Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-27 / 175. szám
NÉPÚJSÁG, 1987, július 27„ hétfő |: Nemzetközi összehasonlítás Hol tart építőiparunk? Piti iizleleka Fülemülétől Poroszlóig Egy szélhámos pingpongozó vallomásai nyomán Magnókazetta- őrzi szavait. Elbeszélése tanulságos, akár sokszorosítani is lehetne. A „műélvezetet” legfeljebb a gyakori köhécselés, szipákolás zavarja. A felvétel Tökölön készült: a rabkórházban. Az 52. életévében járó férfi egészsége ugyancsak megromlott. Az erős nátha mellett leginkább a cukor- betegsége aggasztja. Pedig valamikor sokszoros magyar bajnokként ünnepelték asztaliteniszben. 1960—67 között nyerte sorra a trófeákat az akkor nagy hírű Vörös Meteor csapatában. Beválogatták a ‘nemzeti együttesbe is. így világot látott ember. London, Utrecht, Stockholm. Dortmund. Zágráb. Prága. Európa-bajnokságok színhelyei. Az egykori sztár ma — börtöntöltelék. Ahogy jogi nyelven mondják: többszörös és különös visszaeső. Hazai építőiparunk teljesítményének megítélésekor nem szokták alapul venni a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok adatait. Nemcsak azért nem, mert ezekből igen kevés van. hanem azért is, mert hajlamosak vagyunk egy-egy ágazatunkat önmagához, tervéhez, saját igényeinkhez mérni. Pedig tanulságos az összevetés. hogy a hasonló vagy éppenséggel teljesen eltérő adottságú országok építőipara miként fejlődött az utóbbi években. A szakembereknek ugyanis szükségük van a fejlődési irányra, hogy eredményeinket és elmaradásainkat ahhoz mérve értékeljék. De egész gazdaságunk számára nélkülözhetetlen a megmérettetés, hiszen nyitottságunkhoz feltétlenül hozzátartozik a nemzetközi értékek ismerete. Amikor más országokéhoz viszonyítjuk saját épí• tőiparunkat, csínján kell bánni az adatokkal, mert a [ statisztikai gyűjtés eltérő | módszerekkel folyik. Az * azonban pusztán tapasztala- í ti úton is megállapítható az i épületek minőségi színvona- ?. Iát tekintve, hogy a legna- i gyobb lemaradás a munkakultúrában van. Sok oka közül most csak arra uta; lünk. hogy építőink elavult. I leroirilott gépekkel dolgoz- ' nak. a munkaerő szaktudása pedig gyakran elmarad attól, amit a kor megkövetel. A nyugati országokkal összehasonlítva, nem pusztán a lakásépítésben van pótolnivalónk, hanem elsősorban az otthonok használati és esztétikai értékében: nálunk vagy túl kicsi, vagy túl nagy az alapterület (az északi államokban nem divat „várakat” építeni, a 70 négyzetméter körüli otthon az általános), mozdíthatatlan, változtathatatlan az alaprajzi elrendezés. kisebb a berendezések választéka, gyengébb a kivitelezés technikai színvonala, s ezáltal rosszabb és lassúbb is. A szocialista országokéval összevetve azonban jobb a kép. néhány technikai mutatóban csupán az NDK előz meg bennünket. Ipari építésünkkel már nincsen szégyenkeznivalónk. igaz. az saját átlagunkat is meghaladó színvonalú. Ezzel a szocialista országok élvonalába tartozunk, kivéve az építés szervezettségét. A mezőgazdasági létesítmények kivitelezői maradéktalanul megfelelnek a hazai igényeknek, dm, ez nem jelent „dobogós” helyezést a világban. Különösen akkor nem. ha arra gondolunk, hogy szakiparunk nem mindig áll helyzete magaslatán.- Márpedig ma a külföldi építési piacokon ez alapkövetelménynek számít. További megmérettetést jelentenek az élelmi- szeripari üzemek, amelyek szinvonalában egyre magasabbak a követelmények a nemzetközi porondon. A kommunális, egészség- ügyi építésben viszont van már büszkélkednivalónk is, mert nemzetközi mércével mérve is jónak mondhatók szerkezeti rendszereink, technológiáink. Ezek minőségét itt is a befejező munkák rontják le esetenként, valamint az alkalmazott és meglehetősen elavult épületgépészeti rendszerek színvonala. Néha mégis csodákra képes ez az ágazat, gondoljunk csak a Hilton Szálló építésére. Ettől függetlenül is a szocialista országok élmezőnyébe tartozunk, és tartozhatnánk a világéba is, ha javítani tudnánk kommunális építésünk szervezettségén, ezzel együtt csökkenteni a kivitelezés idejét. Nemcsak magyar jelenség. hogy az utóbbi években csökkent az építési munkák aránya, és növekedett a fenntartási megbízásoké, a karbantartásé, a felújításé. Ez a folyamat a nyugateurópai országokban már korábban végbement, ezért kidolgozták ennek építési módszereit, amelyeket hazánk is át tudott venni. Eb. ben különösen a szellemi tőke hasznosításának van nagy szerepe, és újból fontosak lettek a kétkezi munkások. mert a felújításokat csak részben lehet iparosított technológiákkal elvégezni. Az építési piacnak akármelyik szeletét, területét vizsgáljuk is. önkritikusan megállapítható elég jelentős lemaradásunk az ipari hát. térben, á szerkezetfejlesztésben. Ezek a világon mindenütt pénzbe kerülnek, és nálunk is az a törvény, hogy ezek fejlesztésének anyagi alapjai döntően az építőipari termelés növekedéséből származhatnak. Jól hangzó befejezésként sok mindenre mondják manapság, hogy egy országnak olyan ipara (esetünkben: építőipara) van, amilyet megérdemel. Ám. ha ennek a sommás megállapításnak a mélyére nézünk, meg kell állapítanunk azt is, hogy eredményeink is vannak, s abban nagy szerep jutott az időben végrehajtott iparosításnak. A továbbfejlődéshez elengedhetetlen a háttéripar felzárkózása, a befejező szakipari munkák színvonalának javítása, a szervezettség nagyléptékű fejlődése. Sz. K. Valutázás és elúszó kölcsönök Budapest, VIII. kerület, Fülemüle étterem. A kiindulópont. („Megismerkedtem ott egy László nevű illetővel. Kérdezte tudok-e valutát szerezni. Mondtam, megpróbálom. Elvitt a sógorához, aki 12 ezer forintot adott át nekem. Persze nem történt semmi. Sokáig hitegettem, hisz találkozgattunk a vendéglőben. Végül nem adtam vissza. ezzel az összeggel ennek a Lászlónak ma is tartozom... Ez 1985 májusában volt. Szeptemberben egy másik ismerősöm — a nevére sajnos nem emlékszem — kért meg, hogy 5200 forintért váltsak neki dollárt. Ebből sem lett semmi. Mikor aztán megelégelte a meséimet, megint csak igyekeztem elkerülni. Azt mégsem mondhattam neki, hogy sose volt így a kezemben nyugati valuta, de rubel sem ... ”) Trafikok és kórházak Ezek is kedvelt színterei voltak hősünknek. Árvái Lászlónak. A Rákóczi tér sarkán egy dohányáruda tulajdonosának a bizalmába férkőzött — néhány apró szívességgel. Két’ hét után azonban — amikor ér. tőkésítésre csomagban nyolcezer forintnyi cikket kapott tőle — már nem jelentkezett se az áruval, se az árá- * val. Később a Koltói Anna Az idei program: megalapozni a következő évek eredményeit. Nagyjából röviden így foglalható össze Eger város egyik legfiatalabb vállalkozásának, a COOPSED-nek idei terve. Az első esztendőben bebizonyították. ésszerű vállalkozás volt a résztvevő szövetkezetek részéről, hogy ösz- szevonják a gépkocsiparkot. Sokkal jobb kihasználtsággal közlekednek a gépkocsik. Most már azon fáradoznak a közös vállalkozás fiatal szakemberei, hogy erős lábakon állva, megteremtsék a következő évek sikereinek feltételeit is. ElKórházban barátkozott ösz- sze egy férfival, akitől várható lábműtétére kért kölcsön. Tízezer forintja bánta a hiszékenynek. Bizony, sokan jártak még hasonlóképpen. öregedő barátunk — bár nem vezetett nyilvántartást az esetekről — egész pontosan emlékezik szinte mindegyikre. Például a Teleki téri ruhabolt vezetőnőjére, akivel dr. Varga László volt válogatott futballkapus presszójában hozta össze a sors, s akinek farmernadrágokat ígért. A Gulyás, majd a Népszínház utcai vendéglő is hamarosan azok sorába tartozott, ahová nemigen tehette be a lábát. Hitelezői azonnal megrohanták volna. Trükk, ötven kiló pacallal Beszéd közben olykor jókat kacag. Mintha maga se hinné, mily könnyedén becsaphatok az emberek. Még azt is megérdeklődi a kihallgató tiszttől, vajon hányadik ügynél tartanak a felsorolásban. Nehogy egy is kimaradjon. ( .......tudja, a Baross utc ában volt egy gebines húsboltos. Többször betértem oda. beszélgettem az eladókkal. Felmerült a pacalkérdés. Felajánlottam a vezetőnek a segítségemet, mondván, én tudok szerezni. Nagyon elővigyázatosnak bizonyult, a saját kosősorban azzal, hogy „több lábon állnak”, ahogy azt ma mondani szokás. A teherszállítás mellett figyelnek a személyszállítási lehetőségekre is. Nem akarnak konkurálni a Volánnal, értelme sem lenne, módjuk, ban sem áll. Csupán megkeresték azt a lehetőséget, azokat az igényeket, amelyek kielégítése elkerülte a nagy- vállalat figyelmét. vagy nem is lenne igazán kifizetődő az ő számukra. Ez a kiscsoportos szállítás. Esküvőkre. kirándulásra, színházlátogatásra van igény, kisebb közösségek részéről. csijával vitt el a kórházig, a Vas utcába. Beálltunk a műszaki kapuhoz. Csak akkor adta ide a pénzt. Nosza én meg az alagsoron át ellógtam előre a főbejáraton . .. ”) Árvái már saját lakására se mert járni. Meglopta ugyanis egyszer a szomszédját. A kerületben se igen villoghatott. („Egy barátomnál dek- koltam. Kedvesen fogadtak. Egy idő után a felesége mesélte. hogy a szülei Poroszlón élnek. Ö javasolta, elmehetnék hozzájuk különböző cuccokkal. Feszült volt a helyzetem a kerületben, rajzszögre valóm se akadt. Vonatra ültem, majd Füzesabonyban buszra. Jól mondom, ugye? Poroszlón megkerestem T. József ékat...") A meséje pedig igazán nem volt túl könnyen hihető. Azzal állított be a korosodó házaspárhoz, hogy a lányuk Pesten éhezik, küldjenek neki készpénzt, élelmet. Meg is kapta. Később visszatért ugyanoda, s a faluban másoktól farmerra, déligyümölcsre. tüzelőre csalt ki kisebb-nagyobb összegeket... Mindezek- után persze, a színét se látták ... Húzódó műtét és a rulettkirály Ha minden kötél szakadt. Árvái előtt menedéknek mindig ott volt a kórház. Cukorbaja miatt nem volt ök kisbuszok vásárlásával most már vállalni tudják. Emellett természetesen bővítik a szállítókapacitást is, 5 teherautó vásárlásával. Az elmúlt évben megkétszerezett vagyonból teremtették meg az alapját a saját javítóműhelynek is, ahol távlatokban nemcsak a saját járműveket hozzák .majd rendbe. Alapelvük: menni kell az üzlet után, szervezni, betársulni, felkutatni a lehetőségeket, és gyorsan reagálni rájuk. Legnagyobb büszkeségük most az új telephely, ami. nehéz bejutnia az egész ségügyi létesítményekbe. Ha pedig mégis ... („Álnéven bejelentkeztem a Korányiba, az Argai László nevet használtam. Amikor elfogyott a pénzem, a takarítónénik segítettek ki egy két százassal. Előfordult, hogy betegtársaim hozzátartozói szántak meg. Néha kölcsönöket is kaptam, egy- kétezer forintot, olyankor gyorsan leléptem.”) Ennél is rosszabbul járt két kórházi szobatársa Egyikük Hartán lakott. Elment a családjához, s az illető jövendő műtétjéhez háromezer forintot kért el. Egy szalkszentmártoni férfi anyukájától viszont 4500 forintot, megint csak azzal az ürüggyel: a fiának viszi, hogy az kifizethesse az orvost meg az ápolónőket Természetesen esze ágában sem volt vissza menni a kórházakba. Szinte büszkélkedve em líti, hogy 1985. és 1987. között több mint ötven esetben verte át azokat. akik könnyelműen hittek neki. Túlnyomó többségük a bűncselekményeknek Bu - dapestre esett, de azért még most is találhatna „áldozatot” a rendőrség Szolnokon, Debrecenben, Békéscsa bán, Makón, Mohácson, Pé esett. Szombathelyen. Győ rött. Székesfehérvárott. Miskolcon és Siófokon. A kisebb településeket már felsorolni sem érdemes, hiszen ezt terjedelmi okok gátolják. Árról azonban mégsem hallgathatunk, — hisz ö maga is megsértődne —. hogy hatszáz forinttal tartozik a Honvéd volt focistájának, Kocsis Lajosnak, s 1500-zal Puskás Tamásnak, akit csak rulettkirálynak ismer az alvilág. ér Árvái vándorlása — s persze bűnlajstroma — már korábban véget érhetett volna, ha komolyan veszik 1986 januárjában. Akkor saját magát jelentette fel, ám szabálysértőnek tartották csupán, ezért elengedték. Végül egy évvel később Siófokon vették őrizetbe, s onnan került a tököli rabkórházba. Jelenleg üzletszerűen elkövetett csalássorozat miatt folytatják vele Szemben az eljárást. nek rendbehozására egy kommunista műszakon még azok a dolgozók is vállalkoztak, akik akkor elmenőben voltak, családi okok miatt. Sikerük titka a vállalkozókedv és az egészséges kockázatviselés. S nem utolsósorban az anyagi érdekeltség mindenki számára. E kisvállalkozásnál elv: csak jelenlétért nem fizetünk bért! A második évük a tervezés időszaka. Realitásukat a bevétel és a távlat egyaránt igazolta már eddig is, — d. — Szalay Zoltán Mapelvíik: az üzlet nem jön házhoz Növényvédelem, helikopterrel A Mezőtárkányi Aranykalász Termelőszövetkezet 370 hektár virágzó napraíorgótábláját és háztáji zöldséges területeit permetezik gombaölő és terméskötődést elősegítő vegyszerekkel a MfiM RSZ. helikopterével. A közös gazdaságban a gombabetegségek észlelése nélkül is elvégzik az időszerű munkálatokat, hogy elejét vegyék a termés- kiesésnek. Császár Lajos növényvédelmi vezető, termelési főmérnök eligazítja a dolgozókat a munkálatok megkezdése előtt í(balra). Csordás István helikopteres pilóta a magasban. (Fotó: Szabó Sándor)
