Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

XXXVIII. évfolyam, 149. szám ARA:

1987. június 26., péntek 1,80 FORINT

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Megnyílt az Országgyűlés nyári ülésszaka

Csütörtökön délelőtt a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. A képviselők először — zárt ülésen — személyi kérdésekben határoztak; a döntéseket már az ülésszakra meghívott vendégek jelenlétében, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette.

A testület ezt követően néma felállással adózott a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök emlékének; az elhunyt képviselő érdemeit az Országgyűlés jegyzőkönyvében örökítették meg. A képviselők ezután döntöttek az Országgyűlés ipari bizottságában elhalálozás miatt megüresedett elnöki tisztség betöltéséről: a bizottság elnökévé Juhász Mihályt, a Papíripari Vállalat vezérigazgatóját, képviselőt (Budapest 65. vk.)

választották. Ugyancsak határoztak arról, hogy az Országgyűlés állandó bizottságainak létszámát kibővítik.

A iképviselők határoztak a tanácskozás tárgysorozatáról:

1. A Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat;

2. A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása;

3. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója a környezet- és természet- védelemnek a VI. ötéves tervben elért eredményeiről, a VII. ötéves terv feladatairól, az OKTH munkájáról.

Az elfogadott napirendnek megfelelően Medgyessy Péter pénzügyminiszter tartotta meg expozéját.

A pénzügyminiszter expozéja

Bevezetőben elmondta: a

gazdasági helyzet értékelésénél abból célszerű kiindulni, hogy az 1983—84-ben szigorító intézkedések hatására javuló külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlyi folyamatok utólag nem igazolható optimizmushoz vezettek. Visszatekintve, a gazdaság- irányítás nem használta ki kellő következetességgel azt a lélegzetvételnyi lehetőséget, amelyet a külső pénzügyi folyamatok kínáltak. Noha 1985-ben a bérkiáramlás fokozódott, az import bővült és kissé a beruházási ráfordítások is emelkedtek, a várt gazdasági élénkülés, a teljesítmények javulása, a szerkezetátalakulási folyamat kibontakozása, nemzetközi versenyképességünk tervezett javulása nem következett be. 1985-től külső és belső egyensúlyi helyzetünk újra romlott, konvertibilis valutákban fennálló adósságunk tovább növekedett. Ebben szerepe volt a múlt évben a cserearányok 1973 óta legnagyobb mértékű, több mint 7 százalékos romlásának. Néhány, remélhetőleg nem ismétlődő kedvezőtlen esemény, például a rendkívül súlyos aszály is hozzájárult ahhoz, hogy az összes hazai termék mennyisége csak 1,3 százalékkal növekedett. Sem az iparban, sem az építőiparban gyakorlatilag nem volt növekedés. A mezőgazdasági ágazat termelése meghaladta ugyan a gyenge 1985. évit, de az 1984. évit nem érte el. A növekedéshez ugyanakkor kedvezően hozzájárultak a kisvállalkozások is. A rosszabbodó feltételek ellenére a lakosság fogyasztása összességében 3 százalékkal bővült, de ez társadalmi rétegenként igen eltérően alakult. A népgazdasági beruházások növekedése a tervezett 1,7 százalék helyett elérte a 3 százalékot.

Az ismertetett folyamatok egy része 1987 első felében is érvényesült. A különféle forrásokból származó, vállalatoknak nyújtott támogatások tavaly több mint 20 százalékkal haladták meg az 1985. évit, s így összességében annyi támogatást nyújtott a költségvetés, mint

amennyi nyereség létrejött a népgazdaságban.

Az összes ipari beruházás több mint felét az alapanyag- és energiaszektorra fordítottuk, a feldolgozó- ipar fejlesztésére ezáltal a szükségesnél kevesebb maradt. Ennek is mindössze egyharmada szolgálta az új technológiák meghonosítását. Szerencsére vannak azért gyorsan megvalósuló, piacképes termékeket előállító hatékony beruházások is.

Az irányítás szigora az elmúlt évben felemásan érvényesült, nem eléggé kény- szerített alkalmazkodásra. A magyar termékek külpiaci leértékelődése arra mutat, hogy a helyzet felismerése és a sokszor meghirdetett változtatási szándék ellenére a tartós növekedést megalapozó szerkezeti változások túl lassan bontakoznak ki. Mindez összességében igen bonyolult helyzetet teremtett. A lakossági fogyasztás növekedésének mértéke ahhoz kevés, hogy a közhangulat elégedett legyen, ahhoz viszont sok, hogy az egyensúly ne romoljon. Ebben a helyzetben tulajdonképpen a holnapi termelés még nagyon is bizonytalan hozamait éljük fel. Nehéz elfogadtatni és érvényesíttetni azt a kikerülhetetlen állapotot, hogy még az azonos fogyasztási lehetőségért, reál- jövedelemért is évről évre egyre többet kell teljesíteni.

A vállalati vezetők joggal teszik szóvá, hogy a rendelkezésükre álló forrás kevés a műszaki-technikai megújuláshoz. A helyzet fonákságát jelzi, hogy ami megvalósul, az is több annál, mint amire megtermeltük a forrást. Mégis ellenkező a vállalati közérzet, miután a gyenge gazdálkodóknak juttatott támogatás éppen csak a fennmaradáshoz elég, de az ehhez szükséges pénzt részben a jól dolgozók termelik meg, így ők joggal érzik megkurtítva magukat. Későbbi igényeinkre tekintettel elhatározott nemzetközi beruházásaink terhei is tovább súlyosbítják a létrehozott és a felhasznált jövedelmek közötti feszültséget. Ugyanakkor végső soron

sem a vállalatok, sem a lakosság nem érzik a gondokat a maguk teljességében, mert azok a költségvetés hiányában tükröződnek.

Az állami költségvetés 1986. évi hiánya 46,9 milliárd forint, valamivel több mint kétszerese az Országgyűlés által jóváhagyott összegnek. Joggal igényelték a terv- és költségvetési, az ipari és más bizottságok annak a magyarázatát, miért ilyen nagy az eltérés és a deficit összege. Az okok röviden a következőkben kereshetők: nem jött létre a termelésben a számított teljesítmény, és ehhez az alacsony teljesítéshez nem sikerült a belső elosztást hozzáigazítani.

Ezt tükrözi, hogy a költr ségvetésnek a vállalatoktól és szövetkezetektől származó bevétele 9 milliárd forinttal elmaradt a tervezettől, a támogatások pedig — az elkülönített alapok támogatási többletét is ideszámítva — 16 milliárd forinttal meghaladták az előirányzottat. Felhalmozási célra a költségvetés az előirányzottnál kétmilliárd forinttal nagyobb összeget költött, döntően a lakásépítés támogatása miatt. A társadalombiztosítási kiadások egymilliárd forinttal, a központi költségvetési szervek kiadásai 900 millió forinttal, a tanácsi támogatások 500 millió forinttal haladták meg a tervezettet. A nagy exportárveszteségeket, amelyek főként az élelmiszer-gazdaságot és a kőolajfeldolgozást sújtották, az állam részben magára vállalta.

A kormány az elmúlt évben megvizsgálta négy, rendkívül nehéz gazdasági helyzetben lévő terület körülményeit — a szénbányászatét, a vaskohászatét, a magasépítő-iparét és a húsiparét —, s döntött a gazdálkodás körülményeinek rendezéséről. A kedvezmények nem mentesítették e vállalatokat súlyos gazdasági és politikai konfliktusok alól. Az Ózdi Kohászati Üzemek termelési szerkezetének átalakításakor több ezer dolgozó munkahely-változtatását keli gyorsan, szervezetten, s nem utolsósorban humánusan megoldani. A kormány a

szerkezetátalakítás támasztotta pénzügyi igények alapján állapította meg a kedvezmények rendszerét, amelyek összefüggésükben 11,5 milliárd forinttal terhelték az 1986. évi költségvetést. A nagy összegű támogatás ellenére tavaly számos, bár az 1985. évinél kevesebb vállalat és szövetkezet lett veszteséges. A veszteség összege meghaladta az 1985-öst. A veszteség több mint fele hét gazdálkodónál — főképp szénbányáknál és építőipari vállalatoknál — összpontosul. Ezek közöl négy már az előző évben is hiánnyal zárt. Tavaly a korábbinál több mezőgazdasági termelőszövetkezet, az összes gazdaság 10 százaléka volt veszteséges. Veszteségrendezésre, szanálásra az állam 1986- ban több mint 10 milliárd forintot fordított.

Sajnos 1987-ben is sokan arra számítanak, hogy az ál. lam a szanálási eljárás keretében a teljes tartozást kiegyenlíti majd. Erre azonban nincs mód. Az eddigi gyakorlatot — mint azt a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat példája is mu(Folytatás a 2. oldalon)

Személyi változások a párt és állami vezető testületekben

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. június 23-i ülésén — mint az arról kiadott közlemény tartalmazta — szervezeti és személyi kérdésekről döntött, s ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére.

A KÖZPONTI BIZOTTSÁG:

— Beck Tamást, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatóját, Gyuricza Lászlót, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkárát, Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét, Medgyessy Péter pénzügyminisztert, Németh Miklóst, a KB osztályvezetőjét, Petrovszki Istvánt, a KB osztályvezetőjét és Tatai Ilonát, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatóját tagjai sorába választotta;

— Németh Károlyt felmentette az MSZMP főtitkárhelyettesi tisztségéből;

— Lázár Györgyöt megválasztotta az MSZMP főtitkárhelyettesének ;

— Losonczi Pált saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette politikai bizottsági tagságából;

— Sarlós Istvánt saját kérésére, érdemei elismerése mellett felmentette politikai bizottsági tagságából; .v

— Berecz Jánost és Csehák Juditot megválasztotta a Politikai Bizottság tagjának;

— Halvasi Ferencet felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből;

— Horváth Istvánt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből;

— Fejti Györgyöt, Lukács Jánost és Németh Miklóst megválasztotta a Központi Bizottság titkárának.

Az Országgyűlés csütörtökön délelőtt zárt üléssel kezdte munkáját. Az Országgyűlés elnöke előterjesztette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének együttes személyi javaslatait. Ezt elfogadva az Országgyűlés

Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét e tisztségéből, elnöki tanácsi tagságának meghagyásával — ér-t demei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette;

Németh Károlyt, az Elnöki Tanács tagját az Elnöki Tanács elnökévé megválasztotta.

Ezt követően az Országgyűlés elnöke ismertette az Elnöki Tanács levelét, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ajánlása alapján javaslatot tett személyi kérdésekben. Ezt elfogadva az Országgyűlés

Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét e tisztségéből — érdemei elismerése mellett, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettesévé történt megválasztása miatt — felmentette;

Grósz Károlyt a Minisztertanács elnökének megválasztotta ;

Czinege Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét e tisztségéből — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette;

Horváth Istvánt a Minisztertanács elnökhelyettesévé megválasztotta.

Csütörtökön az Országház Nándorfehérvár Termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Grósz Károly és Horváth István letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára.

Megkezdte munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka

Medgyessy Péter pénzügyminiszter ...