Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-14 / 164. szám
2. n !SB-4ÍÍÉ’' NÉPÚJSÁG, 1987. július 14., kedd Helmut Kohl Kínában Kínában kezdett tárgyalásokat Helmut Kohl nyugatnémet kancellár. A képen: a politikus megérkezése után a pekingi repülőtéren elvonul a díszalakulat előtt (Népújság- telefotó — REUTER — MTI — KS) Zavargások Bangladesban Harminckét órás általános sztrájk, tízezres tüntetés és utcai összecsapások voltak a hét végén Bangladesban. Néhány szakszervezet, magasabb béreket követelve, vasárnapra 24 órás munka- beszüntetést hirdetett meg, de a sztrájk hamarosan kormányellenes megmozdulásokba nőtt át, amikor a szakszervezeteket az ellenzéki erők is támogatásukról biztosították. Vasárnap mintegy tízezer ember vonult a parlament felé a bangladesi fővárosban, így tiltakozva egy törvénytervezet ellen, amely a hadsereget is bevonná a helyi közigazgatásba. A fel- fegyverzett rendőrosztagok erőszakkal megakadályozták, hogy a tüntetők eljussanak a törvényhozás épületéig. Az összecsapások során 50 ember megsérült, százat letartóztattak. A nyolcpárti ellenzéki koalíció válaszlépésként újabb — hatórás — sztrájkra szólította fel a lakosságot. Az ellenzéki szövetség szerint a törvény „militarizál- ja a demokráciát”. A törvényjavaslatot a kormány- párti többségű parlament összesen hatpercnyi vita után elfogadta, mire az ellenzéki képviselők tiltakozásképpen kivonultak a parlament ülésterméből. Helmut Kohl, az NSZK kancellárja — aki vasárnap érkezett egyhetes, hivatalos látogatásra Kínába — hétfőn Pekingben megkezdte tárgyalásait. A kétoldalú gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése volt a központi témája Kohl és Csao Ce-jang kormányfő hétfői, első megbeszélésének. A politikusok megbeszéléseivel párhuzamosan a szövetségi kancellár küldöttségének vezető gazdasági szakértői tárgyalnak a két ország közötti kapcsolatok bővítéséről, elsősorban új beruházásokról és a kétoldalú kereskedelem fejlesztéséről. Az NSZK Kína kereskedelmi partnereinek listáján a negyedik helyet foglalja el, Hongkong, Macao, Japán és az Egyesült Államok után. Hivatalos kínai adatok szerint a két ország közötti kereskedelemben Peking oldalán az 1986-os mérleg két- millárdos hiánnyal zárult. Nyugatnémet forrásokból származó értesülések szerint a látogatás alátt jelen. Elnökválasztást tartottak hétfőn Indiában. Az alkotmány értelmében az államfőt a szövetségi parlament képviselőiből, és az egyes tagállamok törvényhozóiból alakult — jelenleg 4690 tagú — elektori testület választja meg. A szavazás végeredményét a bonyolult választási rendszer miatt csak csütörtökön teszik közzé. A jelenlegi államfő, a 71 éves Zair Szingh megbízatása július 24-én lejár. Bár tős szerződések aláírása várható: a többi között egy atomerőmű felépítéséről Sanghaj közelében, egy műaz ellenzéki pártok felkérték, hogy az ő jelöltjükként induljon a választásokon, Szingh ezt nem vállalta. Az elnöknek az utóbbi időben sok vitája volt Radzsiv Gandhi kormányfővel, s India történetében először fordult elő, hogy az államfő megtagadta egy — a levelek cenzúrázására vonatkozó — kormányrendelet jóváhagyását. Radzsiv Gandhi pártjának jelöltje Ramaszvami holdas együttműködési program és egy Siemens gyártmányú számítógépes telefonközpont felszerelése is. V enkataraman, a jelenlegi alelnök, akit a kormányfő közeli munkatársaként tartanak számon. A hírügynök, ségek egybehangzó véleménye szerint Venkatara- man a választások legnagyobb esélyese. Az ellenzék közös jelöltje Krisna Ijer, a legfelsőbb bíróság volt tagja, aki korábban síkraszállt Szingh mellett a miniszterelnök és az államfő között folytatott hatásköri vitában. Elnökválasztás Indiában rC Külpolitikai kommentárunk j-t Senki többet, harmadszor... TlZ ÉS FÉL MILLIÓ AUSZTRÁL szavazó járulhatott az urnák elé a távoli, ötödik kontinensen, hogy eldöntse, ki kormányozza a következő esztendőkben a földrésznyi országot. Bár a körülmények miatt a végeredményt csak csütörtökre ígérik, a szavazás egyértelműen eldőlt: a szavazatok több mint felének összeszámlálása után immár bizonyosság, hogy ismét az ötvenhét esztendős kormányfő, Bob Hawke munkapártja szerezte meg a győzelmet. Az egykori, fegyenctelepből lett angol gyarmat nem túlságosan hosszú történetében példátlan, és Ausztráliában ennek megfelelően ünnepelt esemény, hogy egy kormányfő egymás után háromszor vezeti győzelemre pártját általános választásokon. Bár a kenguruk földjének kapcsolatai ma már alaposan meglazultak az egykori anyaországgal, éppen a közelmúltban került sor ott is hasonló eseményre: Margaret Thatcher is harmadszor lett miniszterelnök, csak nem a Labour, hanem a Tory, vagyis a konzervatív párt színeiben. TALÁN NEM TÚLZÁS az a megállapítás, hogy a két jelenség hátterében van némi hasonlóság. Bár a dolgok ennél bonyolultabbak, és az eltérések is jelentősek, mindkét esetben az a dolog lényege, hogy egy markáns politikus meg tudta győzni a közvélemény többségét arról: a jövő érdekében egyszerűen elkerülhetetlen a nadrágszíj meghúzása, hogy a lakosság nem tehet mást, mint hogy tudatosan vállalja a gazdaság korszerűsítésével járó átmeneti nehézségeket. Ausztrália lakosai sokallják a külföldi adósságot, és a mintegy kilencszázalékos évi inflációt, sokallják a munkanélküliség arányát, és aggódnak az ausztrál dollár meglehetősen törékeny helyzete miatt. Hogyan lehet az, hogy mégis a folyamatosságra szavazott a többség? A válasz két legjelentősebb tényezője a következő lehet: 1. A MINISZTERELNÖKNEK — valószínűleg nem alaptalanul — sikerült elhitetnie a szavazók jó részével, hogy a jelenlegi bajok gyökere még a most ellenzéki liberálisok kormányzásának idejére nyúlik vissza, mert ők riadtak vissza — éppen politikai, választási okokból a „kemény orvosságok” alkalmazásától. 2. A választók ugyanerre a számlára írták az ellenzéki koalíció (a liberálisok és a Nemzeti Párt) jelenlegi, a helyzethez képest irreálisan kecsegtető ígéreteit, amelyeket inkább a szavazatszerző szándék, mint a valóság motivált. Az ausztrál többség tehát úgy döntött, hogy inkább a bajok feltárása, mint eltussolása vezethet el a kibontakozásig. A jelenség nemcsak Ausztráliában lehet tanulságos. Harmat Endre A szudáni miniszterelnök Belgrádban ötnapos, hivatalos látogatásra hétfőn Jugoszláviába érkezett Muhammed Szadik al-Mahdi szudáni miniszterelnök. A szudáni kormányfő Branko Mikulics jugoszláv kormányfő meghívásának tesz eleget. Szadik al-Mahdi látogatásától Belgrádban azt várják, hogy tovább mélyüljön a jugoszláv—szudáni barátság és a kétoldalú együttműködés. A jugoszláv—szudáni kormányfői megbeszéléseken elsősorban a kétoldalú kapcsolatok, ezen belül is a gazdasági együttműködés kérdései kapnak majd legnagyobb hangsúlyt. Szadik al-Mahdi várhatóan találkozik Lazar Mojszov jugoszláv államfővel, Miloj- ko Druloviccsal, a Jugoszláv Dolgozó Nép- Szocialista Szövetség Országos Választmánya elnökével és Branko Mamula nemzetvédelmi miniszterrel is. Köt vényá r folyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1987. július 13-tól, július 19-ig A kötvény meg nevelése Kamatláb (%> Kamatfiz. dátuma Futam idő Árfolyam a névérték %-ban vétel eladás Magánszemélyek által vásárolható kötvények DKV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 105,50 107,00 Szatmár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 106,25 107,75 BUBIV 11 11. 30. 1985—91 106,00 107,50 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 105,25 106,75 Napsugár Ruh. Szöv. 11 09. 24. 1985—91 107,91 109,00 Kecskeméti V. T. KK . 11 01. 06. 1986—91 114,75 116,25 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 103,25 104,75 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 106,00 107,50 Mátra Volán 11 02. 17. 1986—91 103,00 104,50 Györ-Sopron Iparcikk ii 03. 20. 1986—93 102,00 103,50 Szabolcs M. Ipari KV 11 10. 15. 1986—92 106,75 108,25 KSZE 11 12. 15. 1986—92 105,00 106,50 Heves M. Iparcikk 11 02. 23. 1987—93 102,75 10«,25 SKÁLA—I. 11 05. 31. 1984—91 100,00 101,50 PIÉRT—I. 11 06. 30. 1984—91 98,75 100,25 AMFORA 11 11. 30. 1984—91 105,25 106,75 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 104,75 106,25 dElker 11 03. 20. 1985—91 101,75 103,25 PIÉRT—II. 11 04. 11. 1985—92 101,50 103,00 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 100,75 102,25 SKALA—III. ii 05. 15. 1985—92 100,25 101,75 TSZKER 11 10. 01. 1985—91 107,25 108,75 Borsodi Ruh. Kér. V. n 11. 01. 1985—91 106,00 107,50 Borsodi Iparcikk II. i 11 11. 01. 1985—91 106,00 107,50 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható: AGRAR—I. 12 07. 01. 1985—93 99,25 100,25 agrar—ii. 11, S 04. 01. 1986—94 100,75 102,25 OKHB Rt. i 11 07. 01. 1987—94 98,75 100,25 Jelenleg kapható kötvények: ÉGV—II. 11 05. 18. 1987—91 99,50 101,00 PHYLAXIA 11 06. 01. 1987—9« 98,75 100,25 Répcelaki N. K. T. 11 06. 01. 1987—94 98,75 100,25 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. Egri és Hatvani Bankszervétől kérhető. GALÉRIABUSSZAL... Magyarok közt Bargenlandkan II1/2. Földszint és beépített padlástér között Ikéziiratokkal. különböző nyomtatványokkal, irodaeszközökkel teli szofoácska. Galambos Ferenccel a plébánia ezen traktusában is megpihenünk rövid időre. Hiszen van miről beszélni. E falaik között születik, itt ölt végleges formát, tartalmat időközönként a burgenlandi „őrség" című, fényképekkel gazdagon színesített lapocska, amelynek céljáról így vall a szerkesztésből is oroszlánrészt vállaló plébános: — Tényként kell leszögeznünk, hogy e tájon hat évtizede nincs magyar isikola, sokáig nem volt kulturális élet. De honnan is lett volna! Három község, városka sem ad ki egy tanintézetre való magyar gyereket, pedagógust pedig keresve sem találni. Ezt a dolgot manapság már értelmetlen is erőltetni. Viszont a művelt, tájékozott családi otthon az iskolák heti három magyarórája mellett is a szülők nemzetiségéhez, kultúrájához hűséges embereket formálhat leánya- inkból, fiainkból. Hát többek között ebben fogódzó, segítség a mi üggyel-bajjal létre hívott, összeadott pénzen megjelenő lapocskánk. A példaembereket, a hasznos tetteket és hagyómá- nyainkat népszerűsíti, miközben a szórványmagyarság életének minden fontosabb momentumáról igyekszik tudósítani. Alkotmányos jogainkból eredően nyilvánosság elé tárunk olyan gondokat, problémákat is, amelyek a magyar népcsoport igényeként vetődnek fel. így a rövidesen nyomdába kerülő új számiban helyet kap például egy cikk a kétnyelvű feliratok kérdéséről, jómagam pedig oly értelemben perelek a kormányzósággal, hogy a tartományi gazdasági iskolában, tehát egy magasabb fokú Oktatási intézményben is tanítsák a magyart. Remélem: eredménnyel. ér Átsétálunk a tanácsházára, ahol a község, Alsóőr magyar könyvtára is otthont kapott. Ügyes kezű gyerekek segítkeznek itt dr. Galambos Ferenc oldalán, aki természetesen e munkából sem maradhat ki, miként saját gyűjteményét adta hajdan az alapokhoz. Egyébként ma már húszezer kötet szolgálja e fedél alatt a magyar nyelvű irodalom népszerűsítését, s ide járnak olvasnivalóért a pár kilométerre eső falucska, Sziget lakói, kisdiákjai is. A két helyiségben padlástól a mennyezetig kapaszkodnak a polcok, s kapaszkodik a plébános, hogy néhány jellemző munkára felhívja a figyelmünket. — Nyitottak vagyunk. A korábbi polgári irodalomtól, az alapművekítől a legújabban megjelent kötetekig igyekszünk beszerezni a legjelentősebbeket — mondja Galambos Ferenc, miközben sorra kezünk ügyébe rakja Arany, Petőfi, Ady, Herczeg Ferenc, Babits. Móricz, Ily- lyés. Örkény, Vas István, Sánta Ferenc, Sütő András, Dobos László. Fehér Ferenc könyvelt. Majd nem kis büszkeséggel nyálából fel tucatnyi munkát Móra Ferenctől, aki a szintén közelben levő Felsőlövőn ta- nárkodott a múlt század- fordulón, hogy aztán Szegeden bontakozzék ki írói munkássága. Megint egy ugrás! Az alig háromszáz lelkes Sziget templomocskájában vagyunk. amely a közelmúltban végzett kutatások során sok meglepetéssel szolgált a régészeknek Közülük dr. Te- leky Bélát idézzük: — A hitújítás elterjedése ezen a vidéken az 1560-as évekre tehető. Ez időszakban építették maguknak Sziget evangélikusai templomukat. Vele kapcsolatos ismereteink igen kibővültek néhány esztendeje, amikor itt az osztrák Műemléki Hivatal ásatásakat kezdeményezett. Négy csontváz rejtezett a föld mélyén, szinte teljesen épségben megmaradt ruházattal, amely a korabeli viseletről tudósított. A szentély és az alapfalak kutatóárkai pedig arról győztek meg, hogy mindkettő azonos időben, a XVI. század elején épült. Hasonlóképpen erősíti meg a templom keletkezésére vonatkozó ismereteinket az igehirdetés jelentőségét kiemelő kőszószék, amelyet a hitújítás korának evangélikusai használtak. A munkálatok befejeztével ökuménikus egyházzenei hangversenyeket szeretnénk itt rendezni, még pedig a hitújítás, illetve a korai barokk kórusműveiből, koraijaiból... (Folytatjuk) Moldvay Győző Felirat az alsóőri épületen, előtte a galériabusz csoportja (Fotó: G. Molnár Ferencj A húszezer kötet között mondja lelkes szavait dr. Galambos Ferenc
