Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. június 26., péntek

3.

Megyénk országgyűlési képviselője, dr. Puskás Sándor a következőképpen kezdte hozzászólását:

— Az idei költségvetési tervjavaslat jóváhagyása után egyik választóm kérdőre vont. miért szavaztam meg ilyen nagy költségvetési hiányt. Kérdéséből megértettem, azt hitte, hogy az 1986. évi költség- vetést tárgyalta a Parlament. Szóvá tettem tévedését és megvallottam; ennél kisebb tervezett hiány- nyál a tények ismeretében nem is értettem volna egyet. Igen, láttuk és szóvá is tettük. hogy nem önmagában a költségvetés hiányának növekedése a gond — mert az lehet egy átmenetileg tudatosan vállalt áldozat —. hanem a mögötte lévő negatív gazdasági folyamat.

Képviselőnk a továbbiakban arról beszélt, hogy a szakemberek részéről aggódó. jobbító szándékú észrevételek hangzottak el. A felállított úgynevezett ad hoc bizottság megrendítő megállapításait azonban nem követte határozott és megfelelő ütemű cselekvés.

— Egyetértek az Országos Tervhivatal ama értékelésével — hangsúlyozta dr. Puskás Sándor —. amely szerint alapvetően a gazdaságpolitikai gyakorlat a felelős azért, hogy a költségvetés hiánya kétszerese lett a tervezettnek. Ezért az a véleményem, hogy a költségvetési gazdálkodás ellenőrzésében a Parlamentnek — mindannyiunk közös érdekében — az eddiginél nagyobb szerepet kell kapnia. Javaslom, hogy a jövőben év közben a tervezettől eltérő hiány, s netán többlet kialakulásakor a pénzügyminiszter keresse meg felhatalmazás végett a Parlamentet.

Szó esett a beszédben arról is. hogy a gazdaságirányítás és a vállalati szféra közötti viszony már a korábbi években megromlott. A gazdálkodó szervezetek egy része a vállalati önállóság jegyében és védelmében, kihasználva az irányítás következetlenségeit, valódi teljesítmények nélkül

is fenntarhatta vagy javíthatta pozícióját. költség- vetési segédlettel. Emiatt viszont sajnos épp a hatékony vállalatok nem juthattak kellően a fejlődésnek, szükséges forrásokhoz.

— A veszteségeket nem az alacsony hatékonysággal dolgozó közösségek, hanem a költségvetés közvetítésével az egész társadalom viseli! — hangzott az előadó megállapítása. — A gazdaság- politikai gyakorlat nem engedett teret a szelektív fejlődésnek. Ez az oka annak, hogy minden reformgondolat és deklarált elhatározás ellenére a mai napig sem sikerült a nemzeti jövedelem hatékony, vállalatokat bénító központosítását csökkenteni.

Joggal szögezte le megyénk képviselője, hogy nem elég a szabályok betűje, hanem határozott politikai, gazdaságpolitikai és irányítási támogatásra van szükségük a veszteségforrások kiküszöbölésében érdekelt erőknek. Ezután részletesen foglalkozott a kereskedelmi bankok szerepével, a múlt év- szeptemberében hatályba lépett szanálási, felszámolási eljárások hiányosságaival.

— A vitákban többen aggályaiknak adtak hangot — hangoztatta a felszólaló. — Voltak, akik a felszámolások nagy számától tartottak, mások a túlzott biztosítékoktól Nos. bár még kevés idő telt el azóta, a tapasztalatok azonban elég súlyosak ahhoz, hogy szó nélkül ne hagyjuk őket.

ÍEzután a tapasztalatokat összegezte dr. Puskás Sándor: Megalapozott aggodalomnak bizonyult, hogy az arra megérett nagyvállalatok felszámolására nem szánta el magát a gazdaságirányítás. a szanálásra pedig minimális pénz állt rendelkezésre. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a gazdaságban nincs olyan intézmény. amely a vállalatok gazdálkodásának hatékony- nyá tételével foglalkozna. Ez indokolja a jelenlegi helyzeten való mielőbbi változtatást.

(Folytatás a 4. oldalon)

A Pest megyei Isaszegen született 1924- ben. munkáscsaládban. Állami Felsőipariskolát végzett. 1945 óta tagja a pártnak.

Több mint két évtizeden át — 1948-tól 1970-ig — az Országos Tervhivatalban különböző munkaterületeken dolgozott, előadói. főosztályvezető-helyettesi, majd főosztályvezetői beosztásban. 1958-ban az Országos Tervhivatal elnökhelyettesévé nevezték ki. 1970-től munkaügyi miniszter.

1973-ban a kormány elnökhelyettesévé, az Országos Tervhivatal elnökévé választották. vezette az Állami Tervbizottság munkáját.

1975-től a Minisztertanács elnöke.

1970 óta tagja az MSZMP Központi Bizottságának, 1975 óta tagja a Politikai Bizottságnak.

Országgyűlési képviselő.

1930-ban született Ibrányban. paraszt- családban. Elvégezte a Lenin Intézetet, majd az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémiáját. A történelemtudomány kandidátusa. 1951 óta tagja a pártnak.

1955-től különböző DISZ- és KlSZ-funk- ciókat töltött be. 1966-ban választották a Külügyminisztérium pártbizottságának titkárává. 1972-től az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője, majd 1974-től az osztály vezetője.

1982-től a Népszabadság főszerkesztője. 1985-ben a Központi Bizottság titkárává választották.

1980 óta tagja a párt Közpcrtiti Bizottságának. Országgyűlési képviselő.

Szekszárdon született, 1940-ben, munkáscsaládban. 1964-ben szerzett diplomát Budapesten, az Orvostudományi Egyetemen. 1967 óta tagja a pártnak.

1964-től körzeti orvosként dolgozott, majd 1973-tól Szekszárd Város Tanácsának osztályvezető főorvosa. 1975-ben az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének titkárává, majd 1978-ban a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárává választották.

1984 óta a Minisztertanács elnökhelyettese.

1985-ben tagja lett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának.

FEJTI GYÖRGY

Sátoraljaújhelyen született 1946-ban. munkáscsaládban. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1968 óta párttag.

1969-től a Budapesti Műszaki Egyetemen tanársegédként dolgozott. 1972-től a KISZ KB apparátusában tevékenykedett különböző munkakörökben. 1976 és 1979 között a KISZ KB titkára volt. 1979-ben az MSZMP KB osztályvezető-helyettesévé nevezték ki. 1980-ban a KISZ KB első titkárává, majd 1985-ben a párt Bor- sod-Abaúj-Zemplém megyei bizottságának első titkárává választották.

Az MSZMP Központi Bizottságának 1980 óta tagja.

Püspökszenterzsébeten született 1935-ben, munkáscsaládban. Eredeti foglalkozása kőműves. Az MSZMP Politikai Főiskoláján szerzett diplomát. A pártnak 1953 óta tagja.

Az ifjúsági mozgalomban 1954-től különböző vezetői tisztségeket töltött be. 1964-ben a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkárává választották. 1972- től az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára, majd első titkára. 1980-ban megválasztották az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága első titkárának.

Az MSZMP Központi Bizottságának 1985-től tagja.

Monokon született 1948-ban, parasztcsaládban. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. Az MSZMP-nek 1968 óta tagja.

1971-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított. 1977-től az Országos Tervhivatalban osztályvezető- helyettes, 1981-től az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, majd az osztály helyettes vezetője volt. 1987 januárjában a Központi Bizottság kinevezte a gazdaságpolitikai osztály vezetőjévé, ez év júniusában megválasztották a Központi Bizottság tagjának.

NÉMETH KÁROLY

GRÓSZ KÁROLY

HORVÁTH ISTVÁN

1922-ben született a Zala megyei Pákán, munkáscsaládban. Eredeti foglalkozása húsipari szakmunkás. Pártfőiskolát végzett. A pártnak 1945 óta tagja.

A felszabadulást követően szülőfalujában az MKP függetlenített körzeti titkára, majd 1941-től a párt Zala megyei bizottságának osztályvezetője volt. 1954- ben megválasztották a párt Csongrád megyei bizottsága első titkárának. 1960- tól az MSZMP Központi Bizottságának mezőgazdasági osztályát vezette, majd a KB titkára lett. 1965 és 1974 között az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára volt. 1914-től 1985-ig az MSZMP KB titkáraként dolgozott, 1985-ben a párt főtitkárhelyettesének választották.

Miskolcon született 1930-ban, munkáscsaládban. Eredeti foglalkozása nyomdász. Elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Pártfőiskolát. A pártnak 1945 óta tagja. 1950-től a párt központi apparátusában dolgozott, majd hivatásos katonatisztként teljesített szolgálatot. 1954-től a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei pártbizottság osztályvezetője. 1958-tól 1961-ig az „Eszak-Magyaror- szág” felelős szerkesztője. Ezt követően a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bizottságának első titkára volt. 1984-től a párt budapesti bizottságának első titkára. Az MSZMP Központi Bizottságának 1980 óta, a Politikai Bizottságnak 1985 óta tagja.

Pakson született 1935-ben, munkáscsaládban. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen szerzett diplomát. 1956 óta párttag. 1951-től Kecskeméten, a megyei bíróságon fogalmazó, majd a járási bíróságon tanácsvezető bíró. 1959-től a párt Bács-Kiskun megyei bizottságának munkatársa, osztályvezetője, majd titkára. 1910-ben a KISZ KB első titkárává választották. 1973-tól a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára. 1980-tól belügyminiszter. 1985-ben az MSZMP Központi Bizottsága titkárává választották.

Az MSZMP Központi Bizottságának 1910 óta tagja.

LAZÁR GYÖRGY

BERECZ JÁNOS

CSEHÁK JUDIT

LUKÁCS JÁNOS

NÉMETH MIKLÓS

A vitában felszólalt dr. Puskás Sándor is

(Folytatás a 2. oldalról)

akkor egyes rétegeknél erős elszegényedési folyamat indult meg.

Ezt követően szólt arról, hogy ebben az időszakban is számtalan intézkedés született, de ezekkel kapcsolatban minden zárszámadáskor leszögezték például azt, hogy csak részlegesek és nem átfogó jellegűek, s azt is, hogy a gazdaságpolitikai döntések egy részét nem hajtottuk végre következetesen.

— A gazdálkodó szervek

vajon elég fogékonyak vol- tak-e az átalakulással szemben, kielégítő volt-e alkalmazkodási készségük? — fogalmazta meg a kérdést az országgyűlési képviselőnk, majd így folytatta: — Azt

mondjuk, nehéz helyzetben vannak, és ez igaz is. A nagymértékű elvonással elszegényedett a vállalati szféra, de nem lehet mindent ezzel magyarázni. Sok a termelőmunka, a kooperációs kapcsolatok szervezetlenségéből, az anyag- és alkatrészhiányból, a laza munka- fegyelemből adódó veszteség.

Beruházáspolitikánk ellentmondásainak elemzését követően hangsúlyozta azt is, hogy fel kell számolnunk a munkahelyi lazaságokat.

— A problémák megoldása sürgető és hatásos beavatkozást igényel — mondta Nagy Endréné. — Továbbra is lépéshátrányban vagyunk, az 1987-ben tett intézkedések nyomán sem következett be a várt és feltétlenül szükséges fordulat és például az elkövetkező időszak egyik leghatásosabbnak ítélt beavatkozási eszközének, az általános forgalmi adónak bevezetését is elsősorban elő- készületlensége kérdőjelezi meg.

Hangsúlyozta, hogy az elkövetkezőkben fontos, hogy átfogó, egymás hatását erősítő folyamatok induljanak meg, amelyek kikényszerítik az eredményt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az előkészítés alatt álló társadalmi-gazdasági kibontakozási programra, az ilyen nagy horderejű változtatásra megfelelően fel kell készíteni a társadalmat.

Elmondta véleményét a nyugdíjrendszer tervezett módosításával kapcsolatban is. Utalt arra, hogy a kormány, az ország teherbíró képességével összhangban intézkedéseket tett a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése érdekében, mégis idős állampolgáraink egy része megélhetési gondokikal küzd.

— Tudom, gazdasági eredményeink nem teszik lehetővé a nyugdíjasok helyzetének látványos javítását, de a további romlást mindenképpen meg kellene állítani — hangsúlyozta. — Ha nincs az ország olyan helyzetben, hogy a legkisebb nyugdíj összege elérje legalább a létminimumot, és a nyugdíjasok több mint felének 3 ezer forint alatt van a nyugdíja, akkor nem engedhető meg, hogy egy 12 ezer forintos nyugdíjjal rendelkező négyszer annyi havi emelést kapjon, mint .a 3 ezer forintból élők.

Javasolta, hogy a két év múlva bevezetésre kerülő új nyugdíjrendszer tervének készítésekor a lehetőségeknek megfelelő, de a jelenleginél semmiképp sem kisebb mértékű helyzetjavítást irányozzanak elő a nyugdíjasoknál úgy, hogy a minimális emelést mintegy megduplázzák még azon az áron is, hogy a maximumot is be kell határolni.