Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-22 / 171. szám
f 4. NÉPÚJSÁG, 1987. július 22., szerdo TÁMOGATÁST KAPOn AZ AKADÉMIÁTÓL Tudománnyal a természet épségéért A Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottsága a színvonalas alapkutatások (okozott támogatására 1986. január 1-jei hatállyal Országos Tudományos Kutatási Alapot létesített, amelynek felelőse a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lett. Az első témapályázatra szóló nyilvános felhívás még 1985. decemberében megjelent, a pályázatot az Akadémia tudományos testületéi, alkalmi zsűrik és hazai szakértők rangsorolták, bírálták el. A benyújtott közel kétezer pályázatból mintegy 770 részesült támogatásban, összesen több mint 1,5 milliárd forintban. Az építészet rövid története A Nagytemplom homlokzata Abu Szimbelben f. e. 1300 körül Megyénkben dr. Orbán Sándor, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese, a növénytani tanszék kandidátusa részesült támogatásban. Beszélgetésünkkor arra kértem, szóljon részletesebben a kutatás témájáról, a program céljáról. — A magyarországi mohák életstratégiáinak ökológiai és cönológiai összefüggéseit választottam. E terület nem volt idegen számomra, hiszen 1984-ben e témákból írtam kandidátusi értekezésemet is —. mondja dr. Orbán Sándor. — E kutatásban a tanárképző főiskola növénytani tanszékének négy tanára is részt vesz, s magam vagyok a program vezetője, de kértünk föl egy állattannal foglalkozó kollégát, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről egy tanárt és laboránsokat is. — Milyen támogatást kaptak? — Kétmillió forintot fordíthatunk e célra. Mivel a főiskolán a laboratóriumi eszközök rendelkezésre állnak, ezért a terepvizsgálatokhoz szükséges műszereket kellett beszerezni. S alkalmaztunk főállásban egy kutatót is. A Societá Filharmonica „Giuseppe Verdi” huszonnyolc tagú vegyes kórusa és tíztagú szalonzenekara magyarországi vendégjárása során napokra ellátogatott Egerbe is: itt hétfőn adott hangversenyt egyházi művekből a Minorita templomban, majd csütörtökön este szórakoztatóan változatos műsorral, a Megyei Művelődési Központban, a reneszánsz időktől a mai néger spirituáléig érzékeltették, hogy nem véletlenül léptek ki a nemzetközi porondra. Sok kedves meglepetés éri a kórusmuzsika hazai kedvelőjét. ha más országból téved ide egy zenét szerető baráti társaság. Ezt a kitűnően felkészült vegyes kart egy alig huszonhárom éves lány, Marta Furla tartja a kezében. És nem is akárho— A laikus nem sokkal többet tud a mohákról, minthogy az aljnövényzethez tartoznak. Mi hát a témájuk lényege, munkájuk célzott haszna? — Ezek a növények, mint a nagy életközösség tagjai, érzékenyen mutatják a környezet változásait, ezért magát a környezetet lehet velük jellemezni. A mohák megjelenéséről, elterjedéséről például a flórára lehet következtetni. A stratégia ebben az értelemben a növény viselkedését jelenti, harcát az életért. Megállapítható. mennyit produkál, milyen anyagot termel, milyen mértékben szaporodik, hol fordul elő. Vannak például olyan erdők, ahol a mohák zárt borítást képeznek, minden más növényt meggátolnak. S van, hol csak időszakosan jelennek meg. Vizsgálatukkal kideríthetek az adott hely viszonyai, a talaj tulajdonságai. Alapkutatásunk közvetlen haszna tehát az erdőművelésben is lemérhető. Programunk céllá annak kiderítése, hogy a degradációs tényezők milyen mértékben változtatják meg mondjuk az adott erdőtársulást. Vagyis: ha utat vágnak az erdőben, elpusztul a termőtalaj, gyan! A karvezető szuggesz- tív egyénisége egybefogja azt az így-úgy kondicionált amatőr társaságot, amely a siker, a taps, a lelki gazdagodás reményében vállalja idejének és életének egy darabját odaadni a közösségért. Ez a közösség nem nagy, ez a filharmóniai társaság a mi hazai fogalmaink szerint — mivel nekünk csak egy van Budapesten és országos jelentőséggel — egy kisváros jól összekovácsolt együttese valahol Trieszt környékén, az északi olasz tájakon, ahol a lányok haja nem mindig koromfekete. De a kar — egy ősz hajú úr kivételével — átlagéletkora erősen harminc alatt van. így már kitetszik: ezek az olasz fiatalok templomi áhítatot átélni és a zenében a nemes szórakozást megtalálni — eggyéfűzhető feladatáé más beavatkozás is módosítja az élővilágot. A mohák változásán át nyomon követhetjük a környezetszennyező anyagok hatását is a növények fejlődésfolyamatára. — Ezek szerint környezetvédelmi szempontból is hasznos, érdekes kutatómunkájuk. — Feltétlenül! A Bükk- hegységben dolgozunk, természetvédelmi területen. Megtudhatjuk, milyen mértékben romlik a termőtalaj. Jelenleg kijelölt minta- területeken végezzük a kutatást: a Nagy-Egeden, Csák- pilisen és Szarvaskő környékén. Mintegy tizenöt különböző térségben, gyep- és erdőtársulásiban vizsgáljuk a mohák stratégiáját. Választ kaphatunk olyan kérdésekre is, egyáltalán érdemes-e még védeni egy területet? E növények fajainak megjelenéséből, viselkedéséből az is megállapítható, hogy állandó-e az erdő vízellátása, s megtudható az élővilág fejlődésének időbe- nisége. — Milyen fokon áll hazánkban e téma tudományos színvonala? — Mi a stratégiákról egyelőre meglehetősen keveset tudunk. During holland botanikus ebben az úttörő. , A kutatás eddig a jelenségeket állapította meg, a miérteket nem. Mi erre keressük a választ. Példaként: hogy az adott területen a fajok milyen szerves anyagot produkálnak. Közel 150— 200 fajt vizsgálunk, kint, mintaterepen. Ebből a vízilók tekintik. A Minorita templomban Arcadelt. Palestrina. Croce, Mozart és Kodály művei hangzottak fel, a Megyei Művelődési Központ dísztermében Donáti, Certon, Vecchi, Marenzio, Monteverdi, Illersberg dallamai gyönyörködtették a hallgatóságot. S ha egybevetjük a város, Ronchi dei Legionari rokonszenves énekeseinek kórussá szerveződését. amely 1983-ban történt, a karvezető fiatal lány céltudatosságát, szakmai fel- készültségét és szorgalmát csak felsőfokon emlegethetjük. Az a sajátosan mindent átfogni akaró karvezetői mozgás elsősorban a hibátlan ritmust segíti felépíteni az énekeseknek. hogy aztán a teljes fegyelemmel előadott produkció végén a tapsban oldódjék fel a teremtés boldogsága. háztartás változására, a szén-dioxid asszimilálódásá- ra következtethetünk, s kideríthetjük, milyen élettani tulajdonságok kapcsolódnak az egyes típusokhoz. Vizsgáljuk a fotoszintézis környezeti tulajdonságát is. Azokon a helyeken is, ahol az ember beavatkozott a természetbe, begyújtjuk a fajokat, s ezzel segítjük a környezetvédelmet. — Meddig tart a kutatási program? — Három és fél évig. 1990- re szándékozunk befejezni. Munkánkat évente .bírálja a Tudományos Akadémia. Az első eredményeket április 13-án ismertettük a botanikai szakosztályban. — A főiskolán elsősorban pedagógusokat képeznek. Mennyire tartja fontosnak a kutatási kedvet? — Mint főigazgató-helyettes, valamennyi tanszéken _ szorgalmazom az effajta munkát, hiszen egy szakmát megtanítani csakis elmélyült, sokirányú tudású tanár képes. Egyébként a pályázati tevékenységünkbe hallgatókat is bevontunk. öt-hat olyat, akik a tudományos diákkörben igen aktívak. Mint tanárnak, az a célom, hogy olyan pedagógusok hagyják el a főiskolát. akik megtanítják a gyerekeket: a természetet védeni és félteni kell. Szívem szerint az általános és középiskolákban bevezetném a környezetvédelmet mint tantárgyat, hiszen a természet épségét, szépségét, a következő nemzedéknek is meg kell őriznie a pusztulástól ... Mikes Márta Amíg a bécsi keringőket, polkákat, fülbemászó indulókat nem kedte el játszani a társaság szalonzenekara (öt vonós, négy fúvós és a zongora), hajlandók voltunk hinni, hogy itt olaszok adnak nekünk ízelítőt az olasz kamarazenéből. S kiderül: a bécsi muzsikával, Strauss- szal, meg a többiekkel meg- vallják, hogy ők, ott Ronchi dei Legionar'iban a középeurópai zenét szeretik; a Kék Duna keringőt zenélte-éne- kelte a társaság a dísztermi koncert végén. A házigazda Agria Vegyeskar és karvezetője, dr. Ocskay György nem lesz könnyű helyzetben, ha az észak-olasz tájon, viszont- látogatásuk során versenyre akar kelni ezzel a lelkes társasággal, Marta Furla kórusával. (farkas) Két kötetben, gazdag képanyaggal illusztrálva adta közre a Műszaki Könyvkiadó Szentkirályi Zoltán és Détshy Mihály Az építészet rövid története című tanulmányát. Mint a köteten feltüntetik, a mű az azonos című tankönyv változatlan utánnyomása. A 245 oldalas első kötet a szöveges részt tartalmazza. A jóval vaskosabb 455 oldalas, sajnos rossz minőségű kivitelben, fekete-fehérben és kis méretekben a képeket. A könyv igazi ismeretterjesztő munka. A szerzők nem kevesebbet vállaltak, mint hogy végigvezetik az olvasót az építészet történetén, jószerivel mégis csak az európai kultúrkör építészetével foglalkoznak. Az ókori kultúrák közül Egyiptom, Mezopotámia. az Égei-tenger szigetei és partvidékei. az ókori görög, etruszk és római építészetet tárgyalják, s nem kap helyet a távol-keleti és az ősi amerikai kultúrák építészete. A kötet előnye is, hátránya is a rövidség, a tömörség. Világos, hogy akik mint tankönyvet forgatják a két jeles szerző írását, megannyi kiegészítő olvasmányt, kötelező irodalmat vesznek hozzá. A laikus olvasó olykor viszont csak utalásokat, felsorolásokat talál fontos építészeti korszakokról, mesterekről. S ha csak néhány sor jutott is a magyarországi jeles épületeknek, a magyar mestereknek, még ez is aránytalanságnak tűnik, amikor csak egy név. egy épület jut például a lengyel gótikának, az angol barokknak, 16 sor a spanyol gótikának, egy szó se a flamand, a holland építészetnek. Olcsó megoldás volna most neveket, épületeket felsorolni, amelyek a kötet szűkre szabott keretei közül kiszorultak. Ám lényegesebb az, ami benne van. Építészettörténeti fogalmak, stílusok, építészeti-alaktani .meghatározások pontos definícióit kapjuk. A történeti áttekintés ehhez szinte adalékul szolgál, csakúgy, mint a gazdag képanyag. Az építészet iránt érdeklődő olvasó eligazítására nem ártott volna irodalomjegyzettel is ellátni a könyvet. S. E. A bécsi Secession pavilon (1898—99) Olbrich műve MONTEVERDITŐL STRAUSSIG ÉS AZON TÚL Kedves olasz vendégek Egerben papa's*- : tíz PERCÁ HATÁRON 111/2. — Szerinted mi lehet ennek az oka? — tette fel a kérdést. — Súly alatt nő a pálma — tartja a mondás. Említettem már, hogy én, életem legnehezebb megpróbáltatásai között, se munka- szolgálatban, se a táborokban soha nem gondoltam öngyilkosságra. — Talán a jólét, a kevesebb gond, és éppen a veszélyérzet hiánya ébreszti fel az emberben a szuicid ösztönöket — mondta Edit. — A múlt század végén, a „jó békeidőben” is meghaladta nálunk az öngyilkosok száma a húsz százezreléket. Az öngyilkosok halálszámával mindig is a nemzeti élmezőnyhöz tartoztunk. Másra terelődött köztük a szó. Megálltak, néhány percig némán néztek lefelé a korlátra könyökölve. Mélyen alattuk kis szigetek, feketéllő szén kúpok1, távolabb félkész hajótestek mesterséges hullámtörőként kényszerítették útirányának módosítására a lusta sodrású folyót. Távolabb sirályok röpködtek a partközeiben. A felhők megritkultak, bátortalan napsugarak törtek át a szürkeségen, körülöttük minden kontúrosabb lett, jobban láthatóvá vált. Mind ez ideig szép volt ősz. Hosszan tartott az enyhe ildő, a fák sokáig megőrizték lombjukat, szín- pompájukkal, a zöld. a barna, a sárga megszámlálhatatlan árnyalatával fizették az őrzésért — Annak, aki a két világháború közötti években csehszlovák oldalról itt a Duna hídján ment át Magyarországra, első útja többnyire a dél-komáromi vasútállomás közelébe, az Ács- féle vendéglőbe vezetett — emlékezett Végvári. — Ez már bizonyosfajta hagyománynak számított a két ország határán. Jó borból fröcosöt vagy hosszúlépést inni az „odaátiak” közül csaknem mindenki illendőnek és érdemesnek tartotta, mert az efféle hazafias tisztelgés is volt egyben. Másrészt magyar részen a bor, a szomszéd országban meg a pilseni sör volt vonzóan olcsó. Itt is, ott is, ha kérték, egész évre érvényes határátlépési engedélyt kapták a helybeli lakosok, s ez harminckilométeres sávban néhány napos tartózkodásra, kölcsönös vendégeskedésre jogosította őket. Továbbutazáshoz, Budapestre vagy Pozsonyba menni, útlevélre volt szükség, de a hatóságok mindkét oldalon tudták, hogy ezt az előírást sokan megszegik: Szlovákia déli határvidékéről, a „pou- kázka” nevet viselő papírral sokan utaztak a magyar fővárosba vagy az ország más részébe. Megfordítva ugyanezt tették a túloldaliak; ha Ny.itrán, Érsékújvárott, Pozsonyban akadt dolguk. — Érdekes — mondta az asszony. — Pestre indultam — folytatta a professzor — szabályos útlevéllel, kis bőrönddel. Az volt a szokás, hogy a csomaggal utazó konflison ment át a hídon. Felült rá Komarnóban a Baross utcán, melynek macskakövein naphosszat élesen csattogtak a sorsukat türelemmel viselő, lehajtott fejű lovak patái. Átügettek a kisDuna hídján. aztán az Er- zsébet-sziget bejáratánál, ahol a Pokol kocsma és az egyik fakereskedő háza állt, rákanyarodtak a nagy hídra. A kocsis megállította a lovát az innenső ellenőrző ponton, néhány perccel később a túlsón. Mindkét helyen rövid volt az eljárás, beütötték az okmányba a bélyegzőt, belenéztek a táskába, vagy éppen csak. intettek, hogy az utas mehet. A magyar határkirendeltségtől a konflis jobbra kanyarodott, két-három perc alatt elérte a dél-komáromi vasútállomást. Ugyanennyi idő alatt az említett vendéglőt. A csomaggal érkező utas, ha gyalogszerrel kocog át a hídon, már szinte gyanút keltett volna. Olcsó volt a konflis, a ló kevés zabot fogyasztott, mire gazdája elszívott egy tömést a pipájából. oda-vissza megtette az utat. — Gyerekfejjel megtanultam — elevenítette fel tovább az emlékeit Végvári —, ha hazulról jövet a túlol- ra érek, s a hivatalnokok, a pénzügyőr vagy a rendőr megkérdezi, honnan jöttem, azt kell mondanom: megszállt területről. Városunk- tizenkilenc januárja óta Csehszlovákiához tartozott. így döntöttek felőle Trianonban. Isten ne adja, okítottak a szüleim, hogy valaki összekeverje a dolgokat, s a csehszlovák tisztviselő előtt megszállt területet emlegessen. Nagyon rossz néven vennék. A határ mentén élőket így korán, gyerekként manipulálták, leckét vehettek- relativitásból, meg nacionalizmusból, ha nem is tudtak róla. Mindenesetre megtanultak alkalmazkodni a különböző igényekhez. A formaságok szerepe, s a hazafias lelkületnek ez a talmi kétarcúsága engem már fiatalon mélyen elgondolkoztatott. (Folytatjuk)
