Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-23 / 172. szám

39-Ü^'I 1 NÉPÚJSÁG, 1987. július 23., csütörtök Várkonyi Péter hazaérkezett az NSZK-bél Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter — aki Hans- Dietrich Genschernek, a Né­met Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének meghí­vására hivatalos munkaláto­gatáson tartózkodott a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban — szerdán hazaérkezett. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Horst Meincke. az NSZK budapes­ti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. Az NSZK-ban tett hivata­los munkalátogatásának be­fejeztével Várkonyi Péter magyar külügyminiszter és nyugatnémet vendéglátója, Hans-Dietrich Genscher, szerda délután egyöntetűen megelégedetten nyilatkozott előző napi tárgyalásairól, a két ország szoros és beható párbeszédéről, és hangsúlyoz­ták e dialógus folytatásának szükségességét. Egyben kö­zölték. hogy tárgyalásaikon foglalkoztak a magyar mi­niszterelnök tervezett NSZK- beli látogatásának témájával. Közös sajtóértekezletükön kifejtették: arra töreksze­nek, hogy a miniszterelnö­ki látogatás alkalmából a felek aláírhassák a tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dési megállapodást. Az er­re vonatkozó tárgyalások be­fejezés előtt állnak. Egyet­értés van arra vonatkozó­an is. hogy megállapodást óhajtanak kulturális inté­zetek cseréjéről. Várkonyi Péter külügymi­niszter magyarországi láto­gatásra hívta meg Hans- Dietrich Genschert. Genscher a meghívást elfogadta. SZÍRIÁI ASZTRONAUTÁVAL Az űrállomás felé tart az új Szojuz A Szovjetunióban szerda hajnalban Föld körüli pályá­ira állították a Szojuz—TM-3 jelzésű űrhajót; fedélzetén Alekszandr Viktorenko pa­rancsnokkal, Alekszandr Alekszandrov fedélzeti mér­nökkel és Muhammed Ah­med Farisz Szíriái kutató- űrhajóssal. A Moszkva melletti irá­nyítóközpontban jelen lévők — így az MTI tudósítója is — már egy órával a start előtt egyenes tv-adáson: ke­resztül figyelhették a Baj- konurban történő eseménye­ket. Moszikvai idő szerint 5.30-kor a kilövőálláson lé­vő űrhajóról leváltak a ki­szolgáló építmények, meg­kezdődött az indítás végső előkészítése, a tartályok fel­töltése, majd másodpercre pontosan tervezett időben, 05:59.17-kor startolt a szov­jet—szíriai űrhármas. A Szojuz—TM-3 pályaada­tai a tűréshatáron belül, csak néhány százalékkal tér­tek el a tervezett paramé­terektől. Az űrhajón kinyíl­tak az antennáik, a napele­mek. és más külső szerke­zetek, s a három űrhajós először rádió-, majd pedig tv-adásban számolt be ar­ról, hogy jól érzik magukat a startot követően. A bajko- nuni űrközpontban a fellö­vésnél jelen volt az a Szí­riái kormányküldöttség, amely Musztafa Tlász mi­niszterelnök-helyettes, had­ügyminiszter vezetésével ér­kezett a Szovjetunióba. Ali Ahbar Velajati irá­ni külügyminiszter a tehe- ráni rádiónak adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács tűzszü­netet sürgető határozata tar­New Yorkban Irán állandó ENSZ-képviselője sajtóérte­kezleten közölte: országa számára elfogadhatatlan a Biztonsági Tanács határozata az öbölháborű befejezéséről (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) talmaz bizonyos pozitív ele­meket. ám a határozat el­fogadhatatlan országa szá­mára, mivel nem ítéli el ag- resszorként Irakot. A külügyminiszter szerint a határozatot néhány ország máris megsértette. Velajati az Egyesült Államokat em­lítette név szerint. Az ame­rikaiak aláírták a BT dön­tését, de a papíron még meg sem száradt a tinta, amikor Washington közölte, hogy hadihajóit a Perzsa-öbölbe küldi — mondta. Az ÍRNA hivatalos iráni hírügynökség kedden a har­ci cselekmények folytatódá­sáról és a töretlen iráni har­ci szellemről közölt jelenté­seket. Az ÍRNA szerint az iráni erők a front középső szakaszán keddre virradó éjjel megállítottak, majd visszavertek egy iraki ellen- támadást. Egy másik híré­ben az ÍRNA arról számolt be, hogy az egyik északi irá­ni város lakói Ali Hamenei elnök ottani látogatása so­rán kijelentették: készek amerikai célpontok elleni kamikaze-akcióban részt ven­ni, az iszlám forradalom ma­gasztos céljainak megvaló­sítása érdekében. Közlemény a magyar garanciális vámdíjial kapcsolatban A lengyel kormány szóvi­vője július 21-i sajtóértekez­letén szóba hozta, hogy a magyar vámszervek újab­ban — diszkriminatív mó­don — garanciális vámdíjat kérnek a beutazó lengyel turistáktól. A Magyar Táv­irati Iroda illetékes helyen a rendelkezés hátteréről a következő felvilágosítást kap­ta: Az érvényes magyar vám­rendelkezések szerint mind­azoknak, akik jelentős értékű, eladási célú, esetenként ke­reskedelmi mennyiségű árut szállítanak át Magyarorszá­gon. készpénzbiztosítékot kell letenniük az országba történő belépéskor. Ez az intézkedés egyaránt vonat­kozik minden ország állam­polgárára, vagyis nem diszk­riminatív jellegű. A biztosí­tékot visszakapják akkor, ha az áruval együtt elhagyják Magyarországot. A lengyel kormány kéré­sére. a hagyományos barát­ság szellemében a magyar vámszervek a lengyel utas- forgalomban a továbbiakig felfüggesztik az intézkedés érvényesítését. Egyúttal ismételten mi­előbbi tárgyalásokat java­solnak lengyel partnereiknek a közös megoldásra. (MTI) Szovjet—szír legénységgel a fedélzetén sikerrel felbocsátot­ták a Szojuz TM—3-as űrhajót. A képen: a személyzet tagjai (balról jobbra) Mohammed Farisz szír, valamint Alekszandr Viktorenko és Alekszandr Alekszandrov szovjet űrhajósok (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Muhammed Ahmed Farisz, a szíriai kutatóűrhajós 1951- iben született. A repülőisko­la elvégzését követően 1973- tól a szíriai légierő kötelé­kében pilótaként szolgált. 1985 óta készül a szovjet űr­hajósokkal a közös űrutazás­ra. Nős, egy fiú és egy kis­lány apja. A Szojuz—TM-3 a tervek szerint péntek reggel kap­csolódik össze a Mir űr- komplexummal, s a szovjet —szíriai űrhármas a már február 6-a óta az űrállo­máson dolgozó Jurij Roma- nyenkóval és Alekszandr La- vejkinnal közös munkaprog­ramot valósít meg. A Szo­juz—TM-3 leszállóegysége július 30-án a hajnali órák­ban ér Földet a Szovjetunió kijelölt körzetében, igaz, már más összetételben, mivel a fedélzeti mérnökök váltják egymást: Alekszandr Alek­szandrov a Mlir űrállomáson marad, s Alekszandr Lavej- kin tér vissza helyette a Földre. A Mir űrállomáson egyéb­ként szerdán és csütörtökön „szabadnapot” kapott Roma- nyenko és Lavejkin, „taka­rítással” készülnek a szov­jet—szíriai űrhármas foga­dására. AMERIKAI CÉLPONTOK ELLEN Iráni kamikaze-akciók? Csatorna­alagút A brit parlament kedden jóváhagyta azt a brit—fran­cia tervet, melynek értelmé­ben a La Manche csatorna alatt építendő alagúttal kö­tik össze Nagy-Britanniát a kontinenssel. A francia tör­vényhozás már áprilisban zöld utat adott a mintegy 5 milliárd fontos költségvetés­sel, magánvállalatok által finanszírozott tervnek. Mar­garet Thatcher brit kor­mányfő július 29-én Párizs­ba utazik, hogy Francois Mitterrand francia köztársa­sági elnökkel ratifikálja az építésre vonatkozó szerző­dést. —( Külpolitikai kommentárunk )~ Elszalasztott lehetőség? HOSSZÜ IDŐ ÖTA most van a legjobb esély az évtizedek óta húzódó közel-keleti válság rendezését szolgáló nemzetközi konferencia összehívására — ezzel, a térség szakértőit is meglepően derűlátó ki­jelentéssel adta meg az alaphangot izraeli tárgyalá­saihoz az egyiptomi külügyminiszter. Eszmat Abdel- Megid személyében hosszú évek óta először tartóz­kodott a szomszédos országban a kairói diplomácia vezetője, így érthető, hogy a megfigyelők megkülön­böztetett érdeklődéssel követték a jeruzsálemi tár­gyalásokat. Az optimizmus persze — épp a térség politikai fejleményeinek ismeretében — visszafogott kell, hogy legyen. Eszmat Abdel-Megid úgy összegezte kormán­nyá álláspontját, hogy a tárgyalások legkedvezőbb fórumaként az ENSZ égisze alatt megrendezendő, s a Biztonsági Tanács állandó tagjait is bevonó nem­zetközi értekezlet lenne — csakhogy ez az a pont, ahol a jelek szerint a mostani izraeli vizit sem vitt közelebb az egyetértéshez. S ez aligha csodálható, elvégre magán az izraeli kabineten belül sincs össz­hang e kérdésben: míg a Munkapárt vezetője, Si­mon Peresz külügyminiszter pártolja egy genfi, szé­lesebb körre kiterjedő konferencia gondolatát, ad­dig koalíciós társa, Jichak Samir kormányfő a leg­határozottabban elzárkózik attól. A Likud-tpárt vezére ugyanis egy szűkebb hazáján és Egyiptomon kívül legfeljebb az Egyesült Államo­kat és Jordániát érintő tanácskozás híve. S a viták természetesen nem csak és nem először Megid esz­mecseréi kapcsán kerültek felszínre. Ellenkezőleg: ez az az ütközőpont, amely az elmúlt időben nem­egyszer az egész izraeli kabinet túlélését tette koc­kára, felvillantva a törékeny egységű koalíció felbom­lásának esélyét. Sokan fogalmaznak úgy, hogy Iz­raelben valójában már meg is kezdődött a válasz­tási kampány, csupán az bizonytalan, mikor kerül sor a következő erőpróbára, s hogy mennyire ren­deződnek át az erőviszonyok a tartóssá vált mun­kapárti—likud párharcban. AMI VISZONT a nemzetközi értekezlet témáját illeti, félő, hogy Megid látogatása sem hidalta át az említett nézetkülönbségeket. Pedig az egyiptomi kül­ügyminiszter nyilatkozatához azt is hozzátette: a pil­lanatnyilag fennálló, viszonylag kedvező esélyek esetleg sokáig nem ismétlődnek meg, vagyis a kí­nálkozó alkalmat nem lenne szabad elszalasztani. Ügy tűnik azonban, Jeruzsálemben éppen ez történt. Szegő Gábor Zászlófelvonás az öbölben Az irániaknak Perzsa-, az araboknak Arab-öböl. Az olajkereskedők szerte a vi­lágon csak „öbölként” em­legetik. hisz még egy ilyen öböl nincs a világon. Part­jai mentén található a vi­lág ma ismert olajkészleté­nek kétharmada. És ott fo­lyik immár hetedik éve Irak és Irán öldöklő háborúja. lEbben a háborúban min­dig központi szerepet ját­szott az olaj. A nemzetközi piacok — a világszerte nö­vekvő túltermelés közepette — addig azonban nemigen reagáltak, amíg Irak és Irán csak egymás olajléte­sítményeit pusztította. Ak­kor már inkább, amikor az iraki légierő. 1984-től Irán olajszállításait igyekezett akadályozni, s harmadik or­szágok tartályhajóit is célba vette. Ám most, hogy az OPEC újabban az árak eme. lésére törekszik, emelkedett a tét azzal, hogy tavaly szeptember óta az iráni ha­ditengerészet is célba vette az Irakot támogató öböl menti sejkségek, főképp Ku- vait olajszállítását. Az öböl így növekvő tét a nagyhatalmi politikában is, de nem csak az olaj mi­att. Stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete adja, az, hogy Európa és Ázsia között fekszik. Felismerték ezt a britek is. amikor az indiai gyarmatbirodalmukhoz ve­zető utak biztosítására ural­muk alá hajtották az öböl menti sejkségeket. S felis­merte a központi fekvés fontosságát az Egyesült Ál­lamok is, amikor más mód­szerekkel — katonai egyez­ményekkel, fegyverszállítá­sokkal, bahreini és ománi támaszpontszerződésekkel — fokozatosan átvette Nagy- Britanniától a térség „csend­őrének” szerepét az utóbbi évtizedekben. A washingto­ni diplomácia „az olajútvo­nalak biztonsága” címszóval, a nyugati gazdaságok nyi­tottságával és sebezhetőségé­vel indokolja ezt. A néhány 'hónapja növek­vő veszély új ötletet adott a kuvaiti kormánynak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­hoz fordult, kérve, hogy a BT állandó tagjai zászlójuk átengedésével óvják a kuvai­ti olajszállítást. A Szovjet­unió azonnal válaszolt: há­rom tartályhajót adott bér­be az öbölbeli sejkségnek, szovjet zászló alatt, remél­ve, hogy a zászló tekintélye eleve megfontolásra készteti az esetleges támadót. Csak­hogy az előre kihelyezett tengeri aknák nem nézik, milyen zászló leng a hajón: áprilisban aknára futott a „Csujkov marsall” nevű szovjet tartályhajó és meg­sérült. Máig sem tudni, ki helyezte el az aknát. A Szovjetunió aknakereső ha­jókat küldött az öbölbe, s ezekkel együtt öt szovjet hadihajó tartózkodik jelen­leg a térségben. A szovjet kormány pedig fokozta dip­lomáciai tevékenységét az öbölbeli béke és nyugalom megteremtése érdekében. Az amerikai kormány csak azután tett érdemi lé­pést, hogy nem sokkal a Csujkov marsall megsérülé­se után, egy májusi napon egy iraki pilóta tévedésből rakétát lőtt a Stark ameri­kai fregattra az öbölben és 37 tengerész életét vesztette. Washingtonban elővették az elfektetett kuvaiti kérel­met, s vállalták, hogy 11 kuvaiti olajszállító hajót amerikai zászló alá helyez­nek, erős védelem mellett. Az első két tartály-hajó e héten indult útnak, felfelé hajózva az öbölben. S a vé­delem: mára kilenc önálló hadihajó, egy repülőgéphor­dozó 85 harci géppel és nyolctagú flottacsoportosí- tás. valamint kilenc Awacs felderítő repülőgép műkö­dik az öbölben és környé­kén. Ezt az erősítést to­vábbra is az olajutak vé­delmével, és — új érvként — a „szovjet befolyás” visz- szaszorításával indokolják Washingtonban. Keményen visszautasítanak minden szovjet nyilatkozatot, amelv a térségben növekvő fe­szültség miatt a moszkvai aggodalmat hangoztatja, és elutasítanak minden szov­jet javaslatot, amely tárgya­lást és nemzetközi megálla­podást ajánl a térség béké­jének és a tengeri közleke­dés szabadságának helyreál­lítására, megóvására. A világsajtó arról írt, hogy a párhuzamos szovjet—ame­rikai „zászlófelvonás” az öbölben új esélyt adhat a helyzet rendezésére. A nem­zetközi közvélemény úgy érezhette, hogy az öböl bé­kéjéhez. a hajózás szabad­ságához fűződő általános ér­dek kerekedhet felül, és a „zászlók” öbölbeli találko­zása új fejezet kezdete le­het. Reményt adott erre az is, hogy a Biztonsági Ta­nácsban — ugyancsak szov­jet és amerikai részvétellel — hónapok óta tárgyalások folytak egy határozat ki­dolgozására. amely az ira­ki—iráni háborúnak igyek­szik véget vetni. E határo­zat a napokban meg is szü­letett, bár még további igen sok tárgyalásra lesz szükség, hogy érvényt is szerezzenek neki. Irán ugyanis azonnal elutasította. Így az amerikai zászlók felvonását kísérő harci zaj egyelőre megkérdőjelezi e reményeket. Kiderült: Wa­shingtonban erőfitogtatásra, egyoldalú előnyszerzésre akarják kihasználni a ku­vaiti kérés teremtette esélyt. Az amerikai hadihajók és tengerészgyalogosok talán elriasztják az iráni gyors­naszádokat, de az öbölbeli válsággóc felszámolásának lehetőségét egyelőre inkább távolítják a jelek szerint. Mészáros György

Next

/
Oldalképek
Tartalom