Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

4. : k ill • w J|§ sä fi 1 Jn Á NÉPÚJSÁG, 1987. július 15., szerda A bugyuta sárkány a go­nosz várnagy hálójában: Horesnyi László és Körtvé- lyessy Zsolt A sorsdöntő bajvivás. (Körtvélyessy Zsolt és Rudolf Péter) Játék a mesével Gonoszok és jók harcol­nak egymással, és végül az utóbbiak győznek, ahogy annak egy mesében történ­nie kell. Megtaláljuk itt gyermekkorunik panoptiku­mának számos örök figurá­ját: a bolondot, a varázslót, a sárkányt, a gonosz vár­nagyot, az elrabolt herceg­kisasszonyt. A klasszikus mesehősöket és -paneleket felhasználva írta meg az Enyém a vár című gyer­mekdarabját a Horváth Pé­ter—Novak János szerzőpá­ros. Ezeket az elemeket azonban gyakran idézőjele­sen használják, eredeti je­lentésükből időnként kifor­gatják. és számos alkalom­mal aktualizálják is a tör­ténetet, a párbeszédeket. Egyetlen figura sem töké­letes: a sárkány bamba, a várnagy ügyetlenül intrikál, a szép hercegnő erőszakos és nagyszájú, a varázsló a legapróbb csodára is képte­len. a bdhóc deli legény ugyan, de kissé gyáva. Játék folyik tehát itt a mesével, de a nézők tetszé­sét hamar megnyeri ez a kissé megbillentett világ. Gyorsan Kelekotty. a ván­dorbolond mellé állnak (Ru­dolf Péter alakítja elragadó kedvességgel és magabiztos­sággal), és ahogy ez gyer- mekszínházban lenni szo­kott, hangos biztatásokkal segítik, ha veszély fenyege­ti, vagy harcolnia kell. Ezen az előadáson a szí­nészek még rá is játszanak erre. és igyekeznek minél jobban bevonni a fiatal kö­zönséget Kérdéseket tehet­nek föl a széksorokban ülők a szögedi tájszólásban be­szélő hercegnőnek, apródok és udvar hölgyek lehetnek a színpadon. Még zsákbafu- tást is rendeznek nekik, bár dramaturgiai szempontból igencsak kétes eredménnyel, az egyébként is halványab­ban sikerült második rész­ben, mely már nem az eg­ri vár- Romkertjének szín­padán, hanem a püspöki pa­lota előtt játszódik. Itt vív meg Kelekotty és a várnagy a hercegkisasz- szony kezéért — ennyi a cselekmény, ha a happy end pillanatait nem számít­juk. Ezt igyekezett feltupi- rozni bajvívással, lovagi tor­nával a rendező. Novák Já­nos, de a kaszkadőrök tel­jesítménye inkább rombolja, mint teremti az illúziót. Ilyen közelről nézve igen­csak kifundáltak és ügyet­lenül végrehajtottak az üté­sek, öklelések. A középkor­ban ekkora tudás az apród- sághoz is kevés lett vol­na ... Igaz, pont del előre hág ekkorára a Nap, nagy a forróság. A gyerekek új­ságból hajtogatott csákókkal védekeznek, az apukák le­dobálják ingüket, s az anyu­kák is kigombolják a blúzt, ameddig az illem engedi. (Esetleg egy picivel tovább.) E vetkőzés azonban a né­zőtér privilégiuma marad. A varázsló (Rózsa György, a népszerű tévériporter ala­kit ja kedvesen) fekete kö­penyben és csúcsos süveg­ben csetlik-botlik, a gonosz várnagy (Körtvélyessy Zsolt) is éjsötét felleghajtóban ro­hangál. A bugyuta sárkány (Horesnyi László) öltözete sem nevezhető éppen strand­ruhának. A színpadon vet­kőzni nem lehet, tűrni kell, s a színészek tűrnek is vi­tézül. Elvégre: a gyermeki képzeletnek kapaszkodókra van szüksége. Hogyan nézne ki e jellemző jelmezek nél­kül egy mesejáték?! Koncz János KOVÁCS ANDRÁS Utónevek (keresztnevek) Bodonyban III. 3. Nevek — változások A XX. század változásait nyomon követve újabb fel­mérést végeztem 1982. év­ben ezúttal az egy-húsz éve­sek körében. Ez a korosz­tály 75 keresztnevet visel, közöttük 38 női és 37 férfi­név. Ebben az időszakban összesen 184 újszülött közül 75 nő és 109 a fiú, tehát az utóbbiak számaránya na­gyobb. A keresztnevek gya­korisága szerint azonban eb­ben az időszakban az egy névre eső átlag nem éri el a hármat. Ha ezt története­sen nyolcvan évre terjesz­tem ki, vagyis néggyel szor­zóm, akkor is az átlag a század második felében tíz körül számolható, vagyis csaknem fele, mint a század első felében. Végeredmény­ben a század első felében lényegesen kevesebb utóne­vet viselt a község lakossá­ga, mint az utóbbi évtize­dekben. A nevek is többsé­gében és előfordulásukban eltérnek, új nevek váltak divatossá, uralkodóvá és a régi uralkodó nevek több­sége háttérbe szorult. Ebben a korosztályban az átlagos­nál több az Erika. Ibolya, István, Ildikó, László, Péter. Zoltán, Zsuzsanna. Ugyan­csak nőtt az Andrea, Ágnes, Beáta. Növekszik évről év­re a Zsuzsanna, az Éva to­vább is mérsékelt számban fordul elő. Divatos névvé vált tehát a faluban a női nevek kö­zött az Erika és gyakran előfordul a Zsuzsanna, Mó­nika, Beáta, Ibolya, Mari­anna. A férfinevek között gya­kori az István, a László, a Péter. Zoltán, Attila, növe­kedett a Csaba, a Tibor és a Szilárd. A nevek előfordulása 1962. és 82. közötti névadás sze­rint: női nevek: Andrea, Angéla, Anita, Adrienn, An­na, Antónia, Annamária, Ágnes, Anikó, Beáta, Ber­nadett, Csilla, Erika, Emese, Éva, Erzsébet. Edina, Edit, Emília, Hajnal, Ibolya. Ildi­kó, Judit, Márta, Melinda, Marianna, Margit, Mónika, Nikolett, Piroska, Rita, Re­náta, Szilvia, Tímea, Tün­de, Valéria, Viola, Zsuzsan­na. .Fiúnevek: András, Attila. Balázs, Béla, Csaba. Dénes, Ervin, Ferenc, Gábor, György, Gyula, Imre, Ist­ván, János, József, László, Lajos, Lőrinc, Krisztián, Márton, Nándor, Nárcisz, Norbert, Oszkár, Pál, Péter, Róbert, Roland. Sándor, Szi­lárd, Szabolcs, Tamás, Tiva­dar, Tibor, Tihamér, Zoltán, Zsolt. Az 1982-es összegezés sze­rint tehát, a 75 névből nyol­cat 58-an viselnek. A szó­ban forgó időszakban tehát a használt nevek 79 százalé­kát uralja 8 név: vagyis ezeket a neveket négyen, vagy ennél többen viselik. Érdekes, hogy a női nevek között egyetlen név, a Zsu­zsanna éri el a hat esetet, többi név egy és négy hasz­náló között megoszlik. A fér­fiak között viszont a Lász­ló (11). István (7), János (5). József (5), Péter (6), Sán­dor (5), Zoltán (6), uralko­dóvá vált, illetve maradt továbbra is. Szembetűnő az is, hogy az 1982-es felmérés adatai szerint a megelőző húsz évben 27 új név jelent meg a községben, ugyanakkor ebben az időszakban például egyetlen újszülöttnek sem adtak Mária nevet, Rozália, Júlia, Boribála, Ilona sem fordult elő, amely korábban uralkodó név volt, illetve a férfiak sorában elmaradt a névadásból a Bertalan, a Mátyás, a Mihály. A rit­kán előforduló nevek közé került a Margit és az Er­zsébet, miközben a férfiak között az István mostanáig megőrizte előkelő helyét. Az 1962—1982-es évek névadására már kevésbé jellemző az egyes nevek uralkodó jellege, szélesebb a szóródás, nem az ősi szo­kások folytatása, inkább a különbségek keresése jel­lemző. (Vége) „A veszélyt emberszabásúvá kell lenni!” Dr. Hollán Zsuzsa akadémikus (Fotó: MTI — KS) Több, mint 60 ország kö­zel 220 ezer orvosát kép­viselték azok a küldöttek, akik részt vettek az Orvo­sok a nukleáris háború meg­akadályozásáért nevű moz­galomnak a közelmúltban Moszkvában rendezett, im­már VII. kongresszusán. A tanácskozáson előadást tar­tott dr. Hollán Zsuzsa aka­démikus, az Országos Hae- matológiai és Vértranszfú­ziós Intézet főigazgató fő­orvosa is. A professzorasz- szonnyal beszélgetett cik­künk szerzője. — Milyen célok, elgondo­lások közepette született meg a mozgalom, és milyen cé­lok vezérlik mai munkájá­ban? — Ez a szervezet min­dig igyekezett olyan vezető tudósokat, megbecsült orvo­sokat tömöríteni, akiknek nemcsak a tudományos és orvosi szaktekintélyük, ha­nem emberi magatartásuk is vonzza a többi orvost, s akik befolyásolni tudják az ország lakosságát. Tudjuk, hogy céljainkat csak akkor érhetjük el. valósíthatjuk meg, hogyha nem egymás kormányait kritizáljuk, ha­nem megkeressük azt. am; közös mindannyiunk életé­ben. Ügy véljük, hogy el­képzelhetetlen az olyan, iga­zi hivatástudattal rendelke­ző orvos, aki azt mondaná, hogy én törődöm a saját be­tegeimmel, de semmi kö­zöm a többi ember életé­hez, E kérdést csak úgy le­het nézni, hogy százmilliók élete forog kockán! — Mindig mondjuk, hogy mi nem politikusok, mi or­vosok vagyunk. De éppen orvosi képzettségünk alap­ján megértettük azt, hogy az embereket nem lehet óriási számokkal riasztgatni. Elejétől fogva vallattuk, hogy a veszélyt embersza­básúvá kell tenni. — Ezt tettük, amikor el­magyaráztuk, hogy mi, or­vosok az égvilágon sem­mit sem tehetünk egy nuk­leáris katasztrófa esetén. A nukleáris háborúra nincs felkészülés, tehát egyetlen módja van a védekezés­nek: a megelőzés. Bizonyí­tottuk — emberi példával —, hogy egy nukleáris há­borút nem lehet megnyer - nyi; ugyanis nincs győztes! Ilyen esetben együtt pusz­tul el a nukleáris háborút indító és a szenvedő ország is. Budapesti kongresszu­sunkon nem véletlenül vá­lasztottuk jelszavunkká a Konfrontáció helyett koo­perációt! felhívást. Világ­szerte le kell győznünk az úgynevezett „ellenségképet” önmagunkban. Ebbeij nagy segítség a „glasznoszty" a nyitottság és nyilvánosság. — Orvosi hivatásunk tel­jesítése közben megvan a lehetőségünk arra, hogy em­bereket tanítsunk, befolyá­soljunk; gondolkodásukat, magatartásukat alakítsuk. Nyilvánvaló, hogy az em­berekre csak akkor tudunk befolyást gyakorolni, ha nemcsak aktuális betegsé­geikkel, hanem testi-lelki bajaikkal, gondjaikkal is foglalkozunk. Megnyerve szívét-lelkét, meg tudjuk nyerni az „embert” is moz­galmunknak. — Professzorasszony, fel­szólalásában említette, az orvosok igyekeznek elkerül­ni azt. hogy rájuk süssék a „politikus” bélyeget. Miért volt fontos ennek hangsúlyo­zása? — Véleményem szerint egy ilyen mozgalom, ame­lyik égető és sürgető prob­lémákra keres megoldást, nem zárkózhat el a politi­kától, nem tekintheti magit apolitikusnak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a megnyitón rengeteg államfő, kormányfő üdvözöl­te ezt a mozgalmat. Ugyan­akkor mi. orvosok vagyunk nem politikusok, s ez meg­határozza az általunk vállal­ható feladatok körét, nagy­ságát. Viszont a békéért, az emberi nem fennmaradásá­ért vívott harcunkban ter­mészetesen elkerülhetetlenül politikai harcot is vívunk. Például a Helsinkiben le­zajlott kongresszusunkon hangzott el először Bemard Lown professzor tolmácso­lásában a kísérleti atom­robbantások beszüntetésé­nek ötlete, mint az atom­fegyverkezés befagyasztásá­nak egyik módja. Azt hi­szem, ez a kezdeményezé­sünk is a rangos politikai eseményekhez hasonló vissz­hangra lelt világszerte. T. J. Magyar filmek a külföldi mozikban A Hungarofilm tájékozta­tója szerint Szabó István Mephisto és Redl ezredes című alkotásait a törökor­szági Duru nevezetű film- forgalmazó vállalat vette meg. A filmeket a mozik­ban láthatja majd a közön­ség, s videokazettán is az üzletekbe kerül. Kollányi Ágoston Musica Praehumana című filmjét az NSZK regionális televí­zióadóin vetítik majd. A produkciót részfelhaszná­lásra vették meg. Szintén egy NSZK-beli tv- állomás. a Saarlischer Rund­funk vett át három magyar filmet: Fábri Zoltán Kör­hinta, Jancsó Miklós Csend és kiáltás. Gothár Péter Ajándék ez a nap című al­kotását. Hatezer éves körárok Hatezer éves újkőkori körárok feltárásán dolgoz­nak a kismóráqyi Tűzkő- dombon a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum ré­gészei. A Soros-alapítvány támogatásával és Zalai-Gaál István kandidátus irányítá­sával folyó munka jelenleg a legnagyobb őskori feltárás hazánkban. A több mint 200 méter átmérőjű körárkot az úgynevezett lengyelt kultú­ra faluközössége építette, közvetlenül a már feltárt település és temető szom­szédságában. A körárok nyomait a fel­szántott talaj felszínén jól kivehető színelváltozásból légi fotózással fedezték fel az idén tavasszal. Megjelent a Világjáró A legújabb harmadik száma, 100 oldalon 110 színes kép­pel, sok olvasnivaló­val a vi­lágjárást, utazást ked velőknek — és azok szá­mára, akik otthon a fo­telban ülve szeretnek is­merkedni a nagyvilág­gal. A Medi terráneum című össze állítás Fran­ciaország, Olaszország és Görög ország ten­gerparti tá­jait, érdekes­ségeit mu­tatja be, az Azúr-part­tól Capriig, Velencétől Krétáig. Megismerkedhetünk Cannes-nal, a filmfesztiválok városával, Nizzával, Pos- tojnával — s hasznos tudnivalókkal, azok számára akik ezekbe az országokba utaznak. De olvashatunk a Világjá­róban Amszterdamról, a vizek és a piacok városáról, a „vi­lág legbűnösebb zugáról”, és a Szerelem-szigetekről, Ko­lumbusz hajójának, a Ninának valóságos külsejéről, a „cso- damadár” kalandjairól, és arról, hogyan utazhatunk „kerék párországban”, azaz Kínában. Érdekes feltevéseket ismertei a magazin a Teleki expedíció hátteréről, a világ nagy vas­útjairól szóló sorozat pedig ezúttal az ausztráliai „vásári expresszi” mutatja be. Vetkőzik a nézőtér ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom