Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-23 / 172. szám
39-Ü^'I 1 NÉPÚJSÁG, 1987. július 23., csütörtök Várkonyi Péter hazaérkezett az NSZK-bél Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter — aki Hans- Dietrich Genschernek, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének meghívására hivatalos munkalátogatáson tartózkodott a Német Szövetségi Köztársaságban — szerdán hazaérkezett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Horst Meincke. az NSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az NSZK-ban tett hivatalos munkalátogatásának befejeztével Várkonyi Péter magyar külügyminiszter és nyugatnémet vendéglátója, Hans-Dietrich Genscher, szerda délután egyöntetűen megelégedetten nyilatkozott előző napi tárgyalásairól, a két ország szoros és beható párbeszédéről, és hangsúlyozták e dialógus folytatásának szükségességét. Egyben közölték. hogy tárgyalásaikon foglalkoztak a magyar miniszterelnök tervezett NSZK- beli látogatásának témájával. Közös sajtóértekezletükön kifejtették: arra törekszenek, hogy a miniszterelnöki látogatás alkalmából a felek aláírhassák a tudományos-műszaki együttműködési megállapodást. Az erre vonatkozó tárgyalások befejezés előtt állnak. Egyetértés van arra vonatkozóan is. hogy megállapodást óhajtanak kulturális intézetek cseréjéről. Várkonyi Péter külügyminiszter magyarországi látogatásra hívta meg Hans- Dietrich Genschert. Genscher a meghívást elfogadta. SZÍRIÁI ASZTRONAUTÁVAL Az űrállomás felé tart az új Szojuz A Szovjetunióban szerda hajnalban Föld körüli pályáira állították a Szojuz—TM-3 jelzésű űrhajót; fedélzetén Alekszandr Viktorenko parancsnokkal, Alekszandr Alekszandrov fedélzeti mérnökkel és Muhammed Ahmed Farisz Szíriái kutató- űrhajóssal. A Moszkva melletti irányítóközpontban jelen lévők — így az MTI tudósítója is — már egy órával a start előtt egyenes tv-adáson: keresztül figyelhették a Baj- konurban történő eseményeket. Moszikvai idő szerint 5.30-kor a kilövőálláson lévő űrhajóról leváltak a kiszolgáló építmények, megkezdődött az indítás végső előkészítése, a tartályok feltöltése, majd másodpercre pontosan tervezett időben, 05:59.17-kor startolt a szovjet—szíriai űrhármas. A Szojuz—TM-3 pályaadatai a tűréshatáron belül, csak néhány százalékkal tértek el a tervezett paraméterektől. Az űrhajón kinyíltak az antennáik, a napelemek. és más külső szerkezetek, s a három űrhajós először rádió-, majd pedig tv-adásban számolt be arról, hogy jól érzik magukat a startot követően. A bajko- nuni űrközpontban a fellövésnél jelen volt az a Szíriái kormányküldöttség, amely Musztafa Tlász miniszterelnök-helyettes, hadügyminiszter vezetésével érkezett a Szovjetunióba. Ali Ahbar Velajati iráni külügyminiszter a tehe- ráni rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács tűzszünetet sürgető határozata tarNew Yorkban Irán állandó ENSZ-képviselője sajtóértekezleten közölte: országa számára elfogadhatatlan a Biztonsági Tanács határozata az öbölháborű befejezéséről (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) talmaz bizonyos pozitív elemeket. ám a határozat elfogadhatatlan országa számára, mivel nem ítéli el ag- resszorként Irakot. A külügyminiszter szerint a határozatot néhány ország máris megsértette. Velajati az Egyesült Államokat említette név szerint. Az amerikaiak aláírták a BT döntését, de a papíron még meg sem száradt a tinta, amikor Washington közölte, hogy hadihajóit a Perzsa-öbölbe küldi — mondta. Az ÍRNA hivatalos iráni hírügynökség kedden a harci cselekmények folytatódásáról és a töretlen iráni harci szellemről közölt jelentéseket. Az ÍRNA szerint az iráni erők a front középső szakaszán keddre virradó éjjel megállítottak, majd visszavertek egy iraki ellen- támadást. Egy másik hírében az ÍRNA arról számolt be, hogy az egyik északi iráni város lakói Ali Hamenei elnök ottani látogatása során kijelentették: készek amerikai célpontok elleni kamikaze-akcióban részt venni, az iszlám forradalom magasztos céljainak megvalósítása érdekében. Közlemény a magyar garanciális vámdíjial kapcsolatban A lengyel kormány szóvivője július 21-i sajtóértekezletén szóba hozta, hogy a magyar vámszervek újabban — diszkriminatív módon — garanciális vámdíjat kérnek a beutazó lengyel turistáktól. A Magyar Távirati Iroda illetékes helyen a rendelkezés hátteréről a következő felvilágosítást kapta: Az érvényes magyar vámrendelkezések szerint mindazoknak, akik jelentős értékű, eladási célú, esetenként kereskedelmi mennyiségű árut szállítanak át Magyarországon. készpénzbiztosítékot kell letenniük az országba történő belépéskor. Ez az intézkedés egyaránt vonatkozik minden ország állampolgárára, vagyis nem diszkriminatív jellegű. A biztosítékot visszakapják akkor, ha az áruval együtt elhagyják Magyarországot. A lengyel kormány kérésére. a hagyományos barátság szellemében a magyar vámszervek a lengyel utas- forgalomban a továbbiakig felfüggesztik az intézkedés érvényesítését. Egyúttal ismételten mielőbbi tárgyalásokat javasolnak lengyel partnereiknek a közös megoldásra. (MTI) Szovjet—szír legénységgel a fedélzetén sikerrel felbocsátották a Szojuz TM—3-as űrhajót. A képen: a személyzet tagjai (balról jobbra) Mohammed Farisz szír, valamint Alekszandr Viktorenko és Alekszandr Alekszandrov szovjet űrhajósok (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Muhammed Ahmed Farisz, a szíriai kutatóűrhajós 1951- iben született. A repülőiskola elvégzését követően 1973- tól a szíriai légierő kötelékében pilótaként szolgált. 1985 óta készül a szovjet űrhajósokkal a közös űrutazásra. Nős, egy fiú és egy kislány apja. A Szojuz—TM-3 a tervek szerint péntek reggel kapcsolódik össze a Mir űr- komplexummal, s a szovjet —szíriai űrhármas a már február 6-a óta az űrállomáson dolgozó Jurij Roma- nyenkóval és Alekszandr La- vejkinnal közös munkaprogramot valósít meg. A Szojuz—TM-3 leszállóegysége július 30-án a hajnali órákban ér Földet a Szovjetunió kijelölt körzetében, igaz, már más összetételben, mivel a fedélzeti mérnökök váltják egymást: Alekszandr Alekszandrov a Mlir űrállomáson marad, s Alekszandr Lavej- kin tér vissza helyette a Földre. A Mir űrállomáson egyébként szerdán és csütörtökön „szabadnapot” kapott Roma- nyenko és Lavejkin, „takarítással” készülnek a szovjet—szíriai űrhármas fogadására. AMERIKAI CÉLPONTOK ELLEN Iráni kamikaze-akciók? Csatornaalagút A brit parlament kedden jóváhagyta azt a brit—francia tervet, melynek értelmében a La Manche csatorna alatt építendő alagúttal kötik össze Nagy-Britanniát a kontinenssel. A francia törvényhozás már áprilisban zöld utat adott a mintegy 5 milliárd fontos költségvetéssel, magánvállalatok által finanszírozott tervnek. Margaret Thatcher brit kormányfő július 29-én Párizsba utazik, hogy Francois Mitterrand francia köztársasági elnökkel ratifikálja az építésre vonatkozó szerződést. —( Külpolitikai kommentárunk )~ Elszalasztott lehetőség? HOSSZÜ IDŐ ÖTA most van a legjobb esély az évtizedek óta húzódó közel-keleti válság rendezését szolgáló nemzetközi konferencia összehívására — ezzel, a térség szakértőit is meglepően derűlátó kijelentéssel adta meg az alaphangot izraeli tárgyalásaihoz az egyiptomi külügyminiszter. Eszmat Abdel- Megid személyében hosszú évek óta először tartózkodott a szomszédos országban a kairói diplomácia vezetője, így érthető, hogy a megfigyelők megkülönböztetett érdeklődéssel követték a jeruzsálemi tárgyalásokat. Az optimizmus persze — épp a térség politikai fejleményeinek ismeretében — visszafogott kell, hogy legyen. Eszmat Abdel-Megid úgy összegezte kormánnyá álláspontját, hogy a tárgyalások legkedvezőbb fórumaként az ENSZ égisze alatt megrendezendő, s a Biztonsági Tanács állandó tagjait is bevonó nemzetközi értekezlet lenne — csakhogy ez az a pont, ahol a jelek szerint a mostani izraeli vizit sem vitt közelebb az egyetértéshez. S ez aligha csodálható, elvégre magán az izraeli kabineten belül sincs összhang e kérdésben: míg a Munkapárt vezetője, Simon Peresz külügyminiszter pártolja egy genfi, szélesebb körre kiterjedő konferencia gondolatát, addig koalíciós társa, Jichak Samir kormányfő a leghatározottabban elzárkózik attól. A Likud-tpárt vezére ugyanis egy szűkebb hazáján és Egyiptomon kívül legfeljebb az Egyesült Államokat és Jordániát érintő tanácskozás híve. S a viták természetesen nem csak és nem először Megid eszmecseréi kapcsán kerültek felszínre. Ellenkezőleg: ez az az ütközőpont, amely az elmúlt időben nemegyszer az egész izraeli kabinet túlélését tette kockára, felvillantva a törékeny egységű koalíció felbomlásának esélyét. Sokan fogalmaznak úgy, hogy Izraelben valójában már meg is kezdődött a választási kampány, csupán az bizonytalan, mikor kerül sor a következő erőpróbára, s hogy mennyire rendeződnek át az erőviszonyok a tartóssá vált munkapárti—likud párharcban. AMI VISZONT a nemzetközi értekezlet témáját illeti, félő, hogy Megid látogatása sem hidalta át az említett nézetkülönbségeket. Pedig az egyiptomi külügyminiszter nyilatkozatához azt is hozzátette: a pillanatnyilag fennálló, viszonylag kedvező esélyek esetleg sokáig nem ismétlődnek meg, vagyis a kínálkozó alkalmat nem lenne szabad elszalasztani. Ügy tűnik azonban, Jeruzsálemben éppen ez történt. Szegő Gábor Zászlófelvonás az öbölben Az irániaknak Perzsa-, az araboknak Arab-öböl. Az olajkereskedők szerte a világon csak „öbölként” emlegetik. hisz még egy ilyen öböl nincs a világon. Partjai mentén található a világ ma ismert olajkészletének kétharmada. És ott folyik immár hetedik éve Irak és Irán öldöklő háborúja. lEbben a háborúban mindig központi szerepet játszott az olaj. A nemzetközi piacok — a világszerte növekvő túltermelés közepette — addig azonban nemigen reagáltak, amíg Irak és Irán csak egymás olajlétesítményeit pusztította. Akkor már inkább, amikor az iraki légierő. 1984-től Irán olajszállításait igyekezett akadályozni, s harmadik országok tartályhajóit is célba vette. Ám most, hogy az OPEC újabban az árak eme. lésére törekszik, emelkedett a tét azzal, hogy tavaly szeptember óta az iráni haditengerészet is célba vette az Irakot támogató öböl menti sejkségek, főképp Ku- vait olajszállítását. Az öböl így növekvő tét a nagyhatalmi politikában is, de nem csak az olaj miatt. Stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete adja, az, hogy Európa és Ázsia között fekszik. Felismerték ezt a britek is. amikor az indiai gyarmatbirodalmukhoz vezető utak biztosítására uralmuk alá hajtották az öböl menti sejkségeket. S felismerte a központi fekvés fontosságát az Egyesült Államok is, amikor más módszerekkel — katonai egyezményekkel, fegyverszállításokkal, bahreini és ománi támaszpontszerződésekkel — fokozatosan átvette Nagy- Britanniától a térség „csendőrének” szerepét az utóbbi évtizedekben. A washingtoni diplomácia „az olajútvonalak biztonsága” címszóval, a nyugati gazdaságok nyitottságával és sebezhetőségével indokolja ezt. A néhány 'hónapja növekvő veszély új ötletet adott a kuvaiti kormánynak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult, kérve, hogy a BT állandó tagjai zászlójuk átengedésével óvják a kuvaiti olajszállítást. A Szovjetunió azonnal válaszolt: három tartályhajót adott bérbe az öbölbeli sejkségnek, szovjet zászló alatt, remélve, hogy a zászló tekintélye eleve megfontolásra készteti az esetleges támadót. Csakhogy az előre kihelyezett tengeri aknák nem nézik, milyen zászló leng a hajón: áprilisban aknára futott a „Csujkov marsall” nevű szovjet tartályhajó és megsérült. Máig sem tudni, ki helyezte el az aknát. A Szovjetunió aknakereső hajókat küldött az öbölbe, s ezekkel együtt öt szovjet hadihajó tartózkodik jelenleg a térségben. A szovjet kormány pedig fokozta diplomáciai tevékenységét az öbölbeli béke és nyugalom megteremtése érdekében. Az amerikai kormány csak azután tett érdemi lépést, hogy nem sokkal a Csujkov marsall megsérülése után, egy májusi napon egy iraki pilóta tévedésből rakétát lőtt a Stark amerikai fregattra az öbölben és 37 tengerész életét vesztette. Washingtonban elővették az elfektetett kuvaiti kérelmet, s vállalták, hogy 11 kuvaiti olajszállító hajót amerikai zászló alá helyeznek, erős védelem mellett. Az első két tartály-hajó e héten indult útnak, felfelé hajózva az öbölben. S a védelem: mára kilenc önálló hadihajó, egy repülőgéphordozó 85 harci géppel és nyolctagú flottacsoportosí- tás. valamint kilenc Awacs felderítő repülőgép működik az öbölben és környékén. Ezt az erősítést továbbra is az olajutak védelmével, és — új érvként — a „szovjet befolyás” visz- szaszorításával indokolják Washingtonban. Keményen visszautasítanak minden szovjet nyilatkozatot, amelv a térségben növekvő feszültség miatt a moszkvai aggodalmat hangoztatja, és elutasítanak minden szovjet javaslatot, amely tárgyalást és nemzetközi megállapodást ajánl a térség békéjének és a tengeri közlekedés szabadságának helyreállítására, megóvására. A világsajtó arról írt, hogy a párhuzamos szovjet—amerikai „zászlófelvonás” az öbölben új esélyt adhat a helyzet rendezésére. A nemzetközi közvélemény úgy érezhette, hogy az öböl békéjéhez. a hajózás szabadságához fűződő általános érdek kerekedhet felül, és a „zászlók” öbölbeli találkozása új fejezet kezdete lehet. Reményt adott erre az is, hogy a Biztonsági Tanácsban — ugyancsak szovjet és amerikai részvétellel — hónapok óta tárgyalások folytak egy határozat kidolgozására. amely az iraki—iráni háborúnak igyekszik véget vetni. E határozat a napokban meg is született, bár még további igen sok tárgyalásra lesz szükség, hogy érvényt is szerezzenek neki. Irán ugyanis azonnal elutasította. Így az amerikai zászlók felvonását kísérő harci zaj egyelőre megkérdőjelezi e reményeket. Kiderült: Washingtonban erőfitogtatásra, egyoldalú előnyszerzésre akarják kihasználni a kuvaiti kérés teremtette esélyt. Az amerikai hadihajók és tengerészgyalogosok talán elriasztják az iráni gyorsnaszádokat, de az öbölbeli válsággóc felszámolásának lehetőségét egyelőre inkább távolítják a jelek szerint. Mészáros György
