Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
4. Ji RLAMENT ÜLÉSÉRŐL j m c NÉPÚJSÁG, 1987. június 26., péntek A másik lehetséges megoldás. amellyel növelhetjük a büntetőjogi fellépés hatékonyságát, ha a felelősségi rendszer továbbfejlesztésével olyan eszközöket adunk a jogalkalmazók kezébe, amelyeket eredményesen használhatnak fel a társadalomellenes magatartások elleni küzdelemben. E körbe tartoznak azok a módosítások, amelyek új büntető tényállások megalkotásával. a imár meglévő tényállások kiegészítésével, valamint új minősítő körülmények beiktatásával kiterjesztik. illetve fokozzák a büntetőjogi védelmet. Ami a büntető rendszer továbbfejlesztését illeti: a javasolt módosítások elfogadása esetén általánossá válik az alternatív büntetések rendszere. ményt, amikor az állami szerv vagy a gazdálkodó szervezet dolgozója — aki nem hivatalos személy — a működésével kapcsolatban előnyt kór. Mind gyakrabban fordulnak elő ugyanakkor a bűnszövetségben, illetve az üzletszerűen elkövetett korrupciós bűncselekmények. Az ilyen elkövetési módnak a veszélyessége fokozott. ezért indokolt, hogy súlyosabb büntetések fenyegessék őket. Következő témaként a büntetőeljárás gyorsításával és egyszerűsítésével foglalkozott dr. Markója Imre, megemlítve, hogy ez már az 1973. évi I. törvény megalkotásakor is alapvető célkitűzés volt. A nyomozás szabályai több olyan határidőt állapítanak meg, amelynek a meghosz- szabbítására az ügyész jogosult. Ezek a határidők a nyomozás törvényessége szempontjából nem nyújtanak kellő biztosítékot, viszont a nyomozó hatóság és az ügyészség munkaterhét egyaránt növeli az iratoknak havonta történő felterjesztése és a havonkénti határozathozatal. A jelenlegi szabályozás fogyatékossága az is, hogy a nyomozás befejezésének határideje minden ügyben, bármilyen bűncselekmény esetében harminc nap. Ha ez az egysíkú szabályozás megmaradna, akkor a nyomozás határidejének meghosszabbításával kapcsolatos munkateher tovább növekedne, s ezen nem garanciális jellegű, bürokratikus előírások teljesítése egyre inkább elvonná a nyomozó hatóságokat és az ügyészeket az érdemi munkától. Ezért indokolt a nyomozási határidők jelenlegi szabályainak kiiktatása. Azt azonban biztosítani kell, hogy a nyomozást mielőbb befejezzék. Ezt szolgálja az. hogy a rendőrségi vezetőknek a nyomozás elrendeléséről szóló határozatban rendelkeznie kell majd a nyomozás határidejéről. Ez lehet harminc napnál kevesebb is. Az új szabályozás tehát a konkrét ügy jellegéhez igazodik. Azt viszont a törvényben meg kell határozni, hogy mi a nyomozás végső határideje, amelynek elteltével a nyomozó hatóság akkor is köteles az iratot megküldeni az ügyésznek, ha a nyomozást még nem fejezte be. Ezt a határidőt a törvényjavaslat a bűntetti eljárásban egy évben, a vét- ségi eljárásban hat hónapban határozza meg. Az ügyészt megilleti az a jog, hogy a nyomozások időszerűségét ellenőrizze, és egyes nyomozási cselekmények elvégzésére határidőhöz kötött utasítást is adhat. A törvényjavaslat a nyomozás egyszerűsítése érdekében megszünteti az ügyészi jóváhagyás rendszerét. Űj javaslatok vannak az előzetes letartóztatással kapcsolatban is. A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény igen részletesen — hat pontban — határozta meg azokat az okokat, amelyeknek fennálVégül, a javasolt módosítások között találhatók olyanok is. amelyek az elmúlt évtizedek alapvető jogfejlődési irányába illeszkednek, és a jelenlegi helyzethez képest egyes cselekmények Pillanatkép az ülésteremből: előtérben Maróthy László, Németh Károly és Grósz Károly (Fotó: Perl Márton) (Folytatás a 3. oldalról) — Megítélésem szerint — folytatta az előadó. —. továbblépésünk kulcskérdése a szelektív fejlesztés, a visszafejlesztés folyamatának elindítása. Ehhez újszerű szemléletre van szükség. amelyben számítanak a kereskedelmi bankok együttműködésére. Ebben társ az Ipari Minisztérium. A korábbi vizsgálatok, elemzések, beszámolók leíró szemléletét meghaladva stratégiai intézkedéseket kíván kidolgozni az eredményes gazdálkodás helyreállítására, az úgynevezett rehabilitációra. illetve a felszámolásra. A folyamatban az Országos Kereskedelmi és Hitelbank aktív részvételi szándékát erősítette meg képviselőnk. Hisz a bankoknak is érdekük, hogy ne szenvedjenek hitelezési veszteséget egy-egy vállalat felszámolásakor. Az átmeneti pénzügyi feszültségek áthidalására a kockázatmegosztás intézményének kialakításával — a kereskedelmi bankok képesek és hajlandók is. Ám, ma ennek feltételei nem adottak, megteremtésük viszont elkerülhetetlen, mert minden kockázatot a bankok sem vállalhatnak magukra. Az Ipari Minisztérium törekvése a rehabilitáció szakmai garanciáját jelenti, ami fontos. de önmagában nem elégséges. Ezért javasoljuk az érdekképviseleti szervek pénzügyi garanciavállalásának lehetőségét megvizsgálni. Beszéde befejező részében a kétszintű bankrendszer működésének tapasztalatairól beszélt dr. Puskás Sándor. — Ügy vélem — mondotta —. a legfontosabb gond ja gazdaságunknak, hogy a hosszú ideje külső forrásokra való támaszkodás miatt még mindig lebecsüljük a belső — vállalati és lakossági — megtakarítások szerepét. Változtatni kell e szemléletünkön. Mindebben a kereskedelmi bankoknak igen nagy szerepük lehet, s erre a kormányzatnak is alaposabban kell támaszkodnia. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, az elhangzottakra Medgyessy Péter válaszolt. A vitában elhangzottakat összefoglalva elsősorban azt emelte ki. hogy a képviselők nem új igényeket fogalmaztak meg a költség- vetéssel szemben, hanem szigorúbb. következetes magatartást kértek a kormánytól. A pénzügyminiszter egyetértését fejezte ki azzal a javaslattal, hogy a Parlament az eddigieknél gyakrabban kapjon tájékoztatást a költségvetés végrehajtásának helyzetéről, s adott esetben a kormány kérjen felhatalmazást az Országgyűléstől a korábban már elfogadott költségvetési tételek megváltoztatásához. Medgyessy Péter ' hangsúlyozta : annak eldöntése nem a kormány, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, hogy az elmúlt időszak értékelésére, a Minisztertanács feladatainak áttekintésére a Parlament külön ülésszakon kerítsen-e sort. A kibontakozás fő irányát illetően a miniszter kiemelte a szerkezetátalakítás és a műszaki, technikai fejlődes jelentőségét az 1988. évi terv előkészítésekor, valamint a jövő évi szabályozás kialakítása kapcsán a pénzügyi kormányzat külön foglalkozik azzal a kérdéssel. hogy a fejlesztések, a beruházások megvalósítása jobban segítse a fő célokat. Keresik például annak a módját, hogyan lehetne megszüntetni a jelenlegi felhalmozási adót. A foglalkoztatottság kérdéséről szólva a miniszter felhívta a figyelmet: a kérdés jelentőségét nem szabad alábecsülni, de megvannak a foglalkoztatási gondok mérséklésének eszközei, s ezekkel élni kell. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1986. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — öt ellenszavazattal és tizennégy tartózkodással — elfogadta. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Markója Imre igazsúgügyminiszter expozéja következett a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt módosító törvényjavaslatról. Dr. Markója Imre bevezetőben — egyebek között — hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítások nem célozzák a jogterület átfogó felülvizsgálatát, sem az alapelvek, illetve az intézményrendszer gyökeres reformját. és nincs szükség a büntetőpolitika átalakítására sem. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azokat a társadalmi-gazdasági változásokat, amelyek a szóban forgó törvények megalkotása — 1973. illetve 1978 — óta bekövetkeztek. Dr. Markója Imre ezután a beterjesztett két törvény- javaslat részletes elemzésével és indoklásával folytatta beszédét. — Elsődleges célunk az volt. hogy a jogalkotás eszközeivel javítsuk a bűnüldöző szerveknek a bűncselekmények felderítésére irányuló tevékenységét, és fokozzuk a büntető felelős- ségrevonás visszatartó hatását. enyhébb megítélését teszik lehetővé. Ezután a törvényjavaslatok legfontosabb jellemzőiről szólt a miniszter: — A büntető törvénykönyv a büntetések és a bűncselekmények miatt alkalmazható intézkedések olyan rendszerét alakította ki, amely a nemzetközi összehasonlítás mércéjével is korszerű. A büntetési rendszer továbbfejlesztését most mégis szükségesnek tartjuk. A javító-nevelő munkát a büntető törvénykönyv 1950- ben megalkotott általános része vezette be. A törvényjavaslat fenntartja ugyan a javító-nevelő munka jelenlegi formáját, de emellett új végrehajtási formát, közérdekű munkát vezet be. Ez azt jelenti, hogy az elítélt hetenként egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadnapján köteles díjazás nélkül dolgozni olyan vállalatnál, intézménynél, szövetkezetnél, amely akkor is működik. A büntető törvénykönyvet módosító törvényjavaslat a közérdekű munka néhány alapvető szabályát tartalmazza. Meggyőződésem — hangsúlyozta a miniszter —. hogy a közérdekű munka bevezetése enyhíti a büntetéskiszabási gyakorlatnak azt a vonását, miszerint kisebb jelentőségű ügyekben is indokolatlanul gyakran alkalmazunk kisebb tartamú, de főleg felfüggesztett szabadságvesztést. A büntető törvénykönyv megalkotásakor gondot fordítottunk a bűncselekményt elkövető alkoholistákkal szembeni hatékony büntetőjogi eszközök megteremtésére. Ennek érdekében vezettük be többek között az alkoholisták kényszergyógyítását is. Most egy újabb veszély fenyeget bennünket: a kábítószerfüggőség terjedése. Kétségtelen, hogy a kábítószerrel összefüggő bűn- cselekmények miatt elítéltek száma ma még alacsony. Ez azt mutatja, hogy a kábítószer-függőség a bűnözés helyzetére nem gyakorol olyan hatást, mint az alkoholizmus. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közélet tisztasága elleni — más szóval: korrupciós — bűncselekmények kedvezőtlen társadalmi megítélése erősödik. A törvényjavaslat bűncselekménnyé nyilvánítja azt a jelenleg szabálysértést megvalósító cselekDr. Markója Imre expozéja lása esetén az előzetes letartóztatás elrendelhető. Ez azonban a gyakorlatban sokszor az előzetes letartóztatás indokolatlan elrendelésének a forrásává vált. Ezért a törvényjavaslat szűkíti az előzetes letartóztatás okait, és három vagylagos feltételt határoz meg. Ezek: a szökés, az eljárás meghiúsításának vagy megnehezítésének, illetőleg újabb bűncselekmény elkövetésének a veszélye. Ennek a módosításnak az elfogadása esetén tehát nem lehet az előzetes letartóztatást elrendelni azon az alapon, hogy a terhelt szabadlábon hagyása zavarná a köznyugalmat, ez ugyanis — ha a letartóztatásra nincs más ok — törvényességi szempontból aggályos. A büntetőeljárás egyszerűsítését több módosítás szolgálja: A szülői felügyeleti jog megszüntetésének a jelentősége megnőtt a Családjogi Törvény 1986. évi módosításával, mert a kiskorú állami nevelésbe vételének az a feltétele, hogy a bíróság megszüntesse a szülői felügyeleti jogot. Jelenleg erre csak polgári perben kerülhet sor. Ha azonban a szülői felügyeleti jog megszüntetésének az az alapja, hogy a szülő a gyermeke sérelmére szándékos bűncselekményt követett el, az eljárást gyorsítja és egyszerűsíti, ha emiatt nem kell polgári pert indítani, hanem a bűncselekmény miatt eljáró büntető bíróság szünteti meg a vádlott szülői felügyeleti jogát. A törvényjavaslat megteremti ennek a lehetőségét. A társadalmi fejlődés, nemzetközi kapcsolataink bővülése megkívánja, hogy a büntetőeljárást új jogintézménnyel gazdagítsuk. A büntetőügyekben folytatott nemzetközi együttműködés tapasztalatai azt mutatják: célszerű lehetővé tenni, hogy a Magyarországon felelősségre vont, külföldön élő személy biztosítékot helyezhessen letétbe. Hangsúlyozni kell, hogy ennek célja a büntetőeljárás lefolytatásának biztosítása, és nem az, hogy a külföldit mentesítse az egyébként indokolt előzetes letartóztatás alól. Egyébként: ha az előzetes letartóztatás indoka fennáll, azt el kell rendelni, akár Magyarországon, akár külföldön élőről van szó. A biztosíték letétbe helyezése esetén engedélyezni kell, hogy az eljárás alá vont külföldi elhagyja az országot, tehát nem kényszerül arra, hogy az eljárás befejezéséig Magyarországon tartózkodjék, és ezzel jelentős anyagi, egzisztenciális hátrány érje, akár őt, akár bennünket. Kitért a miniszter arra, hogy van a törvényjavaslatoknak egy olyan új szabályozósa, amely mind a büntető törvénykönyvet, mind a büntetőeljárásról szóló törvényt érinti. Ez a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó személyek felelősségre vonásához kapcsolódik. A hatályos szabályozás szerint a büntetőeljárás a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó terhelt távollétében lefolytatható, az ügyész indítványára a bíróság tárgyalást tart, ítéletet hozhat, büntetést szabhat ki. Törvényességi szempontból ez aggályos, mert a vádlott távollétében szabnak ki büntetést. Ez a büntetés rendszerint nem hajtható végre, viszont az elítéltet visszatarthatja a hazatéréstől. A törvényjavaslatok ennek a megoldását új alapra helyezik. Az mindenképpen szükséges, hogy az ügyet felderítsék, a bizonyítékokat rögzítsék akkor is, ha a bűn- cselekménnyel gyanúsított személy jogszabály megszegésével külföldön tartózkodik. A nyomozást tehát le kell folytatni, majd az ügyész az eljárást felfüggeszti és annak folytatására akkor kerülhet sor, ha a gyanúsított az elévülési időn belül hazatér. Előfordulhat azonban olyan kivételes eset, amikor a bűncselekmény súlya indokolttá teszi a bírósági eljárás lefolytatását. Ebben az esetben a bíróság a vádlott távollétében ítéletet hozhat, az ítéletben a bűnösséget megállapíthatja, de a büntetés kiszabását — közügyektől eltiltás és vagyonelkobzás kivételével — mellőzi. Egyébként ez a szabályozás nem idegen a magyar büntetőjogtól. A felszabadulás utáni években a háborús és népellenes bűntettek, valamint a demokratikus államrend elleni bűncselekmények esetében lehetőség volt arra, hogy a bíróság az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott bűnösségét megállapítsa, de büntetésként csak vagyonelkobzást mondjon ki. Befejezésül dr. Markója Imre a Minisztertanács nevében kérte, hogy az Országgyűlés a büntető törvénykönyvet és a büntető- eljárásról szóló törvényt módosító törvényjavaslatokat vitassa meg, fogadja el, és iktassa a Magyar Népköz- társaság törvényei közé. Az Országgyűlés szünetében — összeült a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. A testület a vitában elhangzott képviselői javaslatokat tekintette át. A bizottság állásfoglalásáról dr. Kereszti Csaba tájékoztatta a képviselőket. Ezután a törvényjavaslat vitájában elhangzottakra dr. Markója Imre igazságügyminiszter válaszolt, majd határozathozatal következett. Az Országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság korábban megfogalmazott, s a képviselők között írásban is szétosztott módosító javaslatairól dön. tött: a bizottság módosító indítványait 9 ellenszavazattal és 23 tartózkodással elfogadta. A képviselők ezt követően a büntető törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról, valamint a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szavaztak: a javaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is — 12 ellenszavazattal és 32 tartózkodás mellett — elfogadták. A határozathozatal után Ábrahám Kálmán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének expozéját hallgatták meg a képviselők a környezet- és természetvédelem VI. ötéves tervben elért eredményeiről, a VII. ötéves tervi feladatairól, valamint a hivatal munkájáról. (Részletes ismertetésére szombati számunkban visszatérünk.) Az Országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Sarlós István, Péter János és Cservenka Fe- rencné felváltva elnökölt — véget ért. Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság Csütörtökön ülést tartott a Budapesti Pártbizottság, amelyen részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A testület személyi kérdésekben döntött. Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a pártbizottság első titkárát érdemei elismerése mellett felmentette első titkári funkciójából, mivel az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének választotta meg. A testület Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját megválasztotta a Budapesti Pártbizottság első titkárának. (MTI) Dr. Puskás Sándor, a költségvetési vitához fűzött néhány gondolatot
