Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
2. wmyw-mm é ü yji ,,, ,í;,S % ü NÉPÚJSÁG, 1987. június 26., péntek (Folytatás pz 1. oldalról) tatja — nem kívánjuk, de nem is tudjuk fenntartani. Határozottan kijelenthetem: a kormány arra törekszik, hogy a szanálás állami terheit mérsékelje és a tartósan veszteséges, népgazdaságig sem hatékony tevékenységet visszaszorítsa. A Konjunktúra és Piackutató Intézet idén több mint kétezer vállalatnál közvélemény-kutatást tartott. A vállalati vezetők a magyar gazdaság helyzetét nehéznek, saját helyzetüket ugyanakkor javulónak ítélték meg. Ez valóságos ellentmondás. Aközött választhatunk, hogy vagy az eddigihez hasonlóan, a gazdaság egyes részterületein jelentkező feszültségeket a társadalom egészére terheljük, s ezzel felmentjük a nehézséget okozókat a feltételekhez való igazodás felelőssége és kényszere alól, vagy megváltozott gazdaságpolitikai magatartással, a gazdaságirányítás megújított eszköz- rendszerének segítségével az' adott helyen vállaltatjuk és vállaljuk el a problémákat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján világossá vált, hogy az első utat járva még jelenlegi gazdasági helyzetünk is veszélybe kerülhet. Ezért a kormány, a Központi Bizottság elmúlt év novemberi határozatára építve, fokozottan a második utat szorgalmazza. Fokról fokra kiépíti a szociális garanciákat, az átképzési, az elhelyezkedési támogatást azért, hogy vállalni lehessen egy-egy munkahelyen a foglalkoztatás mérséklését, megszüntetését. Az 1986. évi gazdálkodás értékelése szerencsére követésre méltó példákkal is szolgált. Az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek megfelelő stratégiával rendelkeztek a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodáshoz, még a nehéz helyzetben levő ágazatokban is tudtak gazdaságosan termelni. — Az államháztartás kiadásainak fele közvetlenül összefügg az életszínvonallal, illetőleg az életkörülményekkel. Mintegy 220 milliárd forintot fordítottak 1986-ban a központi és a tanácsi költségvetési intézmények működésére és fenntartására, 142 milliárd forint társadalombiztosítási célokat szolgált, és 43 milliárd forintot használtak fel a tanácsok fejlesztésre. Bár a közkiadások csak 6,3 százalékkal növekedtek, ezen belül az egészségügyi, szociális és oktatási intézetek működésére és fenntartására fordított összegek emelkedése nyolc százalék volt. Ez fedezetet nyújtott a bővülő intézményhálózat feladatainak ellátására, de ebből az ellátási színvonal reálértékét általában nem lehetett megőrizni. A költség- vetési intézmények 1986- ban gondokkal küszködtek, sőt a tanácsok működési és fenntartási előirányzataik a (Munkatársunk telefonjelentése) Hát nem tudom, hogy mielőtt a pénzügyminiszter betervezettnél kisebb felhasználásra kényszerültek. Az állami kiadások másik nagy része a tanácsi gazdálkodás. A múlt évben a tanácsok szabályozási, gazdálkodási rendszere jelentősen megváltozott. A cél a helyi tanácsi önállóság és érdekeltség növelése, valamint az volt, hogy a tanácsi forrásokat is hozzáigazítsuk a népgazdaságban megtermelt jövedelemhez. E célok megvalósultak, de ebből gondok is adódtak. Tavaly a tervezettnél 3,2 milliárd forinttal kevesebb szabályozott bevétel keletkezett, döntően az előirányzottnál kevesebb városi és községi hozzájárulás, béradó és intézményi bevétel miatt. Ezt az ötszázmillió forinttal több tanácsi támogatás nem tudta ellensúlyozni. A hiány nagyjából arányos a népgazdasági jövedelemhiánnyal. A társadalombiztosítási kiadások 1986-ban az előző éveknél valamelyest szerényebb mértékben, nyolc százalékkal növekedtek, noha néhány szociálpolitikai intézkedést tavaly is hoztunk. A gyermekgondozási díjat a szülők a gyermek másfél éves koráig vehetik igénybe, a hetven éven felüliek nyugdíja az átlagos fogyasztói árváltozásoknak megfelelően növekszik. Jóllehet igyekszünk segíteni a nagycsaládosok és az egyedül élő nyugdíjasok helyzetén, az előrehaladást nem tekinthetjük kielégítőnek, ezért elengedhetetlen a juttatási rendszer mielőbbi felülvizsgálata. A lakáshelyzet javítására mind a központi, mind a tanácsi költségvetés jelentős összegeket fordított. A szociálpolitikai kedvezmény és az állami kölcsönök összege differenciáltan nőtt. A# lakossági megtakarítások és egyúttal hitelforrások növelése érdekében 1986-tól az alacsony kamatozású hitelek lejárat előtti visszafizetése esetén negyven százalék kedvezményt adunk. Ezzel sokan éltek is. A jelentős mértékű és növekvő támogatás ellenére a lakás- helyzet feszültségei összességében, különösen a fővárosban és Miskolcon alig enyhültek. Ez is indokolja, hogy hosszabb távú programunkat a lakáshoz jutás kérdésében felülvizsgáljuk, fejlesszük és az adóreform kidolgozásakor nagy figyel, met fordítsunk arra, hogy a lakásépítést és a lakásvásárlást, az azt célzó takarékoskodást preferáljuk. — A megnövekedett képviselői aktivitás és felelősségtudat a bizottsági viták során megmutatkozott abban is, hogy számon kérték a jóváhagyott és a megvalósított állami költségvetés nagy eltérését. A kormány ezért szükségesnek tartja, hogy a jövőben az adott évi folyamatokról, a költségvetést érintő és intézkedéseket igénylő kérdésekről az Országgyűlést az eddigieknél részletesebben tájékoztassa és a szükséges gazdasági lépés- sorozatokra felhatalmazást kérjen. Ennek megfelelően a kormány nevében arra kérem a Tisztelt Országgyűlést. támogassa a kormány azon törekvéseit, hogy a nemzetközi pénzügyi egyensúly javítása, a belföldi fel- használás mérséklése érdekében a költségvetés hiánya 1987. évben a jóváhagyott 43,8 milliárd forint helyett inkább a 30 milliárd forintot közelítse. Okulva az 1986. évi kormányzati intézkedések néhány kedvezőtlen tapasztalatából, ez évben párhuzamosan vezetjük be a gazdasági teljesítmények növelésére kényszerítő szigorító szabályokat és a különböző ösztönző intézkedéseket. Célunk, még ha kezdetben szerény méretekben is, de a jól dolgozó vállalatok pénzügyi lehetőségeinek bővítése, a hatékonyan gazdálkodó vállalatok fejlesztési lehetőségének és mozgásterének növelése. az exportérdekeltség fokozása. Mindez rövid távon költségvetési kiadással, bevételelmaradással is járhat, de mégis ezt kell tenni azért, hogy a hatékony területek élénkítésével fokozódjék a jövedelem- termelés és később a költségvetési ráfordítások haszonnal térüljenek meg. E lépések kifejezésre juttatják a kormány szándékait. cselekvési irányvonalát, illeszkednek az irányítás fejlesztésének perspektivikus elképzeléseibe. Márciusban leértékeltük a forintot az export ösztönzése érdekében, és az év kezdetétől az átlagosnál jövedelmezőbben gazdálkodó feldolgozóipari vállalatok részére nyereségadó-kedvezményt vezettünk be. Lehetővé tettük az újonnan beszerzett, korszerű műszaki színvonalat képviselő állóeszközök gyorsított amortizáció-elszámolását, ami ugyancsak az adókedvez- vény új formája, s a legjobbaknak ad lehetőséget a technika fejlesztésére. A közeli napokban megjelenő jogszabályok a készletfinanszírozás jelenlegi adminisztratív előírásait is megszüntetik. A változás a vállalati önállóságnak nagyobb teret enged, de nagy felelősséget követel az új bankoktól és a vállalatoktól Is. A központi intézkedések egy másik része a megtakarításokban kívánja fenntartani az érdekeltséget. Ezért a lakossági betéti kamatlábakat májusban átlagosan egy százalékponttal növeltük és új betételhelyezési formákat vezettünk be. Bátorítjuk a kötvényvásárlást és keressük a vállalati gazdálkodáshoz kapcsolódó lakossági pénzügyi részvétel egyéb formáit is. Más irányú lépéseket is kezdeményeznünk kellett. Márciusban igen szűk körben történő ellentételezéssel növeltük a termelői energiaárakat. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a korvonult vdlna az ülésterembe — láttam, ahogyan a jegyzeteit számolgatja — belenézett-e a pénztárcájába: miként is áll az anyagi helyzete. Egy biztos, hogy az ország pénztárcáját alaposan átvizsgálta, s arról, amit talált, vagy nem talált benne — őszintén beszámolt... Ez az őszinteség keltette fel dr. Puskás Sándor képviselőnk érdeklődését is, aki soron kívül kért szót a napirend vitájában. Erre egyébként lehetősége van valamennyi képviselőnek. — Amikor az egy héttel ezelőtti bizottsági ülésen a terv- és költségvetési témákkal foglalkozó képviselőkkel tanácskoztunk, vetődött föl bennem, hogy elmondom a véleményemet a gazdálkodásunkról, gazdasági helyzetünkről. — Nem érzi, hogy túltárgyaltuk már ezt a témát...? — A túl..., az igaz. Csak nem a témára, hanem arra. hogy túlköltekeztünk. Jelzi ezt a 47 milliárdos hiányunk. — A megoldás ... ? — Mint említettem: felszámolni a gazdaságtalan termelést, s azokat a vállalatokat, amelyek nemhogy növelnék, egyre csökkentik a nemzeti jövedelmet. ■ér Dr. Puskás Sándor egyébként nemrégiben — mint pénzügyi szakember — Kínában járt. — Politikai, gazdasági nyitás jellemzi a távol-keleti országot. A bankok együttműködése szükséges ahhoz, hogy például vegyes vállalatokat hozzunk létre, együttműködjünk kereskedelmi és gazdasági téren egyaránt. Tizenhárom felejthetetlen nap Pekingben, Sanghajban és a nonkingi tartományban, de a lényeg — eredménynyel eltöltött 13 nap volt. •ér Nagy Endréné csupán a volt füzesabonyi járás településeiben fordult meg. s ő is — sikerrel. A szűzbeszédére készült, amelyhez az adott alapot, hogy mennyire fontosak az emberi vélemények. Mondjuk: az alacsony jövedelműeké, a nyugdíjasoké, s egyáltalán valamennyiünké, akik érdekében az államháztartás mérlegét értékelve szólt. — Először hangzott el, hogy Nagy Endrénét illeti a szó ... mány megállapodása alapján április elsejéig általános béremelésre nem került sor. A lakossági jövedelemnövekedés némi mérséklésére ez ideig áprilisban hajtottunk végre fogyasztói áremeléseket, amelyek hatását a nyugdíjaknál és a szociális ellátásoknál ellentételeztük. A vállalati szektort és a lakosságot közvetlenül érintő intézkedések mellett idén sem mondhatunk le a költségvetési intézmények pénzügyi előirányzatának szűkítéséről. Az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a központi költségvetési szervek háromszázalékos támogatási tartalékát elvonta, s hasonló módon járt el az egyszázalékos tanácsi támogatási tartalékkal is. A belföldi felhasználás tervezett szintjének tartása érdekében további mérséklések is szükségessé váltak mind a központi, mind a tanácsi költségvetési intézmények körében. Ennek keretében kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá a tanácsi támogatásoknak a törvénytervezetben előterjesztett kétszázalékos, mintegy másfél milliárd forintos csökkentéséhez. Egyúttal tájékoztatom a Tisztelt Országgyűlést, hogy a költségvetési tehervállalás mérséklése érdekében a Minisztertanács a költségvetési intézményrendszer szervezetének, gazdálkodásának, finanszírozásának átfogó felülvizsgálatát indította el. Tudjuk, hogy ezek az intézkedések mind a vállalatok, a költségvetési intézmények, mind a lakosság nagy részére terheket rónak. A megváltozott gazdasági feltételekhez való alkalmazkodás első. és bizony fájdalmas szakaszán még nem jutottunk túl. További nehéz, népszerűtlen intézkedések is szükségesek ahhoz, hogy a valóságos gazdasági fellendülés hazánkban megindul jón. Van esélyünk a kibontakozásra, erőnk a megújulásra, de ehhez gondjainkról, őszintén kell szólni, hogy világos és következetes programmal mozgósítani tudjuk egész társadalmunkat a cselekvésre. A kibontakozás megvalósításához garanciák is szükségesek. Ilyen biztosíték a jól megválasztott eszközrendszer, a gazdasági mechanizmus fejlesztése. Tavaly, a Központi Bizottság 1984. áprilisi állásfoglalásának megfelelően kialakítottuk a kétszintű bank- rendszer szervezeti kereteit, korszerűsítettük a biztosítási intézményi rendszert, befejeződött az állami vállalatoknál az új vállalatirányítási formák bevezetése. A reformfolyamatot folytatni kell és ki kell terjeszteni. Elképzeléseinket vitákban, nyilvánosan alakítjuk ki. Tudatában vagyunk annak, hogy a piaci törvényszerűségek figyelembevételével érvényesülő szocialista terv- gazdálkodásnak fontos társadalmi-politikai feltételei és következményei vannak. Korszerűsíteni kell a nép- gazdasági tervezés rendszerét. Felül kell vizsgálni a nemzetközi együttműködés mechanizmusának valameny- nyi lényeges elemét. Törekedni kell a KGST- ben folyó sokoldalú együttműködés megfelelőbb szervezeti, érdekeltségi és pénzügyi kereteinek a kialakítására. A pénzügyi rendszert, a költségvetési és hitelpolitikát ugyancsak tovább kell fejleszteni. Szükség van adó- és árreformra, a keresetszabályozás, a szociálpolitika, a vállalati jövedelemszabályozás ezzel összehangolt módosítására is. A társadalom ezekre a kérdésekre természetesen nagyon érzékenyen reagál. Az elkövetkező néhány hónapban ezért olyan konkrét megoldások kialakítására kell törekednünk, amelyekből világossá válik, hogy a közterhek viselésében mindannyiunknak jövedelmünk arányában kell részt vennünk. De az adóviselő képességet a gyerekek száma, kora és a szociális helyzet egyéb tényezői alapvetően behatárolják. Az adórendszert ezzel mindenképpen össze kell hangolnunk. A fő gond abból ered, hogy az adó- és árreformra meglehetősen kedvezőtlen gazdasági helyzetben kell felkészülnünk, s a hátteret jelentő szociálpolitikai ellátási rendszerek fejlesztésére csak kevés pénzügyi forrás áll rendelkezésre. De mivel fontos követelménye az adó- és árreform bevezetésének a szociális biztonság megőrzése, ezért a bevezetés időpontjában széles körű, az időskorúakat és a gyermekes családokat érintő kompenzálást kell megvalósítanunk. Hosszabb távon az ösztönzést, az igazi társadalmi értékrendet csak a jó bérrendszer képes közvetíteni. Ezt a további munka során lehetőségeinkkel összhangban figyelembe vesszük. Az 1986-os költségvetés- számai is világosan mutatják, hogy a gazdaság problémáit — beleértve az élet- színvonalat is —, nem az adó- és árreform okozza. Legfeljebb az itt bekövetkező változások a feszültségeket nyíltabban felszínre hozzák. De éppen ez segít létrehozni a gondok megoldásának lehetőségét is. A jövőt tervezve és erre stratégiát kialakítva azzal is számolni kell, hogy gazdasági helyzetünk stabilizálása, fejlődésünk megalapozása érdekében olyan lépések is szükségesek, amelyek érdekütközéseket váltanak ki. Ezek feltárásához és szocialista elveinkkel egyező megoldásához is kérjük az Országgyűlés támogatását. A társadalom energiáinak. szellemi teljesítőképességének. megújuló készségének teljes mozgósítására van szükség ahhoz. hogV'a stagnálás után az% előttünk álló konszolidációt tartós, az egész társadalomnak távlatokat nyújtó kibontakozási szakasz kövesse. Ezt kell szolgálnia az élet minden területén a reformok továbbfolytatásának is — mondotta végezetül a pénzügyminiszter. Kiss Dezső, Rujsz Ldszíó- né, Oross Imre után Nagy Endréné országgyűlési képviselőnk kért szót. Nagy Endréné felszélalása Az állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájában felszólalt megyénk egyik országgyűlési képviselője, Nagy Endréné. Bevezetőjében elmondotta, hogy e témához szólva — a költségvetés klasszikus feladatain túl — beszélni kell a gazdasági folyamatokról is. Mint utalt rá, már a hetvenes évek derekán tapasztalhatóak voltak a világgazdaságban olyan jelenségek, amelyek megfogalmazták minden ország számára a változás, az igazodás szükségszerűségét. Mint hangsúlyozta: mi magunk is tudtuk ezt, hiszen már az — Ha szűzbeszédre gondol. nem izgultam, mert alaposan felkészültem, s olyan tényekkel, amelyeket itt el kellett mondanom ... Három pont, mert a beszélgetésbe „belerobbant” dr. Géczi István, s több képviselőtársa, hogy gratuláljon az „elsőbeszédes” keristának. (S egy személyes megjegyzés: a parlamenti vita közben a tudósító is büszkén vállalja, hogy velük együtt volt kerista ...) Egyébként a zaránki születésű, híres válogatott kapus ma kér szót a környezetvédelmi témában. Képletesen mondva: talán a zöld gyepért... ■ér Árvái Lászióné egri képviselőnő pedig a csodálatos hevesi tájegység védelméért emel szót. de miután a második napon tolmácsolja a véleményét, a sok jelentkező között, erről majd a következő számban írhat részletesebben a parlamenti tudósító. Addig „szurkol” a hazaiaknak, hiszen végül is a nyári ülésszakon Heves megyei napok vannak az ország szívében . .. Szilvás István Nagy Endréné képviselő 1980-as népgazdasági terv — az egyensúlyi helyzet javításában — meghatározó szerepet szánt a hatékonyság javulásának, a termelési szerkezet átalakításának. Ennek megvalósulását kívánták szolgálni az akkori központi gazdasági szabályozó intézkedések. Évről évre megállapítást nyert, hogy nem sikerült a nemzetközi fejlődés irányaihoz való érdemi igazodás. Gyarapodtunk, de ezt nem támasztotta alá kellő mértékben a társadalmi, gazdasági haladás tartós alapját biztosító teljesítménynövekedés. A szükséges szerkezeti és minőségi változás alig van kibontakozóban. — Észre kell vennünk, hogy a tervek teljesítésekor nem teljesültek gazdaságpolitikai céljaink — mondta Nagy Endréné. — Az egyensúly javítása például a belső felhasználás kényszerű visz- szafogásában rejlett. Kedvezőtlenül alakult a termelés, s alig volt összefüggésben a hatékonyság emelkedésével. A lakossági jövedelem a gazdaság teljesítőképességét meghaladóan nőtt, de ugyan(Folytatás a 3. oldalon) Változások az MSZMP KB mellett működő munkabizottságokban — A Központi Bizottság legutóbbi ülésén felmentette Havasi Ferenc elvtársat a KB mellett működő Gazdaságpolitikai Bizottság, a Közgazdasági Munkaközösség és a Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnöki tisztéből , Németh Károly elvtársait a Káderpolitikai Bizottság, a Pártépítési Munkaközösség és az Ifjúsági Bizottság elnöki tisztéből, továbbá á KB által kiküldött — a párt vezető szerepének kérdéseivel foglalkozó — munkabizottság vezetése alól. A Központi Bizottság kinevezte Németh Miklós elvtársat a KB mellett működő Gazdaságpolitikai Bizottság, valamint a Közgazdasági Munka- közösség elnökévé; Szabó István elvtársat, a Szövetkezetpolitikai Munka- közösség elnökévé; Lázár György elvtársat, a Káderpolitikai Bizottság elnökévé, és megbízta a KB által kiküldött — a párt veszető szerepének kérdéseivel foglalkozó — munkabizottság vezetésével; Lukács János elvtársat, a Pártépítési Munkaközösség, valamint az Ifjúsági Bizottság elnökévé; Bereczky Gyula elvtársat, a Magyar Televízió elnökét a KB mellett működő Agitációs és Propaganda Bizottság tagjává.
