Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-19 / 143. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1987. június 19., péntek Eduard Sevardnadze tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) de már kezdenek kirajzo­lódni. Lesz megállapodás, ha mindkét fél következetesen tartja magát mindahhoz, amiben Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Reykjavik- ban egyetértett. Az újságírók kérdéseire válaszolva Eduard Sevard­nadze szólt arról, hogy a genfi szovjet—amerikai meg­beszéléseken kívül más tár­gyalási fórumokon is van lehetőség az előrelépésre. Létrejött a reális esélye an­nak, hogy megállapodás szü­lessen az európai hagyomá­nyos fegyverzet korlátozá­sáról és a vegyi fegyverek betiltásáról. Az európai fegy­verzetkorlátozás lehetőségei­nek beteljesülése nagymér­tékben függ attól: hogyan dönt a bécsi utótalálkozó az európai fegyverzetkorláto­zásról szóló tárgyalások jö­vőjéről. Nagyon fontos, hogy a leszerelési kérdések ne váljanak külön a Helsinki­ben elkezdődött összeurópai folyamattól. A Szovjetunió ezért felszólítja az e folya­matban részt vevő semleges és el nem kötelezett orszá­gokat, hogy ne maradjanak a háttérben, hallassák hang­jukat a fegyverzetkorlátozási kérdések megvitatásában. A szovjet külügyminiszter meggyőződéssel jelentette ki, hogy az átalakítás politiká­ja minden szocialista ország­ban megkezdődött. Ez egy törvényszerű jelenség és nerr kampányjellegű intéz­kedésekből áll. Lényege a szocialista társadalom folya­matos javítása, állandó ön­korszerűsítése. A szocialista társadalmakban ez a folya­mat tekinthető természetes­nek, a fejlődésben való meg­torpanás pedig olyan ter­mészetellenes jelenségnek, ami ellen állandóan küzde­ni kell. Ugyancsak egy kérdésre válaszolva Eduard Sevard­nadze kifejtette vélemé­nyét a szovjet—kínai kap­csolatok alakulásáról. Hang­súlyozta, hogy a két ország között tárgyalások folynak a viszonyukban meglévő min­den problémáról. Állandó­sultak a politikai konzultá­ciók. amelyek során a kínai fél nagyon jól megismerhet­te a vitás kérdésekben val­lott szovjet álláspontot. A Szovjetunió megítélése sze­rint sikerült jelentős előre­haladást elérni a két ország viszonyában. Jó ütemben fejlődik a szovjet—kínai gazdasági, tudományos, mű­szaki és kulturális együtt­működés. Gyakoriak a két ország parlamenti és kor­mányzati vezetői közötti esz­mecserék. Ami a kétoldalú viszony teljes normalizálásának út­jában álló, kínai részről hangsúlyozott három aka­dályt illeti, Eduard Sevard­nadze kifejtette: az afgán kormány kidolgozta saját nemzeti megbékélési politi­káját, amelynek már tapasz­tal hatók is kezdeti sikerei. A kambodzsai vezetés is a vietnami csapatok jelenlé­tét feleslegessé tevő nemze­ti megbékélésre törekszik, s a pol-potista hóhérok ki­vételével kész együttműköd­ni minden ellenzéki erővel. Mongóliából a Szovjetunió saját akaratából és nem pe­kingi késztetésre már kivon­ta csapatainak egy jelentős részét. A Szovjetunió to­vábbra is arra törekszik, hogy haderői ne állomásoz­zanak más országokban, és ha a körülmények engedik, változatlanul külföldön lé­vő csapatainak kivonását tervezi. ★ Nanuli Sevardnadze a délelőtti órákban felkereste a Duna Intercontinental Szállót, ahol megtekintette a Magyar Divatintézet őszi— téli kollekciójának bemuta­tóját. Sajtóközlemény A magyar—kínai tárgyalások összegzéseként magyar részről csütörtökön sajtóközleményt hoztak nyilvánosságra Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Lázár Györgynek, a Minisztertanács el­nökének meghívására június 14. és 18. kö­zött hivatalos, baráti látogatást tett ha­zánkban Csao Ce-jang, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának megbí­zott főtitkára, az Államtanács elnöke. A magas rangú vendég megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét és megismerke­dett a főváros nevezetességeivel. Látoga­tást tett a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban, a Kocsi Aranykalász Terme­lőszövetkezetben és egy háztáji gazdaság­ban. Kádár János és Lázár György külön-kü- lön párt-, illetve kormányközi tárgyaláso­kat folytatott Csao Ce-janggal, aki látoga­tást tett Losonczi Pálnál, az Elnöki Tanács elnökénél is. A szívélyes, baráti megbeszéléseken a fe­lek kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építőmunká­ról, áttekintették a kétoldalú párt- és ál­lamközi kapcsolatokat, azok továbbfejlesz­tésének lehetőségeit, és véleményt cserél­tek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Csao Ce-jang kíséretének tagjai magyar partnereikkel különmegbeszéléseket foly­tattak a pártközi együttműködésről, a kül­ügyi kapcsolatok időszerű kérdéseiről, a ke­reskedelmi, a gazdasági, a műszaki-tudo­mányos együttműködésről, valamint az or­szágaikban megvalósuló reformpolitikáról. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetőjé­nek, a KNK miniszterelnökének látogatá­sával pártjaink együttműködése új fejlődé­si szakaszba jutott és államközi kapcsola­taink is magasabb szintre emelkedtek. A pártközi együttműködésről szólva a tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy azt az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös tisztelet elvei ve­zérlik. Ez az együttműködés hasznos ta­pasztalatokkal gazdagítja elméleti és gya­korlati ismereteinket, és kedvezően járul hozzá pártjaink feladatainak teljesítéséhez. A magyar fél tájékoztatta Csao-Ce-jangot a a pártunk XIII. kongresszusán és az azt köve­tő központi bizottsági üléseken elfogadott határozatok, állásfoglalások végrehajtásának helyzetéről. A jelenlegi gazdasági gondja­inkról szólva ismertette gazdaságirányí­tási rendszerünk további korszerűsítése és az átfogó társadalmi-gazdasági kibontako­zás érdekében tett és tervezett intézkedé­seinket. Csao Ce-jang tájékoztatást adott a VII. ötéves terv teljesítésének eredményeiről, a gazdasági reform tapasztalatairól és prob­lémáiról, a tervezett politikai reform alap- elveiről, valamint a KKP XIII. kongresszu­sának előkészületeiről. Vezetőink nagyra ér­tékelték azokat a sikereket, amelyeket a kínai nép a KKP vezetésével, a gazdasági reformok alkalmazásával a gazdaságfejlesz­tésben, a nép életszínvonalának emelésé­ben, a szocialista demokrácia kibontakoz­tatásában elért. Csao Ce-jang elismeréssel szólt pártunk és társadalmunk megújulási készségéről, a szocialista gazdaságirányítás állandó kor­szerűsítésére irányuló intézkedéseinkről, és sikereket kívánt az átfogó társadalmi, gaz­dasági kibontakozást célzó törekvéseinkhez. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsí­tésében szerzett tapasztalatokról szólva rá­mutattak a nemzeti sajátosságok figyelem- bevételének fontosságára és azok folyama­tos tanulmányozásának jelentőségére. Örömmel nyugtázták államközi kapcso­lataink gyors ütemű fejlődését és kedvező hatását szocialista építőmunkánkra. Mind­két országban újszerű problémákat vet fel a társadalmi, politikai gyakorlat, s ezek megoldását segíti elő egymás tapasztalatai­nak mélyebb megismerése és hasznosítása tevékenységünkben. Megelégedéssel állapították meg, hogy rendezettek és egyezményes keretekben jól fejlődnek a törvényhozó testületek, a kor­mányzati szervek, a társadalmi és tömeg­szervezetek kapcsolatai, valamint a vezető tudományos és kulturális intézményeink együttműködése, melynek bővítését, tartal­mi gazdagítását szolgálja az új kulturális egyezmény. Megkülönböztetett figyelemmel vizsgálták a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi kap­csolatok alakulását. Elégedetten szóltak az utóbbi években elért eredményekről, és hangsúlyozták, hogy további erőfeszítések­re van szükség a még fel nem tárt lehető­ségek felkutatására, új, korszerű együttmű­ködési formák kialakítására és a hagyomá­nyos formák még következetesebb alkal­mazására. A magyar fél kifejezte készségét a Kínai Népköztársaság iparfejlesztési és korszerűsítési programjában, többek között az autóbuszgyárak rekonstrukciójában va­ló részvételre. Hangsúlyozta érdekeltségét a gépipari termékek, különösen az energeti­kai berendezések kivitelének növelésében, valamint a Kínából származó áruk válasz­tékának, a magyar piaci igényekhez jobban igazodó cikkek behozatalának bővítésében. Kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tu­dományos kapcsolataink tapasztalatait ösz- szegezve a két fél egyetértett abban, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés fej­lesztésére további erőfeszítéseket kell ten­ni, és arra minden szinten fokozott figyel­met kell fordítani. Kifejezték reményüket, hogy a miniszterelnökök által aláírt hosz- szú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési keretmegállapodás hatéko­nyan járul hozzá e célok eléréséhez. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit vizsgálva megállapították, hogy korunk alapvető követelménye a béke megvédése, az atom. és más tömegpusztító fegyverek­től mentes világ megteremtése, a tényle­ges leszerelésre való áttérés, a nemzetközi biztonság és együttműködés erősítése. Hang­súlyozták ebben a folyamatban — függet­lenül az országok nagyságától, társadalmi berendezkedésétől — a világ valamennyi országának felelősségét és feladatát. ' Megállapították, hogy a két ország elkö­telezettsége a béke, a nemzetközi bizton­ság, a szocializmus, a társadalmi haladás iránt és egyetértése más fontos nemzetközi kérdésekben — egyes témákban megmutat­kozó nézetkülönbségek ellenére is — meg­bízható alapot teremt hatékony együttmű­ködésünkhöz. A Magyar Népköztársaság elsősorban Eu­rópában a helsinki folyamat továbbvitelén és a szövetségeseivel közösen kidolgozott ’nagy horderejű leszerelési javaslatok meg­valósításán, a párbeszéd és az együttmű­ködés bővítésén kezdeményezően munkál­kodik. A kínai fél elismeréssel szólt a Magyar Népköztársaságnak a nemzetközi feszültség csökkentése, a béke és biztonság, az álla­mok közötti együttműködés erősítése érde­kében kifejtett tevékenységéről. A magyar fél kifejezésre juttatta, hogy a Kínai Népköztársaságot a nemzetközi béke és biztonság fontos tényezőjének tekinti, és meggyőződése, hogy a szocialista Kína sze­repe a nemzetközi kapcsolatokban egyre je­lentősebbé válik. Hangsúlyozta, hogy a Kí­nához fűződő kapcsolatokat a magyar kül­politika hosszú távra szóló, szilárd elemé­nek tartja. A két fél aláhúzta a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető, a világ különbö­ző térségeiben meglévő válsággócok politi­kai eszközökkel, tárgyalások útján, az érin­tett népek jogos érdekeinek figyelembevé­telével történő, igazságos rendezésének szük­ségességét. Fontosnak tartják az államközi kapcsolatok alapvető normáinak, mint a bé­kés egymás mellett élés, az erőszakról és a fenyegetésről való lemondás, a szuvereni­tás és az államok egyenlősége elveinek tisz­teletben tartását. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a KKP KB megbízott főtitkárának, az Államtanács elnökének magyarországi látogatása újabb ösztönzést ad pártjaink és országaink együttműködésének. Kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy a legfelsőbb szintű találkozók, véleménycse­rék rendszeressége hatékonyan járul hozzá sokoldalú kapcsolataink további bővülésé­hez, népeink hagyományos barátságának erősödéséhez. Csao Ce-jang hivatalos, baráti látogatás­ra hívta meg a Kínai Népköztársaságba Kádár Jánost és Lázár Györgyöt, és Li Hszien-nien, a Kínai Népköztársaság elnö­ke nevében külön meghívást adott át Lo­sonczi Pálnak. A meghívásokat köszönettel elfogadták. rC Külpolitikai kommentárunk Váltás Vietnamban khóa vim IT *8? 1*11 a**1 Vjf r-NAM Hanoiban e napokban tanácskozik az újjáválasztott viel, nami nemzetgyűlés (parlament) (Népújság-telefotó: — VNA — MTI — KS) A LEGNAGYOBB LÉLEKSZÁMÚ délkelet-ázsiai szocialista ország belső dolgaira figyelők már jó ide­je várták a nagyobb arányú személyi változásokat A vietnami politika ugyanis egy ideje határozottan átformálódott, s a gazdasági-társadalmi reformprog­ram megvalósítása, sikeres továbbvitele szinte elen­gedhetetlenné tette a régi gárda visszavonulását Pham Van Dong, a legendás múltú kormányfő, aki az „első generáció” komunmista vezetői között köz­vetlenül Ho Si Minh után következett a rangsorban vagy Truong Chinh, az államfő és több más vietna­mi politikus a nyolcvanas éveinek környékén már aligha lehet alkalmas egy merőben új politikai vo­nal érvényre juttatására. A reform politikáját tavaly decemberi kongresszusa óta következetesen folyta­tó Vietnami Kommunista Párt mai vezetése számá­ra tehát természetes és logikus fejlemény, hogy ezek az idős vezetők immár végleg visszavonulnak a poli­tikától. A nemzetgyűlés e hét közepén kezdődött üléssza­kán megtörtént az őrségváltás. A most megválasz­tott vezetőkről úgy hírlik, hogy a radikális gazdasági és politikai változások elkötelezett hívei. Mert az or­szág rossz gazdasági helyzetében, amelyet a maga- infláció, a technikai elmarádottság, a nagy költség- vetési hiány, a romló életszínvonal jellemeznek, nincs is más út, mint a megújulásé. Új politikai eszközök kellenek, párhuzamosan az új gazdasági irányítás; rendszerrel, s mindkettőnek feltétele a több demok­rácia és a nagyobb nyíltság. A párt főtitkára, Nguyen Van Linh a nemzetgyűlési vitában azt hangsúlyoz­ta, hogy ennek a mostani parlamentnek a tagjait már a nagyobb demokrácia jegyében választották meg Ennek bizonnyal tükröződnie kell munkájában is, a vitákban éppúgy, mint a döntésekben. SZINTÉN A FŐTITKÁR a minap a leginkább ége­tő problémákra is rámutatott, amikor elmondta, hogy fel kell végre lépni a negatív jelenségek sokasága, leginkább a korrupció, a hatalommal való visszaélés, a bírálhatatlanság, szóval a hatékony politikai és gaz­dasági irányítás legfőbb gátjai ellen. Avar Károly / Uj űrrepülőgép Még az idén megkezdik egy új űrrepülőgép gyártá­sát az Egyesült Államokban, a múlt év januárjában el­pusztult Challenger pótlá­sára. A 2,1 milliárd dollá­ros költséggel készülő űrre­pülőgép már 1991 végére, vagy 1992 elejére rajtra ké­szen állhat — jelentette be az Országos Űrhajózási és- Űrkutatási Hivatal, a NA­SA. Az új gépet, elődeihez ha­sonlóan a Rockwell vállalat gyártja, egy katonai üzemé­ben. Washingtoni bombariadó IRAK-IRAN Ellentmondó jelentések Valószínűleg pillanatnyi elmezavarban szenvedett az a férfi, aki szerdán bomba­riadót okozott az amerikai fővárosban. Kenneth Kip- perman, a pénzjegynyomda egyik alkalmazottja egy cso­maggal kezében jelent meg azon a területen, ahol mun­kások a nyomda egyik régi épületét bontották le, hogy itt építsék fel a zsidóság el­leni fasiszta tomeggyilkosság, a Holocaust washingtoni em­lékmúzeumát. A férfi kö­zölte: csomagjában robbanó­anyag van, s ha nem hagy­nak fel a munkával, felrob­bantja vele az egész kör­nyéket, mert ellenzi az épü­let lebontását és a múzeum építését, noha maga is zsidó vallású. A szomszédos hivatali épületeket a robbanásveszély miatt ki kellett üríteni, a forgalmat lezárni a város egyik legfontosabb útvona­lán. A helyszínre rendőri alakulatokat vezényeltek, s megadásra szólították fel a férfit, a/ct azonban csak több­órás tárgyalás után volt hajlandó erre. Előbb cso­magját adta át — abban nem volt robbanóanyag, majd maga is előbújt rejtek­helyéről. Egymásnak ellentmondó jelentések érkeznek az iraki —iráni háború legújabb fej­leményeiről. A teheráni rá­dió közlése szerint csütör­tökre virradó éjszaka az iráni csapatok nagyarányú támadást indítottak, és mé­lyen behatoltak Irak terüle­tére, Irbil városától mintegy 120 kilométernyire északra. A kurdi sztáni hegyvidéken indított akció során — amelyben Bagdaddal szem­ben álló iraki kurd fegyve­resek is részt vettek —, el­foglaltak több stratégiai ma­gaslatot, számos iraki kato­nát megöltek, és száznál többet fogságba ejtettek. Az iraki katonai parancs­nokság bejelentése szerint viszont az éjszakai támadást nehéztüzérség, páncélosok és helikopterek támogatásával visszaverték. Az ellenakció során megsemmisítettek 5 iráni lőszerraktárat, több páncélozott szállító járművet és tüzelőállást, s a támadók többsége életét vesztette. Ugyanezen jelentés sze­rint az iraki légierő heli­kopterei 28 harci felszállást hajtottak végre a front kü­lönböző szakaszain. A teheráni kormánnyal szemben álló mudzsaheddin szervezet főhadiszállásán be­jelentették, hogy két táma­dást indítottak a kormány­csapatok ellen az ország nyugati részén. A bejelentés szerint a harcokban száznál több kormánykatona életét vesztette, s csaknem kétszáz megsebesült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom