Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-14 / 164. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 164. szám ÁRA: 1987. július 14., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ERŐFESZÍTÉSEK ÉS EREDMÉNYEK Az első fél év után Valamennyiünk közös érdeke, hogy az idei népgazdasági terv teljesüljön. Ez alapja lehet a fokozatos kibontako­zásnak, az előrelépésnek, annak a prog­ramnak, amelyről nemrég állásfoglalást tett közzé az MSZMP Központi Bizott­sága. összeállításunkban annak néz­tünk utána, hogy Heves megye na­gyobb üzemeinél, vállalatainál miként vették az első fél év akadályait, sike­rült-e teljesíteni az elképzeléseket, mi­lyen okai vannak a lemaradásoknak? Az alkalmaz­kodás egy , módja. íme a Mikro­elektronikai Vállalat a szocialista országokban egyedülálló, magas hő­mérsékletű tv-képcsöve rakodórobot­ját is folya­matosan továbbfej­leszti Cím a borítékon A személyiség, a személy szerepét manapság már nem vitatja senki, mégis annyiszor találkozunk ál­talánosításokkal, üzemek, gazdaságok, kollektívák megszemélyesítésével. — Üzemünk az elmúlt évben rosszul dolgozott. E megállapítás bántó, sőt sértő azokra, akik jól dolgoztak, *de jó néhány lusta ember vagy a szer­vezetlenség miatt, a szó­ban forgó üzem valóban rossz esztendőt zárt. Bajaink okait kutatva, új célokat és feladatokat tűzünk magunk elé, és a jobbulás szándékától ve­zérelve mind többen jö­vünk rá, hogy a „boríté­kokat” személyekhez szó­lóan meg kell címezni. Eh­hez természetesen a veze­tőknek tudniuk kell, hogy kik azok akik jól és azok, akik rosszul teljesítettek, vagyis ismerniök kell az embereket. Az egyenlősdit vétkes könnyelműség hol­miféle demokratikus vagy szociális álarc mögé búj­tatni, elkerülve a szemé­lyeskedést. Igenis szemé­lyeskedjünk! Ezt kívánja az igazság, a munka be­csülete, az előrehaladás. — Rosszul vezettük ezt az intézményt! Ki vezette rosszul vagy éppen kik, annyi vezető közül? A személyek kollektívák­ba való bújtatása beideg- ződött rossz szokás, hely­telen magatartás, lettlé­gyen szó dicséretről vagy elmarasztalásról. — Jól dolgozott a bri­gád! Mindenki egyformán? Nem akadtak legjobbak és gyengécskék? Mérlegelés hiányában aztán egyforma lesz a bér, a jutalom, a prémium, most már csak olyan ember legyen, aki szívvel-lélekkel hajt ez­után is. Várhatóan a jövőben szaporodnak majd az in­tézkedések gazasági hely­zetünk javítására, a szer­kezet átalákítására, és eh­hez lényeges, hogy szót értsünk minden egyes em­berrel. Cím kell tehát a borítékra akkor is, ha fo­rint van benne a jobb mun­káért. de akkor is, ha el­marasztalás, netán felmon­dólevél. Népszerűtlen cse­lekedet? Lehet! De csak egy ideig és azok számá­ra, akik eddig is szívesen hagytak dolgozni nagy hanggal másokat. — Az autósok figyelmet­lenül vezetnek! — olvasni. — Nem igaz! Ha így len­ne, mindenkit megbüntet­ne a rendőr. Számomra szimpatikus, hogy a rádióban egyik- ■ másik bemondó már meg­tiszteli a személyemet, és így konferál: — ön, a Kossuth rádió Jó reggelt! műsoráthallot­ta kedves hallgató. Ilyenkor úgy érzem hozzám beszéltek, és ne­kem muzsikáltak... Szalay István A Vilatii egri gyárában dr. Renn Oszkár főmérnök arról beszélt, hogy az első fél év eredményei alapján megközelítették a tervezet­tet. — A tőkés exportban túl­teljesítettük elképzeléseinket. Svájcba, Finnországba, Svéd­országba, a Német Szövetsé­gi Köztársaságba szállítoit- tunk tekepálya-vezérlő au­tomatákat, szerelt és nyom­tatott áramköröket. A szo­cialista exportban viszont akadályok voltak. A Német Demokratikus Köztársaság­ba vezérlőberendezéseket és irányítástechnikai beren­dezéseket, Csehszlovákiá­ba nyomtatott .áramköröket vittünk. A késői szerződés- kötés miatt a Szovjetunióba, a tervezettől kevesebb ter­mékünk került ki az úgy­nevezett vasúti helyfoglaló rendszerek kialakításához Kijevbe, Moszkvába, Le- ningrádba és Szverdlovszk- ba. Romániába most július­ban küldünk programozőbe- rendezéseket. Az esztendő hátralevő részében bízunk abban, hogy a külpiaci mun­ka fölgyorsul, különösen a szocialista országokba irá­nyuló exportunk. Az első fél évben komoly anyagellá­tási gondjaink voltak, amely munkaerő-foglalkoztatási problémát is jelentett. Re­ménykedünk, hogy a máso­dik fél évben ez előnyöseb­ben változik. Jelentős erőfeszítésekkel, szervezett piaci munkával a tavalyi első fél évhez ké­pest arányosan több termé­ket vittek a külpiacokra az egri Finomszerelvénygyár- ból. Mint Kócza Imre ve­zérigazgatótól megtudtuk, az esztendő első hat hónapjá­ban az árbevételűik 3,5 száj zalékkal több volt a terve­zettnél, amely értékben összesen egymilliárd 61 mil­lió forintot jelentett. Tőkés exportjuk 217 millió volt az első fél évben, amely 40 százalékkal több, mint ta­valy első fél évben elért eredmény. A finomszerei- vénygyáriak eleget tettek szocialista, kivitelüknek és a belföldi kötelezettségeik­nek is. A vállalat vezetői már minden fontos intézkedést megtettek a második fél év­re annak érdekében, hogy az említett kedvező folyamat továbbra sem szakadjon meg. Mindent elkövetnek az éves terv teljesítése érdeké­ben. Közel 13 százalékkal túl­teljesítették első félévi ter­vüket a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárá­nak dolgozói. Szervezett munkával, előrelátó gondol­kodással és javuló anyag- ellátással érték el eredmé­nyeiket. Fokozták kivitelü­ket a külpiacokra. Minde­nekelőtt a Szovjetunióba és Lengyelországba üvegipari gépeket, berendezéseket szál­lítottak, Jugoszláviába kü­lönféle tranzisztorokat, fél­vezetőket küldlték. Kisebb szállításokat bonyolítottak le Indiától Argentínáig. Fo­kozták a gépgyártást, illet­ve a félvezetőgyártást is. Mint Petrahai Ferenc igazgató tájékoztatójából ki­tűnt a II. fél évben is megfelelő szervezettséggel igyekeznek végezni a mun­kát az éves terv teljesítésé­ért. 1987. első felében a terv­nek megfelelően munkálko­dott a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság kollek­tívája. 33 ezer tonna tűzi­fát biztosítottak a lakosság­nak, elsődlegesen az Észak­magyarországi Tüzépnek. Emellett a tavasz során tervszerű erdőfelújítást vé­geztek a Mátrában és a Bükk'ben. Fejes Dénes ter­melési igazgató azonban másról is beszélt: — Gazdaságunk az első fél évben papírfát, fűrész­áruféleségeket, valamint parkettát exportált a fejlett nyugat-európai országokba, mindenekelőtt Ausztriába és a Német Szövetségi Köztár­saságba. A fakitermelést, az erdőművelést néhány száza­lékkal túlteljesítettük. A2 elmúlt hónapokban fabri­kettből bővült a skála. Több hazai vállalatnak készítet­tünk brikettgyártó gépeket. Ezenkívül új szárítót is ki­alakítottunk. A hulladék- hasznosítás gépei körében vállalatunk tovább fejlesz­tett. Tárgyalásokat folyta­tunk a Szovjetunióban, mi­után érdeklődnek gépeink iránt. Ügy hiszem, a kollek­tíva további munkája ga_- rancia arra, hogy teljesítsük éves tervünket is. Mentusz Károly Pillanatkép a Vilati egri gyárának szerelőcsarnokából (Fotó: Kőhidi Imre) Grósz Károly fogadta Hans Blixet (Népújság-telefotó — MTI-fotó — KS) Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parla­mentben fogadta Hans Blixet. a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatóját. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Tétényi Pál akadémikus, az Országos Atomener­gia Bizottság és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Hazánkba látogat a csehszlovák külügyminiszter Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására Bohus- lav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere ma hivatalos, baráti látogatásra Ma­gyarországra érkezik. Sajtótájékoztató a magyar—amerikai kamarai tárgyalásokról Július 8. és 13. között Bu­dapesten tárgyalt Richard Lesher, az Egyesült Álla­mok Szövetségi Kereskedel­mi Kamarájának elnöke. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara vezetőivel együtt a két ország közötti kereske­delmi kapcsolatok fejlődé­sét pozitívan értékelték, de azt is megállapították, hogy a lehetőségek sokkal jobb kihasználásával több terü­leten meggyorsítható az elő­relépés. A két kamara sa­játos eszközeivel bátorítja az üzleti köröket a közvet­len vállalati kapcsolatok ki­építésére, vegyes vállalatok alapítására és harmadik pia- oi együttműködésre. A tárgyalásokon Beck Ta­más. a kereskedelmi kama­ra elnöke tájékoztatást adott a november 9. és 17. között Bostonban, Atlantá­ban és Denverben sorra ke­rülő magyar gazdasági és műszaki napok előkészüle­teiről. Az amerikai kamara elnöke Budapesten előadást tartott világgazdasági kér­désekről. és az amerikai gazdasági törekvésekről, Richard Lesher találkozott Havasi Ferenccel, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jával, a Budapesti Pártbi­zottság első titkárával, Be- recz Frigyes és Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tesekkel, Kapolyi László ipari, és Medgyessy Péter pénzügyminiszterrel, Ballai Lászlóval, a KNEB elnöké­vel. Kovács László külügy- és Melega Tibor külkeres­kedelmi miniszterhelyettes­sel, továbbá a Magyar— Amerikai Üzleti Tanács ve­zetőivel, és a kamarai kis­vállalkozó tagozat képvise­lőivel. A magyar—amerikai ka­marai tárgyalások befejez­tével, hétfőn sajtótájékozta­tót tartottak. Lőrincze Pé­ter. a kamara főtitkára egye­bek között elmondta, hogy a kétoldalú áruforgalom ta­valyi csökkenése után az idén az év első öt hónapjá­ban 25 millió dollárral nőt­tek az export- és import­szállítások a múlt év azonos időszakához képest. A for­galomban továbbra is ma­gyar aktívum mutatkozik. Richard Lesher arról szólt, hogy jó benyomásokat szer­zett hazánkban, és közös erőfeszítésekkel bővíthető az együttműködés. Fontos­nak tartja olyan tartós, hosz- szú távra szóló szabályok ki­dolgozását mindkét ország­ban, amelyek serkenthetik az üzleti kapcsolatokat. Kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy szorgalmazzák amerikai üzleti delegációk magyarországi piacfeltáró útjait, amilyenekhez hason­lót tettek a közelmúltban a K—Mart áruházi lánc és a McDonald’s képviselői. A cocom-listáról szólva kifej­tette, hogy az embargós ter­mékek köre az utóbbi egy évben szűkült. Pénteken kezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékuk A szegedi Dóm téren a hét végén, pénteken kez­dődnek meg a szabadtéri játékok idei előadásai. Az 1959. évi felújítás óta a mos­tani lesz a 29. évad. Az idén öt mű kerül színre, vala­mennyi olyan, amelyet ed­dig még nem adtak elő a Szegedi Szabadtéri Játéko­kon. A bemutatásra kerülő mű­vek iránt nagy az érdeklő­dés: több mint 70 000 jegyet elővételben megvásároltak. A programot úgy állították össze, hogy azokon a napo­kon, amikor a Dóm téren nem lesznek előadások, a játékok „kamaraszínpadain”, a tanácsháza udvarán és az új-szegedi liget szabadtéri színpadán rendeznek műso­rokat. Ezeken a helyeken kis­operák és drámák kerül­nek színre, kabaré- és san­zonesteket, népzenei és kó­rushangversenyeket tarta­nak. Így a fesztivál időszaká­ban szinte minden este lesz nézni-, illetve hallgatnivaló. Emellett képzőművészeti ki­állítások, sportversenyek és más szórakoztató műsorok sora várja az elkövetkező hetekben a Szegedre látoga­tókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom