Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

2.­NÉPÚJSÁG, 1987. július 13., hétfő Pillantás a hétre HÉTFŐ: Indiában elnökvá­lasztásokat tartanak. Az inkább protokolláris jelen­tőségű államfői poszt kö­rül nem szoktak igazán komoly viták zajlani, a jelenlegi feszült belpoliti­kai helyzetben viszont többesélyes harc várható, és sajnos több helyen nem­csak a szó politikai értel­mében KEDD: Kétnapos látogatás­ra az NSZKrba érkezik Raif Dizdarevics jugoszláv külügyminiszter. A sú­lyos gondokkal küszködő balkáni ország számára nagyon fontos, hogy az NSZK jóindulatúan ítélje meg a kölcsönök és a vendégmunkások ügyét. Másrészt mindkét ország nagy szerepet játszik az összeurópai tárgyalások folyamatában SZERDA: Bulgáriába érke­zik Andreasz Papandreu görög miniszterelnök. A hivatalosan baráti mun­kalátogatásnak minősített utazás alkalmat ad arra, hogy a felek megerősítsék korábbi javaslatukat egy atomfegyvermentes öve­zet létrehozására a Bal­kán-félszigeten CSÜTÖRTÖK: Sarney bra­zil elnök a szomszédos Argentínába látogat. A két, hasonló gondokkal küszködő, szinte azonos politikai és gazdasági vál­tozásokon átment ország együttműködése kulcs- fontosságú lehet egész Dél- Ame iika számára. Sarney- nak ugyanakkor egyre na- gyohb gondot jelent a ha­zájában kibontakozó tö­meges elégedetlenség és az ugrásra kész jobboldal szövetsége a hadsereggel PÉNTEK: Washingtonban tárgyal Margaret Tha­tcher brit miniszterelnök. A Fehér Házban találko­zik Ronald Reagan ame­rikai elnökkel, ám megbe­széléseik témája egyelőre még nem ismeretes. Tha­tcher asszony ezután Ja- maikába utazik, ahol részt vesz a korábbi brit gyar­mat függetlenségi ünnep­ségén SZOMBAT: Csehszlovákiá­ban az előzetes tervek sze­t rint ezen a napon bo­csátják nyilvános vitára a vállalati törvény terveze­tét Események, képekben Hazánk vendége volt a spa­nyol királyi pár. A képen: I. János Károly és Zsófia királyné a Szépművészeti Múzeumban (Fotó: MTI — KS) Az amerikai képviselőház vizsgálóbi­zottsága megkezdte az iráni kontraügy koronatanújának, Oliver North alezre­desnek kihallgatását. A képen: North leteszi az esküt (Fotó: AP — MTI — KS) Moszkvában tett hivatalos látogatást Richard von Weizsäcker nyugatnémet elnök. A képen: a Mihail Gorbacsovval folytatott megbeszélés előtt, Sevardnadze szovjet és Genscher nyugat­német külügyminiszter társaságában (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) Gromiko nyilatkozata Nincs jogunk a követke­ző nemzedékekre hagyni a béke megőrzése, a leszerelés kérdésének, az atomháború kérdésének megoldását. Er­re nincs jogunk. Ezeket a kérdéseket most kell megol­dani, mégpedig haladékta­lanul — jelentette 'ki Andrej Gromiko, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke az amerikai CNN tévétársaság moszkvai tudó­sítójának adott nyilatkoza­tában. Július 11-ét az ENSZ ,,az 5 milliárdodik ember” nap­jává nyilvánította és a szov' jet vezető ebből az alkalom­ból adott interjút az ame­rikai televíziónak. A közel, egyórás műsort pénteken a késő esti órákban sugároz­ta a szovjet televízió egyes csatornája. Andrej Gromiko kifejtette: a Föld ötmilliárd lakójára a legnagyobb ve­szélyt a növekvő atomfegy­verkészletek jelentik. A Szovjetunió a nukleáris ar­zenál teljes felszámolására törekszik és meggyőződése, hogy ez egyformán érdeke a Föld minden népének, köz­tük a szovjet és az amerikai népnek is. Az 5 milliárdodik ember megszületése egyben figyel­meztetés — mondotta a szovjet államfő. Nem sza­bad lelassítani és elodázni a közös erőfeszítéssel megol­dandó globális kérdések ren­dezését. Ezek között emlí­tette meg a környezetvéde­lem, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok problémáját, a fejlődő országok helyzetét. Az ENSZ által kidolgozott, az említett problémák meg­oldását célzó programok költsége nem haladja meg a világszerte a fegyverekre költött kiadások összegét — jegyezte meg Andrej Gro­miko. Hozzáfűzte, hogy csu­pán az amerikai csillaghá­borús program több pénzt emészt fel, mint amennyi az éhínség és a gyengéntáp- láltság felszámolására szük­séges volna. A szovjet vezető végeze­tül szólt az Egyesült Nemze­tek Szervezetének szerepé­ről is. A Szovjetunió a jö­vőben is támogatni fogja a világszervezetet, amelyet a népeik békéje és biztonsága szempontjából fontos és szükséges eszköznek tekint — hangsúlyozta az amerikai CNN televíziónak adott nyi­latkozatában a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnö­ke. GALÉRIABUSSZAL ... Magyarok közt Burgenlandban ■iii/i. Szlovákia, Erdély, a Vaj­daság, valamink Kárpátalja magyar népcsoportjait szá­mon tartjuk. A szomszéd or­szágokkal kialakult, többnyi­re jó, internacionalista szel­lemű kapcsolat révén ismer­jük életüket, kultúrájukat. Szívesen is látogatunk Fü­lekre, Kassára, Munkácsra, Ungvárra, vendégeskedünk Kolozsváron, Csíkszeredán vagy éppen Szabadka, Újvi­dék magyar nemzetiségű pol­gárainál. Gyakoriak talál­kozásaink, s igencsak mód­ját ejthetjük annak is, hogy magyarságtudatukat segítőn ápoljuk. De mit tudunk a bő 300 ezer lakost számláló Burgenland. Ausztria e fes­tői és természeti kincsekben gazdag tartományának ma­gyarjairól? Akik az idők elején, a honfoglalást köve­tően Székelyföldről húzód­tak Magyarország nyugati határvidékére? És a trianoni szerződés nyomán váltak osztrák állampolgárokká? Június derekán egy napot itt, a burgenlandi magyarok között töltöttünk, s ha most bővebben festjük meg úti­élményeinket, okkal tesszük. Képes beszámolónk hat év­tized mulasztását igyekszik valamelyest pótolni. ★ — Ki a magyar? S meny­nyire tehető lélekszámúnk itt, Burgenlandban? — fo­galmaz magának kérdéseket Csoknyai Péter kormányzó- sági tanácsos, akivel Felső­őr (Oberwart) templomterén futunk össze. — Nos, ma­gyar az, aki osztrák állam­polgár létére magyar nem­zetiségűnek érzi, vallja ma­gát, törődik hagyományaink­kal. s ezek mellett minden­kor hitet tesz. Egyébként épp azért jöttünk össze most ebben a városkában a tartomány legtávolabbi tele­püléseiről, sőt Bécsből is, hogy számba vegyük dolga­inkat. Tehát megvitassuk például az iskolai'oktatás helyzetét, a kulturális, a sport és egyéb tömörülések utóbb végzett munkájának eredményeit. Továbbá mód­szereket tárjunk fel, módsze­reket sajátítsunk el egymás­tól ama cél érdekében, hogy a magyar népcsoport lélek- száma/ amely pillanatnyilag, papíron 5—6 ezerre tehető a trianoni idők huszonöt ezerével szemben, ne csök~ kenjen tovább. Természete­sen tudjuk, hogy csodák nincsenek. De ha lelkünk rajta, s netán több oldalról, akár a határon túlról, Ma­gyarországról támogatnak bennünket, fennmaradhat anyanyelvével, kultúrájával együtt ez a maroknyi ma­gyarság is a múló időben . . ★ Búcsúzunk, hogy Alsóőr (Unterwart) plébánosával, dr. Galambos Ferenccel, e táj magyarj annak csupaszív mindenesével találkozhas­sunk. Lakása, a plébánia, a „népiskola” mögött húzó­dik meg. De nagyon rövid időn belül kiderül, hogy ez a hajlék az ezer lakosú te­lepülés fontos népművelési Ebben az épületben talált otthonra a magyar kulturális élet is Alsó­őrön (Fotó: G. Molnár Ferenc) —( Külpolitikai kommentárunk )— A nagy utazások kora NEM TÖLTIK TÉTLENÜL A NYARAT a nyugat­német vezetők. Aliig érkezett haza Weizsäcker állam­fő a Szovjetunióból, Helmut Kohl kancellár már el is utazott Kínába, ahol hétfőn kezdi meg a tárgya­lásokat házigazdáival. Akár a ,,nagy utazások korá­nak” is nevezhetnénk a máskor bizony uborkasze­zonnak nevezett júliust. Kohl egyébként nem első ízben látogat el Peking- be, a jelenlegi már a második útja. Ez is jelzi, hogy korántsem csupán protokolláris formaságról van szó. Az NSZK számára Kína a második legjelentősebb ázsiai kereskedelmi partner. Óriási piac, ahol jelentős igény van a fejlett technológiát képviselő nyugat­német gépipari és más berendezésekre. Jelenleg már tizenkilenc vegyes vállalat működik a két országhoz tartozó cégek közreműködésével, a kooperációs szer­ződések száma pedig meghaladja a háromszázat. A pekingi utcákon számos Volkswagen Santana típusú autót látni — az összeszerelést már Kínában végzik. Arra is van példa, hogy nyugdíjas, tapasztalt nyu­gatnémet menedzsereket, mérnököket kértek föl kí­nai vállalatok szaktanácsadónak. Kínai részről, ha lehet, még nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az NSZK-val fenntartott kapcsolatok­nak, hiszen az ázsiai ország számára az NSZK a leg­jelentősebb nyugat-európai partner. Gondot okoz azonban, hogy Kína nem rendelkezik elég exportál­ható áruval, sem pedig olyan valutatartalékokkal, amelyek lehetővé tennék a korlátlan vásárlásokat így óhatatlanul felmerülnek bizonyos hitelnyújtási kérdéseik, olykor komoly problémák is. ÚJ VONÁSA A KÉT ORSZÁG kapcsolatainak, hogy Kohl mostani látogatása során első ízben tárgyalnak majd leszerelési és fegyverzetellenőrzési kérdések­ről is. Erre azért is szükség van, mert a szovjet—ame­rikai leszerelési tárgyalások döntő szakaszba jutot­tak, s mindkét ország erősen érintett azok esetleges eredményeiben. Kohl kancellár tehát egyáltalán nem kis ügyek mi­att vállalkozott a hosszú utazásra. Egy esetleges si­ker komoly lökést adhatna a két ország együttműkö­désének, s így kedvező hatást gyakorolna a kelet- nyugati kapcsolatokra is — ezúttal a szó politikai és földrajzi értelmében egyaránt. Horváth Gábor A fiatalok körcsárdásra igazítják a lábukat műhelye is. Földszinti ter- mecskéjéből az imént vonul­tak el a citerások, akiknek pár éve Pribojszky Mátyás koncertezett a szomszédos kultúrházban, de már itt az újabb együttes, a Posch Fer­dinand iskolaigazgató vezet­te tánckar. Fognak is dol­gukhoz! A fiatalok első szá­ma széki muzsikára lej- tett leánytánc, amelyben Bertha Elizabet, Seper Edit, Liszt Evelin, Drudla Zsu­zsanna cipője alatt kopog a padozat. Majd bekapcsoló­dik a jókedvű szórakozásba Farkas Vilmos, Heinisch Fe~ renc. Seper Tibor Farkas Gerhard, s járják az őrségi párost, amelyet a sárváriak­tól tanultak, azoktól vetitek át. — Igen, néhány magyar- országi város művészegyüt­tesének sokat köszönhetünk — jegyzi meg Posch Ferdi- nánd. — Aki Burgenlandban magyar néptáncra adta a fe­jét, annak legtöbbje példá­ul Szombathelyen sajátítot­ta el az alapokat. De lép­tünk már fel együtt a Mu­zsikás Együttessel is, más­kor Sárvár zenekarával arattunk közös sikert. Mi­ből a ruha? A hangszer? Az útiköltség? Valamelyest se­gít e gondunkon a tartomá­nyi kormányzóság, valamint a burgenlandi Magyar Kul­turális Egyesület, amelynek Szeberkényi Lajos a vezető­je. Ám leggyakoribb, hogy a. szülők nyúlnak a zsebük­be, vagy pedig munkásfia­taljaink a keresményükből áldoznak az ügyre . .. (Folytatjuk) Moldvay Győző

Next

/
Oldalképek
Tartalom