Népújság, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • • Össze­hangoltan Mindenki előtt ismertek gazdasági gondjaink, ame­lyek különösen az elmúlt két esztendőben erőtelje­sen kiéleződtek. A hibákat elsősorban magunkban, munkánk gyengeségeiben kell keresnünk. Az viszont eltökélt szándékunk, hogy ezen változtassunk, előbb­re lépjünk, hiszen létala­punk a nemzetgazdaság megszilárdítása. Ez pedig megköveteli, hpgy a jövő­ben nem lehet megtűrni az olyan tevékenységeket, amelyek alacsony hatás­fokba k és nem felelnek meg a hazai, illetve a nem­zetközi piac követelmé­nyeinek. Nem halasztható feladatunk, hogy csökkent­sük a veszteségeket és a termelés, illetve fogyasztás rég óhajtott egyensúlyát mihamarabb helyreállít­suk! Ezért a határozott és kö­vetkezetes cselekvés igé­nyével született meg az MSZMP Központi Bizott­ságának július 2-i állásfog­lalása a társadalmi-gazda­sági kibontakozás prog­ramjára. Előzetes viták, vélemények nyomán szüle­tett. amely megfogalmazta, hogy a jövő megalapozása egyszerre megköveteli a gazdaság modernizálását és a társadalmi-gazdasági re­formfolyamatok összehan­golt kibontakozását. En­nek megvalósítása pedig nemzeti ügy. Mint Németh Károly, az ELnöki Tanács elnöke a múlt. hét végén Nagykani­zsán, a bányásznap orszá­gos megnyitóján hangsú­lyozta: a magyar gazdaság szerkezetének, adottsága­inkkal összhangban álló, tudatos megváltoztatása jelentheti a nehézségek le­küzdésének, a stagnálásból való kitörésének fő irá­nyát. Ezért elkerülhetetlen, hogy a szerkezetátalakítás­sal együtt a veszteséges' vállalatok, gazdasági egy­ségek ügyében is konkré­tan és határozottan csele­kedjünk. Természetesen ez nem megy zökkenők, konfliktu­sok vállalása nélkül: Ugyanakkor az hosszú tá­von mégsem engedhető meg. hogy a nemzeti jö­vedelmet csupán fogyasztó, veszteséges cégeket egyre- másra mentegessék. Mind­ez óhatatlanul sok ember élet- és munkakörülmé­nyeit érinti. A foglalkozta­tásnak viszont ezt figye­lembe véve is a jövőt il­letően hatékonyabbnak kell tennie annak érdekében, hogy az ország gazdasága talpon maradhasson a tar­tósan nehéz külső feltéte­lek között is. Ez a folyamat viszont igényli a köztevékenység valamennyi területén is az irányítás színvonalának emelését, az önálló gondol­kodást és a kezdeményező magatartást. Az ország, il­letve a helyi közösségek dolgaiért való együttes cse­lekvés ugyanis nélkülözhe­tetlen feltétele a készülő stabilizációs program meg­valósításának. Ezért ma a korábbiaknáli nagyobb je­lentősége van. hogy meg­ismerjük és érdemben hasz­nosítsuk a kollektívák és az egyének jó tapasztala­tait. Mentusz Károly KÁDÁR JÁNOS FOGADTA A CSEHSZLOVÁK KORMÁNY ELNÖKÉT Lubomir Strougal látogatása Budapesten Grósz Károlynak, a Minisz­tertanács elnökének meg­hívására, hétfőn baráti munkalátogatásra hazánkba érkezett Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A magas rangú ven­déget és kíséretének tag­jait Grósz Károly, Marjai József miniszterelnök-he­lyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Je­len volt: Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. A vendéglátók és a ven­dégek kölcsönös üdvözlése után úttörők virágcsokrot nyújtottak át Lubomir Strou- galnak. aki ezt követően a repülőtérről szállására, a kormány vendégházába in­dult. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a déli ' órákban a Központi Bizottság székhá­zában fogadta Lubomir Strougalt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága elnökségének tagját, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnökét. A szívélyes, elv­társi légkörű találkozón vé­leményt cseréltek a két or­szágban végbemenő társa­dalmi-gazdasági megújulási és reformfolyamatok tapasz­talatairól, az időszerű fel­adatokról, valamint a ma­gyar-csehszlovák kapcsola­tok — elsősorban a gazda­ságot érintő — dinamikus fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi élet néhány fontos kérdését, különös figyelmet fordítva az európai biztonság és együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, valamint Kovács Béla és Ondrej Durej. Grósz Károly délután dísz­ebédet adott ^Lubomir Strou­gal tiszteletere a Parlament, ben. Az ebéden a két kor­mányfő pohárköszöntőt mon­dott. Grósz Károly pohárköszöntője Grósz Károly üdvözölte a vendéget, majd a két ország történelmi múltban gyökere­ző kapcsolatrendszerérői szólva, hangoztatta: — Pártjaink és kormánya­ink mindig nagy jelentősé­get tulajdonítottak a kap­csolatok fejlesztésének. Azo­nos elveket és célokat köve­tünk. megegyeznek alapvető érdekeink. Együttműködé­sünk fontos tényezői a szom­szédság. történelmünk egy­másba fonódó szálai, ösz- szekötő kapocs a Magyaror­szágon élő szlovák és a Cseh­szlovákiában élő magyar nemzetiség is. A Minisztertanács elnöke ezután hazánk gazdasági­társadalmi törekvéseit ismer­tetve rámutatott: a vitatha­tatlan eredmények mellett, hosszabb idő óta feszültsé­gek és ellentmondások kísé­rik a magyar népgazdaság fejlődését. Az MSZMP Központi Bi­zottsága alapvetően e ténye­zőket vette figyelembe, ami­kor az idén júliusban elfo­gadta a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját. Jelenleg a legfontosabb fel­adat. hogy következetesen végrehajtsuk az elhatározott teendőket. Ehhez nyújt se­gítséget a most készülő kor­mányprogram. A továbbiakban a magyar —csehszlovák kapcsolatok fejlődésének távlatait érté­kelve, 'hangsúlyozta: Cseh­szlovákia hazánk megbízha­tó szövetségese és kiemelke­dően fontos partnere. Hazánk érdeke, hogy a jövőben to­vább erősödjenek a két or­szág széles körű kapcsolatai, a barátság szilárd szálai. Grósz Károly szólt arról, hogy a Magyarországon és Csehszlovákiában egyaránt megnyilvánuló megújulási törekvések fontossá teszik egymás tapasztalatainak fo­lyamatos tanulmányozását, az együttműködésben meglevő tartalékok feltárását a tár­sadalmi élet minden terüle­tén. Még következetesebben kell törekedni az együttmű­ködés elmélyítését gátló té­nyezők kiküszöbölésére. A Minisztertanács elnöke végezetül megelégedésének adott hangot, hogy a nem­zetközi helyzet fő kérdései­ben hazánk és Csehszlová­kia azonos nézeteket vall, e kérdések megoldásában együtt munkálkodnak. Grósz Károly poharát emelte Magyarország és Csehszlovákia népeinek ba­rátságára, a két testvérpárt, a két' ország gyümölcsöző együttműködésére és fejlődé­sére. A testvéri ország kormányfőjének válaszbeszéde Lubomir Strougal válasz­beszédében mindenekelőtt a két szomszédos szocialista ország baráti kapcsolatainak jelentőségét emelte ki. Hang­súlyozta: — Barátságunkat kötele­sek vagyunk ápolni, szélesí­teni és megszilárdítani, a szocialista alapelvek szel­lemében, amelyek helyes és korszerű .értelmezése és tár­sadalmi gyakorlata érdekében az utóbbi időben oly sok erőfeszítést teszünk. A megújulás igénye jel­lemzi a csehszlovák—magyar együttműködés formáit és tartalmát is; a mostani meg­beszéléseknek is fő célja az új gondolkodás, az új gya­korlat meghonosítása a két­oldalú kapcsolatokban. E feladatok fogalmazódtak meg a két testvérpárt főtitkárá­nak, Gustáv Husáknak és Kádár Jánosnak tavaly no­vemberi találkozóján. A ma­gas szintű találkozón egyet­értettek abban, .hogy a két ország példaszerű, dinamikus és sokoldalú együttműködé­se a legjobb hozzájárulás a szocializmus eszmééinek va­lóra váltásához, a testvéror­szágok közösségének általá­nos felemelkedéséhez és a világbékéhez. A két ország kapcsolat- rendszerét áttekintve a mi­niszterelnök aláhúzta, hogy az állami és a pártkapcsola­tok a szocialista internacio­nalizmust példázzák. Szám­talan bizonyítéka van a gaz­dasági és a társadalmi szer­vezetek ■ kölcsönös együtt­működésének csakúgy, mint a nemzeti kisebbségek kap­csolatainak. Sikeresen fej­lődik a gazdasági együttmű­ködés is: növekszik a keres­kedelmi forgalom, a koope­ráció és a szakosítás ará­nya, s a Haldex vállalat ese­tében már a közös vállalko­zásra is akad példa. Lubo­mir Strougal ezzel Összefüg­gésben — az eddigi tapasz­talatokra, a jószomszédság- ra és a KGST-országok kö­zösségének határozataira ala­pozva — dinamikusabb, gyorsabb ütemű előrelépést szorgalmazott a progresszív ágazatokban, a tudományban és a technikában, a közös vállalkozások területén Rá­mutatott. hogy lehetőség van a fogyasztási cikkek kínála­té nak gazdagítására és a ha­tár menti együttműködés bő­vítésére. is. A nemzetközi élet kérdé­seit elemezve hangoztatta: — A helyzet megítélésé­ben teljes nézetazonosságra jutottunk. iForrón üdvözöl­jük, ihogy sikerült megállí­tani a nemzetközi feszültség eszkalációját, s hogy lépés­ről lépésre teret nyer a jó­zan ész filozófiája a külön­böző társadalmi rendszerű országok megítélésében. Országaink számára — amelyek a szocialista közös­ség nyugati peremén feksze­nek — meghatározó jelentő­ségűék a kontinensünkön fennálló viszonyok. Ezért támogatunk minden pozitív lépést a genfi és a bécsi le­szerelési tárgyalásokon, ahol az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részt vevő államai az . egész világrész együttműködését szolgáló dokumentumok ki­dolgozására törekszenek. Ügy véljük, hogy az európai együttműködés ügyét jól: szolgálhatnák a prágai gaz­dasági fórum összehívására és a humanitárius kérdé­sekkel foglalkozó moszkvai konferencia megrendezésé­re tett javaslatok is — mond­ta Lubomir Strougal, majd poharát emelte a Ma­gyar Népköztársaság felvi­rágzására, a magyar nép si­kereire és boldogulására, a Magyar Szocialista Munkás­párt forradalmi céljainak teljesülésére, a két állam barátságára és testvériségére. A díszebéd után Lubomir Strougal interjút adott a Ma­gyar Rádiónak. (Folytatás a 2. oldalon) MEGKEZDŐDÖTT AZ ÚJ TANÉV Iskolaavatás Egerben Hétfőn országszerte megtartották tanévnyitó ünnepsé­güket az alsó- és középfokú oktatási intézmények: mint­egy három és fél ezer általános, több mint ötszáz­nyolcvan közép- és 270 szakmunkásképző iskolában ren­dezték meg az évnyitókat, hogy kedden, szeptember el­sején már mindenhol megkezdődhessen az oktatás. Hét­főn diplomakiosztó és tanévnyitó ünnepséget tartottak az MSZMP KB politikai főiskoláján is. Lázár György, a párt főtitkárhelyettese üdvözölte az ünnepi esemény résztvevőit. Egerben, a Csebokszári-lakótelepen avattak egy új 16 tantermes középiskolát. Munkatársaink ide lá­togattak el. A megjelenteket dr. Göcző Gézáné, Eger Város Taná­csa művelődési osztályának vezetője köszöntötte. Kü­lön üdvözölte többek kö­zött Haffnerné dr. Miskolczi Margitot, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osz­tályvezetőjét és dr. Kovács Sándornét, a megyei tanács elnökhelyettesét. Ezután Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára mondott ün­nepi beszédet. Mint kiemel­te, a szokásosnál is jobban várta a közvélemény ezt az intézményt, mivel az egri középiskolák már nehezen viselték a zsúfoltságot. Az építést 1985 végén kezdték el: a Heves Megyei Ta­nácsi Tervező Vállalat el­képzelései alapján az Ál­lami Építőipari Vállalat húzta fel a falakat. A két­emeletes épülethez egy 648 négyzetméteres tornacsar­nok, továbbá négy sportpá­lya tartozik, amelyeket a lakótelepen élők is használ­hatnak. Az építésre és be­rendezésre 91 millió forin­tot fordítottak. A szemet gyönyörködtető iskola a nagyszerű munkát dicséri, s lassan a külső színezés­sel is megbarátkoznak a vá­ros lakói. Az intézmény átvette az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépis­kolából a számítástechnikai tagozatokat, illetve indul két gimnáziumi első osz­tály is. Ezért Gimnázium és Közgazdasági Szakközép- iskola lett. Nem előzmények nélküli ez: Eger elsők kö­zött kapcsolódott be ha­zánkban az ilyen jellegű kép­zésbe. Megfelelő személyi és tárgyi feltételek várják a diákokat, hogy középfokú számítástechnikai szakem­berek, illetve a közgazdasá­gi egyetemek és főiskolák leendő hallgatói legyenek. A két számítástechnikai gép­terem az országos átlagnál magasabb színvonalon fo­gadja a tanulókat. Nem kevés gonddal küz­dő társadalmunk és gaz­daságunk azt követeli, hogy összehangoltabb, korszerűbb legyen az oktatás és a mű­velődés. Az elmúlt tanév­ben az oktatási törvény ön­állóbbá tette az intézmé­nyeket. Élni kell a törvény­adta lehetőségekkel, hogy mind inkább igazi alkotó- műhelyekké váljanak isko­láink. Nem véletlenül épült a Csebokszári-lakótelepen ez az impozáns épület. Azt is remélik tőle. hogy e város­rész közművelődése javul­jon, hiszen nem volt ilyen intézmény e területen. Hang­versenyek, pódiumműsorok, író-olvasó találkozók, csa­ládi hétvégék és más ren­dezvények fogadására is alkalmas az aula. Ezután Németh László a városi pártbizottság és a városi tanács nevében kö­szönetét mondott a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat és a Heves Megyei Beruházási Vállalat vezetői­nek és dolgozóinak, akik ha­táridőié felépítették Eger 10. középiskoláját Végeze­tül a tantestülethez és a fia­talokhoz szólt, szép sikere­ket kívánva a tanulmányi munkában és a közösségi életben. Ezt követően dr. Sipos Mihály, igazgatóhelyettes vette át a diákság és a tan­testület nevében az új isko­lát. megköszönve a bizal­mat, a jó adottságokat, ígé­retet téve arra, hogy meg­felelően ki is használják a feladatok elvégzése érdeké­ben., A megnyitó ünnepélyes pillanatai (Fotó: Perl Márton) 4,2 MILLIÓ FORINT JUTALOM Olajbányászok ünnepeltek Közös ünnepséget tartot­tak Egerben, a Nagyalfökii Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat egri üzemének és a Kőolajkutató Vállalat eg­ri üzemegységének dolgo­zói. A Platán étteremben rendezett eseményen a ve­zérigazgatók mellett megje­lent Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizott­ságának első titkára, vala­mint Fábryné Dohai Ilona, az SZMT titkára is. Németh László beszédé­ben értékelte az ország gaz­daságának helyzetét, kiemel­ve a szerkezetátalakítás fon­tosságát. Ezután került sor a kitün­tetések átadására, amikor is 4,2 millió forint jutalmat osztottak szét. A termelők közül Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt foko­zatát kapta Lengyel Dezső. Arany fokozatban részesült Dómján András. Huszár Ist­ván, Jékli Antal, Murányi Albert, Semperger József és Szabó Győző. Ezüstöt heten, bronzot öten vehettek át. Kiváló Dolgozók hárman let­tek. Az Ipari Minisztérium Kiváló Bányász címét Sza­bó István érdemelte ki. Ugyancsak miniszteri elis­merésben részesült Gurbai József. A kutatók közül Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát kapta meg Borza Károly. Pelyhe Mihály, Tóth Géza, Horváth l^ajos, Szu- romi Antal és Szabó Berta­lan. Ezüst fokozatban ketten, bronz elismerésben négyen részesültek. A bányamentő szolgálat bronz fokozatát Antal László érdemelte ki. Kiváló Dolgozó elismerést hárman vettek át

Next

/
Oldalképek
Tartalom