Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-03 / 129. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. június 3., szerda GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. MŰSZAKI FEJLŐDÉS-HALADÁS (III/3.) A megújulás gyorsítására Heves megyében az Üzemek, vállalatok, szövetkezetek a VII. ötéves tervidőszakban is erőfeszítéseket tesznek a műszaki fejlődés gyorsítására. A jelentősebb gépipari vállalatok ez irányú tevékenysége a nehézségek ellenére jónak minősít­hető. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a műszaki fejlesztés a konvertibilis valutáért beszerezhető import helyettesítésé­re 500 millió forintnak megfelelő devizamegtakarítást eredményezett a Finomszerelvénygyárban, a Mikroelektro­nikai Vállalatnál, a Mátravidéki Fémművekben és a Fi­nommechanikai Vállalatnál. Jelentős eltérést mutat Az elmúlt időszakban a gazdálkodó egységek közel egyharmada létesített együtt­működési kapcsolatot kü­lönböző tőkés vállalatokkal. A termékszerkezet korszerű­sítésén túl ez kedvezően ha­tott a termelési, a szállítási fegyelemre és a termékek minőségére is. Mint a me­gyei párt-végrehajtóbizottság is megállapította, a műszaki fejlesztés dinamikusabb nö­velésére: célgépek, automata gyártósorok kifejlesztésére és termelésbe állítására, a rugalmas gyártórendszerek fokozottabb alkalmazására a termelőegységeknek nincs szabad forrásuk. A tervezés­re. a kísérleti berendezések elkészítésére és próbaüze­mére a műszaki fejlesztési alap ugyan a vállalatok egy részénél fedezetet biztosíta­na, de a sorozatgyártáshoz való üzembe helyezéshez nem áll rendelkezésre ele­gendő forrás. Napjainkban sokat emle­getett fogalom az innováció, amely önerőből való meg­újulást, megújulási készsé­get jelent. Tágabb értelem­ben új gazdasági elképzelés, gazdálkodási forma, mód­szer. eljárás megvalósítása a termelésben, a szervezésben, a piackutatásban. Kiterjed­het a műszaki-technikai fej­lődés valamennyi elemére, így a munkaeszközökre, anyagokra, magára a tech­nológiai folyamatra, a ter­mékekre, a termelés szerve­zetére. A tapasztalatok sze­rint megyénk gazdálkodó egységeinél az innovációs folyamat alkalgnazása jelen­tős eltérést mutat. A Gaga­rin Hőerőműnél, a Finom­szerelvénygyárban, a Mátra- vidéki Fémművekben, az Egri Dohánygyárban a komplex, a termelési folya­mat csaknem valamennyi elemére kiterjedő innováció a jellemző. Fontos, hogy a jövőben támogatást kapja­nak azok a vállalati törekvé­sek. amelyek a termelésen túl a szervezésben is kere­sik a megújulás lehetőségét Fontos, hogy a műszaki fej­lesztéssel szoros összhang­ban valósuljon meg az in­nováció. Ezen a területen az előrelépéshez az is lényeges, hogy a belső vállalati intéz­kedések mellett szigorítsák a jelenlegi központi szabá­lyozást úgy, hogy az a cé­gek együttműködési kötele­zettségét. a minőségi köve­télményeket, a szállítási ha­táridőket jobban kikénysze- rítse. A műszaki értelmiség megbecsülése A fejlesztés felgyorsításá­ban meghatározó jelentősége van a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi megbe­csülésének! Ez ma érthetően sokakat foglalkoztató kérdés. Meg kell állítani azt a me­gyénkben is tapasztalható káros folyamatot, hogy jól képzett szakemberek ala­csony társadalmi értékű, de jól jövedelmező tevékenysé­gért elhagyják főmunkahe­lyüket. Éppen ezért a mű­szaki értelmiség erkölcsi­anyagi megbecsülésének nem általánosságban és nem is felülről kell történnie, mint ahogy ezt sokan természe­tesnek tartják és a maguk részéről leegyszerűsítik. A kiemelkedő műszaki teljesít­ményt kell kiemelkedő bér­rel, adott személyhez kötve elismerni! Ez pedig nem központi, hanem egyértelmű­en vállalati feladat. A leg­többet tehát ott lehet és kell is tenni ezért. Természetesen a Központi Bizottság múlt év decem­beri állásfoglalásából adó­dóan vannak hosszabb időt igénylő, folyamatos teendőt jelentő feladatok. Például a gyorsított termékszerkezet- váltás, amelynek pénzügyi forrásai nem biztosíthatók rövid távon. Ezzel egyidejű­leg viszont egy sor rövidebb idő alatt megvalósítható fel­adat is jelentkezik, amelyek nem elsősorban pénzigénye- sek. Például a műszaki fej­lesztés személyi feltételeinek javítása, amely elsősorban kádermunka, vagy a vezetői állomány színvonalának emelése, az alkalmas szemé­lyek kiválasztása, akik szak­mailag felkészültek és poli­tikailag tisztán látják teen­dőiket. Az emberi alkotó- készség, tenniakarás jobb erkölcsi. anyagi megbecsü­lése a jelenlegihez képest is kedvezőbb lépéseket ered­ményezhet a műszaki fejlesz­tés gyorsítására. Mindezektől elválaszthatatlan a jó válla­lati stratégia, amely a helyi teendőket helyezi az adott közgazdasági-társadalmi kör­nyezetbe. Ennek kialakítása szintén a vezetés feladata. Ez megalapozhatja az adott termelőegység műszaki fej­lesztésének hosszú távú el­képzelését is. A lehetőségekkel összhangban Az elmúlt tervidőszakban csökkent az újítók és a meg­valósított újítások száma a megyében. A 80-as évek első felében közel 40 találmány kapott szabadalmi védelmet, amelyek a Mikroelektronikai Vállalatnál, a Finomszerel­vénygyárban, az apci Quali- tál könnyűfémöntödében, valamint a gyöngyösi Agro- mechanikai Kisszövetkezet­nél kerültek kidolgozásra. A mezőgazdasági üzemek közül a Hevesi Rákóczi, a Nagyrédei Szőlőskert Ter­melőszövetkezetben, valamint a Gyöngyös—domoszlói Ál­lami Gazdaságban jelentő­sebb az újítási tevékenység. A megyei párt-végrehajtó­bizottság fontosnak tartja, hogy a vállalatok, szövetke­zetek a műszaki megújulás gyorsítására, a hatékonyság növelésére vizsgálják felül a rövid és középtávú terve­zés továbbfejlesztésének le­hetőségeit. Helyezzék elő­térbe a piacra irányuló fej­lesztést, a versenyképesség követelményeit. Legyen meg­határozó ebben a feldolgozó- ipar, ezen belül is a gépipar dinamikus fejlesztése. For­dítsanak kiemelt figyelmet a híradástechnikai, a mikro­elektronikai, a mezőgazda- sági gépgyártási, valamint a központi járműprogramhoz kapcsolódó központi fejlesz­tési célok teljesítésére, o pótlólagos automatizálás ad­ta lehetőségek kihasználá­sára. A megye természeti adottságainak eredményesebb kihasználása érdekében szükséges, hogy a lehetősé­gekkel összhangban a fej­lesztéseik, illetve korszerűsí­tések segítsék elő a lignit-, illetve a rézérckészletek hasznosulását. A termelő- egységeknél következetesen érvényesítsék a káderpoli­tika elveit, támogassák az igényes, az újabb kezdemé­nyező. fegyelmet követelő vezetőket. Ugyanakkor lép­jenek fel az olyan vezetői magatartás ellen, amely dön­tően a külső feltételek meg­változásától várja a helyi problémák megoldását, és nem veszi figyelembe a sa­ját vállalaton belüli lehető­ségeket. Legyenek kezdemé­nyezői és támogatói a minő­séget, az igényességet elő­térbe helyező közvélemény kialakításának, ösztönözze­nek új tudományos és mű­szaki ismeretek befogadá­sára, terjesztésére. (Vége) Mentusz Károly NEB-DOSSZIÉ II söprűtől a szállításig Tsz-ek és melléküzemágak A tarnamérai lakatos­üzemben száznegyvenheten, az építőrészlegnél százhat- vankilencen dolgoznak. Az átányi tsz seprősei har- minchatan vannak. A kiskö­rei tsz műanyagüzeme har­minchárom embert foglal­koztat. Erdőtelken a cérná- zóba kilencvennyolcán jár­nak ... Látszólag tehát sehol nem túl nagy a létszám. Mégis a pár ezres kisebb-na- gyobb községek életében — de még egy olyan kisváros­ban is, mint Heves — rend­kívül fontos, hogy a terme­lőszövetkezetek melléküzem- ágaiban otthon kapjanak munkát azok, akikre nincs szükség a földeken vagy az apró íboltokban, hivatalok­ban. Az elmúlt esztendőben e tevékenységet sokféleképpen értékelték. A szabályzók hol serkentették, hol hátráltatták azokat, akik az alapfelada­tokon kívül „másban is igyekeztek gondolkodni”. Sok volt a vadhajtás, mu­száj volt nyesegetni. De vajon hol tartunk most? Mennyire kapcsolód­nak a melléküzemágak a mezőgazdasági termeléshez? Mennyire elégítik ki a la­kossági igényeket? Pótol­ják-e a hiányzó szolgáltatá­sokat? Többek közt ezt vizsgálta a NEB Átányban, Hevesen és Kiskörén, figye­lembe véve az erdőtelkiek, tarnarhéraiak beszámolóit is. A végeredmény kedvező. S nemcsak a már föntebb említettek miatt, azaz hogy jó néhány ingázó térhetett végleg haza. Igen-igen je­lentős azonban még, hogy ezek az üzemágak a gazda­ságok árbevételeinek bő felét, a nyereség harminc százalékát megtermelik az összdolgozók egyharmadá- val. Ez persze az átlag, ■ van példa az ellenkezőjére is. Tarnamérán a veszteségek 18 százalékát „hozták lét­re” a lakatosok, az építők. Mégsem lehet e részle­geik megszüntetését feltétel nélkül követelni. Mert bi­zony az előbbiek termékei­nek majd felét tőkés piacra szállítják. De hiányozna az az ötezer sertés adta hús­mennyiség is, amelyet a méraiak üzemében dolgoz­nak föl, s értékesítenek a boltokban. A cél inkább az lehet, hogy az eddigieknél jóval hatékonyabbá tegyék a ter­melést a lemaradottak is. Ehhez persze többek közt az kell, hogy a gyártási technológiákat mindenütt folyamatosan fejlesszék, jó legyen a munkaszervezés, korszerű a bérezés. Annál is inkább, mivel e tevékeny­ségek szerves részei a gaz­daságnak, nem elkülönült érdekeken alapuló vállalko­zások. Sok esetben saját elő­állítású alapanyagaikat dol­gozzák föl a munkások. Nos, a NEB javaslatait megvalósítani persze nem lesz könnyű dolog, hiszen például a gépek karbantar­tása nagy terheket ró a szövetkezetekre, amelyek viszont állóeszközpótlásra kellő fejlesztési forrással nem rendelkeznek. Előbbre kellene pedig még lépni abban is, hogy ne csak közületek igényeit elé­gítsék ki e részlegek. Pon­tosabban, hogy megfelelőbb legyen a közvetlen szolgál­tatások (szállítás, építés stb.) aránya. Természetesen mindezek a követelmények csak úgy tá­maszthatók, hogy az üzemi érdekek ne szenvedjenek a továbbiakban sem csorbát az érintett gazdaságokban. (németi) Ganz­transzformátorok Kínába és Pakisztánba A Transelektro Külke­reskedelmi Vállalat üz­letkötőinek hosszú évek óta első ízben sikerült szerződést kötni nagy telje­sítményű Ganz-transzfor- mátorok exportjára. A pe­kingi China National Ma­chinery Export-Import Corp. céggel aláírt megállapodás alapján három, egyenként 120 megavcltamper telje­sítményű transzformátort szerelnek fel Kínában a magyar szakemberek, mint­egy 2,6 millió svájci frank értékben. A Ganz Villamos- sági Művek transzformá­torait a jövő év vegéig kell üzembe állítani a pekingi és a tiencsini elektromos művekben. Ezek a transz­formátorok lesznek az első ilyen Ganz-berendezések a kínai energiaelosztó háló­zatban. A Transelektro ugyancsak transzformátor exportjára kötött szerződést a pakisz­táni Víz- és Energiaügyi Hatósággal (WAFDA) egy­millió dollár értékben. A 20,26 megavoltamperes transzformátorokból tízet szállít a magyar ipar a jö­vő év közepéig partneré­nek. Hatvani számvetés A megyei népfrontbi­zottság Hatvanban hívta össze terület- és település- politikai munkabizottsága legutóbbi ülését, amelyen Angeli József tanácselnök számolt be a lakosság érde­kében végzett kommunális, szociális és kulturális mun­káról. Néhány fontosabb adat a tájékoztatóból! A bi­zottság tagjai többek kö­zött megtudták, hogy Hat­vanban az egy lakásra jutó lakó 2,8 százalék, ami or­szágosan is jó átlag, s a helyi tanács igazgatási osz­tálya az idén már az 1986- os évben beadott lakás­igénylések kielégítésével is tud foglalkozni. Ez többek között annak 'köszönhető, hogy időben vették igénybe a Heves Megyei Tanács ál­tal nyújtott, vissza nem térítendő . lakossági támoga­tást, illetve a kamatmen­tes kölcsönösszeg felhasz­nálásának lehetőségét. 1984 dia közel 350 család része­sült ilyen juttatásban. Az sem érdektelen a la­kossági ellátás szempontjá­ból, hogy a kommunális feladatokat véve figyelembe, ma már 115 kilométer víz­hálózat, 100 kilométer por­mentes út, 58 kilométernyi gázhálózat szolgálja a he­lyi igényeket. Továbbá itt kíván említést az a tény is, miszerint ezek az eredmé­nyek a polgárok aktív tár­sadalmi munkája nélkül nem valósulhattak volna meg. Gond viszont ugyan­ekkor a szennyvízelvezető csatornarendszer kellő ki- építetlensége, valamint a belvízelvezető csatornák szűkös volta. Szó esett az ülésen a vá­ros köztisztasági helyzetéről is. Mint Angeli József meg­állapította: az erre fordított munka eredményeként tisz­tább, rendezettebb ma Hat­van, mint korábban vol't, de problémák ennek elle­nére mutatkoznak. így pél­dául a városgazdálkodási vállalat gépparkja elavult! Oka: bár a többi városban az elmúlt évek során megyei segítséggel komoly felújí­tást végeztek, Hatvannak ebből az összegből nem ju- tcjit. Most a vállalat saját erejéből igyekszik a tele­pülés tisztán tartását szolgá­ló eszközöket előteremteni. A hozzászólások kapcsán felvetődött a kereskedelmi szolgáltatás helyzete, vala­mint a rendezési terv el­készítésével kapcsolatos tár­sadalmi vita, illetve a ma­gas szintes beépítés szük­ségességének kérdése. A je­lenlévők ennek 'kapcsán azt is kifejtették, hogy a település arculatának em­beribb, esztétikusabb kiala­kítása, továbbfejlesztése vé­gett nagyon elkelne egy olyan városi főépítész mun­kába állítása, aki kellő hoz­záértéssel, fantáziával lát­hatná el feleslegesnek egy~ ál)‘,alán nem mondható szol­gálatát. (moldvay) • • Ültetik a szegedi fűszerpaprikát A szegedi tájkörzet­ben megkezdték a fű- szerpaprika palántá­zását. A tsz-ek gépek kölcsönzésével segítik a háztáji termelőket. A nagyüzemi táblákon ugyanis magot vetet­tek, a háztájiban vi­szont palántát ültet­nek, mert az így ne­velt paprika korábban terem, s a korai ter­mésért magasabb árat fizet a feldolgozóipar. (MTI-fotó: Tóth Béla — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom