Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-19 / 143. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 143. szám ARA: 1987. június 19., péntek 1,8* FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hírek Bár a két lábon járó hirdetőtáblák kora rég le­járt, folytonos sutymorgá- sainkkal a mai napig nem tudtunk, nem tudunk sza­kítani. Hallunk valamit in­nen, megtudunk érdekes dolgokat onnan, és máris élő üzenetközvetítőkké vá­lunk. Szinte szempillantás alatt kiépül egy egész hír­lánc. Mire azonban a vé­gére ér a „bennfentes” in­formáció. addigra sokszor maga az elindítója sem na­gyon ismer rá eredeti gon. dolatának tartalmára. Vajon kinek vagy mi­nek köszönhető ez a — kétségtelenül — nemzeti sajátosság? Ha bármi bő­vebbet szeretnénk megtud­ni ezzel kapcsolatosan, nem árt nyomon követnünk egy-két igazán jellegzetes példányát ezeknek a sajá­tos híreknek. Mondjuk, éppen a tavaszi hetekben lezajlott nagy információ- áramlásból. Vehetjük elsőként mind­járt az áprilisi áremelést. A „nagytudásúak” egye­bet sem bizonygattak már év eleje óta, mint hogy a bérstop feloldásának nap­jától olyan mértékű drá­gulás zúdul a népre, hogy az belerokkan. Egészen vad számok röpködtek ar­ról. mennyit is kell majd fizetni a boltokban a hú­sért. a kenyérért, a cuko­rért, a tejért, biztosra vet­ték az ital drágulását, de a legpesszimistábbak a szikvizet is gyanúsnak tar­tották, mint felemelt árú terméket. A hónap köze­pén azután — végre?! — be is jött a tipp. amely­nek a szállongó hírekkel szemben a visszafogottság volt a jellemzője. Minden­esetre a pusmogások ré­szesei, hallói — nem vol­tak kevesen — a sejtés valóra válásakor már csak az egyszerű tényt könyvel­ték el. Napvilágot látott Eger­ben az is. hogy a rendőr­ség fényes nappal áruhá­zakban, utcákon igazolta­tás közben arról faggatja a vásárlókat, járókelőket, hogy szabadidőben van­nak-e vagy a munkahe­lyükről jöttek-e el. Ügy is mondhatnánk: lógnak. Hol­ott népgazdasági érdek ugye, a munkaidő kihasz­nálása. Mondom, erről szólt a fáma. De: bárki hangoz­tatta, híresztelte, az mind csak hallomásból tudta! Nem vele. hanem az isme. rősével esett meg a dolog. Olyan, akit tényleg „zak­lattak" volna, egy se je­lentkezett. A két történet tanulsá­ga igen egyszerű. Való igaz, illene már leszok­nunk (rém)hírterjesztő át- kos tulajdonságunkról. De a még nyíltabb, őszintébb tájékoztatás, a hasznos in­formációcsere — vala­mennyi szinten — lenne a leginkább kívánatos fegy­ver a felesleges pletykál­kodás, az intrika kibonta­kozása ellen. Szalay Zoltán Elutazott Csao Ce-jang BKR szakmai napok Baján Heves megyeiek a résztvevők között Pontosan másfél évtizeddel ezelőtt, 1972-ben alakult meg kilenc partnergazdaság részvételével a Bajai Kukoricaterme­lési Rendszer. Alig egy évtizeddel később, 1983-ban önálló vállalattá vált. 1985. január 1. óta pedig elsők között az or­szágban lett fejlesztő közös vállalat. Ma 14 megyében — kö­zöttük Hevesben is — 150 partnergazdaságnak, 210 ezer hektár területen nyújtanak szaktanácsadásokat. Az iparsze­rű termeléshez gépeket, növényfajtákat, kémiai anyagokat és természetesen termeléstechnológiát biztosítanak. Biológiai, kémiai, műszaki szolgáltatásokat adnak, és megszervezik a szakemberek rendszeres továbbképzését is. Ügy tűnik, már hagyo­mánnyá vált. hogy kétéven­ként a Duna-parti városban, Baján megrendezik a BKR szakmai napokat. Erre ke­rült sor szerdán délelőtt a fejlesztő közös vállalat kí­sérleti állomásán. Az érdek­lődők között ott voltak a Heves megyei 16 taggazda- ság és két ipari vállalat kép­viselői is. A kétnapos be­mutató — amint az dr. Ma­tos Lőrinc kandidátus, igaz­gató szavaiból kitűnt — jól szolgálja a szakmai és az emberi kapcsolatok elmélyí­tését. A szerdai és csütörtö­ki bemutatókon 23 magyar és külföldi cég állította ki gépeit, eszközeit, különböző, a termelést segítő anyagait. A találkozó lehetőséget kí­nált, hogy bemutassák az érdeklődőknek az alapkuta­tás. a termelés, a háttéripar és a feldolgozás teljes fo­lyamatát. Előadások, videó- bemutatók. vitafórumok se­gítették a szakembereket az új elképzeléseik megvalósí­tásához. A rendezvénysoro­zat jó lehetőséget kínált ar­ra is. hogy áttekintsék a me­zőgazdasági termelés egyik fő ágazatának, a gabonater­melés fejlesztésének ered­ményeit. Ezzel is segítséget nyújtva partnereiknek a megfelelő biológiai alapok, továbbá a korszerű gépek és az ezekhez szükséges alkat­részek beszerzéséhez. A bajaiak egyébként a szántóföldi növénytermesz­tés keretein belül rendsze­res szaktanácsokat adnak a kukorica, a búza. a napra­forgó. az őszi és a tavaszi árpa, a takarmánynövények közül pedig a repce, a ci­rok. a lóbab termeléséhez. A rendszer szinte megalaku­lása óta a gazdaságosság ér­dekében a technikát elsősor­ban a KGST-országokban gyártott gépekre alapozza. Természetesen ezeket kiegé­szítik a tőkés államokban készített gépekkel, berende­zésekkel. A műszaki szolgál­tatást teszi lehetővé a ter­melési rendszer szervizháló­zata. az ország különböző részén kihelyezett nyolc anyagraktára, és a partner­gazdaságokkal közösen lét­rehozott gazdasási társulá­sok is. A fejlesztő vállalat kísér­leti rendszerének, alapja az az állomás, amely a helyszí­ne volt a mostani kétnapos programsorozatnak. Itt kö­zel 280 hektáron kisparcel- lás és nagyüzemi fajtakísér­leteket folytatnak, agrotech­nikai. kémiai vizsgálatokat végeznek. A már említett ha­zai tevékenységük mellett széles körű rendszerexportot is bonyolítanak a szocialis­ta. illetve tőkés országokba. A Szovjetunióban például három-, Bulgáriában négy-, Csehszlovákiában ötévi ered­ményeik biztosítják már munkájuk sikerét. A távoli Mexikóban, a kukorica ős­hazájában immár ötödik esz­tendeje öregbítik a Bajai Kukoricatermesztési Rend­szer hírnevét. Jelenleg elő­készületi tárgyalásokat foly­tatnak több afrikai ország­ban is a BKR-technológiák alkalmazására. A tegnap, csütörtökön zá­rult nagyszabású program- sorozat minden bizonnyal újabb lehetőségeket kínál a Heves megyei taggazdasá­goknak is termelésfejleszté­si elképzeléseik kialakításá­hoz és megvalósításához. A részt vevő érdekelt hazai és külföldi gyártók, kereskedők és termelők találkozója hoz­zájárult a kapcsolatok érté­kének növeléséhez, a kölcsö­nösen előnyös további együtt­működéshez. Mentusz Károly Hivatalos, baráti látoga­tása befejeztével ünnepélye­sen, katonai tiszteletadással búcsúztatták csütörtökön a Kossuth Lajos téren Csao Ce-jangot, a Kínai Kommu- nistaPárt Központi Bizottsá­gának megbízott főtitkárát, az Államtanács elnökét, aki Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Lázár Györgynek, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására tartózkodott hazánk­ban. A fellobogózott téren Ká­dár János, Lázár György. Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Várkonyi Pé­ter külügy-, Kapolyi László ipari. Veress Péter külke­reskedelmi miniszter, Iványi Pál. a Fővárosi Tanács el­nöke, valamint politikai, ál­lami és társadalmi életünk több más vezető személyisé­ge búcsúztatta a magas ran­gú kínai vendéget, aki Ma- róthy Lászlónak, a Politikai Bizottság tagjának, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesének, az Országos Terv­hivatal elnökének és Kótai Gézának, a Központi Bizott­ság külügyi osztálya vezető­jének kíséretében érkezett az ünnepség helyszínére. Csao Ce-jang Kádár Já­nos társaságában fogadta a felsorakozott díszegység pa­rancsnokának jelentését, majd a magyar és a kínai himnusz elhangzása után el­lépett a katonák sorfala előtt. A vendégek és a ven­déglátók ezután kölcsönö­sen elbúcsúztak a megjelent magyar és kínai vezetőktől, illetve a budapesti diplomá­ciai képviseletek vezetőitől és tagjaitól. Az ünnepélyes búcsúztatás katonai díszme­nettel zárult. Csao Ce-jang és kísérete ezután a Ferihegyi repülő­térre indult, ahol Lázár György. Maróthy László és Kótai Géza búcsúzott el a magas rangú vendégtől. Je­len volt Iván László, hazánk pekingi, illetve Zhu Ankang, Kína budapesti nagykövete. Csao Ce-jang kora dél­előtt utazott el hazánkból különrepülőgéppel. Kézműves vásárlóudvar Egerben Ékszerkő és ötvösmunka, kerámia, bőrdíszmű és tűz­zománc, míves üvegportéka, hímzés, festett textilek ... Csütörtöktől, öt pavilon­ban válogathatnak a kisipa­rosok e zsűrizett termékei­ből. az egri Szépasszony­völgybe látogatók, a lovas­tanyán kialakított vásárló­udvarban. összefogott a KIOSZ, a Heves Megyei Kézműves Tanács és az idegenforgalmi hivatal, ennek végeredmé­nyeképp kerülhetett sor az ünnepélyes megnyitóra, ame­lyen részt vett többek közt Kürtösi Károly, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Gégény Tibor, a megyei tanács osztályvezető-helyet­tese is. Mint Szálkái János, a KIOSZ megyei elnöke be­szédében kiemelte: e jeles vállalkozás, amelyben kilenc szakma képviselői vesznek részt, remélhetőleg rövidesen a megyeszékhely érdekes színfoltjává válik, jól szol­gálva a vendégeket. (Fotó: Szántó György) Eduard Sevardnadze tárgyalásai í Wk l\ W* IUmk * 1 1/ * "> • >*] »■tA * r * Ajf 1 Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert a Központi Bizottság székhazában fogadta Kádár János (MTLfotó: Soós Lajos felvétele — Népújság-telefotó —KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön a Köz­ponti Bizottság szákházában fogadta Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagját, a Szov­jetunió külügyminiszterét, aki hivatalos, baráti látoga­táson tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón tájékoztat­ták egymást az MSZMP és az SZKP legfontosabb idő­szerű feladatairól. Véleményt cseréltek a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztéséről, a világpolitika főbb kérdései­ről. A találkozón részt vett Várkonyi Péter külügymi­niszter és Rajnai Sándor, ha­zánk szovjetunióbeli nagy­követe, a Központi Bizott­ság tagjai. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Eduard Sevardnadze dél­után nemzetközi sajtókon­ferenciát tartott a Hilton Szállóban. Bényi József kül­ügyminiszter-helyettes meg­nyitó szavait követően a szovjet diplomácia vezetője rövid nyilatkozatot tett. amelyben tolmácsolta a szov­jet nép baráti, testvéri üd­vözletét. majd összefoglalta magyarországi látogatásá­nak tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar vezetőkkel folytatott baráti, elvtársi, nyílt lég­körű tárgyalásain jelentős politikai eredmények szü­lettek. Kádár Jánossal po­litikai tartalmát tekintve na­gyon komoly megbeszélést folytatott. Lázár Györggyel. a Minisztertanács elnökével hasznos eszmecsere során az országaink közötti gazda­sági együttműködés fejlesz­tésének témaköreit tekin­tették át. Várkonyi Péter külügyminiszterrel pedig fontos külpolitikai kérdések­ben egyeztették a magyar és a szovjet álláspontot. Eduard Sevardnadze kijelentette, hogy budapesti tárgyalásai­nak középpontjában is an­nak az átalakításnak a kér­dései álltak, amely nemcsak a Szovjetunió, hanem a szo­cialista közösség más orszá­gainak belpolitikai életét is jellemzi. — A magyar és korábban a bolgár fővárosban folyta­tott tárgyalásaim során meg­győződtem arról, hogy ha partnereinket egyáltalán nyugtalanítja valami, akkor az az átalakítás sorsa — mu­tatott rá a szovjet külügy­miniszter. Azt szeretnénk, hogy az országunkban el­kezdődött változások folyta­tódjanak. hajtsuk végre, amit elhatároztunk. Ígéretet tet­tünk rá. hogy ez így lesz. beváltjuk az átalakításhoz fűzött reményeinket. Nemzetközi kérdésekről szólva Eduard Sevardnadze leszögezte: o NATO tanácsá­nak reykjaviki ülése, az ott hozott döntések után kedve­zőbbek az európai közepes hatótávolságú és hadművele­ti-harcászati rakéták mara­déktalan felszámolásáról szó­ló megállapodás lehetőségei. Ugyanakkor az Egyesült Ál­lamok és NATO-partnerei álláspontjában olyan elemek jelentek meg. amelyek ko­molyan hátráltatják egy ilyen egyezmény megkötését. A szovjet külügyminiszter a legfőbb akadálynak nevez­te az NSZK területén lévő és a Bundeswehr tulajdonát képező Pershing 1A raké­tákkal. illetve ezek ameri­kai tulajdonban lévő nuk­leáris robbanótölteteivel kap­csolatos washingtoni és bon­ni szándékokat. Elfogadha­tatlannak minősítette azt a szándékot, hogy a robbanó­tölteteket amerikai kézből NSZK-tulajdonba adják át, ily módon vonva ki őket a tervezett szovjet—amerikai megállapodás hatálya alól. A kettős nullamegoldásról folytatott genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon is felmerültek olyan problé­mák, amelyek kiküszöbölése nélkül nem jöhet létre meg­állapodás. Eduard Sevard­nadze ezek között említette azt az amerikai ütemtervet, amelynek értelmében az egyezmény aláírását követő néhány évben csak a Szov­jetunió folytatná közepes hatótávolságú és hadműve­leti-harcászati rakétái lesze­relését és megsemmisítését, miközben az Egyesült Álla­mok ilyen fegyverei még megmaradnának, Washing­ton pedig alkalmazná a szov­jet leszerelési lépések ellen­őrzésének teljes mechaniz­musát. Véleményünk szerint a leszerelést mindkét részről meg kell kezdeni, és az el­lenőrzést egyaránt alkalmaz­ni kell a szovjet és az ame­rikai lépésekre — mondotta a szovjet külügyminiszter. Az Egyesült Államok ma­gatartásában más óvatosság­ra intő, az előrehaladást hát­ráltató elemek is felfedez­hetők — mondotta Eduard Sevardnadze és figyelmezte­tett rá: a leszerelési intézke­dések egyeztetésében igen fontos szerepe van az idő­tényezőnek. Az amerikai el­nökválasztási harc kezdetéig már nem sok idő van hátra, ezért minden napot, órát a legjobban ki kell használni a tervezett egyezmény mi­előbbi megkötése érdekében. Nyilatkozatát befejezve a külügyminiszter leszögezte: a rakéták kérdése nehéz és bonyolult. Az egyezmény körvonalai, ha nehezen is. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csü­törtöki üléséről a Tájékoz­tatási Hivatal elnöke, a kor­mány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács elnöke tájékoztatást adott Csao Ce- janggal, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága megbízott főtitkárával, az Államtanács elnökével folytatott tárgyalásokról. A Minisztertanács a tájékozta­tót jóváhagyólag tudomásul vette. A pénzügyminiszter je­lentése alapján a kormány áttekintette az adóreform előkészítésének folyamatban lévő munkálatait. A kormány ezt követően megtárgyalta és jóváhagyó­lag tudomásul vette az Ál­lami TerVbizottság és a Gazdaságfelügyeleti Bizott­ság legutóbbi üléséről szóló jelentést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom