Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-30 / 178. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. július 30., csütörtök 3. A pártcsoport megvitatta A pártcsoportok helyéről és szerepéről az MSZMP Szervezeti Szabályzata a következőket mondja: „Az alapszervezetekben — létszámtól függően — pártcsoportokat kell létrehozni. A pártcsoportok rendszeresen értékelik tagjaik munkáját, magatartását, a pártmegbizatások teljesítését. A pártcsopor- tok munkáját a csoport ülésén megválasztott és a taggyűlés által megerősített bizalmiak irányítják." A XIII. kongresszust megelőző vezetőség- és küldött- választó taggyűléseket követő bizalmi választások tapasztalatai, a megválasztott bizalmiak összetétele igazolja, hogy a pártalapszervezetek döntő többségében felismerték a pártcsoportokban folyó tevékenység jelentőségét, igénylik munkájukat. Fontos szerepet töltenek be a párthatározatok megismertetésében, végrehajtásában, a pártmegbízatások kialakításában és ellenőrzésében, a kommunista nevelőmunkában. a párttagok tájékoztatásában. a párt utánpótlásának nevelésében, a taggyűlések előkészítésében, az alkotó politikai légkör megteremtésében .. . A kongresszusi határozat megerősíti: a politika megvalósításának, a végrehajtásért folytatott politikai munka fő területe továbbra is az alapszervezet. Éppen ezért tulajdonítunk megkülönböztetett jelentőséget a párt- csoportéletnek. Sokszor felmerül, hogy a pártcsoportok milyen kérdésekkel, hogyan foglalkozzanak. Általános elvként megfogalmazható: tevékenységük arra irányuljon, hogy a párttagok megismerjék a határozatokból adódó konkrét helyi tennivalókat, és vegyenek részt azok megvalósításában. Rendszeresen értékeljék, ismerjék el a végzett munkát, és bírálják a mulasztókat. A jól működő pártcsopor- tok egyre több — a párttagok érdeklődési körét is figyelembe vevő — a termelő- munkával, egy-egy konkrét akcióval összefüggő pártmegbízatást adnak. Lényeges ez az iparban, mezőgazdaságban lévő társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknál, mert ezzel is érvényesítik a pártirányítást, az adott szervezetben a párt politikai céljainak elérését. A pártmegbizatások vállalásának és teljesítésének tapasztalatai — az eredmények mellett — egy rokonszenvesnek nem mondható jelenségre is felhívják a figyelmet. Nevezetesen arra. hogy a nagyszámú állandó pártmegbízatást vállalók között — elsősorban gazdasági, állami vezetők részéről elvétve, de a párttagság más köreiben is viszonylag kevés az időszakos pártmegbízatással rendelkezők száma. Ahol erre szükség és lehetőség lenne, ott is sok helyen tartózkodás tapasztalható egy-egy pártmegbízatással szemben; egyesek lebecsülik a politikai tömegmunka szerepét a párttagok és a pártonkívüliek esetenként szükséges mozgósításában. Az időszakos pártmegbízatások teljesítését az esetek többségében értékelik a pártcsoportok. A tapasztalatok szerint a megbízatás teljesítéséért, a jó munkáért egyre több dicsérő szó hangzik el, de a mulasztások esetén a pártcsoport könnyen elfogadja a kimagyarázkodást. A pártcsoportok életének, munkájának fontos mozzanata a taggyűléseket megelőző tevékenység. A tapasz- . tálatok szerint az éves beszámoló taggyűlésekre való felkészülés élénkíti fel a legjobban a pártcsoportok életét. Az alapszervezetek politikai tevékenységének alapvető mércéje, — amelyről a taggyűlésnek számot kell adnia —. hogy a személyre szóló pártmegbízatásokat a párttagok hogyan és milyen színvonalon teljesítették. A tapasztalatok összegzését a pártcsoportok bevonásával célszerű elvégezni. Helyesnek bizonyult az a gyakorlat. hogy egy-egy időszak munkáját értékelő pártcso- port-összejövetelen az alap- szervezeti vezetőség valamely tagja részt vesz, aki elmondja a vezetőség előzetes véleményét, tapasztalatát a párttagok munkájáról és a pártcsoport éves tevékenységéről, egyben továbbítja a pártcsoport észrevételeit, javaslatait a vezetőség beszámolójához. Az így előkészített taggyűlés legtöbb esetben aktív, mozgósító. sok javaslatot, kritikai észrevételt gerjesztve zajlik le. A pártegység szempontjából is jelentősége van a pártcsoportokon belül folytatott eszmecserének akár ideológiai, akár gazdaságpolitikai kérdésekről van szó. Ebben a vonatkozásban az eszmecserén túl jelentősége van annak is, hogy a párttag kifejtheti véleményét a nagyobb közösségek előtt, a taggyűlésen. Ezzel összefüggésben szükséges felhívni a figyelmet egy eléggé elterjedt, helytelen szemléletre. Tapasztaljuk, hogy több helyen a pártcsoport-értekezle- tek aktivitásának a taggyűléseken már nyoma sincs. Ennek okát részben abban látjuk, hogy nem kellően tisztázott a párttagok és a vezetőségek előtt a pártcsoport-értekezlet és a taggyűlés azonos célokat szolgáló, de különböző funkciója. Nevezetesen az, hogy a párt- csoportokban a kisebb közösség dolgairól, személy szerint valamennyi tagjának munkájáról kell szót váltani, a taggyűlésen pedig az egész alapszervezet tevékenységéről, a vezetőség munkájáról, a működési területen jelentkező politikai, gazdasági, ideológiai kérdésekről lehet és kell véleményt mondani, állást foglalni, határozatot hozni. Olyan is előfordul, hogy a pártcsoportok képviseleti elv alapján megbíznak egy- egy párttagot a csoport véleményének tolmácsolására a taggyűlésen. Ez azért nem mondható helyesnek, mert megoszthatja a párttagságot. visszaszorítja az egyes párttag véleménynyilvánítási lehetőségét a taggyűlésen. A párttagnak egyénileg joga és egyben kommunista kötelessége, hogy véleményt mondjon a különböző kérdésekről és javaslatot tegyen. Fontos szerepet töltenek be a pártcsoportok a párt utánpótlásának nevelésében, a tagfelvételi munkában. A pártcsoportok tagjai ismerik legközelebbről a környezetükben dolgozó embereket és természetesen a fiatalokat. Az arra alkalmas fiatalok felkészítése, megbízatásokkal való ellátása, párttaggá nevelése a párt fejlődése szempontjából alapvető kérdés. Ez a felelősség- teljes feladat a kiindulópontja a pártcsoportok politikai nevelőmunkájának. Itt a legközvetlenebb formákban adható az egyes párttagoknak megbízás arra, hogy egy-egy leendő párttaggal rendszeresen foglalkozzanak. Az alapszervezeti vezetőségek rendszeresen igényeljék a pártcsoportok véleményét, javaslatait a gazdálkodás, a vezetés, a munkahelyi légkör, esetenként még a káderkiválasztás kérdéseiben is. Ezekre az észrevételekre, jelzésekre, bíráló megjegyzésekre térjenek vissza, mert csak ez teremtheti meg az alapot a pártcsoportmunka komolyságához, aktivitásához. Czank János atz MSZMP KB munkatársa A TAKARÉKSZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁS HATÉKONYSÁGA A sikerek nem takarhatják el a hiányosságokat Borsod, Hajdú, Heves, Nógrád és Szabolcs megyék Mészöv ellenőrzési irodái pályázatot hirdettek meg tavasszal a takarékszövetkezeti belső ellenőrök számára ellenőrzési módszerek kidolgozására. A cél az volt, hogy a takarékszövetkezeti gazdálkodás hatékonyságát, rentábilitását a beérkező sikeresebb dolgozatok közkinccsé tételével fokozzák. Nemrégiben tartották az eredményhirdetést, mely szerint első helyen egy Szabolcs megyei szakember végzett, második díjat nem adtak ki, viszont az összes többi elismerést Heves megyei vehette át. Gyóni Lászlóné, a vámosgyörki takarékszövetkezet belső ellenőre, valamint a füzesabonyi Antal Józsefné és Németh Józsefné harmadik lett, míg a hatvani Molnár Albertné különdíjban részesült. A díjátadást követően Vá- mosgyörkön, a közelmúltban felújított és bővített reprezentatív takarékszövetkezetben ültünk le beszélgetni a megyénkbeli nyertesekkel, továbbá dr. Petrusz Jánossal. a Heves Megyei Mészöv Ellenőrzési Iroda vezetőjével — akitől származik a pályázat kiírásának ötlete —, valamint Mező Józseffel, a házigazda intézmény elnökével. — A takarékszövetkezetek az utóbbi években szép eredményeket értek el. Éppen ezért furcsa, hogy a pályázat témaköreként a gazdái kodás hatékonyságát jelölték meg . .. — Az elmúlt esztendőkben válóban szép sikerek születtek ezen a területen — mondta dr. Petrusz János. — Olyannyira, hogy esetenként ezek el is takarták a hiányosságokat ... A pályázók dolgát nehezítette, hogy az ilyen jellegű elemzéseknek nincs kialakult módszertana, ezzel együtt azt szerettük volna, ha a résztvevők rámutatnak azokra a pontokra, ahol nem eléggé hatékony a szövetkezeti munka. Egyébként ki lene pályamű született, őszintén szólva többet vártunk, hiszen az öt megyében 79 takarékszövetkezet tevékenykedik. Ezek a dolgozatok összességében mégis tartalmaznak olyan megállapításokat, amelyek jól kamatoztathatók a továbbiakban. — A nyertesek számára milyen /érdekességekkel szolgált ez a pályázat? — Ebben a munkakörben 1978 óta dolgozom — mondta Gyám Lászlóné. — Már régebben is végeztem hasonló elemzést. Most azt kellett feltárnom, hogy a vámosgyörki takarékszövetke" zet gazdálkodásában milyen tanulságokat fednek a puszta számok. Az egyik leglényegesebb megállapításom, hogy rövidebb időre célszerű a kölcsöneket adni. még azzal együtt is, hogy ez többletmunkát jelent. Hosszabb távon így hatékony ez a te vékenység. Nem is beszélve arról, hogy így több ember juthat hitelhez, amely nem utolsó szempont. A bevétel növelése fontos, de az is. hogy ne kelljen senkit sem elküldeni, ha hozzánk jön, mert pénzre van szüksége. — A füzesabonyi takarék- szövetkezethez sok kirendeltség tartozik — mondta Németh Józsefné. — Emiatt ilyen jellegű elemzésre nincs sok időnk. Kolléganőmmel. Antal Józsefnével a betétés kölcsönállományt. valamint a bérgazdálkodást vizsgáltuk. Amint megállapíthattuk, kisebb egységek nyereségessége arányaiban sem közelíti meg a szövetkezeti átlagot. Sok helyen nem gazdálkodnak a kölcsönökkel, hanem az év első felében kiadják. Rámutattunk arra is, hogy fel kell futtatni az ifjúsági és a lakástakarékossági kölcsönöket, mert ez a hatékonyság egyik záloga. — Nem törekedtem komplex elemzésre — mondta a különdíjas Molnár Albertné. — Egy 1985—86-os éveket értékelő vizsgálatot nyújtottam be, amely a hatvani takarékszövetkezet boldogi ki- rendeltségéről készült. Arra törekedtem, hogy ezt az egységet elhelyezzem a szövetkezet egészében. Ennek előnye lehet, hogy a kirendeltség látja a saját helyét az egész szervezetben. Ami tanulság: a boldogiak köl- csönállomány-struktúrája — különösen az építési kölcsönöknél — kedvezőtlenebb, mint a szövetkezeti átlag. A kölcsönök fordulati sebessége is csökken. amely sem a gazdálkodás, sem a hozamok szempontjából nem előnyös. — Több helyen is hallani, hogy a belső ellenőr az elnök jobb keze. Neki kell mindenről először értesülnie, választ adnia a dolgozók vitás kérdéseire, kiszűrni a helytelen munkamódszereket, mindezek mellett megfelelően előkészíteni a döntéseket a vezetés számára. Magyarán, nagyon sokrétű a feladata. Nem vitás tehát, hogy ezek a szakemberek csak úgy képesek megfelelni az igényeknek, ha folyamatosan képezik magukat. Menynyire tartja fontosnak ezt a pályázatot egy takarékszövetkezeti elnök? — Csak akkor volt értelme ezeknek az elemzések nek, ha a megállapításokra igényt tart a szövetkezet vezetése — mondta Mező József. — A gazdasági élet pezsgő változásai a pénzintézeteket sem kerülik el. Ahhoz, hogy az e területen dolgozók minél jobban lássák el feladatukat, alkotó, gondolkodó emberekre van szükség. Kollégám dolgozata sok olyan új megállapítást tartalmazott, amelyeket az elkövetkezőkben mindenképpen hasznosítunk. Most már ismerjük a kilenc pályaművet, ezekből kaptunk új ötleteket is, például azt. hogy a tőkebefektetések a legjövedelmezőbbek. Bízom benne, hogy az elkövetkezőkben újra meghirdetik ezt a pályázatot, mert ez szükséges, a gazdasági élet megköveteli a naprakészséget. — Lesz-e újabb pályázat? — Amennyiben a szövetkezetek vezetői igénylik, nem zárkózunk el előle — mondta dr. Petrusz János. — Természetesen várjuk azokat a javaslatokat, amelyek alapján eldönthetjük, hogy milyen témakörökben érdemes elkészíteni a kiírást. Homa János A szőlőskerti benzinkútnál... Az AI'OK egyik legforgalmasabb töltőállomásainak egyike a nagyrédci Szölöskertnél van. A nyári napokon nem ritka, hogy közel 15 ezer liter különböző fajta hajtóanyagot töltenek a járművekbe az itt dolgozó kutasok. Hét végi csúcs (jobbra, lent) ... Ablakmosás (balra, fent) . . . Fizet a vendég (balra, leist) . . . ..Kenyérgózzel" olcsóbb (jobbra, fent) ... (Fotó: Szabó Sándort
