Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 163. szám ARA: 1987. július 13„ hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Négyezer... Monókinidivat a stran­dokon, hosszú sorok az autóparkolók előtt, z'ene- szó a végtelenségig. Sörös­korsók, a fröccsöspoiha- rak koccanása, fagylalt- adagoló kanalak kattogá­sa, zsúfoltságig megtelt pihenő-, s szórakozóhelyek. Nyár: 1987! Eközben — meglehetősen szokatlan időpontban —, megjelent az MSZMP Központi Bizottságának irányt mutató állásfoglalá­sa. Mondhatnánk: kedé­lyeket felrázó. megbolyga­tó volt. Ki-ki kiolvashatta a sorokból, hogy milyen erőfeszítésekre van szük­ségünk eddigi vívmánya­ink megőrzése, az oly áhí­tott gazdasági előrelépé­sünk érdekében. Nem kis’ eseményt jelentett ezek­ben a kánikulai napokban a spanyol uralkodó és fe­leségének magyarországi .látogatása sem. ízelítőt kaphattunk rövid itt-tar- tózkodásuk során abból, hogy tulajdonképpen miért is annyira népszerű I. Já­nos Károly hazájában. S eközben a szökásosnál ta­lán csendesebben, de meg­kezdődött az aratás, s még sokáig lehetne sorolni a jelentősebbnél jelentősebb eseményeket, amelyek nem tűrtek, tűrnek ha­lasztást — nyár ide, vaká­ció. kánikula oda. Mégis, miről lehet a leg­többet hallani, miről írnak szinte majd mindennap az újságok? Természetesen Détári Lajos átigazolásáról. E témáról szinte már min­dent tudunk. Azt. hogy Majna-Frankfurtban van az otthona, hogy három és fél millió nyugatnémet márka, vagyis nem egé­szen kétmillió dollár volt az ára, s mondhatnánk tovább, hogy a népszerű Döme az első edzésen mi­ként vágta hálóba a lab­dát új csapattársai nagy- nagy megelégedésére. Vannak olyanok. akik az ország gazdasági bajait is megoldani látják, mond­ván, nem kis pénzhez ju­tott az államkassza. Erre aztán egyik sportlapunk kiszámította, hogy adóssá­gaink kifizetéséhez négy­ezer Détárit kellene el­adnunk ... Mások fejében pedig csak az „ütött szö­get”, hogy ez a huszon­négy éves fiatalember mit kezd majd azzal a renge­teg pénzzel, amit keres, amit már aláírásáért fel­vett. Persze, nem lehet min­denki labdarúgózseni, de azért egy apróságon nem ártana elgondolkodnunk. Azért, hogy Détáriért több nyugat-európai klub is versenyzett, magának a szőke fiatalembernek is tenni kellett valamit. Mondjuk éveken keresztül szorgalmasan edzeni, akar­ni az újat, a jobbat, élni a még nagyobb lehetőséggel. Az út az élet minden terü­letén nagyon sokak előtt nyitva áll, akár országha­tárainkon: belül is. S ha ezen már jó néhány tehet­ség elindult volna. nem lenne a szokásosnál gond­terhesebb nyarunk, s fel­hőtlenül gyönyörködhet­nénk a kánikulai monoki- nidivatban ... Kis Szabó Ervin Vasutasok napja Szerte az országban, így megyénkben is jaz elmúlt hét végén a vasút dolgozóit ünnepelték. A MÁV körzeti üzemfőnökségein, a fontosabb csomópontokon megem­lékeztek a vasutasnapról, értékelték az eddigi eredmé­nyeket és kitüntették a munkában élenjárókat. Megyénk vasúthálózatá­nak jelentős része a MÁV Füzesabonyi Körzeti Üzem­főnökséghez tartozik. Ennek a területnek az üzemfőnök- ségi szintű központi vasutas­napi ünnepségére szombaton délelőtt került sor Füzes­abonyban. a vasúti szociális létesítmény éttermében. A Himnusz után Lázár Já­nos. az üzemfőnökség szak- szervezeti bizottsági titkára köszöntötte az ünneplő vas­utasokat, a meghívott ven­dégeket, köztük Antal La­jost. a Füzesabonyi Városi Jogú Nagyközségi Pártbi­zottság első titkárát. Tóth Istvánt, a nagyközségi kö­zös tanács titkárát és Hos- kó Bertalant, a Miskolci Vas- útigazgatóság üzemviteli osz­tályvezetőjét. Majd Kriston Zoltán üzemfőnök mondott beszédet. Többek között szólt eredményeikről és gondjaik­ról. valamint a munkaerő- tartalékok célszerűbb fel- használásáról .. . Ezt követő­en került sor Varga Mihály­nak. a városi jogú nagyköz­ségi KISZ-bizottság titkárá­nak ünnepi köszöntőjére. A kitüntetések és jutalmak átadása előtt a szakszerveze­ti bizottság titkára bejelen­tette, hogy az előző napi ma­gasabb szintű ünnepségen Angyal István vonatvezető Kál-Kápolnáról, Farkas Ist­ván fegyelmi ügyintéző és Ipacs Istvánná laktanyái dol­gozó (mindkettő Füzesabony­ból) vezérigazgatói dicséret­ben részesült. A jelenlévők közül Pál József és Kolacs- kovszky Tibor igazgatói Di­csérő oklevelet kapott. A Szakma Ifjú Mestere kitün­tetést vehette át Tóth Má­ria, Juhászné Kozéki. Ma­riann és Nagy László. Hu­szonhármán lettek kiváló dolgozok. A kitüntetésekkel, a külön­böző fokozatú törzsgárda- jelvényekkel és a személyi jutalmakkal közel egymillió forintot osztottak szét az üzemfőnökség dolgozói köré­ben. A Füzesabonyban rendezett harminchetedik vasutasna­pi ünnepség az lnternacioná- léval fejeződött be. Horváth István forgalmi szolgálattevő első ízben fogadott gőzöst Kiskörén A Mátra—Körösvidéki Helyiérdekű Vasút még mint magántársaság épít­tette a Kisújszállás—Kis­köre—Kál-Kápolna vas­útvonalat, amelyen 1887. július 31-én gördült vé­gig az első szerelvény. Most, száz évvel az első gőzös végigpöfögése után újra a 289 es típusú, a régi vasutasok körében csak „Kacsának" becé­zett gőzmozdony vonta végig a Tiszántúlt és He­ves környékének rónáját az országos vérkeringésbe kapcsoló sínpáron három kocsiját, a 36 597-es nosz­talgiavonatot. S noha minden fontosabb állomá­son megállt, hogy utasai emlékbélyegzést pecsétel- tethessenek a díszes vo­natjegyre, a gőzös mind­össze 3—4 perccel haladta túl a mai motorvonatok, a „Piroskák” menetrend- szerinti menetidejét! Galambos Ede az elmúlt száz évből nyolcvanat maga is végigélt, ebből harminc évig e vonal pályamestereként dolgozott. Most utasként me­rengett vasútján — életén „Száguldás” tovább; aki siet, gyalog előre mehet a cso­magszállító kocsihoz, hogy lekérje biciklijét... + Gregori István mozdonyveze­tő 1961-ben még gőzösön kezdte — ma már villany­mozdonyt vezet, de szeretet­tel olajozza régi gépét (Kőhidi Imre képriportja) Budapestre érkezett Peking polgármestere Csen Hszi-tung, Peking polgármestere Iványi Pálnak, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására, küldöttség élén, hivatalos látogatásra szombaton Budapestre érkezett. A kí­nai vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Nyíró Rózsa, a Fő­városi Tanács elnökhelyettese fogadta. Jelen volt Zhu An- kang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Nemzetközi Bartók- fesztivál Szombathelyen Az ifién ismét Szombat­hely ad otthont július 11-töl 25-ig a nemzetközi Bartók- szemináriumnak, amelyre 29 országból 160 muzsikus je­lentkezett. A szeminárium célja nemcsak a névadó ze­neszerző életművének meg­ismerése, feldolgozása. ha­nem a huszadik század klasz- szilkusainak megszólaltatá­sa is. A fesztivál szombaton ün­nepi díszhangversennyel kez­dődött a Bartók Béla Terem­ben. ahol a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Petró János Liszt-díjas vezényleté­vel Prokofiev: III. zongora- versenyét, Bartók: Diverti­mentóját és Durkó Zsolt: Ornamenti II. című művét szólaltatta meg. A gálakon­certen Baranyai László zon­goraművész működött közre. Az idén minden eddiginél nyitottabbá tették a Bar- tók-fesztivált. A műhelymun­ka mellett többször lépnek dobogóra a muzsikusok, a szeminárium professzorai, ze­neszerzői. a kamaraegyütte­sek. s a külföldi vendégmű­vészek is. Ezúttal zongora-, karmester-, gordonka-, ka­marazene-, vonósnégyes-, ének- és zeneszerzőkurzuso­kat indítottak. A hangszeres muzsikusok professzorai: Ko­csis Zoltán, Rohmann Imre, Kurtág György. Jeney Zol­tán, Devich Sándor. Perényi Miklós. Az énekkurzust Do­rothy Dorow. a karmester­kurzust Eötvös Péter vezeti. A fesztiválon a Szombathe­lyi Szimfonikus Zenekar és a szemináriumi alkalmi ka­marazenekar működik köz­re. A programot zenetudo­mányi előadások egészítik ki. A nemzetközi fesztivál hangversenyek sorával is kö­szönti az érdeklődőket. Töb­bek között sor kerül Kurtág György új művének magyar- országi bemutatójára, az Amadinda Ütőegyüttes, az amszterdami Askó Kamara Együttes, a Keller Vonósné­gyes koncertjére, Perényi Miiiklós gordonkaművész, Rohmann Imre zongoramű­vész, valamint a párizsi PierreJLaurent Aimard zon­goraművész estjére. Fellép a Bartók-teremben a Szlovén Filharmónia kórusa, s hall­hatják a zenekedvelők a kor- társ moszkvai szerzők mű­veit is. Az utolsó nyilvános prog­ramot július 25-én rendezik: gálakoncerttel búcsúznak a fesztivál résztvevői, vezetői a vendéglátó várostól. CSAPADÉKRA SZOMJAS A TÁJ - A BÚZÁNÁL FENYEGET A SZEMSZORULÁS Mezőgazdasági munkák a pengő kasza évszakában Ezekben a napokban ha mezőgazdaságról esik szó, szinte már természetes, hogy július derekán járva az új kenyér „ünnepére”, az ara­tásra gondolunk. A többhe­tes tavaszi késés azonban az idén alaposan hátramozdítot­ta a „pengő kaszák” évsza­kát, bár a kánikula hatásá­ra szűkülnek az árpatáblák és sárgulnak a búzamezők, manapság még mindig a leg­nagyobb gond az évelő pil­langósok es a gyepek ka­szálása. rendszerezése, kaz- lazása. így foglalhatnánk össze tájegységünk legfonto­sabb tennivalóit ezekben a napokban. De álljon itt kör­képünk arról, hogy mit is várhatunk a természettől, hogyan alakulnak a legfőbb betakarítási munkálatok az elkövetkezendőkben. A Horti Kossuth Terme­lőszövetkezet termelési el­nökhelyettese, Sóna Mihály arról számolt be, hogy kert­gazdaságaikban a huzamo­sabb napsütés hatására szép fejlődésnek indult a para­dicsom. De korántsem volt jótékony hatással az aszály a tavaszi vetésű kapásokra: a kukoricára, a napraforgó­ra. Ha tovább tart a rend­kívüli kánikula, a búzánál is fennáll a szemszorulás veszélye. Különösen náluk, ahol nincs lehetőség locso­lásra. Egyébként a közelgő napokban hozzákezdenek az aratáshoz, s remélik, hogy a gyöngébb minőségű ék­szíjak kitartanak a tenniva­lók alatt, hiszen ezek pót­lása nem kis kényszerpihe­nőt okoz a munkát végzők­nek, legalábbis így volt ez a korábbi években. Karácsondi névtestvérük­nél is jövő héten látnak hozzá az „új élet” betaka­rításának — halljuk Kovács László agronómus, ágazatve­zetőtől. Már végeztek fel­méréseket, s elég nyugtala­nító, hogy az E 512-es kom­bájnhoz a legfontosabb al­katrész, a kasza hiányzik. Az állattenyésztési tenniva­lók között most végezték el a tolltépést libagazdaságaik­ban. Hombárba került már a 1 szálas takarmány — széna, lucerna — nagy része a Komlói Május 1. Termelő- szövetkezetnél, tudósítja Sztankovics Béla elnökhe­lyettes. A minap fogtak hoz­zá az őszi árpa aratásához, nyolc kombájn győzi a ten­nivalót. Ezt követi majd a borsó és a búza. Háztáji gaz­daságaikban apró magvak termelésére álltak rá, azok között is a makói hagyma, dinnye, paprika, és a bab a kedvenc. Az elnökhelyettes elmondta, hogy kicsit aggó­dik az NDK gyártmányú kombájnok alkatrészellátása miatt, hiszen az elmúlt évek­ben is ezeknél nem volt fo­lyamatos az ellátás. No és megyénk Tiszán túli részén is várják már a csapadéko­sabb napokat, hiszen erősen fenyeget az aszály. Hasonló képet festett ne­künk a sarudi állapotokról a Tiszamente Termelőszövet­kezet elnöke, Nagy Dezső. Náluk mintegy 130 vagon- nyi téli takarmányt gyűjtöt­tek össze, és a jövő héten kezdik az aratást. Ezért az elmúlt hétfőn gépszemlét tartottak. Fontos ágazatuk a szarvasmarha- és a juhtar- tás. A megfelelő szaporulat gondozása érdekében az utol­só simításokat végzik az el- letőn és az új istállón. Már új tejházukban fogták fel a 70 ezer liter tejet, igaz, itt egy kis lemaradás van, de a nagy hőség megviseli a teheneket is. Ügy véli az elnök, a második fél évben behozzák a korábbi hiányt. És mi újság az Egri Csil­lagok Termelőszövetkezet háza táján, kérdeztük Tóth István elnököt. A héten kez­dődik a megyeszékhely leg­nagyobb közös gazdaságá­ban az aratás, és addig is folyik a meggyszüret nosz- vaji kertgazdaságukban. A napokban érkezett 11 ezer darab naposbaromfi is fi­gyelmet igényel, ezenkívül folyik a juhok legeltetése is. A gazdaság egyike a legna­gyobb szőlőtermelőknek, és osztatlan sikert aratott a szakemberek körében a ta­valy vásárolt Steier gyárt­mányú csonkázógép. Az el­nök elmondotta, ebből az okos és hasznos masinából bizony elkelne több is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom