Népújság, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. július 1., szerda Washington és Damaszkusz közeledése Szíria és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatának — ame­rikai kezdeményezésre tör­ténő — javítása olyan idő­szakban indult meg, ami­kor mindkét országnak szük­sége van az akadálytalan véleménycserére. A kétolda­lú viszony normalizálása egyik fél részéről sem jelen­ti az álláspontok lényeges módosulását — legfeljebb annak elismerését, hogy a közel-keleti térség egy vi­szonylag kritikus időszaká­ban serr. Damaszkusz, sem pedig Washington nem ha­gyatkozhat kizárólag a köz­vetítőkre. Ronald Reagan amerikai elnök, nem sokkal a velen­cei csúcsértekezlet és Charles Glass amerikai újságíró nyu­gat-bejrúti elrablása után levélben javasolta Hafez Asszad szíriai államfőnek a kétoldalú viszony javítását és kilátásba helyezte, hogy a szíriai fővárosba küldi különleges megbízottjait. Er­re az ajánlatra Damaszkusz pozitívan válaszolt. Az Egyesült Államok szá­mára mind világosabb, hogy a közel-keleti békekonferen­cia — ha annak megrende­zésére nem is holnap kerül sor — egyre közelibb és reá­lisabb lehetőség. Simon Pe. rész izraeli külügyminiszter jelenlegi nyugat-európai kör­útja során bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok nyugat-európai szövetsége­sei ezt tartják az egyetlen járható útnak, Washingtont aggasztja a szovjet diplomá­cia térnyerése a térségben és tudatában van annak, hogy egy esetleges nemzet­közi fórum előkészületeit a Szíriával való, viszonylag jó kapcsolatok révén befolyá­solhatja — és ellensúlyoz­hatja a szovjet törekvéseket. Amilyen mértékben élező­dik a feszültség az öbölben, Washingtonnak oly mér­tékben válik egyre értéke­sebbé a szíriai kapcsolat. Reagan elnök közel nyolc­éves közel-keleti politikája — kudarcok sorozata. A törvényhozásban komoly el­lenfelei vannak az „öbölbeli kaland” kiszélesítésének. En­nek egyik ellensúlyozása le­het a szíriai kapcsolat. Ez utóbbi összefügg a ka­tasztrofálisan alakult túsz­ügyekkel is. Az Egyesült Ál­lamok számára az lenne a kedvező, ha Szíria kerülne ellentétbe a Libanonban lé­vő Irán-barát csoportokkal, és Szíria lenne az első szá­mú közvetítő az amerikai túszok kiszabadítása ügyé­ben. Glass június 17-i elrablá­sa csak kiemeli a túszügy­ben folytatott amerikai po­litika csődjét. Ugyanakkor az iráni titkos fegyverüzlet­tel, a nicaraguai ellenforra­dalmároknak juttatott támo­gatással kapcsolatos kong­resszusi meghallgatások leg­kényesebb szakasza most kö­vetkezik, Oliver North val­lomásával. Washington de­monstrálni szeretné, hogy közel-keleti „legális” diplo­máciája volt mindig a leg­fontosabb, ami a nemzetbiz­tonsági tanácsban a színfa­lak mögött történt, az csak kisiklás volt. Damaszkusz számára az amerikai kezdeményezés is­mételt megerősítése annak, hogy Szíria kulcsfontosságú szerepet tölt be a Közel-Ke­leten. Reagan elnök levele nemcsak Szíria arabközi te­kintélyét növeli, hanem fo­kozza befolyását és súlyát Nyugat-Európa és a Szov­jetunió szemében is. Az amerikai nyitás egyebek kö­zött azzal a következmény­nyel is jár, hogy Szíriát a „terrorizmus ' támogatása” miatt ért vádak elvesztik je­lentőségüket. Ebből egyene­sen következik, hogy a vá­dak miatt Szíria ellen ho­zott gazdasági és politikai szankciók napjai meg van­nak számlálva. A kapcsolatok javítására tett amerikai kezdeménye­zés Szíria libanoni szerepé­nek részbeni elismerését is jelenti és javítja Damasz­kusz helyezetét a libanoni jobboldallal szemben, ami­kor ez utóbbi a legéleseb­ben követeli a szíriai „meg­szállás” felszámolását. A kapcsolatok javítása mindkét fél számára jár bi­zonyos hátrányokkal. Szí­riának eredményeket kell felmutatni a túszok ügyé­ben — ez pedig előbb-utóbb a libanoni Irán-barát cso­portokkal, végső fokon a Teheránnal való konfrontá­ciót jelenti. A damaszkuszi —washingtoni tárgyalások nem számíthatnak népszerű­ségre a szélsőséges siíta kö­rökben. Az Egyesült Álla­mok bizonyos fokig zavar­ba hozta nyugat-európai szövetségeseit, főként Nagy- Britanniát. amely tavaly ok­tóberben megszakította kap­csolatait Szíriával. Az elő­nyök azonban mindkét fél számára nagyobb súllyal es­nek latba, mint a hátrányok. Befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kedden befejezte ülésszakát. A második na­pon a két ház együttes ülé­sen fogadta el az állami vál­lalatról szóló törvényt, amely elvi jelentőségű változást hoz az üzemek, gyárak, sőt az ország népgazdaságának működésében. A törvény bővíti a válla­lat jogait, az önigazgatás fej­lesztését célozza. Meghatá­rozottá és stabillá válik a vállalat és az ál'lámi költ­ségvetés viszonya. A terme­lők sorsát nem a miniszté­riumi utasítások határozzák meg, hanem gazdaságilag ön­álló termelőegységekké vál­nak. A vállalat jövedelméből bizonyos részt átutal az ál­lami, költségvetésnek, továb­bá fizet az államnak a ter­melőeszközök — beleértve a föld, az épület — használa­táért. A befizetések után fennmaradó gazdasági el­számolási jövedelmet a vál­lalat saját maga, a dolgozói kollektíva döntése alapján használja fel. Ezt a jövedel­met nem vonhatja el a költ­ségvetés, ugyanakkor az ál­lam nem visel felelősséget egyes vállalatok veszteséges működése esetén. A következő napirendi pontként a szovjet parla­ment törvényt hozott ar­ról. hogy az ország életé­nek legfontosabb kérdéseit a jövőben össznépi vitára kell bocsátani. A Legfelsőhb Tanács kül­döttei jóváhagyták az el­nökség által a megelőző ülésszak óta eltelt időszak­ban hozott rendeleteket. Ezt követően az illetékes veze­tők válaszoltak a küldöttek interpellációira. Dél-Korea válságban Csőn Tu Hvan dél-koreai elnök „elvben” elfogadta ki­jelölt utódjának reformja­vaslatait, s szerdán rend­kívüli televíziós beszédében maga is megerősíti őket — jelentette kedden a dél-ko­reai állami rádió. Csőn Tu Hvan kedden reggel találkozott a kor­mánypárt elnökével, aki .hi­vatalosan is előterjesztette reformajánlatait. A nap fo­lyamán Csőn Tu Hvan el­nökletével rendkívüli kor­mányülést tartanak a Kék Házban, ahogy az elnöki palotát nevezik. A kormánypárt elnöke, mint jelentettük, hétfőn reg­gel váratlanul nyolcpontos reformtervvel állt elő, amely gyakorlatilag az ellenzék valamennyi fő követelését — közvetlen és még az idén megtartandó elnökvá­lasztást, allkobmányrefor- mot, politikai amnesztiát és a sajtószabadság helyreál lítását — magában foglalja. Ro Te Vu, akit Csőn Tu Hvan utódjául kiszemelt, azt is kijelentette: lemond valamennyi tisztségéről és feladja elnökjelöltségét is. amennyiben az államfő el­veti reformcsomagját. A dél-koreai ellenzék üd­vözölte a kormánypárt el­nökének váratlan javaslatait. A Leningrádbol Moszkvába tartó közös szovjet—amerikai békemenet résztvevői útközben egy helyi lakossal beszélget nek. A menet várhatóan július 4-én érkezik Moszkvába INépújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) ~( KüJ^oíitikai kommentárunk )— Össztűz Noriega tábornokra A PAN AM AI ÉS AZ AMERIKAI törvényhozás uj­jal mutogat egymásra. A múlt pénteken a washing­toni szenátus határozatban követelte a panamai ve­zetéstől „az emberi jogok megsértésének beszün­tetését”. Válaszul most hétfőn a kis közép-amerikai ország törvényhozói „persona non gratanak”, azaz nemkívánatos személynek nyilvánították az Egyesült Államok panamavárosi nagykövetét. Feszültté vált tehát ismét a két ország vi­szonya. Washington ugyanis a Panama-csa­torna feletti ellenőrzést úgy értelmezte, hogy jo­ga van beleszólni nemcsak a hajók áthaladásának adminisztratív ügyeibe, hanem a panamai belpoliti­kába is. A legendás hírű tábornok-elnök, Omar Tor- rijos több mint egy évtizeden át határozottan vé­delmezte a nemzeti függetlenséget, s így rábírta az akkori Carter-kormányzatot egy új csatornaszerzö- dés kötésére. Ennek értelmében csökkent az ameri­kai katonai jelenlét a csatornaövezetben, s előírták, hogy az ezredfordulóig az Atlanti- és a Csendes­óceánt összekötő mesterséges vízi út teljesen pana­mai irányítás alá kerül. OMAR TORRIJOS 1981-ben bekövetkezett rejté­lyes légiszerencsétlensége óta Washington úgy vél­te, módja van ismét befolyást gyakorolni a belpoli­tikára. Torrijos halála után Panamában polgári po­litikusok kerültek az államfői székbe, ám a hatal­mat a háttérből továbbra is a hadsereg, s annak erős embere, Noriega tábornok gyakorolja. Noriega, ha nem is mindenben hű követője Torrijosnak, ám két­ségtelen, hogy kemény tárgyalópartner. Washington hosszabb ideje szeretne már szabadulni tőle. Ebben bizonyos támogatást élvez a panamai polgári és jobb­oldali erők részéről is. A közelmúltban nőtt a belső feszültség Panamá­ban, nagyrészt a súlyosbodó gazdasági helyzet miatt. Általános sztrájk robbant ki, és sajátos párosítás­ként a munkabeszüntetéshez felzárkózott a helyi magántőke, valamint a kormány jobboldali ellenzé­ke is. Válaszul rendkívüli intézkedéseket vezettek be. Az amerikai szenátus ezt kifogásolta, s — nyílt beavatkozásként — a múlt hét végén követelte a rendkívüli állapot feloldását, „az emberi jogok tisz­teletben tartását”, ezzel párhuzamosan nyílt támadás indult Noriega, Panama erős embere ellen. A PANAMAI TÖRVÉNYHOZÓKBAN, a jelek sze­rint, a nemzeti függetlenség csorbítása miatti aggo­dalom erősebbnek bizonyult, mint a belső megosz­tottság Noriega ügyében. Mindazonáltal nincs ki­zárva, hogy a tábornok napjai meg vannak számlál­va, mert Washington benne látja közép-amerikai po­litikájának egyik keresztezőjét. Noriega ugyanis vál­tozatlanul jó kapcsolatokat tart fenn a nicaraguai sa n d i n i st a vezetés se 1. Ortutay L. Gyula Kormányellenes összeesküvés Ghánában Kormányellenes össze­esküvést lepleztek le a hét elején a ghanai biztonsági erők. A Voice című angol nyel­vű ghanai lap utal arra, hogy az afrikai ország elle­ni támadást volt ghanai ál­lampolgárokból és izraeli zsoldosokból toborzott cso­portoknak kellett volna vég­rehajtaniuk. A támadás ter­vében szerepelt a főváros­ban levő fontos hivatalok és létesítmények megtámadása és a kormány tagjainak meggyilkolása. Egy hónap alatt ez volt a második összeesküvés az accrai kormány ellen. Bányaipari technikumi végzettséggel rendelkező AKNÁSZT 5 éves szakmai gyakorlattal felveszünk. Jelentkezni lehet EGER Kovács J. u. 27. sz. alatti üzemvezető­ségen. Vásár a Berva kultúrtermében — méteráruk, — divatáruk — szabadidőruhák. Szeretettel'várunk minden kedves vásárlót! 1987. július 2—3-án, 9—17 óráig. 197. sí. áfészbolt Újabb pályázó a demokrata elnökjelöltségre Albert Gore, Tennessee állam szenátora is megpá­lyázta az amerikai Demok­rata Párt elnökjelöltségét. Gore ezt hétfőn jelentette be hivatalosan szülővárosá­ban. a Tennessee állambeli Carthage-ban. A Demokra­ta Pártban ő a 11. pályá­zó; a Republikánus Pártban eddig heten jelentették be hivatalosan indulásukat az elnökj elő Itségér t. Albert Gore mindössze -19 éves. Ha megválasztanák, ö tenne az Egyesült Államok történetének legfiatalabb elnöke. Hétfői beszédében egyebek közt életkorára is hivatkozott, mint a válasz­tási küzdelemben kijátszha­tó ..adura”, mondván: az Egyesült Államoknak most életerős elnökre van szük­sége. olyanra, áki „méltó partnere lehet Mihail Gor- bacsovnak, a szovjetekkel folytatandó tárgyalásokon ”. Meggyőződése szerint itt az ideje, hogy az Egyesült Ál­lamok komoly tárgyalásokat folytasson a Szovjetunióval az atomháború veszélyének végleges kiküszöböléséről. Albert Gare fegyverzetel­lenőrzési szakértő. A szená­tus megbízásából megfigye­lőként jelen volt a Genfben folyó szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási tárgyalá­sokon. EGER A Az Egri Ingatlankezelő, -Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat munkavállalót keres HÁZKEZELÉSI MŰSZAKI ELLENŐR munkakörbe. Feltétel: középfokú technikusi, ill. felsőfokú építőipari szakmai, iskolai végzettség. Magasépítő szakos, pályakezdő fiatalok jelentkezését is várjuk az alábbi helyen; IKLV Házkezelési Osztály Eger, Somogyi B. u. 3. Telefon; 12-822/18 mellek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom