Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-09 / 134. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. június 9., kedd

I.

A Margit-fürdő az 1880-as években

(Rauscher Lajos vízfestménye)

A Margit-sziget gyógyforrásai

Akik a Margit-sziget déli csücske felé veszik séta- útjukat. láthatják, hogy ott megint az építőmunkások csapata szorgoskodik. Ezúttal azonban nem az 1979- ben felépített és azóta szinte folyvást telt házzal működő Thermál Hotel bővítése. csinosítása a cél. hanem az annak közvetlen szomszédságában lévő Nagyszállót újítgatiák. formál- gatják. s kötik azt egy zárt átjáróval az imént említett vendégfogadóhoz. A remélhetőleg hamarosan megnyíló Nagyszálló is tud majd fogadni olyan betegeket, akiknek ilyen-olyan bajaira a- gyógyvíz „iavallt”.

Bizonyára számos vendég fejében fordul meg a gondolat. hogy ugyan mióta a betegek Mekkája Budapestnek ez a gyógyfürdője? Már a régi rómaiak is felfedezték az ott fakadó források áldásos hatását, s míg az ő Pannónia provinciájuk fennállott, sokan zarándokoltak el ide megmártózni, ázni. s a fájdalmaikban így enyhülni.

A gyógyvizek persze az ő távoztukkal sem- apadtak el, és amikor a Nyulak szigetének későbbi névadója. Árpád-házi Margit domonkosrendi apácatársainak segítségével ott betegápoldát rendezett be a XIII. század második felében, e jámbor leányok szinten a gyógyvizekkel kúráltak. Csakígy később a törökök, akiknek vízimádata közismert, s akik még egy háremmel is meg- toldották a természetadta élvezeteket.

Arra azonban, hogy módszeresen és tudatosan aknázzák ki a föld mélyének eme kincseit, egészen az 1860-as évekig kellett várni. József nádornak szintén József nevet viselő fia ugyanis 1866-ban bízta meg a jeles geológust, Zsigmondy Vilmost a már meglévő források rendbetételével, illetőleg újabb kutak fúrásával. Ez a legendásan kiváló szakember előbb körülnézett. és a korabeli feljegyzések szerint ott jelölte ki a mélyítés színhelyét, ahol „egy régi csövet látott a földben, amelyből meleg víz áramlott”.

Előbb tényleg csak áramlott. ám amikor 1867. március 13-án a fúró elérte a 118,5 méteres mélységet, hirtelen dübörögni kezdett a föld. óránként 630 köbméternyi 43,8 Celsius fokos hévíz csapott fel a magasba. Ez már olyan, meny- nyiségű és hőmérsékletű víz volt, amire bátran reá lehetett építeni egy nagyobb szabású. a legelőkelőbb vendégek fogadására is alkalmas gyógyhotelt. Ybl Miklóst bízták meg a tervek elkészítésével, és alig két esztendő múlva, tehát 1869- ben már tető alá is került a híres-neves Margit-fürdö.

Zsigmondy után mások is nekiláttak gyógyvizet ..bányászni”. Egy geológuscsoport a Sportuszoda és a sportpálya között szondázott; ők 1935—1936-ban 69 Celsius-fokos gyógyvizet találtak 375 méter mélyen. Ennek az ásványi sótartalma 1300 mg 1. 1942-ben a Nagyszállótól alig 80 méternyire ismét egv bővizű kút kezdte meg működését. 1978- ban pedig, amikor a Thermál Hotel már javában épült ugyancsak sikerült hévízre lelni, s azt — másik két forrással egyetemben — az új szállodába bevezették.

Honnan ez a „temérdek” ásványvíz? Miért éppen itt. a magyar főváros szívében buzognak fel a sók és más vegyi értékek egész garmadáját tartalmazva? A titok nyitja: a Budai-hegység kőzeteinek repedéseiben mélyre leszivárog a hideg karsztvíz, amely aztán odalent a Föld hőjének hatására — szaknyelven mondva — ..kiizzadt”, az Alföld

felől és nagy mélységekből érkező vízzel találkozik, és ezek keveredéséből áll össze az idefent olyan jól és sokféleképpen hasznosítható gyógyvíz.

A Thermál Szállóban négy medencét lehet váltogatni: az egyikben 38. a másikban 35. a tornáztatóban 28—30 Celsius-fokos a víz. s mindezek mellett még egy súlyfürdő is van. Ugyancsak igénybe lehet venni a kádfürdőt, az iszapfürdőt, az úgynevezett skót zuhanyt — ezen felváltva hideg és meleg sugarak érik a vendéget —. és aki amiatt jött. szintén három hőfokú gyógyvízzel ivókúrázhat. azaz gyógyíthatja veseutait.

A szépséges Margit-sziget ilyenformán nemcsak pihenő-. kirándulóhelyként szolgálja az embert immár évezredek óta. de az ott előbb természetes úton feltörő, majd tudatosan feltárt ásványvizeivel is. Annak a sokat «emlegetett gyógytu- rizmusnak egyik leglátogatottabb gócpontja volt, maradt és még inkább lesz majd a közeli jövőben, ha a Thermál Holet és a felújított Nagyszálló — amely ezentúl Ramada néven szerepel majd — egyetlen óriási vendégfogadóvá egyesül.

A. L.

•Tinim %s/.

„Nagyságos

Arany

János”

volt az a

vendég,

akinek

ezt a

számlát

kiállították

a Margitfürdőben

ji

ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK, ÉLETUTAK ... (XIII.)

Amiről az egri utcanevek mesélnek

Babocsay Sándor elemi iskoláit és középiskolai tanulmányait szülővárosában. Egerben végezte. Ezután a fővárosban tanult jogot, ahol 1866-ban bírói, két évvel később pedig ügyvédi vizsgát tett. A barokk város főügyésze lett 1869-ben, és ugyancsak ettől az évtől kezdődően 1875-ig a kaszinó könyvtárosa is. Az egri ügyvédi kamaránál lett választmányi póttag 1878-ban, s ugyanekkor vele töltötték be a fegyelmi bíróság előadói posztját is-. Kamarai ügyész 1881-től, s ezt a tisztségét 1906-ig viselte, ami- koris Eger város országgyűlési képviselőjévé választották 48-as programmal egészen 1911-ig. Főszerkesztője a Hevesvármegyei Hírlapnak 1893—1919 között. ö vezette 1894-ben Kossuth Lajos temetésére a város küldöttségét. Az ügyvédi kamara — hogy széles körű tapasztalatait ne kelljen nélkülöznie — 1908-ban felvette választmányi tagjai közé, egy év múlva már elnökhelyettese. Ury József halála után pedig elnöke lett. Erről a tisztéről 1910-ben mondott le, „amikor a Kúria ügyvédi tanácsának tagjává” nevezték ki. 1918. november 3-án az Egri Nemzeti Bizottság egyik vezetője lett. Az évtizedek alatt végzett munkásságának elismeréseképpen az 1920-as évek első felében magyar királyi kormányfőtanácsossá nevezték ki. Örökös tagja volt Hevesvármegye .Törvényhatóságának és Eger város képviselőtestületének is. Jogtanácsosa az Egri Takarékpénztár Rt-nek, örökös díszelnöke az Egri Kaszinónak és a Katholikus Körnek stb. Portréját a kaszinó festette meg Edvi Illés Aladárnéval. A róla elnevezett utca a Szépasszony- völgy utcával párhuzamos.

Kisfaludy Sándort — a közismert írót — 1841-ben Egerben Hevesvármegye táblabí- rájává választották. Utcája a laktanya mögött nyílik a Hajdú-hegyen.

Bajza József a reformkor irodalmi életének egyik vezéralakja. középbirtokos nemesi családból származott. Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön kezdte, de Pesten fejezte be és itt is érettségizett. Utána ugyanitt előbb a bölcsészkar hallgatója 1818—1822 között, majd apja kívánságára jogra jár 1823-tól Pesten, majd a következő évtől kezdődően Pozsonyban. Versei 1822-től jelentek meg a korabeli al- manachokban és Kisfaludy Károly elismerését is megszerezték számára. Miután tanulmányait befejezte, unokabátyjának, Földváry Ferencnek lett patvaristája 1824 őszén, akit ugyanebben az évben választottak meg Hevesvármegye másodalispánjának. Bajza ettől az évtől kezdődően egészen 1827- ig számtalanszor megfordult Egerben. 1824-ben írta: „volt szerencsétlenségem látni Miskolczi Színjátszókat itt- ott. Róluk, s az Egri Pub- licumról sokat mondani

H

eti umor ét elején

— Péter, ez a kislány, akivel tegnap a színházban látunok... Alkalmam vala megismerkedni a nyelv, s a literatúra Egri professzorával." Gyöngyösorosziban lakik. de nem egy alkalommal heteket tölt el a városban: „Holnap ismét Egerbe mennem kelletik, s ottan maradok két hétig . . ." vagy: „Egerben kell lennem, s ottan maradok három hétig ...” stb. Szoros barátságot köt egy irodalomrajongó ügyvéddel, akiről egy alkalommal így nyilatkozott: „Én Egerben létemben mindennap meglátogatom őt, s időnket igen jól töltjük el. Egymást tanítjuk versengve." 1825-ben ugyancsak Egerben megválasztották Hevesvármegye országgyűlési követei mellé írnokul. Eleinte nagy érdeklődéssel és várakozással figyelte az Országgyűlés vitáit, lelkesedett a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását követően, ám a hazafias remények meghiúsulása mélységes csalódottságot váltott ki belőle. 1827-ben újra megfordul Egerben is. hogy az Országgyűlésről visszatérve rendezze az írnoki minőségben végzett munkájáért járó illetményét, vagy ahogy ő írta: „Egerbe a jövő héten megyek számot vetni a Vármegye Preceptorával.. .” Pesten töltötte jurátusi éveit 1827—28-ban, majd 1829- ben letette az ügyvédi vizsgát. de gyakorlatot nem folytatott. Birtokát bérbe adta Antal bátyjának, majd 1829 júliusában végleg Pestre költözött, s ettől kezdve csak az irodalomnak élt. 1831- ben az Akadémia levelező, majd a következő évben rendes tagjává választotta. 1831—1836 között a Kritikai Lapok hét füzetét adta ki, és Kisfaludy Károly halála után. 1831-ben az Auróra szerkesztését is ő vette át. Az akkor felépült pesti magyar színház első igazgatója 1837 augusztusától 1838 június elejéig. Az 1830-as évek második felében <a magyar szellemi életet már a Bajzából, Toldy Ferencből és Vörösmartyból álló „triumvirátus” irányította, s ennek folyóiratát az 1837—1843 között megjelent Atheneaumot Bajza szerkesztette. 1844— 1847 között főleg történetírói munkásságot fejtéit ki. 1847 október elejétől 1848 júliusának elejéig eligazga- tói minőségben ismét a színházat vezette. Ekkortól az év végéig a Kossuth' Hírlapja című politikai lapót szerkesztette. A világosi fegyverletétel után Vörös- martyval együtt bujdosik, majd visszatért Pestre. Két évtized kemény munkája, a forradalom és szabadságharc izgalmai, a bukást követő bujdosás megpróbáltatásai, fia betegsége és anyagi gondjai annyira megviselik, hogy elméje elborul és 1858-ban meghal. Utcája a Csákó városrészben a Sas útról nyílik.

Lenkey Jánost a komeu- burgi utászkari iskölában képezték ki és 1822-ben avatták fel hadapródnak a 33. gyalogezredbe. Ugyanilyen minőségben 1827-ben

talajc, a jövendőbelid?

— Tegnap még az volt.

★

— Vannak problémái az alkohollal? — kérdezi a személyzeti osztály vezetője a munkára jelentkezőtől.

— Nem. Csák, ha nincs mit innom.

a Würtemberg cs. kir. 6. huszárezredhez helyezték át Alhadnaggyá, főhadnagy- gyá. másodkapitánnyá, majd 1843-ban kapitánnyá léptették élő. 1848 májusában századával megszökött Galíciából és hazatérve szolgálatra jelentkezett. A Béccsel való jó viszony fenntartása érdekében hadbírósági vizsgálat indult ellene és „büntetésből” századával együtt beosztották a Délvidéki hadsereghez. Szeptember 9-től őrnagy a 14., október 12-től alezredes a 13. huszárezredben. December elején Pestre ment. ahol megszervezte a Hunyadi huszárezredet. Innen egy hónap múlva, mint ezredes és dandárparancsnok Óbecsére került é? ott volt, míg a déli hadsereg ki nem ürítette a Bánságot. A szolnoki csata idején Szegeden tartózkodott. 1849 január közepén Vécsey tábornokkal együttműködve távozásra kényszerítette áruló hadtestparancsnokát, gr. Esterházy Sándor tábornokot. Március 15-től tábornok. április 10-től április 20-ig Komárom várparancsnoka. Júliustól szolgálaton kívül volt. A világosi fegyverletételkor esett fogságba. Aradon a vizsgálati fogságban megőrült és meghalt. Karl Ernst cs. kir. törzshadbíró 1850. február 14-én jelentette Aradról: „Az itteni várban őrzött, megté- bolyodott és az orvosok által már régen reménytelen esetnek Ítélt Lenkey János lázadóvezér végre, halál útján fogyatékba jutott." Nevét a Széchenyi utcai gyógyszertár mellett kezdődő utca viseli.

Bartalos Gyula Rozsnyón járt középiskolába, majd 1854-től az egri papnevelő intézetben tanult. Olaszországban tartózkodott 1871— „ 1879 között. Visszatérve voft hitoktató, markazi lelkész, majd főszékesegyházi gyóntató és sekrestye igazgató lett. 1909-ben az egri főkáptalan tiszteletbeli kanonok- jává nevezték ki. ö tárta fel a Szépasszony-völgy határában a honfoglaláskori leleteket 1898—99-ben. A környék tudós ismerője volt, akit útjaira gyakran elkísért Türk Frigyes. Lakása a Líceum földszintjén volt, és itt helyezte el több, mint 8 ezer darabból álló nagyszerű régiséggyűjteményét, amelyet 1909-ben az Egri Érseki Líceum Múzeumának ajándékozott. Ekkor Somossá József érsek kinevezte a múzeum őrének, de ez a kinevezés csak névleges volt. Gyűjteményében volt többek között Pyrker János László egri érsek több mint 500 különböző nyelvű kéziratos levele és költeménye. Antonio Canova Keresztelő Szent János szobrocskája stb. Több munkája önállókiadványként látott napvilágot és munkatársa volt Kandra Kabos Adatok az egri egyházmegye történelméhez című sorozatnak. A róla elnevezett utca a Kisasszony-temetőnek „visz”.

Kiss Péter

Luise jajgat a barátnőjének: Szörnyű, jövő héten 30- éves leszek!

— Hát ez igazán nem olyan szörnyű. Én is idén lettem 30 éves.

— Igen, de én most először leszek ennyi idős.

ÁLLÁSAJÁNLATAI:

Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Tel.: 10-344. - *

Felvételre keres saját gépkocsival rendelkező munkaerőt, rendész — táppénzes ellenőri munkakör betöltésére; felső- vagy középfokú szakirányú végzettséggel belső ellenőr — szervezőt; géplakatos, vízvezetők-szereiő, elektroműszerész szakmunkásokat; egri telephelyre férfi raktárost.

EVILL: Eger, Trinitárius u. 1. Tel.: 10-855.

Jó kereseti lehetőséggel felvesz változó vidéki munkahelyre villanyszerelő szakmunkásokat és betanított villanyszerelőket.

HÁÉV: Eger, Lenin út 140/B. Tel.: 10-266.

Felvételt hirdet pénzügyi osztályvezetői; anyagkönyvelési ellenőri; gépi számlázó; valamint normatechnológusi munkakörök betöltésére.

MÁTRA ÉLVEGY Egri Fiók: Eger, Lenin út 198.

Tel.: 10-655.

Felvesz szállítási előadót; férfi munkaerőt raktári áru- összeállítói munkakörbe; nyugdíjas udvarost.

Heves Megyei Sütőipari Vállalat: Eger, Sas út 60;a.

Tel.: 12-522.

D-kategóriás jogosítvánnyal rendelkező gépjárművezetőt keres felvételre.

Felső-magyarországi Vendéglátó V.: Eger, Lenin út 55. Tel.: 12-156.

Felvesz villanyszerelő; vízvezeték-szerelő, szobafestő szakmunkásokat, valamint gépkocsikisérőt. Jelentkezés fenti címen a munkaügyi osztályon.

VfZÉP Építőipari Gépjavító Üzem: Eger, Kistályai út 10. Felvételt hirdet lakatos, hegesztő szakmunkások részére. Egri ÁFÉSZ: Eger, Knézich u. 2. Tel.: 11-644.

180. Sz. Áruház cipőosztályára (Eger, Katona tér 1.) szakképzett eladókat és pénztárost keres felvételre. Jelentkezés a cipőosztály vezetőjénél.

318. Sz. Bástya éttermébe (Eger, Lenin út 90.) felszolgálót alkalmaz. Jelentkezés az étterem vezetőjénél. 167. Sz. ABC-áruházába (Eger, Kailómalom u. 87.) szakképzett és szakképzetlen bolti eladót fölvesz. Jelentkezés az áruház vezetőjénél.

Heves Megyei ZÖLDÉRT: Eger, Klapka u. 9. Tel.: 13-555. Felvesz felsőfokú mg. végzettségű (szakcsoportok szervezésében jártas) szervezőt. Jelentkezés a fenti címen. Továbbá felvesz gyöngyösi területre asztali árusokat. Jelentkezés: Gyöngyös, Karácsondi út 1/a.