Népújság, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-18 / 194. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. augusztus 18., kedd GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3LAPUNK NAPIRENDJÉN A nyári zöldség-gyümölcs ellátás Egész évi vitaminszükségletünket zöldségből és gyümölcsből ezekben a napokban raktározzuk el. A kínálatról, az árakról mindenkinek van véleménye, mert hiszen vagy vásárlóként, vagy éppen kistermelőként kerül kapcsolatba e területtel. Ebből fakadóan megítélésünk is érdekeink szerint változó. Szinte természetes, hogy a termelők az átvételi, míg a fogyasztók a magas eladási árak miatt berzenkednek. Akárhogy is van, ma Magyarországon természeti adottságaink, s mezőgazdaságunk fejlettségi szintje lehetővé teszi a maradéktalan ellátást, sőt a kertészeti termékekből nem kevés exportra is jut. A zöldség-gyümölcs áruforgalom terén azonban mindig is adódtak problémák, ütközőpontok. így van ez napjainkban s megyénkben is. Ezúttal az idei helyzetről tájékozódtunk. Olvasóink kérdéseit továbbítottuk az illetékesekhez. Rónai József, a Heves Megyei Zöldért Vállalat igazgatója több felvetésre reagált. — Miért nem követik a felvásárlási árakat az eladási árak? — kérdezte telefonon hevesi olvasónk. — Véleményem szerint a felvásárlási árakhoz igazodnak napi áraink. Az viszont gyakran előfordul, hogy ez csak egy-két nap múltán je. lentkezik. Amit ma olcsón megveszünk, az csak holnap kerül piacra. Az elmúlt hetekben például paradicsomból túlkínálat volt. Mivel a Hatvani Konzervgyár még nem vette át ipari felhasználásra, í£v nagyon sok halmozódott fel. Augusztus első hetében előfordult, hogy olcsón vettük a paradicsomot, s az csak két nap múlva került az üzletekbe ilyen alacsony áron. — Amikor a kistermelőkkel előzetesen megkötik a szerződést valamely zöldség- vagy gyümölcsfélére, ebben az okmányban miért nincs utalás az áru minőségére, illetve átvételi árára? — érdeklődtek többen is. — A Zöldért Vállalat szerződéseit első osztályú árukra kötjük meg és ezekben minden esetben jelezzük, hogy ebből hány százalék lehet másodosztályú. A mellékletben pedig vannak úgynevezett védőárak (ezt országosan a MÉM írja elő) és vannak úgynevezett garantált árak. amelynél alacsonyabb összeget nem fizethetünk. — Nagyon drága volt az idén a sárgabarack — jelezték több településről. — Valóban így van, ennek az egyik oka, hogy a hideg tél miatt jelentős volt a fagykár Bács-Kiskun és Csongrád megyében. Amelyik gyümölcsös ezt kibírta, ott a „kötés” időszakában érte kár a növényeket. A sokévi átlagnak körülbelül 30 százaléka termett az idén. Ez magyarázza a sárgabarack magas árát. El kell még mondanom, hogy épp ezért szorgalmazzuk a telepítést megyénkben is. Keressük azokat a szabad területeket Egerben, Gyöngyösön és környékükön, ahová kajszibarack ültethető. Több szakcsoportot is hozunk létre e cél érdekében. — A közvéleményben elterjedt, hogy Egerben van az egyik legdrágább piac — mondta egyik telefonálónk. — Ez szemlélet kérdése. Vannak például olyan cikkek. amelyekből országos viszonylatban is olcsón vásárolhatnak a megyeszékhely lakói. Például Bács-Kiskun és Csongrádi után mi kínáljuk legalacsonyabb áron a paradicsomot vagy a paprikát. Az 1986-os esztendőben a fogyasztói árindex alapján Bács-Kiskun és Baranya után mi voltunk a „legolcsóbbak”. Vannak cikkeink azonban, amelyek valóban drágák. így például a karfiol vagy a primőr paprika. Ezeket megyén kívülről szállítjuk. — Mi az oka, hogy augusztus elején a dinnye fogyasztói ára Hatvanban jóval magasabb volt, mint a megye más városaiban? — kérdezte onnan olvasónk. A választ Hóka Mihály, a hatvani áfész termeltetési és felvásárlási osztály vezetője adta meg: — Fogyasztási szövetkezetünk nem foglalkozott ebben az időszakban a görögdinnye felvásárlásával és értékesítésével. Főként a magánkereskedők árulták. Ami a sárgadinnyét illeti, a mi környékünkön fekete földön foglalkoznak vele. s így később érik, mint az, amelyet homokos talajon termelnek. Jelenleg már 4 forint 50 filléres áron vesszük át a termelőktől. — Egyeztették-e a málna felvásárlási árát a gyöngyösi átvevő (jégek? — kérdezte egy kistermelő a mátraalji városból. A választ dr. Mocsáry László, a Gyöngyszöv Áfész ipari és felvásárlási főosztályvezetője adta meg. — A Gyöngyszöv Áfész nem egyeztette a málna átvételi árát, sem az Érdért Vállalattal, sem pedig a Zöldérttel. Ennek oka, hogy előzetesen mi a Nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezettel kötöttünk szerződést. Az ő általuk megszabott áron vettük át a málnát. Előre megszerveztük a termelést, és az elő- és utószezonban is vállaltuk az átvételt. Június 29-től például az extraminőséget 45 forintért, a „gurulóst” 42-ért, a „rekeszest” 36-ért és a lémálnát 20 forintért vettük kilónként. A konkurencia hatására július 9-től ez az ösz- szeg emelkedett. Az extráért 55 forintot, a „gurulós” málnáért ötven forintot adtunk. Ha a konkurencia magasabb árat ígért e termékért, mi nehéz helyzetbe kerültünk, de nem tehettünk mást! így 18 vagonnyit szállítottunk a nagyrédei tsz-nek. * — Nagyon sok ABC-áru- ház előtt kínálnak zöldségféléket és gyümölcsöket magáneladók. Miéri nem tesznek ez ellen semmit? — kérdezte telefonon egyik egri olvasónk. Harmati László, az Eger és Vidéke Áfész elnöke válaszolt: — Ez nekünk valóban nem kedvező, hiszen ez nagyon sokszor egészségtelen versenyt eredményez. Mi felajánljuk ezeknek a kistermelőknek az áruk átvételét, de ők néha még egy-két forint haszonért is inkább maguk kínálják portékájukat. Míg erre nem születik tanácsi rendelet, addig „elnézzük”. — Miért nem lehet nyári almát kapni? — érdeklődött egy háziasszony Egerből. — Valóban, ez nekünk is gondunk — válaszolta Harmati László. — Az időjárás okozta háromhetes késés miatt eddig még keveset tudtunk beszerezni ebből a gyümölcsből. Egyébként a ri- bizlit is hatvan kilométerről szállítottuk i a megyeszékhelyre. — Miért drágább az egri üzletekben a zöldség, mint a piacon? — tudakolták többen is. — Nem minden boltunknál és nem minden esetben jellemző ez. Ha mégis előfordul, azért van. mert kis tételekben is vásárolunk zöldségféléket. Ilyenkor a kistermelő jár jól. Amikor a Zöldérttől szerezzük be ezeket a cikkeket, a piaci és a bolti ár megegyezik. — Tervezlk-e új szakcsoportok alakítását? — Az Agria energiaszegény lekvár sikerén felbuzdulva tovább bővítjük az így feldolgozott termékek körét. A ribizli-, a meggy-, a kajszi-, az őszibarack-, a szilvaíz mellett most már csipkelekvárt is gyártunk. Szeretnénk bővíteni a termelői hátteret, és a jövőben több kézzel szedett, első osztályú gyümölcsöt veszünk át. A huszonnyolc szakcsoportunkból jelenleg is húsz a mezőgazdasági, s ezek munkáját minden eszközzel támogatjuk. Jelenleg például az egyik szőlő- és gyümölcstermelő kisközösségünk kapott 50 ezer forintos támogatást út- és villany-, hálózat építésére. — Mi az oka, hogy a magánkereskedőknél olcsóbb a zöldség, mint a boltokban? — kérdezte egy füzesabonyi telefonáló. Nagy Zoltán, a füzesabonyi áfész elnöke reagált a megjegyzésre: — Ez főleg a primőr cikkeknél fordult elő. Hogy ebben a versenyben helytáll- junk. az idén újítottunk. A kistermelőktől nemcsak a telephelyen vesszük át az árut, hanem úgynevezett „mozgó felvásárlót” állítottunk be. így gépkocsival gyorsabban és nagyon gyakran olcsóbban garantáljuk a termékek átvételét és eljuttatását az üzleteinkbe. Ha valamiből hiány van, a felvásárlónk a budapesti Bos- nyák térről is gyakran hoz zöldség- és gyümölcsféléket, kedvező áron. — A kistermelők panaszolták, hogy az idén kevesebb héj nélküli tökmag átvételére szerződhettek az áfésszel, mint a korábbi években. — A tavalyi sikerek után nőtt a termelői kedv, sokan akartak héj nélküli tökmagra szerződni velünk. Sajnos, partnerünk, a Nádudvari KITE az idén kevesebbet igényelt ebből az exporttermékből. Így 1987-ben csak azokkal a kistermelőkkel egyeztünk meg az említett cikkre, akikkel tavaly is kapcsolatban álltunk. A többi vállalkozó sem járt rosszul, mert velük héjas tökmagra szerződtünk. így ez évben 40 hektár területről héj nélküli, száztíz hektárról pedig héjas tökmag termelésére számítunk. A kedvezőtlen időjárás miatt előfordulhatnak mennyiségi és minőségi problémák. Emiatt várhatóan a tavalyitól kevesebbet' tudunk fizetni a termésért. (Fotó: Tóth Gizella) Gyöngyösi rézművesek A gyöngyösi Gyöngyszöv Áfész rézművesműhelyében szeszipari, borászati berendezéseket, bojlereket, bográcsokat készítenek az ügyes mesteremberek. A szövetkezet ipari szolgáltató tevékenysége közül az egyik legeredményesebb a rézművesség, mely az idén nyolcmillió forint termelési értéket produkál. Nagy Lajos rézmüvesmester három évtizede dolgozik a szakmájában. Évente száz tiszai és hortobágyi bográcsot készít linger József és Szemáncsik Gábor lepárló „csőkígyót" készít Takács István a cefrefőző üstöt javítja (Fotó: Szabó Sándor)
