —, hogy elmond­jam: emberi oldala miatt is nagyon örülök ennek a ta­lálkozásnak. Kedves nekünk ez a barátság Heves megyé­vel. s ezt központi bizott­ságunk is nagyra értékéli. A látogatás következő ál­lomása a Heves Megyei Al- latforgalmi és Húsipari Vál­lalat volt, ahol ismét meg­lepetésben lehetett része a csuvas delegáció vezetőjé­nek: Hatvanból érkezett ide üdvözlésre az ottani városi pártbizottság első titkára, Szokodi Ferenc, ö és Leo­nyid Tyangov korábban ugyanabban a tanintézetben, egy időben képezte tovább magát Moszkvában. A vállalat munkáját, párt­szerveinek tevékenységét Juhász Gyula gazdasági igazgatóhelyettes, illetve Donovár Andrásné párttitkár mutatta be. Megtekintették csuvas ba­rátaink a Mátra Művelődé­si Központot is, ahol Szívós József igazgató látta őket vendégül. Ezt követően Gyöngyöspatára utaztak. A helyi Mátra Termelőszövet­kezetben M\arsay Ervin álta­lános elnökhelyettes köszön­tötte őket, Kovács János párt­titkár társaságában. A tájé­koztató után üzemlátogatás szerepelt a programban. Mai délelőttjüket Egerben töltik vendégeink, majd a fővárosba mennek, s Buda­pest nevezetességeivel is­merkednek. Pénteken véget ért Buda­pesten a Munkásőrség ve­zető beosztású parancsno­kainak kétnapos értekezlete, amelyen Borbély Sándor or­szágos parancsnok értékelte az 1987-ben végzett munkát, s meghatározta a Munkás­őrség jövő évi feladatait. Megállapította, hogy az idén tovább erősödött a Munkásőrség társadalmi jel­lege, a foglalkozások 75 szá­zalékát szabadidőben tartot­ták 95—96 százalékos meg­jelenéssel, s kiválóan haj­tották végre a kiképzési programot. Megkezdődött a munkásőr jelöltek felkészí­tése, akiknek 40 százaléka KISZ-tag. A munkásőrök részt vállaltak az idén is a fiatalok nevelésében, 10 ezer diák nyári táboroztatásában A pénzügyminiszter expozéja

Next

/
Oldalképek
Tartalom