Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-02 / 128. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 128. szám ÁRA: 1987. június 2., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fokozott figyelem Azt mondja a barátom, rémségesen unja már, hogy ilyenkor, tavasszal folyvást elővesszük csontig lerágott témánkat: a vészélyes vizeket. Kifejezetten sértőnek tartja, hogy úgy kezeli őt az újság, mint valami emlékezetkiesésben szenvedőt. Egy szó. mint száz, elege van a rendszerinti kioktatásból. Bár az idei időjárás egyelőre még nem engedte, hogy a vizekre merészkedjenek a fürödni vágyók, mégsem árt odafigyelni néhány elmúlt esztendei adatra, jelenségre. Hazánkban 1986-ban a fekete krónika szerint 319 ember lelte a halálát gondtalannak indult lubickolás közben. Ami ennél is elgon- dolkodtatóbb: összesen nyolcvan gyermek volt közöttük, ha 18 éves korig vesszük egységesen ezt a korosztályt! Ugyanakkor nem szabad elmenni amellett sem, hogy e számon túl nyolcszáznál is többen kerültek komoly veszély- helyzetbe saját felelőtlenségük miatt. Hozzájuk szerencsére időben érkeztek a rendőrök, a hajósok vagy a vízi sportolók, s megmentették az életüket. S legyen teljes az adatsor azzal, hogy Heves megyében tavaly kilencen vesztették életüket valamilyen természetes vízben. Ketten tiltott helyen mártóztak meg, hatan balesetet szenvedtek, utóbbiak közül öten erősen ittasak voltak! Az egyéni tragédiákat előidéző okok tehát semmit sem változtak a korábbiakhoz képest. Pedig hányszor és hányszor felhívták a figyelmet mindarra, amit a legokosabb elkerülniük a vízimádóknak. így például, hogy bányáknál, üregekben lévő vizek esetében különösen óvakodni kellene, hiszen általában ismeretlen ez a terület. Legjobb, ha bele sem megyünk. Megvannak a tavakon, folyókon való közlekedés külön szabályai, amelyeket bizony meglehetősen gyakran rúgnak fel egyesek. Az is kérdéses, vajon mennyien tudják, hogy ma a szörfözés világában például tilos deszkán vitorlázni a Dunán és a Tiszán, kikötőkben és környékükön, fürdésre kijelölt víz- területeken vagy határvizeken. A múlt évben is többször lejegyeztünk hasonló sorokat. Ám, amikor beköszöntött az igazi fürdőidény, a jelentések megszaporodtak a vízbe fulladásokról, szinte nem telt el hét, hogy ne sorolták volna a szerencsétlenül jártak neveit. Nos, barátommal ellentétben én azt várom, minél kevesebbszer, minél kevesebb esetet kopogjon az elkövetkező hónapokban a telex. Szalay Zoltán Szakszervezet a kommunális szolgáltatásban A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete azoknak az érdekeit képviseli, akik mindennapi életünk elemi szolgáltatásait nyújtják. Munkájuk színvonala — a kommunális ellátás minősége — egyikünk számára sem közömbös. Épp ezért nem mindegy, meddig és milyen gondokkal kell megküzdeniük. Megyénkben 21 alapszervezet tömöríti a csaknem öt és fél ezer szakszervezeti tagot, de a nyugdíjasokkal és a jogfenntartókkal együtt létszámuk meghaladja a hat és fél ezret. Olyan vállalatok, cégek érintettek a HVDSZ megyei titkárságának tevékenységében, mint a településtisztasági, a temetkezési, a Patyolat, a vízmű, az autójavító, a finommechanikai, a gyöngyösi ruhaipari vagy a TÜZKÉV, valamint az ipari szövetkezetek alkalmazottai és a költségvetési üzemek. A velük kapcsolatos kérdésekre kerestük a válaszokat Herényik József megyei titkárral. A megyei választói értekezleten, még 1985 októberében alakult ki a HVDSZ- en belül az új szervezeti forma,, amelyet egy esztendővel később maga az ágá- zati kongresszus is megerősített. A legfontosabb kérdés természetesen az volt, hoz-e tartalmi változást mindez? Az alapszervezetek önértékeléseiben, s az ezek ösz- szegzésében meghatározott feladatok hármas csoportot alkotnak: a termelést és gazdálkodást segítő tevékenység fokozását, a rétegekhez, munkaterületekhez igazodó érdekvédelmet és a formalitásoktól mentes, önálló alapszervezeti munkát. A megszabott tennivalók alapján a fő törekvés napjainkban, hogy a dolgozók külön-külön érdekkörönként, a helyi sajátosságokat, munkakörülményeket figyelembe véve mondják el véleményeiket, közvetítsék kéréseiket. Az alapvető teendők között szerepel, hogy valamennyi munkahelyen legyen mosdó, öltöző. Szükséges a változó, kitelepített munka- területre lakó- és étkezőkocsik beszerzése, valamint a munkavédelmi követelmények betartásához újabb védőruhák, védőfelszerelések vásárlása. Ezeket valójában vállalati vagy szövetkezeti pénzeszközökből kellene fedezni, ám az üzemek csak nehezen tudják megtermelni a rávalókat, hiszen elsősorban tanácsi feladatokat látnak el, s ez bizony kevésbé nyereséges. Természetes tehát az igény, hogy a helyi tanácsok lényegesen nagyobb támogatást nyújtsanak a kommunális szolgáltatásban részt vevőknek. Az ágazathoz tartozó cégek többségében persze már most is szorgalmazzák, hogy olyan tevékenységeket is végezzenek, amelyekkel folyamatosan nagyobb eredményt képezhetnek. így például Hevesen a költségvetési üzemben a fővárosnak konténereket javítanak, s ez jelent számukra pluszbevételt. Befolyásoló tényező lehet mindennapos munkájukra az állampolgári fegyelem milyensége is: ha ugyanis ki vannak téve a lakosság díjfizetési szeszélyeinek, bizony ez előbb-utóbb szolgáltatásaik minőségének romlásához is vezethet. Érdemes belepillantani azokba az írásos anyagokba, amelyek a tavalyi kongresz- szus előtti párbeszédeken elhangzottakat foglalják magukban. Így szó esett arról, hogy veszteségesek a fürdők, főleg a köztisztaság és a temetkezés területén dolgozók bérezése ugyancsak messze alatta marad a kívánt szintnek, bár igaz, hogy az elmúlt hónapokban újabb intézkedéssel enyhítették az emiatti feszültséget. Az is tény, hogy rendezni kellene a termelés- irányítók keresetét is. Erről jelenleg is tart az eszmecsere. A ruházati iparban még az előzőeknél is rosz- szabb a helyzet, hiszen teljesítményben dolgoznak, s egy-egy munkaműveletért rendkívül keveset fizetnek. Az is gyakran okoz fejtörést a szakszervezeti vezetőknek, de az üzemek irányítóinak is, hogy igen alacsony a kommunális szolgáltatások műszaki-technikai színvonala, a gépek, a berendezések legtöbb helyen korszerűtlenek, elavultak. Változtatni szükséges azon is. hogy a kisvállalatok bérleti díjai az utóbbi időkben folyamatosan és jelentősen emelkedtek. A mozgalom irányítói elsősorban azt kérik tagjaiktól, hogy határozott véleményeikkel, észrevételeikkel segítsék érdek- védelmi, érdekképviseleti munkájukat. Biológusok országos tanácskozása Egerben Kétévente rendezi a MTESZ társegyesülete a Magyar Biológiai Társaság vándorgyűléseit, illetve disputáit. Most ez utóbbira 1987. június elsejétől 3-ig Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán kerül sor. Tegnap, dr. Szalay-Marzsó László, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, egyetemi tanár a társaság főtitkára köszöntötte a több mint hatvan egybegyűltet, akik az ország számos városából, többek között Budapestről, Debrecenből, Szegedről, Nyíregyházáról érkeztek. Ez alkalomból a biológiai oktatásban, s az átfogó szemléletmódok kialakításában és terjesztésében hosszú időn át végzett eredményes munkásságáért Gorka Sán- dor-díjat kapott Simoncsics Pál. Andrássy István, a Huzella Tivadar-díjat vehette át. Ezt követően előadások hangzottak el a biológiában az életközösségeken belüli szerepről, funkciókról (niche-fogalom). Szót kapott többek között Précsényí István és Fekete Gábor, akik a homokpuszta- gyepben végzett tanulmányaikról adtak áttekintést. Tóth Mérész Béla, a fogalom elméleti jellemzőjének becsléséről, alkalmazásának módszereiről beszélt, majd Andrássy István kapott szót. Ma folytatja munkáját a társaság. Elsőnek Sasvári Lajos szól a madárpopulációk élettani kölcsönhatásairól, majd Demeter András a kis és nagy emlősállatok viszonyáról tart előadást. Korsós Zoltán, a gyíkokon végzett vizsgálatairól számol be, Gáli László hangyakísérleteinek eredményeit teszi közzé. A mikrobiológiában alkalmazott niche-fo- galomhasználatról Máriali- geti Károly szól. Kérésünkre dr. Szalay- Marzsó László az ötödik biológusdisputa céljáról és problémaköréről a kővetkezőket mondotta: — A vándorgyűlések közötti években rendezzük ezen fórumainkat. Igyekszünk a gyakorlathoz köthető, még nyitott elméleti témákat megbeszélni; a legalkalmasabb szakmai közvélemény részvételével. Közzé- tesszük a különböző részkutatási területek eredményeit, így betekintést nyerhetünk a kutatókollégák más területen elért eredményeibe is. Most a niche-fogalom használatával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket tesszük közzé. A sokak számára ismeretlen szó az ökológiában elterjedt, s azt jelöli, hogy mi az illető élőlény életközösségen belüli funkciója. Másként használják ezt a különböző tudományágak képviselői. Ezt a fogalmi tisztázást, pontosítást szolgálja a mostani találkozó. A viták során többféle álláspont kifejtésére, egymás fogalomrendszerének megértésére nyílik mód. A magam részéről annak is örülök, hegy lassan az ország biológusainak baráti találkozójává válnak ezek az alkalmak. Itt a fiatalok megismerhetik az idősek bölcsességét, átvehetik a tapasztalatokat. Ezt a célt szolgálja többek között a Bükki Nemzeti Parkba tervezett kirándulásunk is. Kádár János fogadta Armand Hammert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn a Központi Bizottság székházában fogadta Armand Hammert, az Occidental Petroleum Corporation nagyvállalat igazgatótanácsának elnökét, neves amerikai üzletembert és közéleti személyiséget. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a kelet— nyugati viszony és a magyar—amerikai kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen részt veti Richard Jacobs, az Occidental Petroleum Corporation első elnökhelyettese és Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, valamint Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Armand Hammerrel. — aki május 30. és június 1. között tartózkodott Budapesten — megbeszéléseket folytatott Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója, Havasi Ferenc. a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, és Szűrös Mátyás, a KB titkára. A megbeszéléseken főként a nemzetközi helyzet és a magyar—amerikai kapcsolatok kérdéseit tekintették át. Az Occidental Petroleum Corporation elnöke, megbeszélést folytatott Marjai József miniszterelnök-helyettessel. Tárgyalt Kapolyi László ipari miniszterrel, többek között vegyes vállalatok és mérnöki iroda létrehozásáról, közös exporttermékek előállításáról és a Haldex-technológia továbbfejlesztéséről. Kapolyi László átadta a neves üzletembernek az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület által alapított Segner Hungarus- emlékérmet. Armand Hammer hétfőn elutazott Magyarországról. Építőanyag, Mátraderecskéről... Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat Mátraderecskei Téglagyára ez évben 30 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő falazóelemet, 11 millió darab tetőcserepet, állít elő. Az itt gyártott termékekből közel 1000 darab közepes méretű családi házat lehet építeni. A falazóonyag előnye, hogy nagy szilárdságú, jó hang- és hőszigetelő. A Mátra biztosítja az alapanyagot.:.. A nyersanyag-előkészítő rész .. A gyártósoron . (Fotó: Szabó Sándor)
