Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-25 / 148. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. június 25., csütörtök Éltetni a kutatási vágyat... Egy főiskolai tanár — könyveiről A könyv, amelynek kapcsán felkerestük dr. Bodnár Lászlót, az egri tanárképző főiskola földrajz tanszékének vezetőjét, egészen frissen jelent meg. A terület- és településfejlesztés földrajzi alapjai Heves megyében című kötet nemcsak terjedelmében, tartalmában is tekintélyes. Már csak azért is, mert e komplex munkát egymaga alkotta, felölelvén a természeti viszonyoktól kezdve, a szociálgeográfián át a politikai viszonyok fejlődését is. — Hogyan is született a mű? — érdeklődtünk dr. Bodnár László főiskolai tanártól. — Alapja tulajdonképpen a kandidátusi disszertációm. ám a gyűjtőmunka több mint tíz évre nyúlik vissza. Annak idején sokáig dolgoztam a tanácsi apparátusban. előbb a gyöngyösi járásban, majd a megyei tanácson. Ügy érzem, ez a szemlélet meghatározó volt abban, hogy feldolgozhassam e tájegység teljes viszonyait, átalakulását. Hiszen szinte naponta jártam a falvakat. községeket, s személyes tapasztalataim indíttattak egyfajta összefoglalásra. rendszerezésre. Tanúja voltam például az első városkörnyéki községek meg^ születésének, vagy a falvak foglalkozásszerkezete átváltozásának .. . Elmeséli, hogy fiatalabb korában nem táplált illúziókat a tudományos kutatás iránt. Aztán az évek alaposan rácáfoltak erre. A főiskola után elvégezte egyetemi tanulmányait, a kandidátusi címet 1977 tavaszán kapta meg. — Egyszerűen beleszerettem a kutatásba — meséli — amelynek alapja véleményem szerint a tapasztalati megismerés. Különösen egy olyan szerteágazó területnél, mint a földrajz. Elnyertem a MTA Földrajztudományi Kutatóintézet külső munkatársi pályázatát. Témavezetőm Enyedi György akadémikus volt. akinek sokat köszönhetek. Aztán sorra születtek a tanulmányok. Például megyénk demográfiai viszonyairól. Vagy megírta szülőfaluja. Monostorpályi monográfiáját. amely a 275 éve újjászületett település teljes fejlődését tárja fel. Két évvel ezelőtt látott napvilágot a Három falu — egy tsz a Mátra alján című könyve, amely szintén sok érdekes néprajzi, szociológiai, helytörténeti adatot tartalmaz. — Hogyan függ össze tanári munkája és a kutatás? — Amikor a főiskolára kerültem, a pedagógiai tanszéken dolgoztam. majd 1980 őszén neveztek ki a földrajz tanszék vezetőjévé. Egy évre rá kaptam meg a docensi, tavaly pedig főiskolai tanári címet. A legfontosabbnak a következetes önképzést tartom, s így óhatatlanul kialakul az emberben a kutatási vágy. Heten tanítunk a tanszéken. jobbára fiatál tanárak; fontosnak tartom, hogy ösztönözzem őket a tudományos munkára. Közösen is foglalkozunk a Bükk geológiájával. kutatói tevékenységünk többnyire Észak-magyarországi. megyei indíttatású. — Ilyen szellemben képzik [a jövő tanárait is . .. — Hogyne, a tudományos diákköri munkában jó néhányan értek el sikereket, országos szinten is. Nemcsak a földrajz terén, hanem a tantárgypedagógiában is. Igen fontos a hallgatók közreműködése, nemrégiben például ötszáz falu foglalkozási szerkezetét vizsgáltuk. tipizáltuk. Elmondja, milyen izgalmas „feltérképezni”: hogyan érvényesül az új településhálózatban a város és környéke együttműködése. harmonikus fejlődése. Vagy amikor az első jeleit észlelték annak, hogy életképesek napjainkban az apró falvak. (Fotó: Perl Márton) — Az elmúlt években több önálló munkája jelent meg. Bizonyára nem lankad kutatási kedve .. . — A lektori véleményt már megkaptam az egri és a mátraalji történelmi borvidékről szóló munkámról. A kézirat olyan monográfia. melyhez hasonló még nem született a hazai földrajzi szakiroda- lomban. Jövőre jelenik meg, öt idegen nyelvű ösz- szefoglalóval. Azonkívül hároméves megbízást kaptam az általános iskolai földrajzi tanárképzés objektív feltételrendszerének feltárására, amelyen jelenleg is dolgozom. Készül egy főiskolai jegyzetem is: A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon címmel. A kontinensek földrajzához én írom a Dél-Afrikáról szóló részt. — Felsorolni is sok. Hihetetlen energia szükséges hozzá . .. — Meglehet. feszített ütemnek tűnik, de életem terméke most érik be s ez nagyon jóleső érzés. Ez ösztönöz a további tervekre is: a tanszéki kollégákkal közösen Eger és környéke földrajzát írjuk meg. Gyakorlatilag együtt az anyag, jövőre szeretnénk nyomdába adni .. . Mikes Márta Az ételkiadó korlátján Etelka végigcsúsztatta a tálcát. A főzelékeknél megállt, és fölváltva hol a kínálatot, hol a feje fölött lógó árjegyzéket i böngészte. Mögötte már többen toporogtak, az agresszívebbek már tálcájukon kopogtattak a villákkal. — Na mi .lesz már? — méltatlankodott a sor végén egy férfihang. Etelka zavartan visszanézett, majd egy |bágyadt krumplifőzeléket emelt ki. A legolcsóbbat. mint évek óta mindig. Tálcájával a kezében, körülményesen levackolt \egy üres asztalnál. Amint néhány lkánál főzeléket lenyelt, egy vele-korabeli férfi szusz- szánt szembe az asztalhoz. Tálcáján alig fértek el a gőzölgő tányérok. \Etelka szeme kikerekedett, és önkéntelenül buggyant ki belőle a kérdés, holott ő sosem szokott szóba állni senkivel. — Ezt mind maga akarja megenni? Itt és most? A férfi kanállal a szájában, bólintott. — Ejnye, ejnye, nem egészséges az ilyen sok étel' a ,mi korunkban! — Ugyan! — legyintett a másik, és a Ikezében lévő kanállal gesztikulált. — Tudja, én inkább belefulladok a zabálásba, ide a fiaméknak nem hagyok semmit. Fölélem a kis vagyonkámat, meg a nyugdíjamat, meg az összes ingóságomat eladom, de nekik nem adok egy petákot sem. Az én halálomra ők ne számítgassanak! — Nagyon haragudhat rájuk. Bezzeg én! — 'sóhajtott fl megoldás szomorkás |mosollyal Etelka> s hogy a férfi önfeledten lafatyolt tovább• meg se rezzenve az ö bejelentésétől, titokzatos képpel folytatta. — Az én fiam immáron négy évvel ezelőtt kiment Svédországba egy turistacsoporttal, és nem jött haza. Azt írta, hogy szerencsét próbál. Nekem ő a imindenem. Egyedül neveltem, az apja már tiz évvel ezelőtt meghalt. Nincsen rajta kívül senkim. Mit gondol, hogyan lehetne hazajönnie? — Hát vonattal vagy repülővel. — De itthon megbüntetnék. Börtönbe kerülhet, mert hogy csak úgy megszökött az országból. Börtönbe az én fiam?! — Ezt meg honnan veszi? — rakosgatta át a tányérokat maga előtt a férfi. — Onnan, hogy írta. Kint az ismerősei mondták, hogy ha hazajön, megbüntetik. Etelka hálás kutyaszemekkel nézte a habzsoló férfit. Mégiscsak érdeklődik az' ő nagy gondja iránt. Igazi úriember, még ha böfög is egyet-egyet. Az a jó, hogy ennyi év után beszélhet valakivel a fiáról. Etelka tétován forgatta a kanalát a bőrösödő főzelékben. — Na és a fia haza akar jönni? — Szeretném, ha visszajönne! Olyan egyedül vagyok. Mit gondol, megbüntetnék, ha hazajönne? — Lehet, nem tudom. De a fia haza akar jönni? — Biztos — bólintott bizonytalanul .az asszony. — Csak hát írta, hogy az ismerősei figyelmeztették, ha hazajön, akkor baja esik, börtönbe kerül. A férfi élvezettel cuppog- tatta a csirkecsontot. Kezén lassan végigcsordult a paprikás lé. Ahogy lerakta a csupasz csontot, szeme most találkozott először az asszonyéval. — [Maga járt már a rendőrségén, hogy mi van .ilyen esetben? — Nem. De a fiam ... — Na, ia fia haza akar jönni? Etelka nem értette a férfi hirtelen haragját. — Haza akar, haza akar, hát persze, hogy szeretném, ha hazajönne! A férfi zsebkendőt kotort elő, miközben nagyokat szuszogott. Megtörölte a száját, majd komótosan fölállt. — Na, ezt ielpusztítottam! Magának pedig egyet tanácsolhatok. Üljön föl a vonatra, aztán menjen \ki a fiához. Hozza haza! Minden jót! Etelka kapkodva kikotorta a maradék főzeléket a tányér aljáról. Igen, gondolta, érte kell mennem. Ez a lehető legjobb megoldás. Ha én érte megyek, akkor biztos, hogy nem eshet bántó- dása. Jstenem, de jó, hogy beszélhettem ezzel az úrral! Most már csak az kell, hogy a fiam írjon, hogy megírja a pontos 'címét! Szűcs Mariann A nyolcvanas évek brit festészete és szobrászata Mai dolgok címmel különös kiállítás nyílt a Műcsar' nokban, mely a Szigetország legújabb festészeti és szobrászati törekvéseiből ad ízelítőt a magyar közönségnek. Nemzedékekre és csoportosulásokra való tekintet nélkül mutatja be a mai angol festészet és szobrászat néhány képviselőjét. Az anyag nem egységes, de összefoglaló tartalma az, hogy a részt vevő művészek alkotásaik tanúsága szerint európai kortársaiknál sokkal kevésbé tekintenek a képzőművészeti kultúra jelenlegi fővárosaira, New Yorkra, Párizsra. Közös bennük az individualizmus is, az egyéni kvalitások kibontakoztatásának igénye. Egy olyan alapvetően konzervatív országban, mint Anglia> a módszeres újítási szándék a legújabb időkig eléggé ismeretlen volt a képzőművészet területén. Számos kvalitásos művész dolgozik egymástól szinte függetlenül a kifejezési eszközök korábbi kötöttségei alól mindinkább felszabadulva. Századunk művészete Európában a különféle, egymást váltó avantgárd mozgalmak története, a második világháború óta egyre nagyobb tért hódít a konzervatív ízlésű brit birodalomban is. Közönsége is növekedőben van, elsősorban az értelmiség soraiban. A művészeti szemléletváltásban nagy szerepet játszanak azok a művészek, akik elutasították a múlt kelléktárát. A legújabb törekvésekben azonban itt is hangot kap a kontinensen már befutott posztmodernizmus is, mely régi nagyságok idézéséből nyeri ihlető forrását, tehát a maga módján sajátos eszközeivel historizál, a múlt örökségét a mai nyelvre írja át, mint Leon Kossoff Rubens egy vázlatának, Christopher Le Brun a XIX. századi klasszikus romantikus kompozícióknak, vagy Paula Rego, aki részben Goya, részben a képregény átértelmezésével készíti műveit. A ma már klasszikusnak számító Francis Bacon a húszas éveket Berlinben töltötte, majd Párizsban telepedett le. Végigélte századunk legnyugtalanabb művészeti mozgalmait. Látomásos művészete magába foglalja a német expresz- szionizmus hatását. Sivár világképe elgondolkodtató, metaforákba sűrűsödő. R. B. Kitaj is az európai avantgárd törekvések hagyományainak követője. Művészete irodalomközpontú. többrétegű metaforákészlettel. A festmények között igen nagy szerepet kap az irónia, a régi értékek megkérdőjelezése. Stephen McKenna ábrázolásain a kor erkölcsi törvényeinek teljes zűrzavara kap hangot a római előképek szinte narratív, de szatirikus idézésével. Külön csoportot képviselnek az Art and Language csoport tagjai, akik a nyelv és a művészet radikális újraértelmezését tűzték ki céljuknak. Először performan- ce-okat csinálták, majd a modernista stílusoknak az uralkodó művészeti és politikai eszményekhez való viszonyát vizsgálták, mint a Férfiarckép Jackson Pollock stílusában, mely az absztrakt expresszionizmus legjelentékenyebb képviselőjének, Pol- locknak festészeti módszerét egyesíti a szocialista realizmus festészeti felfogásával. .Az angol tájképfestészetet újítja meg lan McKeever. Évente több hónapot tölt elhagyott vidékéken, míg teljesen beléivódik a táj élménye, amelynek ábrázolásában kerüli a sablonokat. Sokat fényképez és vázlatokat készít. A fekete-fehér képeket óriásira nagyítja fel, és alapként ráviszi a vászonra, majd a fotókat átfesti. Nem a tájat, hanem annak impresszióját adják vissza nagyméretű képei. A fiatal nemzedékhez tartozó Gilbert és George páros is a fényképekből indul ki. azok töredékeit montázs formájában társadalomkritikai mondanivaló hordozójává teszi. Polémiáikat a- mondanivalót felerősítve gra- fittókkal vagy más jelképekkel ötvözik. Susan Hiller az automatikus írás jeleit festi kész tapétákra a tudatalattinak és a marginális jelentőségű dolgoknak új értelmet tulajdonítva. Képein számítógépfotókat is alkalmaz toliakkal montírozva. Alkotásai így gyakran meghökkenést' váltanak ki a közönségből. A szobrászok is új utakon járnak. A kapitalista fogyasztói kultúra tárgyainak átformálásával az objekte- ket készítő és performance-ot előadó művészek gyakran provokatív jellegű polémiát folytatnak a mai társadalmi rendszerek és kultúrák megkérdőjelezésével, mint Tony Cragg, aki például műanyag tárgyak töredékeinek feTra- gasztásával a különféle kultúrák egymásba játszását ábrázolja Afrikai kulturális mítosz című óriási méretű művén. A tárgyak jelentés- változásait több művész kutatja, mint az iráni Shirazen Houshiary, formákká rendezett organikus elemekkel Barry Flanagan, aki az üllővel és az ugró vadnyúllal a légiesség és a földhözkötött- ség ellentétét ábrázolja, Bili Woodrow pedig a pop artból kiindulva a fogyasztói társadalom elhasznált tárgyait úgy építi be műveibe, mintha egy ősrégi társadalom fennmaradt kövületei lennének. Művei cinikusan bírálják azt a társadalmat, amelyben él. A kiállított művek alaphangja is ilyen, a művészek rossz közérzetét mutatja egy irántuk többé- kevésbé közömbös korban. B. /. mmm Ken Kiff: Utca Steven Campbell: Gesztikulálás kék halakkal Paula Rego: Két lány kutyával
