Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. július 15., szerda

5

A bükkszéki úttörő- és ifjúsági tábor jubilál, ugyanis öt évvel ezelőtt vehették először birtokukba a pajtások, és a hegyvidéket kedvelő kirándulók, A kunszentmártoni, tiszakécskei és bükkszéki tanács együttes összefogásával épült, a festői környezetben lévő turista- paradicsom csaknem 13 hektáron fekszik, és egyszerre 360 vendég befogadására képes. A kő- és faépületek tágasak, a téli hónapokban jól fűthetők. Az itt vakációzó diákok nem unatkoznak, ugyanis a műanyag sípálya, a fedett nyári foglalkoztatóban felállított pingpongasztalok, a nemrég elkészült megvilágítható salakos kézi- labdapálya, a jól felszerelt játszótér remek lehetőséget nyújt sportolásra, játékra.

Az elmúlt öt évről. az eredményekről és a jövőre vonatkozó elképzelésekről Varga Éva táborvezetővel beszélgettünk.

— A főszezonban, június 15-től augusztus 20-ig főként úttörőcsapatok veszik igénybe a tábort. Az ország minden pontjáról érkeznek ide diákok. Ősztől tavaszig pediig az egyéni és csoportos turistáké a hely. Az étkeztetést sikerült itt, helyben megoldani. Korszerű konyha és tágas ebédlő áll a vendégek rendelkezésére. Tanfolyamok, konferenciák rendezésére is alkalmas a tábor. A fenntartási költségeket. a három tanács támogatásán kívül, a szervezett turizmusból befolyt összeg fedezi. Idén például az első négy hónapra tervezett 800 ezer forint helyett egymillió 400 ezres bevételt sikerült elérni. Ez köszönhető részben a tábornak. és a kedvező természetött és zsúfolt a program, hogy pihenésre alig jut idő. Itt szabadok vagyunk, nem kényszerítenek ránk olyan dolgokat, amihez nincs kedvünk. Az ételek finomak, csak néha többet is adhatnának.

Az Egri 9. Sz. Általános

Varga Éva: kikapcsolódásra ennél szebb helyet el sem lehet képzelni

Iskolából érkezett lányok szobájában nagy a nyüzsgés.

A tábori hétpróbaverseny * esélyeit latolgatják. Mindennap teljesíteni kell valami meglepetésszerű feladatot. A tegnapi Toldi kő- hajítási versenyen sokan ér tek el jó eredményt, ma pedig az üveghegymászó ver sengésre készülnek.

Molnár Judit, aki az ország számos részén táborozott már, nagyon elégedett az itteni körülményekkel: — A többi táborhoz viszonyítva talán ez a legkényelmesebb. A házak otthonosak. állandó hideg-meleg Víz van, és nagyon jól főznek a konyhás nénik. Közel van a strand, és nagyokat lehet kirándulni a hegyekben. Színesek a programok is, és annak külön örülök, hogy remek társaság jött össze idén.

Ügy tűnik, nem lehet panasz a jubiláló táborra. Az öt év alatt lépésről lépésre alakították ki, építették meg az újabb és újabb létesítményeket. S azt hiszem nem árulunk el titkot, ha elmondjuk: a VII. ötéves tervben minden bizonnyal elkészül egy 15X20 méteres medence is az idelátogatók örömére.

Barta Katalin

öt éve az úttörőké és a turista fiataloké

(Fotó: Tóth Gizella)

ti adottságoknak. Kikapcsolódásra. pihenésre ennél szebb, nyugodtabb helyet elképzelni sem lehet. A fa luban lévő strand is nagyon népszerű, a környél: pedig bővelkedik látnivalóban. A siroki várat, a pa- rádi kocsimúzeumot, a pa- rádsasvári üveghutát sokan felkeresik.

A legmegbízhatóbb vélemény azonban az itt nyaraló gyerekeké. Török Judit és Ragányi Tímea Budapestről érkeztek. Sok úttörőtáborban jártak már, így van viszonyítási alapjuk.

— Néhány napra érkeztünk. és nagyon jól érezzük magunkat — mondják. — Más táborokban annyira köTörök Judit és Ragányi Tímea Budapestről érkeztek (balra).

Készül a

zöldborsóleves

Öteiies a bükkszéki üttöröparadicsom

ü dzsessz Magyarországon

Beszélgetés Gonda Jánossal

Gonda János a magyar dzsessz mindenese. Zongorista és zeneszerző, a Bartók Béla Konzervatórium

dzsessz tanszékének vezetője, a Magyar Zeneművészek Szövetsége dzsessz-szekció- jának irányítója, elméleti és történeti könyvek írója. Kulcsember tehát, aki alaposan ismeri a műfaj fejlődését, jelenlegi helyzetét, a kibontakozó új tendenciákat. Ezért is kértük meg, adjon rövid áttekintést: honnan,

hová halad ma a dzsessz Magyarországon.

— Mikor jelent meg a dzsessz a Kárpát-medencében?

— Európa többi részéhez

hasonlóan itt is a két világháború között próbálkoztak az új műfajjal a muzsikusok, bár csak kevesen. A második világháború uitán viszont az amerikai hadsereg által „megfertőzve" föllendülés kezdődött. Ez azonban Magyarországon nem tartott sokáig: az ötvenes

évek személyi kultuszának évei alatt a dzsessz tiltott műfajnak számított, mint „a kapitalizmus kozmopolita válságterméke.” Azt a legkevésbé sem vette figyelembe az akkori kultúrpolitika, hogy valójában a diszkriminált helyzetben levő néger kisebbség zenéje. Gyakorlatilag tehát nem volt dzsessz, de voltak olyan tehetséges zenészek, akik baráti körben házi koncerteken művelték a műfajt, és volt egy réteg, amely a tiltások ellenére sem vesztette el érdeklődését,

— Így érthető, hogy amikor az ötvenes évek végén felhúzták a sorompókat, a dzsessz hirtelen nagyon népszerű lett. ..

— Az emberek hosszú sorodat álltak végig egy koncert előtt, a jegyekért. Cikkek, könyvek tartották ébren az érdeklődést, egy lemezsorozat is megjelent. Megkezdték a fesztiválok szervezését is. Egyszóval, a dzsessz bekerült a kultúra keringésébe.

— A hatvanas évek második felében az egész világon végigsöpört, és tömegeket mozgatott meg a beat- hullám. A magyar dzsessz mennyire érezte meg ezt a konkurenciát?

— Kevésbé, mint utólag gondolnánk. Az érdeklődés ugyan kissé visszaesett, de a hetvenes évek jó évtized volt a műfaj számára, különösen a jelenből nézve. Nagyjából nyolcvan klub biztosította a zenészek és a közönség rendszeres találkozását, és a fesztiválok is megőrizték népszerűségüket. A füstös kis termek mellett koncerteket rendeztek az Operában és a Zene- akadémián is. A rádió egyre aktívabban foglalkozott a műfajjal: dzsesszhétvégéket. fesztiválokat, rendszeres lemezbemutatókat tartottak. Egyik kezdeményezésük, a debreceni dzsesszfesztivál azóta európai színvonalúvá fejlődött. A nyolcvanas évek negatív tendenciái az ország gazdasága mellett a kultúrát sem hagyták érintetlenül. Ezt a dzsessz is megsínylette. Az egyre csökkenő dotáció következtében visszaesett a klubmozgalom erősen ibeszűkültek a fellépési lehetőségek. A fesztiválok közül már csak a debreceni maradt, de az idén ezt sem rendezik meg. Ugyanakkor egyre gyakrabban lépnek fel Magyarországon is a legnevesebb muzsikusok. Al di Meola, Herbie Hancock. John McLaughlin, Chik Corea koncertjei elvonják az érdeklődést, és

megcsappantják a rajongók pénztárcáját.

— Ezek a negatív változások hogyan hatottak a muzsikusok helyzetére, hangulatára?

— A megélhetés nehezebbé vált, egyre keményebben kell dolgoznunk a korábbi színvonal megtartásáért. A fiatalok közül sokan elmennek a rockbandákba, de a dzsessz szeretete megmarad. Még úgy is képesek játszani, hogy ráfizetnek: ha ugyanis nem mennek el ilyen feltételek mellett a művelődési házakba, egyáltalán nem tudnak közönség elé lépni. Az élvonalbeli muzsikusok mind megélnek valahogy. A zenélés mellett tanítanak, szimfonikus zenedarabokban játszanak, vagy különböző polgári foglalkozásokat űznek. Ez persze éppen az alkotástól vonja el őket.

— Ilyen körülmények között az utánpótlás bizonyára csökken ...

— Érdekes módon erről szó sincs, sőt egyre növelk- vőbb érdeklődést tapasztalunk. Mind több állami zeneiskolában tanítják a dzsessz alapjait,' és a Bartók

Béla Konzervatórium dzsessz tanszakára is folyamatosan jelentkeznek a fiatalok. Dzsessztanításunk a magyar zenepedagógia hagyományaira támaszkodik és tanszakunk európai színvonalú.

— Milyen irányzatok hatnak, milyen törekvések tapasztalhatók?

— Lényegében hármas felosztásról beszélhetünk. A fő gerincvonaltól, melyet például a Super Trió, Szak- csi Lakatos Béla, Csik Gusztáv képvisel, „jobbra" helyezkednek el azok, akik populárisabb stílusban játszanak. Az elektronikus hangszerek használata, rockzenei attitűdűik jellemzik ezt a fúziós zenét. Megerősödött a dixieland és ragtime, illetve egyre több nagyzenekar alakul. Az olyan profi társulatok mellett, mint a Budapest Bigband, egyre több az amatőr együttes is. A „baloldalt" az avantgárd alkotja. Ez mind közelebb kerül a kortársi komoly zenéhez, úgyhogy mostanában kortárs dzsessz- nek is szokták nevezni. Magas fokú művészi anatómia, egyéni hangvétel jellemzi az ide tartozó előadókat, például Szabados Györgyöt.

— Milyen gyorsan épülnek be az új külföldi eredmények a magyar dzsessz be?

— A zenészek is. a közönség is naprakészen tájékozottak. de nem feledkezhetünk meg egy fontos

dilemmáról. Mi a fontosabb: gyorsnak, divatosnak lenni vagy inkább autonóm stílust kialakítani? A kérdésre a művészek más-más választ adnak, alkatuktól függően.

— Kik alkotják ma a közönségét?

— A dzsessz leginkább a fiatal értelmiség műfaja lett. Az ifjúság azon rétegei (főleg az egyetemi hallgatók) érdeklődnek iránta, amelyek a rocknál többre kíváncsiak. Az idősebb nemzedékek nem igen látogatják a koncerteket, otthon hallgatják a lemezeiket, és főleg a rádióból tájékozódnak.

— Az ön által felrajzolt

rövid ^dzsessztörténeí ben,

hullámhegyek és -völgyek követték egymást. Hogyan ítéli meg ma, 1987-ben a magyar dzsessz jövőjét?

— Nagyon nehéz kérdés ez. Egy olyan folyamat közepén vagyunk, aminék lehetetlen előre megjósolni az alakulását. Ha a kedvezőtlen tendenciák felerősödnek, az egész kulturális élet minősége kerülhet veszélybe. beleértve a dzsesszt is. Azért dolgozunk, hogy ez ne következzen be, de túl sok, gyakran kiszámíthatatlanul változó tényező befolyásolja jelenünket ahhoz, hogy felhőtlenül optimista prognózist adhassunk.

Koncz János

ÁLLÁSAJÁNLATAI:

Mátravidéki Cukorgyárak: Hatvan, Szocialista brigádok tere

Azonnali belépéssel keres munkavállalókat az alábbi munkakörök betöltésére:

vegyészmérnököket cukorgyártási technológia irányítására; cukorgyártási technológiával, fejlesztéssel kapcsolatos vizsgálatok végzésére;

élelmiszeripari vagy vegyipari gépészmérnököt cukoripari berendezések felújításának és fejlesztésének tervezésére; gépészmérnököt energiatermeléssel, gazdálkodással kapcsolatos feladatok végzésére;

számítástechnikai ismeretekkel rendelkező gépészmérnököt; illetve programozó matematikust számítógépes eljárások alkalmazásának kiszélesítésére, technológiai folyamatok automatizálására.

MÁV Kitérőgyártó Üzem: Gyöngyös, Gyár u.

Felvesz gyalus, marós, villanyszerelő, épületlakatos szakmunkásokat, darukötöző betanított munkást, valamint 8 általános iskolát végzett, betanítást vállaló segédmunkást.

Mátravidéki Cukorgyárak Selypi Gyára:

Felvesz vegyészmérnököt cukorgyártási technológia irányítására;

élelmiszeripari vagy vegyipari gépészmérnököt cukoripari berendezések felújításának és fejlesztésének irányítására; számítástechnikai ismeretekkel rendelkező gépészmérnököt számítógépes eljárások alkalmazásának kiszélesítésére, technológiai folyamatok automatizálására; közgazdászt költségelemzés végzésére.

Fizetés: kollektív szerződés alapján, megegyezés szerint.

A munkarendről személyesen lehet tájékozódni. Lakás- megoldásban a gyár segítséget nyújt.

Jelentkezés: A cukorgyárak személyzeti és oktatási osztályán, Hatvan, Szocialista brigádok tere.

Mátrai Állami Gyógyintézet: Mátraháza

Felvételre keres cukrász, szakács, szobafestő-mázoló, központifűtés-szerelő, lakatos szakmunkásokat, kazánfűtőt, diétásnővért, takarítónőt, konyhai kisegítőt.