Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-01 / 127. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. június 1., hétfő isfiVA Műszaki fejlődés-haladás (111/1.) KÉT NAPON ÁT Tudományos alkotóműhelyek, eredmények A műszaki fejlesztés, a tudományos kutatások eredmé­nyeinek gyors ütemű felhasználsa nélkülözhetetlen népgaz­dasági feladat az elkövetkezendő időszakban. Éppen ezért a közelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizottság is meg­vizsgálta e fontos témát szűkebb hazánkban, és javaslatokat tett a Központi Bizottság 1986. december 28-i állásfoglalá­sának megvalósítása szellemében. A testület elemzőmun­káját segítette a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság e témára vonatkozó vizsgálatainak megállapításaival. Cikkek, szabadalmak, újítások Noha Heves megye nem tartozik a nagyobb kutató­helyekkel rendelkező me­gyék közé, az elmúlt időszak­ban mégis fejlődött és terv­szerűbbé vált a társadalmi, gazdasági céljainkat szolgáló vizsgálatok aránya. A Ho Si Minh Tanárképző Főis­kolán 1981—85. között 17 tanszéken készült tudomá­nyos középtávú terv. amely összesen 118 kutatási témát foglalt magába. Ebből négy az országos távlati tudomá­nyos kutatási terv fő irá­nyaihoz tartozott. A termé­szettudományi tanszékeken színvonalas alapkutatásokat folytatnak, bár gondot je­lent a műszerek beszerzése. Az ottani tudományos lehe­tőségek kihasználásának jó része a megyében tevékeny­kedő gazdasági szervezetek részéről még elmarad a le­hetőségektől. A már emlí­tett tervidőszakban 56 könyv. 18 főiskolai jegyzet. 577 tu­dományos dolgozat és 276 is­meretterjesztő cikk jelent meg a főiskolai oktatók tol­lából. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Gyöngyösi Fő­iskolai Karán tíz kutatás­fejlesztési körbe tartozó té­mát vizsgáltak. így többek között a közgazdasági sza­bályozók változásának hatá­sát Heves megye termelőszö­vetkezeteinek gazdálkodá­sára, továbbá a gazdálkodás és a szervezettségi színvonal összetevőit szűkebb hazánk közös gazdaságaiban. Jelen­tős szerződéses kutatómun­kát folytattak. Például a re­kultivációs területek vízgaz­dálkodásának vizsgálatára, a különböző műanyagok ki­próbálására a kertészetben, és a lejtős területek gyep­gazdálkodásának lehetősé­geire. A tudományági kuta­tás fő feladata az oktatott tantárgyak tartalmának fej­lesztése. a kísérleti adattár bővítése, az oktató-nevelő munka korszerűsítése volt. Ezekben a témákban két kandidátusi disszertáció, több egyetemi doktori dolgo­zat készült, tudományos elő­adások hangzottak el. öt témából szabadalom, kettő­ből újítás lett. A tudomá­nyos kutatásban iól haszno­sítják a számítástechnikát. A publikációik száma meg­közelítette az ötvenet. Kapcsolatban a gabonaprogrammal A VII. ötéves tervidőszak­ban a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemmel együtt­működve több központi ku­tatási témában pályáztak, így többék között tervezik a műszaki fejlesztés humán és anyagi erőforrásainak vizsgálatát a termelőszövet­kezetekben. Ezenkívül a sze­mélyi számítógép szerepét, jelentőségét elemzik a mező- gazdasági fejlődésben. Fontos kutatásokat végez­nek a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Kompolti In­tézetében. így lucerna- és vöröshere-nemesítéssel fog­lalkoznak. A kormány által meghirdetett gabonaprog­ramhoz kapcsolódva árpaku­tatást és termelés-fejlesztést is végeznek. Kiemelt felada­tuk Eszak-Magyarországon a talajvédelem módszereinek továbbfejlesztése. • valamint a kendernemesítés is. Ku­tatási eredményeiknek el­terjesztésére bemutatókat szerveznek, tanácsadást biz­tosítanak és szorosan együtt­működnek a termelési rend­szerekkel is. Az elmúlt tervidőszakban az intézet öt új növényfaj­táját minősítették, és ezzel együtt jelenleg 13-nak a faj. tafenntartását látják el. Je­lentős eredmény, hogy a Kompolton előállított növé­nyekből a vetésterület az országban 250 ezer hektár, és a népgazdasági eredmény ezekből meghaladja az évi 200 millió forintot. Az új fajták, mint például a ken­der. hektáronként 500—2000 forintos többleteredményt hozott. Eredményes együtt­működést folytatnak a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tanszékeivel és hét ter­melési rendszerrel is. Széles­körűek a nemzetközi kap­csolataik is. így például a KGST-országok együttmű­ködésében meghatározott vizsgálati témák közül négy­nek a nemzetközi irányító­ja a kompolti intézet. Az utóbbi öt évben közel 140 publikációjuk jelent meg. és a kutatók több mint két­száz tudományos előadást tartottak. A következő évek­ben az említett témák mel­lett bővíteni kívánják a bú­zatermelés fokozására irá­nyuló munkát Észak-Ma- gyarország térségében. Ehhez jó alapul szolgál a nemrég államilag elismert új fajtá­juk, az FD—5-ös. Az egyik legnagyobb fajtagyűjtemény Az Eger—Mátiravidéki Borgazdasági Kombinát ku­tatási és termelési központ­jában az elmúlt ötéves terv­ben négy új nemesített sző­lőfajta került elismerésre, és négyre bejelentés történt. Megkezdődött több fajta újabb változatának kikísér­letezése is. Honosítás kere­tében 40 külföldi szőlő meg­figyelését és értékelését is végzik. A kutatóközpont az ország egyik legnagyobb gén­bankjával és fajtagyűjtemé­nyével rendelkezik. Tárca­szintű program keretében az elmúlt időszakban a borásza­ti kutatásban, s a technoló­giai fejlesztésben is értek el eredményeket. Mindenek­előtt a minőségjavítás felté­teleit tanulmányozták, s er­re vonatkozóan módszereket dolgoztak ki az úgynevezett illatos szőlőfajták feldolgozá­sához. Gazdaságilag jelen­tős szaktanácsadási tevé­kenységük. amelyet a tag­gazdaságoknak végeznek. A VII. ötéves tervi program­jukban az eddigi kutatások folytatása szerepel. Munká­jukat támogatja az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság is. A megyei párt-végrehajtó­bizottság elismerve a szű­kebb hazánkban folytatott tudományos kutatómunka eredményeit, felhívta a fi­gyelmet arra. hogy fordítsa­nak nagyabb gondot és te­gyék eredményesebbé a ku­tatóhelyek együttműködé­sét. Fontos, hogy előtérbe ke­rüljenek a kutatóhelyeken is a megye gazdasági, társadal­mi céljait szolgáló feladatok, és hogy a termelővállalatok, -üzemek, -szövetkezetek, il­letve az említett intézmé- nyek szorosabb kapcsolatba kerüljenek. Mentusz Károly (Folytatjuk) Az ötlet pénzzel jár Van egy jó ötlete? Kér­dezték meg annak a két­napos tanácskozásnak az elején, amit a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat tartott meg a sás­tói KISZ-táborban. Ezen a résztvevők száma megha­ladta a százat. Ott volt a teljes „vezérkar” is. A kér­dés pedig azért hangzott el. mert akinek akadt hasz­nosítható javaslata, az azon­nal pénz kapott érte. — Nem (akartunk mást, mint megbeszélni dolgain­kat — mondta Molnár Gá­bor igazgató. — Kerültünk tehát mindenféle formasá­got. Nem vólt elnökségi asz­tal, nem volt hallgatóság, hanem csak személyek vol­tak, más-imás beosztással. Tóthné Barna Edit pedig azt hangsúlyozta, hogy az előkészületeket már feb­ruárban elkezdték. A Jö­vőnk a tét akción belül az a szándék vezette őket, hogy ne csak a fiatalok, ha­nem a vállalat minden dol­gozója lehetőséget kapjon a véleménye kifejtésére, ja­vaslatainak az előterjeszté­sére. A lényeg csak egy volt: javítani akarni az eddigi gyakorlaton. A megjegyzések sorát Nagy József nyitotta meg. Kifogásolta azt, hogy a gé­pi hibák elhárításával elég sok időt tölt el a tmk. Sür­gette az innovatív tevékeny­ség bővítését és az újítási mozgalom felfrissítését. Miután eleve elvetettek minden formalitást, az előb­bi gondolatokra azonnal megérkezett a válasz az igaz­gatótól. — Vállalatunk komoly erő­feszítéseket tesz a szociál­politikai juttatások minő­ségének javításáért. A mű­szaki fejlesztés pedig lét­kérdés nálunk. Ettől az év­től kezdve, amióta a válla­latunk önálló lett, mindent el kell követnünk, hogy a műszaki kultúra minél ma­gasabb színvonalra emel­kedjék nálunk. Mindannyi­unk közös feladata ez. Az úgynevezett „anyanap" kiadásáról érdeklődött Kar- niczkiné Magyar Ágnes. De azt is hangsúlyozta, hogy a programozó matematiku­sok munkája délutánra zsú­folódik össze. Ennék követ­kezménye a túlóráztatás. Nem lehetne náluk a rugal­mas munkaidőt alkalmazni? Az igazgatói válasz most is rögtön elhangzott. — Aki igényli, az „anya- napot” megkaphatja. A rugalmas munkaidő beve­zetése a programozó mate­matikusoknál lehetséges. Várjuk a munkahelyi ve­zető ilyen tartalmú javas­latát. Lucsányi Ferenc és Tűz­kő Erzsébet a szakmunkás­tanulók gondjait tolmácsol­ta. Hogy miket mondtak, a válaszból kiderül. — A kondicionálóterem­re ebben a szakmában nagy szükség van. Ügy tervez­zük, hogy szaunával együtt a közeli években ki tudjuk alakítani. Munkásszállást a lányok részére is biztosít a vállalat. Az országos szak­munkásversenyben elért el­ső helyezés azt bizonyítja, hogy nagy hangsúlyt fekte­tünk a szakmai képzésre. A sportolási lehetőséget az­zal is igyekszünk bővíte­ni, hogy a hulladékenergia felhasználásával jégpályát alakítunk ki — mondta az igazgató. Ehhez a témához kapcso­lódott Horváth Viktor, a városi pártbizottság politi­kai munkatársa, aki nem­csalt örömét fejezte ki a jégpálya tervéért, hanem közbenjáró segítségét is megígérte. A felnőttek szakmunkás­sá való képzését Hegyi Irén vetette fel. Józsa Jó­zsef és Nagy József az újí­tási tevékenység nehézsé­geit említette. — Teljesen igaza van ab­ban, hogy sok idő telik el az újítások elbírálásával — jegyezte meg az igazgató. — Pedig az újítási felelős havonta . kap anyagi jutta­tást, tehát ezért nem érthető az értékelés eltolódása. Tanús Antal műszaki fő­mérnök és Deák Magdolna újítási előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy csak a hasznot ígérő javaslatokkal lehet foglalkozni. A nagy jelentőségű újítások elbí­rálását pedig nem lehet el­sietni. Belecz Ferenc KISZ- titkár ennél a témánál ma­radva arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy van lehetősé­ge a KISZ-bizottságnak ar­ra, hogy úgynevezett vállal­kozási lehetőséget alkal­mazzon az újításoknál. —Ebben az esetben az anyagi juttatás egyharmada az újítóé, egyharmada az újítást végzőké, egyhar­mada pedig a vállalaté lesz. Bodor Marianna, a KISZ városi bizottságának a tit­kára közölte, hogy az if­júsági szervezet a tovább­képzéseket a jövőben a mun­kaidő utáni órákra, illetve a hétvégekre teszi. Bodócs István javasolta a különböző kereseti ará­nyok elemzését. Erre vá­laszolt Donovár Andrásné párttitkár, hogy ezt az elem­zést már végzi a vállalat. A bérek differenciálása a ve­zetőkön múlik, akik neméi­nek eléggé a lehetőségeik­kel. Csapiár János a balese­tekkel kapcsolatban azt ja­vasolta, hogy a könnyű sé­rüléseknél a vállalat adjon könnyebb munkahelyet a dolgozójának, ne kelljen annak otthon maradnia. Szó volt még a gmk-ról', vala­mint az új nyugdíjrendelet tervezetéről. Ezekben a kér­désekben elmondta a véle­ményét a párt- és a gazdasá­gi vezetés is, ahogy a vá­rosi pártbizottság munka­társa is megfogalmazta a gondolatait. Mi lett a várt javaslatok­ból, ötletekből, amiket pénz­re lehetne átváltani? Ezek sem hiányoztak. Három ja­vaslatot tartottak olyannak, amelyért ott, helyben meg­kapta az illető a jutalmát — forintokban. Aki pedig azt hihetné az eddigiek alapján, hogy a Sástónál az a több mint száz ember csak komoly dolgok­ról tárgyalt két álló napo,o át, az téved. Megnyugtatá­sukra közölhetem, hogy nem hiányzott a játék és a móka, a szórakozás és a táncolás, a zene és a spor­tolás sem. Hiszen mindez szombaton és vasárnap történt. A pi­henések napján. Ne féltsük a húsipariakat, ők sem sze­retik az önsanyargatást, és nem is készültek mátrai re­metének. Hasznos és kellemes két napot töltöttek együtt. Így kell ezt csinálni. Így is le­het ezt csinálni. G. Molnár Ferenc Tíznapos útjuk alatt, akár nap süt, akár zu­hog az eső, több száz kilométert tesznek meg lóháton azok a nyugatnémet és svéd turisták, akiknek e nemes kedvtelés a szenvedélyük, és pénzük is van rá. Furcsa tán, hogy a Volvóval, vagy repülőgéppel érkezők nyeregbe pattannak, de hogy az egészséges életmóddal ez szoros összefüggésben lehet, azt a csoport doyenje, az immár huszonhatodszor túrázó és nyolcvan év fölötti nagypapa példája bizonyítja, aki unokájával vett részt a hét végén befejeződött túrán. Az IBUSZ vendégeit Kun László vezet­te végig az Eszaki-Középhegység legszebb tá­jain. (Fotó: Kőhidi Imre) Visegrádtól a Petró-tanyáig

Next

/
Oldalképek
Tartalom