Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. július 27., hétfő Pillantás a hétre Lassan, de biztosan az idén is elérkezett az újság­írók réme, az uborkaszezon. A teljes hírhiányra jellem­ző, hogy keddre, csütörtök­re és szombatra semmi sem szerepe] a hírügynökségek előrejelzéseiben. A kániku­la és a szabadságolások el­lenére azért bízhatunk ab­ban, hogy ezúttal sem le­szünk meglepetésszerű szen­zációk híján. HÉTFŐ: Romániába érke­zik Andreasz Papandreu görög kormányfő. A két balkáni állam számos le­szerelési kérdésben egyet­ért. Várhatóan ezek a problémák és a gazdasági együttműködés lehetőségei állnak majd a megbeszé­lések középpontjában. SZERDA: Párizsban ün­nepélyes külsőségek kö­zött Margaret Thatcher brit kormányfő és Fran­cois Mitterrand francia elnök aláírja a csatorna- alagút megépítéséről szó­ló szerződést. Az évszáza­dos terv eszerint még 2000 előtt megvalósul, bár az eddigi kudarcok után nem árt az óvatosság a prognóziskészítés során. PÉNTEK: Hand urasban közép-amerikai külügymi­niszteri értekezletre kerül sor. A tárgyalás célja egy esetleges csúcstalálkozó előkészítése. Az eddigi hasonló elképzeléseket az Egyesült Államok politiká­ja kárhoztatta kudarcra. Most sem lehet biztosra venni, hogy a Fehér Ház legalább hallgatólagosan tudomásul veszi a sürgető tényeket és nem gátolja meg az érintettek közvet­len tárgyalásait. VASÁRNAP: Pakisztáni 'tárgyalásai után ilndiába utazik Michael 'Armacost amerikai külügyminiszter- helyettes. A diplomata várhatóan regionális kér­désekről tárgyal a két — meglehetősen hűvös vi­szonyban levő — ázsiai országban. ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN Moszkvában tárgyalt az elmúlt hét elején Nadzsib, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára. A ké­pen: megbeszélésük előtt Mihail Gorbacsov köszönti az az afgán politikust (Fotó: TAS2SZ — MTI — KS) Hosszú szünet után ismét Iz­raelben tárgyalt az egyiptomi diplomácia vezetője. A ké­pen: Eszmat Abdel-Megid (a mikrofonnál) és vendéglátója. Simon Peresz izraeli külügy­miniszter Haitin állandósultak a kor­mányellenes megmozdulások. A képen látható felvonulás résztvevői is a Duvalier diktátor után hatalomra ke­rült háromtagú katonai kormányzótanács távozását követelték — kezükben az országban nemzeti hősként tisztelt Charlemagne Pe­ralte arcképével (Fotó: Reuter — MTI — KS) MA IS AKTUÁLIS Ismeretlen Lenin-levél Eddig ismeretlen, Lenin által írt levél mását közöl­te címoldalán a Pravda szombaton. Az SZKP KB központi lapja mellett szin­te minden szovjet napilap beszámolt a történelmi je­lentőségű kézirat előkerülé­séről. Vlagyimir lljics Lenin 1919-ben írta e sorokat, vá­laszul egy lengyel építész- technikusnak, aki vasútépí­tésen dolgozott Oroszország­ban. A fiatal pártonkívüli lengyel, Kazimierz Kuli- gowsk, arról számolt be ugyanis Leninnek, hogy a helyi vezetők akadályozzák az építkezést, megsértik a forradalmi törvénykezést. A forradalom' vezére vá­laszában elmondta, hogy or­szágszerte előfordulnak ha­sonló esetek. Egyúttal azt ajánlotta K ul igowSki nak. hogy részletes, tényekkel alátámasztott, átgondolt be­számolót küldjön, mert csak akkor lehet megkezdeni az eset kivizsgálását. A történelmi ereklyét az egykori vasútépítő fia. Wlod- zimierz Kuligowski ajándé­kozta a Szovjetuniónak. A dokumentumot jelenleg az SZKP KB Társadalomtudo­mányi Intézetének levéltárá­ban őrzik. A Pravda megállapítja, hogy a levélben megfogalma­zott gondolatok ma is idő­szerűek. Hozzáfűzi, hogy az SZKP heves. megalkuvás nélküli harcot folytat a ve­zető pért- és állami szervek munkastílusában és munka- módszerében mutatkozó pan­gás, a negatív jelenségek el­len. —( Külpolitikai kommentárunk )— Vendég a tizenhárom szultán országából A TIZENHÁROM SZULTÁN ORSZÁGA tőlünk sok ezer kilométerre fekszik. Tizenötmillió lakos;* nemigen jár Magyarországra vakációzni. Az IBUSZ sem indít tűi sok csoportot arrafelé. Pedig Malaysia egyáltalán nem elhanyagolható szerepet játszik Dél-Ázsiában, természeti kincsei, gazdag kulturális öröksége, csodálatos műemlékei valószínűleg érde­messé tennék nagyobb figyelemre is. Most jó okol ad erre Mahathir Mohamad miniszterelnök vasárnap kezdődött magyarországi látogatása is. Malaysia 1963-ban nyerte el függetlenségét Nagy- Britanniától. Az ország államformája egyedülálló a világban: választott királyság. A királyt ugyanis ötéves időtartamra választják a tizenhárom autonóm szultánság államfői közül. Egy szultán életében csak egyszer töltheti be a legmagasabb közjogi méltósá­got, s a kormány sem a királynak tartozik felelös- séggel, hanem a kétkamarás parlamentnek. HAZÁNK ÉS MALAYSIA között 1969 óta vannak diplomáciai kapcsolatok. Bár a jő viszony kiépíté­séhez számos akadályt kellett leküzdeni (Malaysiá­ban például államvallás az iszlám, s ebből számos nehézség származik a külföldiek számára), jelenleg zavartalanok a politikai kapcsolatok. Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy rendkívül alacsony a két ország kereskedelmi forgalma — annak ellenére, hogy egy­aránt nyitott gazdaságokról van szó. A rendkívül gyorsan fejlődő Malaysia (már autógyártása is kezd versenyképes lenni a kegyetlen ázsiai konkurencia- harcban), évente 15—20 millió dollár értékben szál­lít árucikkeket Magyarországra, a magyar export viszont ennek egyötödét sem teszi ki. Áttörést hoz­hat viszont az az üzlet, amelynek keretében a Ganz- MÁVAG tíz sinautóbuszt ad el a távoli piacra. Si­ker esetén valószínűleg nemcsak a VIII. kerületi gyáróriás, de az egész magyar gépipar pozíciói ja­vulnának Malaysiában és az egész térségben. Tár­gyalásokra üzletemberek és gazdasági szakértők cso­portja is elkíséri Mahathir Mohamadet. MAGYARORSZÁG ELSŐSORBAN a vegyipar, a gyógyszeripar, az energetika, a bányászat, az élel­miszeripar & a biotechnológia területen kínál együtt­működést Malaysiának, de más ágazatokban is kész a kapcsolatok bővítésére. A távolról érkezett ven­déggel folytatott tárgyalásokon pedig nyilván szó lesz politikai kérdésekről is, hiszen Malaysia az Asean-államok egyik mérsékelt képviselőjeként ko­moly befolyással rendelkezik Ázsiában. Horváth Gábor A malaysiai miniszter­elnök életrajza Dr. Mahathir Mohamad 1925. december 20-án szüle­tett a Kedah állambeli Alor Starban. Tanulmányait Ma­laysiában végezte, 1953-ban szerzett orvosi diplomát a singapuri egyetemen. Ezt követően orvosként állami szolgálatba lépett, majd 1957-től 1964-ig magánpraxist folytatott. 1945 óta foglalkozik poli­tikával. aktívan részt vett az Egyesült Maláj Nemzeti Szer­vezet (UMNO) ifjúsági szer­vezetének tevékenységében. A kormányalakitó pártszö­vetség színeiben parlamen­ti képviselőnek választották 1964-ben. Az 1969. évi vá­lasztásokon mandátumát el­vesztette, majd 1974-ben a Nemzeti Front képviselője­ként ismét bekerült a tör­vényhozásba. 1973-ban sze­nátorrá, majd a FIMA cég (Maláj Élelmiszeripari Vál­lalat) elnökévé nevezték ki. 1965-ben az Egyesült Nem­zetek szervezetében képvi­selte országát. Pályafutása során számos fontos politi­kai, társadalmi funkciót töl­tött be, egyebek között a Kedah Maláj Kereskedelmi Kamara és a Kedah Gyer­mekjóléti Tanács elnöke is volt. 1965—69. között az UMNO Legfelsőbb Tanácsának tag­ja, 1974 őszétől a Nemzeti Front kormányában oktatási miniszter. Egy évvel később az UMNO egyik alelnökévé, majd 1978-ban első elnökhe­lyettesévé választották. Mi­niszterelnök-helyettesként és oktatási miniszterként tevé­kenykedik 1976-ban, s kereskedelmi és ipari mi­niszteri tisztet tölt be 1978- ban. 1981. július 16-tól Malay­sia miniszterelnöke. Jelen­leg egyidejűleg a belügymi­niszteri tárca tulajdonosa is. Mahathir Mohamad pá­lyafutása során mindvégig élénk érdeklődést tanúsított az oktatás, különösen a fel­sőoktatás kérdései iránt. 1968—74 között a kormány mellett működő különböző oktatási tanácsadó bizottsá­gok tagja, illetve elnöke. ­1956-ban házasodott meg, felesége dr. Siti Hasmah, foglalkozását tekintve szin­tén orvos, öt gyermekük van. Reagan kirohanásai Immár törvényszerűvé vált, hogy amikor a nemzetközi kapcsolatokban meglévő bi­zalmatlanság oszladozni kezd, Washingtonban olyan kije­lentések hangzanak el, ame­lyek célja: a helyzet újbóli elmérgesítése — hangsúlyoz­za vasárnapi kommentárjá­ban a Pravda. Az SZKP KB lapja emlé­keztet arra, hogy az új szov­jet javaslatokat milliók üd­vözölték, s a béke hívei a Fehér Háztól is konstruktív választ várnak. Ronald Rea­gan elnök azonban egészen másra összepontosította fi­gyelmét: az ukrán naciona­listák washingtoni központ­jában mondott legutóbbi be­szédében újabb kirohanáso­kat intézett a Szovjetunió ellen. Beiktatták az új egri érseket Szombaton az Egri Bazili­kában püspökké szentelték, majd beiktatták egri érseki tisztségébe dr. Seregély Ist­ván tiszteletbeli kanonokot, volt kőszegi plébánost. Az eseményen többek között megjelent Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke, Schmidt Rezső, Heves megyei, dr. Varjú Vilmos egri, valamint Preininger Ferenc kőszegi tanácselnök. Részt vett Francesco Cola- suonno érsek, rendkívüli ügyekkel megbízott pápai nuncius, valamint a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar tagjai, élükön dr. Paskai László esztergomi prímásér­sekkel, a kar elnökével. Ott voltak a katolikus intézmé­nyek vezetői, az egri káp­talan tagjai, valamint az eg­ri és szombathelyi egyház­megyék papjai, protestáns egyházak képviselői is. Az országhatáron belülről, sőt kívülről is több helyről za­rándokolt ide a hívek soka­sága. Dr. Paskai László vezeté­sével érkezett a szertartást végző főpapi asszisztencia. A püspökszentelés mise ke­retében történt. Felolvasták a kinevezési okmányt — amelyet II. János Pál pápa hagyott jóvá —, s ezt a bul­lát a hagyományoknak meg­felelően felmutatták a részt vevő püspököknek és hívek­nek egyaránt. Ezután dr. Paskai László prímásérsek mondott beszédet. — Szolgáld a magyar nép, a magyar haza javát — mondotta többek között. — A püspökszentelés egy mozzanata. Dr. Seregély István fejé­re helyezik az evangéliumos könyvet (Fotó: Szántó György) Dr. Seregély István életrajza Seregély István IMI. március 13-án született Szombathelyen értelmiségi családban. Középiskolai tanulmányait a miskolci Állami Fráter György Gimnáziumban végezte, a teológiát a szombathelyi egyházmegye hittudományi főiskoláján kezdte, a budapesti hittudományi akadémián folytatta és fejezte be. 1955-ben Szombathelyen szentelték pappá. 1956-tól öt plé­bánián volt káplán (Gyöngyösfalu, Syőgér, Bagodvitnyéd. Zalaegerszeg, Szombathely). 197 i-től plébános Köszegszerda- helyen, i960-tói pedig Kőszegen. Mindenütt gondot fordított a templomok felújítására, a plébánia korszerűsítésére. Kőszeg várostól ezért Pro Vrbe kitüntetést kapott. Részt vett a Magyar Katolikus Püspöki Kar hitoktatási bizottságának munkásságában. Az egyházmegye 200. jubileu­mi évében nevezte ki főpásztora tiszteletbeli kanonoknak. Püspöki jelmondata: „Krisztus az út. az igazság és az élet!" A fél éve elhunyt dr. Kádár László egri érsek helyére ne­vezte ki a pápa 1997. június 5-én. Építően munkáld tovább az állam és az egyház között kialakult jó kapcsolatot. Ezt követően a püspökök a szentelendő fejére tették kezüket, majd az új püspök fejére helyezték az evangé­liumos könyvet. Ezután meg­kapta püspöki hivatalának jelvényeit: a gyűrűt, a püs-, pöksüveget és a pásztorbotot. Francesco Colasuonno az új püspök vállára helyezte az érseki kinevezés jelvé­nyét, a palliumot. A misét az új egri érsek celebrálta, aki a szertartás végén meg­áldotta a híveket. Az egri főegyházmegye papsága nevében dr. Kovács Endre egri segédpüspök, a hívek nevében pedig dr. Mé­száros Károly a bazilikái egyházközség világi elnöke köszöntötte. Ezután a főegyházmegye 80. főpásztora megköszönte mindazoknak a segítségét, akik kinevezésében közre­működtek és ahhoz hozzá­járultak. — Tudom az a szándék vezette őket — mondotta dr. Seregély István —, hogy az ezeréves magyar egyházban, az egri főegyházmegyében a hívek ne maradjanak pász­tor nélkül. Kérte a papokat, hogy alá­zattal és áldozatvállalással végezzék munkájukat, szol­gálják a hazát. A szertartást követő fo­gadáson Miklós Imre kö­szöntötte a magyar kormány. Heves megye és Eger város nevében az új érseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom