Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-17 / 141. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. június 17., szerda Demokratizmus a kádermunkában A TÜZKÉV MEGPRÓBÁLJA Aki kéményseprőt lát, szerencsét talál? A társadalmi viszonyok demokratikus jellegének lényeges kérdése, hogy milyen mértékben lehetnek az emberek részesei a vezetők kiválasztásának, munkájuk értékelésének, ellenőrzésének. Ezért az a sokrétű tevékenység, amelyet a politikai szóhasználatban összefoglalóan a kádermunka kifejezéssel szoktunk jelölni, természetszerűen nem nélkülözheti a demokratikus vonásokat. Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocializmus ebben a tekintetben elvileg új lehetőségeket teremtett a demokrácia érvényesülése számára. Itt kiváltképp jól érzékelhető az, amit Jegor Ligacsov éppen magyarországi látogatása során elhangzott beszédében mondott: „A polgár; demokrácia előtt számos terület el van zárva. Csak a kerítésekig terjed, melyeken ott a tábla: magántulajdon. A szocialista demokrácia ezeknek a kerítéseknek a lebontását jelenti.” Más szóval, a szocialista tulajdonviszonyokból adódóan nálunk a kerítéseken belül, vagyis a munkahelyeken is lehetőségük van az emberek széles köreinek a személyi kérdésekben születő döntések befolyásolására, a vezetői tevékenységgel kapcsolatos véleményük kifejtésére. Az állami tulajdonú vállalatoknál a gazdálkodó egységekben igen lényeges fordulatot hozott e tekintetben a kollektív irányító testületek létrehozása, az első számú vezető posztjának választás útján történő betöltése. Az állami vállalatok mintegy négyötödének élén ma választott vezető áll. Maga a választás persze csak lezárása volt egy folyamatnak. amelynek során a vállalat politikai szervezetei, dolgozó kollektívái mérlegre tették a vállalati tanácsba javasoltak személyi tulajdonságait, elemezték alkalmasságukat. Azt is sokrétűen megvitatták különféle fórumokon, hogy az igazgatói posztra pályázó vagy arra számításba vett személyek mennyiben felelnek meg a követelményeknek, ki érdemel leginkább bizalmat, ki lenne a legalkalmasabb közülük. Kétségtelen, hogy a káderkiválasztásnak ez a korábbinál demokratikusabb folyamata helyenként zökkenőkkel is járt, néhol átmenetileg bizonytalanságot okozott a vezetésben, alkalmat adott csoportosulások elvtelen harcára vagy demagóg fellépésekre. A demokráciának. szükségképpen „ára” van. ám a sokasodó tapasztalatok szerint ez az ár egyre jobban megtérül mind a munkahelyi közérzet változásában, a dolgozók tulajdonosi tudatának erősödésében, mind pedig a vállalati vezetés teljesítményének alakulásában. Számos helyen bebizonyosodott, hogy a dolgozói kollektívától függés nem feltétlenül megalkuvásra, a lazaságok elnézésére készteti a vezetőt: ellenkezőleg, a kollektíva kinyilvánított támogatását maga mögött érezve, határozottabban, magabiztosabban tudja véghez vinni a vállalat, a népgazdaság javát szolgáló elképzeléseit. Annak az igazgatónak, aki megválasztása révén egyértelműen tudhatja, hogy nemcsak a minisztérium, hanem elsősorban a vállalati kollektíva akaratából tölti be tisztét, nagyobb lehet a biztonság- érzete és ennélfogva adott esetben határozottsága is bizonyos népszerűtlen, de a közösség javát szolgáló intézkedések megtételére. Terjed az olyan gyakorlat is, hogy bizonyos közép- és alsó szintű vezetői posztokat is választás útján töltenek be az üzemekben. Érdekes tapasztalatokat hoz ez az eljárás. Az egyik» üzemben például a dolgozók olyan embert választottak a munkacsoport élére, aki szakmailag elismert tekintély volt, de meglehetősen nehéz természetű, erőszakos, makacs. A felsőbb vezetés először meghökkent a választás eredményén, hiszen ez az ember semmiféle káderfejlesztési, -utánpótlási tervben nem szerepelt, soha nem gondoltak arra, hogy vezető lehetne belőle. Árri az élet hamarosan igazolta a dolgozók döntését: megválasztása után az illető nagy változáson ment át, s míg korábban többnyire csupán saját, személyes érdekei vezérelték, most azokról szinte teljesen megfeledkezett és csak a kollektíváét tartotta szem előtt. Ugyanebben az üzemben egy másik csoport épp ellenkezőleg döntött: egy igen jó emberi tulajdonságokkal rendelkező, de szakmailag kevésbé képzett munkásra esett a választásuk. Aki ezt követően kettőzött erővel igyekezett fejleszteni tudását, s a benne bízó munkatársai segítségével, őket a döntésekbe bevonva ma szakmai szempontból is jól el tudja látni munkakörét. Lényeges tanulságokat hordoz ez a két eset: a vezetővel szemben támasztott követelménynek mindig konkrétnak kell lennie abban az értelemben is, hogy tulajdonságai feleljenek meg az adott munkahelyi kollektíva jellegének, funkcióinak, ősz. szetételének. Figyelmet érdemlő megnyilvánulása az említett ellentmondásnak, amikor eleve húzódoznak a kívülről jövőktől, s mindenáron ..házon belül" akarnak valakit találni bármely tisztség betöltésére. A pályázati rendszer terjedése jó néhány tapasztalattal szolgál erre vonatkozóan. A pályázat nyilvános, a sajtóban történő meghirdetése már önmagában is azt jelzi, hogy „külsők" számára is nyitva áll az ajtó, mégis gyakran eleve szívesebben döntenek amellett, aki „közülük való". akinek már tapasztalatból ismerik az előnyeit és a gyengéit. E jelenség orvoslásának útja azonban ez esetben sem a demokratizmus korlátozása, a presszió, a politikai nyomás, sokkal inkább a nyilvánosság, a lehetőségteremtés a pályázók programjainak, koncepcióinak. személyes tulajdonságainak nyílt és demokratikus összevetésére, kiiktatva az eljárásból a titkolódzást, a kulisszák mögötti alkudozást, a „kabinetpolitikát”. Ha az élet bármely területéről elmondható, hogy a demokratizmus valóságos érvényesülése lehetetlen a párt- szervezet érdemi közreműködése nélkül, úgy ez sokszorosan igaz a kádermunkára. Nagyon fontos, hogy a pártszervezet álláspontja valóban a párttagság és ne csupán a titkár véleményét fejezze ki, hogy a pártmunka gyakorlatában maradéktalanul érvényesüljön az az elv, hogy káderkérdésekben — ha kell a nyílt, elvi vitát is vállalva — az arra illetékes testületek és ne egyes személyek döntsenek. A kommunista kollektíva számára a kádermunkával törődni egyszerre demokratikus jog és lehetőség. Jog arra, hogy a politikai felelősséget átérezve érdemben hozzájáruljanak a kádermunkával kapcsolatos elvek, köztük a demokratizmus következetes érvényesítéséhez. A pártszervezet politikai súlya, tekintélye nagyban elősegíti, hogy minden vezető alávesse magát a kollektíva értékelésének, megméretésének, rendszeresen számot adjon tevékenységéről, megfontolja a beosztottaknak a vezető munkájával, személyes magatartásával kapcsolatos véleményét, ha kell: legyen elég ereje, bátorsága módosítani munkastílusán, hogy a demokratikus elvek ebben a vonatkozásban is a valóságban érvényesüljenek. Gy. L. Kéményseprői látok, szerencsét találok — tartja magát még ma is a közmondás. Hogy ez a gondolat milyen valóságmagvat takar? Hajdanán a könnyen gyűlő anyagokból való építkezés s a kezdetleges kéménykialakitások miatt gyakran égtek le lakóházak. Ahol viszont a fekete ruhás „doktor" megjelent, ott megelőzték a kényelmetlenséget, a bajt. A kéményseprők láttán manapság is sokan kapnak a kabátgombjukhoz. Bár ez — a központi fűtés, a gáztüzelés időszakában — megmosolyogni való. e szakemberek élet- és vagyonvédelmi tevékenységét ettől még senki sem vonhatja kétségbe, Igaz. ahogy változott a világ, úgy változott meg a velük szemben támasztott igény. Mindez felfedezhető a Heves Megyei Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Vállalat munkájában is. ahol — jóllehet továbbra is alapvetőnek tekintik a kémények rendben tartását — újabb és újabb fejlesztéseket hajtottak végre. Komplex szolgáltatást vezettek be, így többek között számítógépes programot dolgoztak ki a kémények méretezésére, újabban pedig gáz-, víz- és központifűtés-szerelő munkákat. illetve kazánjavításo- kat is végeznek. Néhány napja pedig újabb kezdeményezésről kaphattunk hírt Marosvölgyi Györgytől, a. megyei Tüzkév igazgatójától. Olyan készülékeket vásároltak, amelyekkel könnyen és biztonságosan állapítható meg a gázszivárgás. — Ez' egy Heves megyei kezdeményezés — mondta Marosvölgyi György. — A BNV-n láttuk meg ezt a GS II. típusú gázérzékelőt, amelyet egy váci kisszövetkezet gyárt. Fontosságát mi sem jelzi jobban, mint az, hogy például a fővárosban az elmúlt télen is húsznál többen haltak meg a lakásokban. mivel nem érzékelték a gázszivárgást. Szerencsére az utóbbi időben nem történt ilyen tragédia. Viszont érdemes kiküszöbölni a veszélyhelyzetet. Vállalatunk 240 ezer kémény karbantartását végzi. Közöttük sok a hibás, mert nem az előírásoknak megfelelő anyagból készültek. avagy a méretük kifogásolható. Különösen az 1975 előtt építetteknél fedezhetők fel ezek a gondok. Azóta elértük, hogy a Tigáz csak azokhoz a házakhoz ad bekötési engedélyt. amelyeket átvizsgáltunk. — Milyen előnyökkel kecsegtet ez az új gázérzékelő berendezés? — Eddig csak egyszeri műszeres vizsgálatot végeztünk azokban a helyiségekben. ahol gázt észlelt a tulajdonos. De közismert, hogy például az időjárás is befolyásolhatja a mérés eredményét. így a régi ellenőrzést nem nevezhettük pontosnak. Az új „szimatolót" egy hétig helyezzük el a panaszosok lakásában. Ameny- nyiben visszaáramlásból származó szénmonoxid, netán földgáz, vagy propán- bután gáz van a légtérben, akkor ez jelzi. Ezeket az eszközöket a városainkban lévő kirendeltségeinken tartjuk, így ott kell bejelenteni. ha valaki elégedetlen a gázfűtéssel. Szolgáltatásunk díjmentes. Egy-egy kirendeltségünkön két-három ilyen kis műszert helyezünk el. azért nem többet, mert az ára mintegy négyezer forint. Szeretnénk, ha az ingatlankezelő vállalatok és a lakásszövetkezetek is beszereznék, sőt, kereskedelmi hálózatunk szükség esetén közreműködik a lakossági igények kielégítésében is. — Egy másik szolgáltatásukkal is mostanában jelentkeztek. A lakótelepi szemét- ledobók tisztításáról van szó. Hogyan egyeztethető ez össze alaptevékenységükkel? — A magas épületek szemétledobóinak és szellőzőcsöveinek tisztítása a legtöbb esetben nincs megoldva — mondta Marosvölgyi György. — A Fővárosi Kéményseprő- és Tüzeléstechnikai Vállalat két dolgozója egy könnyen, jól alkalmazható korszerű éljárást szabadalmaztatott e téren. Vállalatunk ezt megvásárolta, és bemutatta a megye és a környező megyék cégeinek, lakásszövetkezeteinek. Mindenki elismerően nyilatkozott róla. A Komárom megyei Köjál el is rendelte ennek alkalmazását. Ugyanis az eljárás egészségvédelmi szempontból különösen jelentős. Ezzel megelőzhető a hulladékok bomlása, a csótányok megjelenése, a fertőzés. Mivel illatosított mosószert alkalmazunk, ez nemcsak hogy megszünteti a bűzt. de kellemes illatot is teremt. Tűzmegelőzési szempontból azt kell kiemelni, hopy a szellőzőcsöveken — ha azokat nem tartják rendben — a zsíros lerakódás akár ki is gyulladhat. Tehát ez a feladat is összekapcsolható alaptevékenységünkkel. Aztán, mivel megfelelő szakembergárdával rendelkezünk így az említettekkel egy időben más hiányosságokat is felszámolunk. Például kicserélnénk a szellőző ventilátorait, megjavítanánk a ledobok acélszerkezetét. Jó lenne, ha minél több Heves megyei cég igényelné ezt a szolgáltatást. A ledobok tisztítása évente 2—4 alkalommal, a szellőzőcsöveké négyévenként indokolt. Furcsa, hogy eddig a környező megyékből sokkal nagyobb az érdeklődés, mint sajátunkból. Ennek el lenére bízunk abban, hogy előbb-utóbb szervezetten biztosítják a szemétledobók rendben tartását. . Ugyanis eddig ezt a munkát rend- szertelenül. sürgős esetekben végeztették el kisvállalkozókkal. Mi több: az is előfordult. hogy lezárták az el- tömődött ledobókat. s azt hitték, hogy ezzel minden meg van oldva . . . Homa János JÚLIUS 4-ÉN: Nemzetközi szövetkezeti nap Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége felhívást bocsátott ki a nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésére; a szövetkezeti szolidaritás hagyományos nemzetközi ünnepére július 4-én kerül sor, sorrendben ezúttal 65. alkalommal. A felhívás kiemeli, hogy a tavalyi szövetkezeti kongresszusok nyomán a mozgalom mindhárom ágazata megújulva kezdte meg tevékenységét. A kongresz- szusi viták is kifejezésre juttatták, hogy a magyar szövetkezetek hasznosan szolgálják tagjaik társadalmi-gazdasági érdekeit, tevékeny és megbecsült szerepet játszva szervesen illeszkednek a népgazdaságba. A mintegy 4700 szövetkezet a nemzeti jövedelem negyedrészét állítja elő. A szövetkezetek és társulásaik a mezőgazdasági termelésből 69, az ipariból 17. a kiskereskedelmi forgalomból pedig 36 százalékkal részesednek. A lakossági szolgáltatásoknak mintegy felét végzik. A szövetkzeti elveket alkalmazó különféle egyszerű vállalkozások száma gyors ütemben nő. A felhívás hangsúlyozza: a gazdasági feladatokat a szövetkezetek tagsáai kapcsolataik erősítésével és demokratikus döntési rendszerük továbbfejlesztésével oldhatják meg. Érdekük a társszövetkezetekkel, valamint az állami vállalatokkal való együttműködés fejlesztése. összefogásuk erősíti az ország intézményrendszerében fontos szerepét betöltő területi és országos szövetségek munkáját is. A dokumentum végül bejelenti; a Szövetkezetek Nemzetköz; Szövetsége, amelynek megalapításában a magyar szövetkezeti mozgalom már 1985-ben közreműködött, az idén ősszel, hazánkban tartja központi bizottsági ülészakát. Az eseményre a világ minden tájáról több mint 600 küldőt- tét várnak. Hagyományőrzés A népi fafaragás legjobb hagyományait mentette át konyhabútoraira az a kis részleg, amely a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben dolgozik. Tóth László a téka díszítő faragásán dolgozik (lent). Az igen munkaigényes tálaló-ajtó- betétet Farkas Imre csiszolja (fent). Víg Sándor, az egyik legsikeresebb termék, a „gondolkodószék” végső simításán ügyködik (középen). (Fotó: Kőhidi Imre)
