Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-18 / 142. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. június 18., csütörtök A PIAC A DÖNTŐ Két és fél év alatt: huszonegy új termék Nyúl Miklós: „Akkor érzem igazán jól magam, ha minél több áruféleségünk megtalálható a boltokban" (Fotó: Szántó György) Ma nem kis költséget emészt fel. s nem is jár minden bonyodalom nélkül egy-egy új termékkel megjelenni a piacon. A beruházásra szánt pénzeknek ugyanis igen csak híján vannak a vállalatok, üzemek, termelőegységek A gazdasági szakemberek ugyanakkor meggyőződéssel vallják, hogy minderre nem szabad sajnálni a pénzt Ivz olyan befektetett toké, amivel ha jól gazdálkodnak többszörösen megtérül Az egri áfész minden bizonnyal az élmezőnyben végez ne, ha hirdetnének egy versenyt, ami azt hivatott eldönteni, ki jelent meg az. elmúlt években a legtöbb új termékkel. Alig több mint két esztendő alatt nem kevesebb, mint huszoneg> új terméket „dobtak" piacra. Erről a szédülő tesnek nevezhető tempóról beszélgettünk .Nyúl Miklós termelési igazgatóhelyettessel. Klek Mihályné és Lukács Béláné kartonba csomagolják a töltött pálcikákat A kkor érzem magam igazán jól — mondta —, ha minél több áruféleségünk megtalálható a boltokban. Ezek után pedig gyorsan reagálni kell a vevők igényeire. — Ezen a téren tényleg nem lehet lassúsággal vádolni önöket. Hogyan is kezdődött? — A Kistályai úti telepünkön egy veszteséges mű- lépüzem volt. Legelőször is ezt számoltuk fel. Aztán 1985-ben létesítettük a sütő-, egy évvel korábban pedig a tartósítóüzemet. — A meglehetősen fiatal csarnokokban mégis csak gyorsan peregtek az események. — Alig két hónap alatt megteremtettük háromfajta mustár előállításának feltételeit. A Pertu töltött ropi- gyártással 1984 márciusától foglalkozunk. Akkor kezdtünk tárgyalásokat a nyugatnémet Leico-céggel a gépek beszerzéséről. Augusztusban terveztük meg az üzemet, szeptember 15-én pedig már a tereprendezés indult meg. amelynek során egy kisebb hegyet kellett elhordanunk. December 14-én a fedett csarnokba érkezhetett a gépsor. 1985. februárban fejeződött be az út- és közműhálózat építése. Április 15-étől szereltük a gépeket, majd júliusig a próbagyártás ment. Augusztus 20-án kezdődhetett az üzemszerű termelés. — Az eredmény már ismert: négyfajta Pertu: sós. mogyorós, sajtos, kakaós. Mennyit tudnak előállítani ebből? — Két műszakban kezdtük a gyártást, de eleve megteremtettük annak a lehetőségét is, hogy ha az igények úgy alakulnak, akkor három műszakban is dolgozhassunk. Ez a gyártási év utolsó négy hónapjában be is következett. Egy esztendő alatt 450 tonna Pertut bocsáthatunk a kereskedelem rendelkezésére. — Hazánkban hat helyen gyártanak sós pálcikákat. Nem jelentett ez nagy konkurenciát? — Mi kifejezetten a töltött ropiban bíztunk, s a megrendelések bizonyítják, hogy nem is hiába. Különösen a sajtost és a mogyoróst kedvelik a vásárlók. de nincs értékesítési gondunk a kakaósból és a sósból sem. A konkurenciáról pedig any- nyit, hogy töltött ropit 'Európában csak a jugoszlávok készítenek, ők is mindössze egyfélét, a mogyoróst. Tudomásunk szerint a világpiacon ebből a termékből csak n japánok a vetélytársaink. — Ezek után magától értetődik a kérdés, milyen a külföldi érdeklődés? — Elsősorban a nyugatnémetek érdeklődnek a Pertu után, s ez ügyben ebben a hónapban jönnek hozzánk tárgyalni. Egy már most biztos, hogy a csomagoláson korszerűsíteni kell, mivel jelezték, hogy hengeres dobozba kérik. Ez olyan beruházást igényel ami a gyártósoron még egy gép közbeiktatását jelenti. A szocialista országokba árucserében szállítjuk a Pertut. Ezentúl is folytatunk tárgyalásokat, amelyekről azonban még korai lenne beszélni. — Várható-e a közel jövőben újabb Pertu megjelenése? — Terveink között szerepel a választék bővítése, a legfontosabb cél pedig a Kiváló Áruk Fóruma emlémá- jának a megőrzése. Tehát a minőségre is nagycn ^vigyázunk. Jelenleg a fejlesztés dolgozik más formátumú és további ízesítésű ropin. Konkrét időpontjaink is vannak a piacon történő megjelenésre, de ez is hadd legyen meglepetés. — Közben fejlődött az ettől a teleptől elválaszthatatlan tartósitóüzem is .. . — A három mustár után megjelent az üveges kecheup a parti- és a saslikszósz. Ezzel 1985 tavaszán találkozhattak először a fogyasztók. — Ezek fogadtatása viszont már nem volt olyan egyértelmű . . . — Ízlés dolga. A paradicsom alapanyagú szószokat elküldtük a Hotel Duna Intercontinental aranyérmes világbajnok mesterszakácsának, Nemeskövi Dénesnek kipróbálásra. Levele tanúsítja. hogy kollégáival együtt jobbnak tartották a világhírű Heinz-készítményeknél. — Ezek után újabb termékek következtek. — Mindez annak volt köszönhető, hogy a felvásárlási helyzetet javítva megvalósult a végtermékszemlélet. Így indult a lekvárprogram, ami hatfajta gyümölcsből készül. Kézzel szedett gyümölcsöt dolgozunk fel a beszállítástól számítva nyolc óra, a szedéstől 24 óra alatt kerül tubusba a lekvár. Ugyancsak tagjaink termelték a héj nélküli tökmagot, amivel szintén nem kevés sikert arattunk. — Mi jelentette a következő lépést? — Csatlakoztunk a korszerű táplálkozás követelményeihez. A lekvároknál 20 százalékkal kevesebb cukrot használunk fel a gyártásnál és ezáltal az íz és aroma nagyon közel áll az eredeti gyümölcshöz. Arról nem is beszélve, hogy praktikussá vált a tubusos csomagolás, mivel így a már felbontott termék is sokáig eltartható. Energiaszegény majonéz és a pincegulyáskrém is. amelyekkel az idén februárban jelentkeztünk. Forgalomba hoztuk a gombakrémet, valamint a tagjaink által termelt mézet is, tubusos kiszerelésben. Alig két és fél év alatt 21 új termék. S mint megtudtuk, ha nem is hasonló ütemben, de újabb meglepetésekre készül az egri áfész. S nem kevésbé szimpatikus az a törekvésük sem, hogy ezeket nem mindenáron kívánják gyártani égytől egyig. Döntse el a piac, maga a fogyasztó, hogy igazán mire van igény . . . Kis Szabó Ervin ELSŐ OSZTÁLY? NETÁN MÁSOD, HARMAD VAGY NEGYED? Hol van az az étterem? Elképzelek egy vendéglői. Egy olyat, ahol a töltőt! káposztának töltött káposzta ize van. a rántott hús pedig nem mnesingos és nem hideg Ahol tiszta az. abrosz, s az étlapon változatos a kínálat Ahol a pincérek nem várakoztatnak meg. ahol a WC tiszta és nem ér bokáig a kagylóból kifolyó víz. a mosdóban ott a szappan es a törülköző. Ahol az arak a béremhez méretezettek, s az adagok pedig tisztességesek. Vajon akad-e ilyen ven déglő? Legfeljébb elvétve hiszen ha már szinte min den igényemnek megfelelne akkor legfeljebb annyi kifogásom merülhet fel, hogy végtelenül magasak az árai. Merthogy első osztályú A magamfajta átlagembernek azonban nincs arra módja, hogy ilyen helyekre járjon. Ezért hát beéri kevesebbel is. Sőt néha még azt is eltűri, hogy egy má~ sodosztályú vendéglőben egy negyedosztályú ebédért első osztálynak megfelelő összeget fizessen. Kj ne tapasztalta volna, hogy az utóbbi időben mondjuk egy túrós sztra- pacska harmadosztályon is annyiba kerül, mint másod- osztályon. De hát közismert, hogy január 1-től a vendéglátóiparban gyakorlatilag minden ár szabad, kivéve, a munkahelyi étkeztetést Összességében azért mégis az osztályba való besorolás ad hű képet arról, hogy mit várhatunk egy-egy vendéglátó helytől. Az üzleti élet törvényei kényszerítik ezt ki Lévén — nemcsak az üzletvezető. a pincér, hanem — a vendég is értelmes ember, s legfeljebb egyszer hagyja magát félrevezetni. Ha pedig valahol csalódik a kiszolgálásban, oda aligha teszi be még egyszer a lábát Heves megyében hogyan is állunk a vendéglátó helyek osztályba besorolásának dolgában? A részletes választ Barócsi Tibor, a megyei tanács kereskedelmi felügyelő ségének vezetője adta meg a fogyasztók megyei tanácsú' nak ülésén Nézzük először is. hogy mikor lesz egy vendéglátó hely negyedosztályú? Hogy a szakember szavait idéjz- zem: ..ha nem felel meg a harmadosztály feltételeinek.' Igaz. hogy e téren az elkövetkezőkben változás var- ható. Az eddigieknél magasabb igényeket támasztanák majd ezekkel szemben. Arról is képet kaphattunk, hogy a z) 1982-ben végzett vizsgálatók és a most zajló utóvizsgálatok során milyen megállapításokra jutottak. Nos, amíg öt évvel ezelőtt az alapvizsgálatok idején az esetek 78 százalékában akadt kifogásolnivaló, ez most már csak 67 százalék körül mozog. Amíg emiatt országosan a vizsgált üzletek 20 százalékát kellett más osztályba sorolni. megyénkben ez csak a 14 százalékukat érintette Érdekesség az is. hogy a magánkézben lévő egységeknél ritkábban volt hiányosság. A magyarázat egyszerű: a maszek többet áldoz például a mosdóra, mint az állami vagy a szövetkezeti üzemeltető, amelyiknek sokszor nem is jut ilyesmire A legkevesebb gond az első és negyedosztályú helyeken adódik. Az ok: az első osztályú helyeken — így például az Eger Hotelben, a Mátra Szállóban, az Avar Szállóban és az egri Márka presszóban is — olyan magas a haszonkulcs, hogy ez maximálisan fedezetet nyújt a megfelelő környezet és szolgáltatás biztosítására is. Azon a pár negyedosztályú helyen, amelyek még a mi nimális kocsmai szintet sem érték el. a szakemberek azt is fontolgatták, hogy ezután működhetnek-e azok így. Az is előfordult, hogy nem volt megfelelő WC. Érdemes belepillantani, hogy milyen kritériumoknak kell többek között megfelelnie egy harmadosztályú üz letnek A 14 feltétel közül íme néhány: a bejárat előtti terület legyen rendezek, külön legyen a férfi- és a női illemhely, amelyekben tartsanak tükröt, szappant, törülközőt és WC-papírt. az üzlethelyiség tiszta és világos legyen, az étel. ital hőmér sékletével ne legyen gond. az asztalra legyen kirakva ivóvíz, hogy aki étkezés után nem fogyaszt üdítőt vagy szeszes italt, az is olthassa a szomját. Szakemberek szerint e követelményeket nem mindenütt tartják meg. De hát ezt azt hiszem mi, nem szakemberek is rendszeresen tapasztalhatjuk. A másodosztályba soroláshoz a 14 feltételen túl m4g további 12 szükséges. f£y például fontos az elkülönített ruhatár vagy állófogas, a hangulatos vendégtér, a borokat kizárólag talpas pohárban szolgálhatják fel. a melegkonyhás ételekhez a kenyér mellé péksüteményt is kell kínálni. s legalább egy idegen nyelven kell kitölteni az ét- és itallapot. Az első osztályba soroláshoz összesen 35 feltételnek kell megfelelni. A már említetteken túl például az is fontos, hogy a konyhafőnök legalább 5 éves gyakorlattal rendelkezzen. hogy a zenészek „A" kategóriások legyenek. s hogy az étlapon legalább két idegen nyelven szerepeljen a kínálat. Az említettek zömével nem is volt különösebb baj megyénkben, viszont az első osztályú helyeken már követelmény, hogy a vendéget fogadják. Ezt pedig sehol nem lehet tapasztalni. Ahelyett, hogy az említetteket összegezve közhelyekbe hajló tanulságokat vonnék le. érdemes feleleveníteni a fogyasztók megyei tanácsa néhány tagjának megjegyzését. ..Én még nem jártam olyan vendéglátó helyen, amelyik megfelelt volna az osztályának megfelelő követelményeknek.’’ Aztán egy másik vélemény: ,.Nem értek egyet azzal, hogy a vendéglátás csak az idegenforgalomra koncentrál, a belföldiekre is kéne gondolni." (Ez magyarán alighanem azt jelenti, hogy városainkban s az idegenforgalmilag kiemelt területeken, sok az első és a másodosztályú hely. s kevés a harmadosztályú, olcsó vendéglő.) Azt hiszem, hogy e két véleménnyel nagyon nehéz lenne vitatkozni... Homa János Lényeg a minőség, amit Balogh Ferencné ellenőri*
