Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. június 17., szerda Reagan televíziós beszéde Az Egyesült Államok azt javasolja, hogy a közepes hatótá­volságú nukleáris eszközök számának gyökeres csökkentésé­ről szóló szerződésbe, „szerves részként” foglaljanak bele megállapodást valamennyi szovjet és amerikai rövidebb ha­tótávolságú rakéta világméretű felszámolásáról is. Ezt Rea­gan elnök jelentette be, hétfői televíziós beszédében. Reagan közölte: utasítást adott az amerikai küldöttségnek, hogy Genfben terjesszék elő ezt a javaslatot. Mint ismeretes, a rövidebb hatótávolságú eszközök fel­számolását a Szovjetunió ja­vasolta. eredetileg az Euró­pa területén levő ilyen ra­kétákkal kapcsolatban. Az Egyesült Államoknak jelen­leg nincsenek olyan fegyve­rei, amelyek ebbe a kategó­riába tartoznak, azonban tervbe vette, hogy Nyugat- Európába telepített Pershing —2 rakéták átalakításával létrehozza saját rövidebb ha­tótávolságú rakétáit. Az elnök ezúttal is azt mondotta, hogy a genfi tár­gyalások „történelmi jelzn- tőségű leszerelési egyez­ményhez vezethetnek” a kö­zepes halótávolságú eszkö­zökről. Kijelentette, hogy a NATO Reykjavikban meg­tartott értekezletén „tökéle­tes egyetértés jött létre a tár­gyalási álláspontról'', s az amerikai elképzeléseket ko­rábban Velencében a vezető tőkés országok is támogat­ták. Szerinte Velencében ab­ban is egyetértettek, hogy „nyomást kell gyakorolni a Szovjetunióra a leszerelési tárgyalások más fontos te- . rületein történő előrehaladás érdekében”, így például a hadászati nukleáris fegyve­rek számának ötvenszázalé­kos csökkentéséért. Mindössze húszperces be­széde egy részét Reagan ar­ra használta, hogy bizony­gassa: a velencei csúcstalál­kozó — az általános véle­ménnyel ellentétben — hasz­nos és az Egyesült Államok számára eredményes volt. Szerinte a vezető tőkés or­szágok „támogatták az Egye­sült Államok politikáját a Perzsa-öböllel kapcsolat­ban”. Közvetve elismerte ugyan, hogy Velencében nem kapott támogatást az olyan amerikai célkitűzések, hez. mint a mezőgazdasági ártámogatások rendszeré­nek világméretű felszámolá­sa 2000-ig, de azt hangoz­tatta. hogy más kérdések­ben. így a gazdaságpolitika alakításában és a protekcio­nista kereskedelempolitikai törekvések elítélésében tel­jes volt az egyetértés. A televíziós beszédnek leg­alább a fele arra szolgált, hogy Reagan megismételje korábbi belpolitikai prog­ramjának néhány célkitűzé­sét, mindenekelőtt a költség- vetési folyamat megrefor­málását, s ennek kapcsán támadja a Demokrata Pár­tot. Az első televíziós kom­mentárok kivétel nélkül azt húzták alá, hogy az elnök ezzel a támadó fellépéssel saját, meggyengült helyze­tét próbálja megerősíteni. + A TASZSZ szovjet hír- ügynökség washingtoni tu­dósítója Reagan hétfő esti televíziós nyilatkozatáról be­számolva idézi az elnöknek azt a kijelentését, hogy a közép-hatótávolságú Euro- rakéták kérdésében „teljes egyetértés jött létre az Egye sült Államok és szövetsége sei között”. A tudósító sze­rint az elnök meglehetősen drámai hangvétellel közölte, hogy szövetségesei támoga­tásával az Egyesült Államok „új kezdeményezést” ter­jesztett elő, hivatalosan ja­vasolva a Szovjetuniónak i z összes földi állomásoztaíású amerikai és szovjet hadmű­veleti-harcászati rakéták globális felszámolását és a közepes hatótávolságú ra­kéták jelentős csökkentését, végső soron pedig megsem­misítését. A TASZSZ washingtoni tudósítója felteszi a kérdést, valóban kész-e már az Egye­sült Államok a hadművele­ti-harcászati rakéták felszá­molására. majd kiemeli, hogy Reagan „sokat jelen’ő hallgatással siklott el a het­venkét darab Pershing—1A kérdése fölött. Ezek a raké­ták a bonni Budeswehr fegyvertárában vannak, de a hozzájuk tartozó robbanó­fejeket az Egyesült Államok tartja kézben”. A japán külügyminiszter Teheránban Kuranari Tadasi japán külügyminiszter — aki va­sárnap este érkezett Tehe­ránba — hétfőn iráni kollé­gájával folytatott megbeszé­lésén kijelentette. hogy „semmi sem igazolhatja az öbölbeli hajók elleni iráni és iraki támadásokat”. A hajózás kérdése fontos szerepet kap Tadasi tárgya­lásain, mert Jaüán e tér­ségből kapja olajszükségle­tének hatvan százalékát. Ta- dasit egyébként Velajati után még hétfőn fogadta Ali Hamenei iráni államfő is. Irán szerint nem szabad összekötni az iraki—iráni háború, illetve az öbölbeli biztonság kérdéseit. Ha Irak befejezné a hajók elleni tá­madásokat, „többé egyetlen hajót sem érne támadás” — idézi az ÍRNA teheráni hír- ügynökség Hamenei szavait. Az iráni államfő kijelen­tése kapcsán az AP ameri­kai hírügynökség emlékez­tet rá. hogy a Stark ameri­kai fregatt elleni május 17-i támadás óta Irak egyetlen iráni tartályhajót sem tá­madott meg az öbölben. En­nek ellenére Latif Naszif Dzsaszem bagdadi tájékoz­tatási miniszter hétfőn új­ságírók előtt kijelentette. hogy országa nem állította le az iráni olajszállítók el­leni légitámadásokat, s az iraki fél továbbra is tüzet nyit majd minden hajóra, amely belép a Bagdad által az Öböl északi részén léte­sített ..kizárási övezetbe”. A londoni külügyminiszté­rium kedden bejelentette, hogy „óvatossági intézkedés­ként” hazahívta a teheráni brit diplomáciai képviselet három munkatársát. A két állam között az elmúlt he­tekben különösen feszültté vált a viszony, miután Te­herán több brit diplomatát kiutasított az országból. GENF Magyar felszólalás A háború és a béke, a le­szerelés kérdéseiben köve­tendő új gondolkodásmódot sürgette a genfi leszerelési értekezlet június 16-i ülé­sén elhangzott felszólalásá­ban Meiszter Dávid nagy­követ. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris leszerelés nagy je­lentőségű kérdéseivel foglal­kozó szovjet—amerikai tár­gyalásokkal párhuzamosan a leszerelési értekezletnek is hatékonyabban kell töre­kednie eredmények elérésé­re a napirendjén szereplő nukleáris leszerelési kérdé­sekben. Emlékeztetett rá: a Var­sói Szerződés tagállamainak vezetői Berlinben kinyilvá­nították készségüket, hogy a nukleáris fegyverzetek csök­kentésével párhuzamosan csökkentsék a hagyományos fegyverek számát és korri­gálják az utóbbiak terén meglévő esetleges arányta­lanságokat. Sürgette a gen­fi tárgyalófórum tagjait, hogy fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a nukleáris fegy­verrel nem rendelkező álla­mok biztonságának erősíté­sét célzó intézkedésekre. Bomba- merénylet Barcelonában Feltehetően a baszk sze­paratista szervezet, az ETA tagjai bombát rob­bantottak Barcelonában egy amerikai cég irodái előtt. A képen: a robba­nás után tűzoltó távolít­ja el a törött üvegdara­bokat (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) n rC Külpolitikai kommentárunk —i Tiberis-parti változatok VASÁRNAP DÉLIG MÉG ÜGY TŰNT, hogy tel­jes érdektelenség kíséri az előre hozott olaszországi választásokat, mert az állampolgárok többsége a ká­nikulában inkább a hűsölésre alkalmas helyeket ke­reste fel a szavazóhelyiségek helyett. Ám estére tel­jes fordulat következett be, amely hétfő délelőtt is folytatódott — különösen, hogy a gyárak, intézmé­nyek e napon kivételesen nem büntettek a tetemes reggeli késésekért. S amennyire közömbösség volt megfigyelhető a szavazás előtt, meglepő módon any- nyira felfokozott várakozás kísérte az első eredmé­nyek nyilvánosságra hozását. Nos, a számok ismeretében már elmondhatjuk, hogy a túlzott várakozás tulajdonképpen felesleges­nek bizonyult: az itáliai erőviszonyokban nem kö­vetkezett be alapvető változás — mint ahogyan már évtizedek óta. A Kereszténydemokrata Párt megma­radt az ország legerősebb pártjának, a kommunisták követik őket, míg a szocialisták jelentősen lemarad­va, a harmadikak. Más kérdés, hogy nem egyfor­mán örül mindenki, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a kereszténydemokratákat és a szocialistákat elége­dettséggel tölti el a megizmosodás, míg a kommunis­ták keserű szájízzel konstatálhatják újbóli szavazat­veszteségüket. (Úgy tűnik, hogy a különböző kis pár­tok, baloldali irányzatú csoportosulások leginkább az OKP-tól vettek el voksokat.) AZ OLASZ VISZONYOKAT ISMERVE nehéz még pontos jóslatokba bocsátkozni, kik is fognak végül kormányozni „csizmaországban”, hiszen mint isme­retes, éppen az utóbbi időben sikerrel tevékenyke­dő ötpárti kabinet megoldhatatlan viszályai miatl kényszerültek a tervezettnél korábban az urnákhoz. Most pedig a legnagyobb valószínűsége ismét csak a fenti kormányzási módnak van, mivel a második legnagyobb politikai erő, az OKP hatalomba kerü­lésére nincsen esély. Elkezdődnek tehát a pártközi alkudozások, amelyek akár hosszú hetekig is eltart­hatnak. A kérdések kérdése, hogy a Bettino Craxi ve­zette szocialisták milyen álláspontra helyezkednek az alkudozások során. Feltehetően Craxi — aki mel­lesleg rekordhosszúságú időt töltött, s nem is ered­ménytelenül a kormányrúdnál — ismét a miniszter- elnöki bársonyszék felé kacsingat. Ám a keresztény- demokraták természetesen saját jelöltjüket szeretnék látni az említett székben. (Mondván: elég volt a ki­sebbségi Craxi diktatórikus módszereiből, s külön­ben is, a szavazatok megmutatták, ki a vezető erő.) AMENNYIBEN TEHÁT A SZOCIALISTÁK, ha ismét adnak is minisztereket a kormányba — vezet­ni minden bizonnyal nem fogják azt. Ha pedig ez így nem felel meg nekik, lehet, hogy önmagukat zárják ki a koalícióból. Akkor viszont felbukkan a Tiberis partján nem ritka kérdés: meddig lehet mű­ködőképes egy ekkora ellenzékkel rendelkező kabi­net? Pedig mihamarabb szükség lenne egy eredmé­nyesen tevékenykedő kormányra ahhoz, hogy meg­őrizhessék az olasz líra előkelő helyét az európai va­lutaháborúban, s hogy megoldást találjanak az ener­giapolitika és a közszolgáltatások egyre sokasodó problémájára. Daróczi litMiijjiiiijiiiiiiiiiiii Kötvényárfolyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Érvényes: június 15-től június ?l-ig. A kötvény megnevezése Kamat­láb t%) Kamat­fiz. dátuma Futam idő Árfolyam a névérték %-ban vétel eladás Magánszemélyek áltál vásárolható kötvények DKV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 105,00 106,50 Szatmár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 105,50 107,00 BUBIV 11 11. 30. 1985—91 104,75 106,25 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 104,50 106,00 Napsugár Ruh. Szöv. 11 09. 24. 1985—91 106,50 108,00 Kecskeméti V. T. KK. 11 01. 06. 1986—91 114,50 116,00 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 102,75 106,25 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 105,50 107,00 Mátra Volán 11 02. 17. 1986—91 102,25 103,75 Győr-Sopron iparcikk 11 / 03. 20. 1986—93 101,25 102,75 Szabolcs M. Ip. KV 11 10. 15. 1986—92 106,00 107,50 KSZE 11 12. 15. 1986—92 104,00 105,50 Heves M. Iparcikk 11 02. 23. 1987 —93 102,00 103,50 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 99,00 100,50 PlfiftT—1. 11 06. 30. 1984—91 109,25 110,75 AMFORA 11 11. 30. 1984—91 104,50 106,00 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 104,25 105,75 DÉLKER 11 03. 20. 1985—91 101,25 102,75 PIÉRT—II. 11 04. 11. 1985—92 100,50 102,00 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 99,75 101,25 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 99,50 101,00 TSZKER 11 10. 01. 1985—91 106,25 107,75 Borsodi Ruh. Kér. V. 11 11. 01. 1985—91 105,50 107,00 Borsodi Iparcikk II. 11 11. 01. 1985—91 105,50 107,00 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények AGRAB-I. 12 07. 01. 1985—93 110,00 111,50 agrar—ii. 11,5 04. 01. 1986—94 100,00 101,50 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—94 98,50 100,00 Jelenleg kapható kötvények: égv—ii. 11 05. 10. 1987—91 99,25 100,75 PHYLAXIA 11 06. 01. 1987 —94 98,50 100,00 Répcelak! N. K. T. 11 06. 01. 1987—96 98,50 100,00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek. A tájékoztató terjedelme mi­att nem teljes körű. Bővebb felvilágosi tás az OKHB Rt. Egri és Hatvani Banksxervétol kérhető. Párbeszéd és összhang Nemcsak mi mondjuk, nyugati lapok is írják: felértékelőd­tek a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok. Számunkra min­dig is kiemelkedő fontosságú volt a magyar—szovjet viszony, de az utóbbi időszak megnövekedett szovjet kül- és belpo­litikai aktivitása jócskán felértékelte a rendszeres eszmecse­re rangját. A magas szintű tárgyalások persze csak a bete­tőzését jelentik egy-egy szakasz kitartó munkájának, a kü­lönböző csatornákon folytatott együttgondolkodásnak, kö­zös munkának. Miután a mindennapok so­rán teljes egyetértés, a kö­zös célok hasonló megköze­lítése tapasztalható, nem le­het csodálkozni azon, hogy a politikai párbeszédben is teljes az összhang a magyar és a szovjet vezetők között. Az egységnek ez a formája különös jelentőséget kap a jelenlegi nemzetközi feltéte­lek között, amikor a nagy­hatalmak minden fórumon tárgyalási pozícióik erősíté­sére törekszenek. Hazánk külpolitikai kezdeményezései is azért számíthatnak siker­re Bécstől New Yorkig, mert magunkénak tudhatjuk a szocialista közösség és a Szovjetunió támogatását. De korántsem csupán kül­politikai téren van jelentő­sége a magyar—szovjet kap­csolatok ápolásának. Mind­két ország a jelentős válto­zások periódusában van, amikor minden tapasztalat hasznosítható, minden kis se- * gítség nagy eredményeket hozhat. Természetesen nem a „modellek” másolásáról van szó — az ilyen módszer eredménytelensége ma már történelmi tény. Az sem vé­letlen azonban, hogy a két ország elméleti közgazdászai egyre jobban megértik egy­mást, s a gazdasági szakem­berek is mindinkább „egy nyelven beszélnek”. Mihail Gorbacsov tavalyi budapesti, Kádár János és Lázár György moszkvai tár­gyalásai, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének budapesti, majd ber­lini ülése által kínált lehe­tőség a tartalmas eszmecse­rére — mind jó alkalom an­nak felmérésére, hol tart, milyen problémákkal kény­telen szembenézni a másik fél, hogyan vélekedik a partnerek által hozott dön­tésekről, a világ objektív, folyamatairól. Alapvető kérdésekben kap­hatunk majd első kézből származó információkat e napokban is, Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminisz­ter budapesti látogatásakor. A nemzetközi életben ma mindennap szó esik a kö­zelgő szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri tárgyalások­ról, az egyre közelibb lehe­tőségnek tűnő újabb, ezút­tal már konkrét eredménye­ket hozó csúcstalálkozóról. Nem érdektelen tehát meg­hallgatni, hogyan vélekedik ezekről a kérdésekről az egyik közvetlenül is érintett politikus. Persze Eduard Sevardnad- ze nem csupán külügymi­niszter — az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja­ként részt vesz más dönté­sek előkészítésében is. Emlé­kezetes élmény maradt az az elsősorban belpolitikai vo­natkozású interjúja, amit még a Grúz KB első titkára­ként a Magyar Televíziónak adott: realista, őszinte, nyílt tekintetű és gondolkodású, a humort is értő embernek ismertük meg. Mostani láto­gatása mindenképpen fontos állomás a két ország örven­detesen erős kapcsolatainak fejlődésében. Horváth Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom