Népújság, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-01 / 127. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. június 1., hétfő Pillantás a hétre Június első hete már az iskolákban is a „levezetés” időszaka. A világpolitikában is még egy utolsó nekibuz­dulás várható, mielőtt meg­kezdődnének a szabadságo­lások. Csupán péntekre nem találtunk semmit a hírügy­nökségek előrejelzései között, de biztosak lehetünk ben­ne, hogy ezen a napon is történnek fontos dolgok; a mai világban szinte minden hétre jut váratlan esemény. HÉTFŐ: Korunk egyik új veszélyéről, az AIDS-ről kezdődik nemzetközi kon­ferencia Washingtonban. Az Afrikából kiindult és az Egyesült Államokon át az egész világba eljutott betegség ellen egyszerre számos ország küzd. Az erőfeszítések összehango­lása nélkül azonban a ku­tatások túlságosan is el­húzódhatnak, ami milli­ók életét veszélyezteti. KEDD: A Varsói Szerződés berlini csúcsértekezlete és a hét legfejlettebb tőkés ország vezetőinek velencei találkozója előtt megsza­porodtak a kelet—nyugati érintkezésről szóló hírek. Ezen a napon Todor Zsivkov utazik az NSZK- ba, s várhatóan tájékoz­tatja majd vendéglátóit a politikai tanácsadó testü­let határozatairól. Kohl kancellár az előzetes be­jelentés szerint, csütörtö­kön nyilatkozik a leszere­lési és fegyverzetkorláto­zási kérdésekről. SZERDA: Erich Honecker hollandiai látogatása során szintén a nemzetközi élet alapkérdéseiről esik majd szó. Emellett szerepet kap majd a gazdasági együtt­működés problémaköre is. CSÜTÖRTÖK: Az európai szocialista országokba te­endő körútja első állomá­sára érkezik Csao Ce-Jang kínai miniszterelnök, a KKP megbízott főtitkára. A látogatás óriási jelen­tőségű, s a párt- és álla­mi kapcsolatok teljes hely­reállítását jelenti a sok­éves elhidegülés után. SZOMBAT: Ronald Reagan, amerikai elnök, aki szer­dán érkezik Rómába, a Vatikánban találkozik II. János Pál pápával. Rea­gan ezt megelőzően az olasz vezetőkkel tárgyal, később pedig részt vesz a „hetek” velencei csúcsér­tekezletén. VASÁRNAP: Helyhatósági választásokat tartanak Törökországban. Az előze­tes várakozások alapján nem lehet kétséges a kor­mányt támogató erők győ­zelme, a szavazás azon­ban mindenhol a helyi vi­szonyok tükre is lesz. Kínai-magyar megbeszélések Teng Li-csün, a Kínai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága titkárságának tagja szombaton fogadta Lakatos Ernőt, az MSZMP KB agitációs és propagan­daosztályának vezetőjét és az általa vezetett pártkül'- döttséget. Teng Li-csün tájékoztat-' ta a magyar vendégeket a Kínai Kommunista Pártinak a reformmal és a nyitási politikával kapcsolatos pro­pagandamunkájáról. ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN Bukarest vendége volt az elmúlt hét első felében a szovjet párt vezetője. A képen: Mihail Gorbacsov és Nicolae Ceausescu négyszemközti megbeszélése előtt (Népújság-telefotó — A® ER — MTI — KS) Egész héten feszült volt a helyzet Dél-Korea-szerte, tiltako­zásul amiatt, hogy a Csőm Tuh Hvan rezsim egyik börtöné­ben még az év elején kihallgatás közben halálra kínoztak egy diákot, de azóta sem történt vizsgálat az ügyben. A ké­pen: a szöuli ügyészség előtt egy, a fia szabadon bocsátását követelő asszonyt vezetnek el a titkosrendőrök (Nlépújság-telefotó — Reuter — MTI — KS) Az elmúlt hét közepén nép­szavazást tartottak Írország­ban az országnak a Közös Piachoz fűződő viszonyáról. A képen Dublinban adta le szavazatát Charles Haughey kormányfő és felesége (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Ülésezett az SZKP KB Politikai Bizottsága A Szovjetunió Honvédel­mi Minisztériumának beszá­molóját vitatta meg szomba­ti ülésén az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága. A beszámoló alapján a testület azt vizs­gálta, miként fordulhatott elő, hogy Mathias Rust, az NSZK állampolgára csü­törtökön egy repülőgéppel megsértette a Szovjetunió légterét, és Finnország felöl Moszkvába repült. A vita során megállapítot­ták, hogy az egyik hambur­gi repülőklub tulajdonát ké­pező repülőgépet a rádió- technikai eszközökkel már akkor észlelték, amikor a Szovjetunió határa felé re­pült. Szovjet vadászgépek kétszer is rárepültek a nyu­gatnémet gépre. Mindazonáltal — mutatott rá a Politikai Bizottság — a honi légvédelem parancs­noksága megengedhetetlen gondatlanságról és határozat­lanságról tett tanúbizonysá­got, amikor nem alkalmazott harci eszközöket a légteret megsértő repülőgép tovább- repülésének meghiúsítása ér­dekében. Ez a tény azt bizo­nyítja. hogy súlyos hiányos­ságok mutatkoznak az or­szág légterének védelmén őrködő harci ügyelet mun­kájának szervezésében, nem megfelelő az éberség és a fegyelem, a honvédelmi mi­nisztérium részéről súlyos mulasztások tapasztalhatók a csapatok irányításában. Az említett légtérsértés megakadályozása terén elkö­vetett hanyagság és szerve­zetlenség miatt a Politikai Bizottság szükségesnek látta Alekszandr Koldunovnak, a honi légvédelmi erők főpa­rancsnokának tisztéből tör­ténő felmentését. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága ismételten hangsú­lyozta: határozottan emelni kell a fegyveres erők harc- készültségének és fegyelmé­nek színvonalát, hozzáértően kell irányítani a csapatokat, biztosítani kell azt. hogy azok állandóan készek le­gyenek a szovjet állam szu­verenitása ellen irányuló bármilyen kísérlet meghiúsí­tására. A testület tudomásul vet­te, hogy a Szovjetunió ügyészsége vizsgálja a lég­térsértés összes körülménye­it. felelős beosztású szemé­lyeknek az említett esetben tanúsított magatartását, to­vábbá a Német Szövetségi Köztársaság állampolgárá­nak felelősségét. Új szovjet honvédelmi miniszter Dmitrij Jazov hadsereg" tábornokot nevezte ki a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterévé a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége. Elődjét, Szergej Szokolovot, a Szov­jetunió marsalilját nyugál­lományba vonulása miatt felmentették tisztségéből. Dmitrij Jazov 1923-ban született, orosz nemzetiségű, 1944 óta tagja az SZKP-nak, 1941-től szolgál a szovjet hadseregben. 1956-ban vé­gezte el a Frunzéről elne­vezett katonai akadémiát, majd 1967-ben a szovjet fegyveres erők vezérkari akadémiáját. A nagy honvédő háború idején különböző parancs­noki beosztásokban harcolt a volhovi és leningrádi frontokon. A háborút kö­vetően parancsnoki posz­tokon a törzsekben szol­gáit. Hadsereg majd had­seregcsoport parancsnoka lett. Hét éven át voLt aíkö- zép-ázsiai katonai körzet, majd ezt követően a távok keleti katonai körzet pa­rancsnoka. Dmitrij Jazov az elmúlt időszakban a honvédelmi miniszter sze­mélyzeti ügyekben illeté­kes helyetteseként dolgozott. Az SZKP Központi Bizott­ságának póttagja, a legfel­sőbb tanács küldötte. rC Külpolitikai kommentárunk)—| Érvek és érdekek A MÜLT HÉT BELPOLITIKAI VIHARAI után is­mét kifelé tekint a francia kormány. A parlamenti viták során elsősorban a gazdasági élet alakulásáról volt szó, pedig a párizsi külpolitikának is vannak na­gyon érdekes — és kényes — problémái. Itt van például a Libanonban fogva tartott túszok ügye, s az a fenyegetés, amit a francia börtönökben fogva tartott terroristák szabadlábon lévő társai je­lentenek a biztonságra. Nem véletlen, hogy a múlt héten Chirac a belső viták ellenére is időt szakított a tárgyalásokra Valid Dzsumblattal, a befolyásos drúz politikussal, a túszok sorsáról. Jean-Bernard Raimond külügyminiszter pedig va­sárnap kezdett háromnapos izraeli látogatást. A Kö­zel-Keleten egykor jelentős francia érdekeltségek vol­tak, a második világháború után azonban Nagy-Bri- tannia és az Egyesült Államok kiszorították innen a francia befolyást. Mivel a térség azóta is az Európá­hoz legközelebb lévő tűzfészek, Párizs most azon igyekszik, hogy legalább valamelyest visszaszerezze régebbi pozícióit. Erre a legalkalmasabb eszköz az a nemzetközi konferencia lenne, amelynek munkájá­ba a Biztonsági Tanács állandó tagjaként Francia- ország is bekapcsolódhatna. A FRANCIA ÉRDEKELTSÉGET persze nemcsak a múltban lehet felfedezni. Francia gyártmányú volt legalább az egyik azok közül a rakéták közül, amely- lyel az iraki légierő egyik gépe megrongálta a Stark nevű amerikai fregattot, harminchét tengerész halá­lát okozva. De voltak a közelmúltban francia áldo­zatok is: azok a katonák, akik a dél-libanoni rend- fenntartó erők kötelékeiben az ENSZ-csapatok kék sisakosai mellett igyekeztek biztonságosabbá tenni a mindennapi életet. MIVEL FRANCIAORSZÁG a nyugat-európai ér­dekek-szószólója is, valószínűnek látszik, hogy a fran­cia diplomácia vezetője igyekszik majd rábírni az éppen egymással csatározó izraeli politikusokat a nemzetközi konferencia gondolatába való belenyug­vásba; A szerteágazó francia és izraeli érdekek mi­att nyilván számos érv hangzik majd el a konferen­cia mellett és ellene is. Arra azonban nemigen lehet számítani, hogy Raimond keményebb hangot használ majd vendéglátóival szemben, vagy éppen a palesz­tin kérdés megoldatlanságát feszegetné. Enélkül pe­dig aligha lehet komolyan beszélni a feszültség eny­hüléséről a Földközi-tenger térségében. Horváth Gábor Brüsszeli tanácskozás Most, amikor a nukle­áris fegyverektől való meg­szabadulás lehetősége köz­vetlen közelségbe került, a közvélemény nyomásának abban az irányban kell hatnia, hogy a gondolkodásmódból, a katonai doktrínákból ki­iktassa a háborús „megol­dás” feltételezését — állapí­totta meg az Európai Biz­tonságért és Együttműkö­désért Küzdő Nemzetközi Bizottság. Pénteken és szom­baton 23 európai ország és tíz nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ összesen mintegy 100 képviselője ta­nácskozott Brüsszelben, hogy az európai biztonsági és együttműködési bizottság ke­retében megvitassa: a nuk­leáris fegyverek Európából való visszavonását célzó ak­tuális javaslatok idején mi- lyen kérdések foglalkoztat­ják a békét akaró nemzet­közi közvéleményt, illetve törekvéseiknek milyen irány­ba kell hatniok. Nagy figyelem kísérte Oleg Bikovnak, a Szovjet­unió Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok In­tézete igazgatóhelyettesé­nek felszólalását. Biikov «nyíltan beszélt a NATO ál­tal oly gyakran felvetett fegyverzeti egyenlőtlenség­ről. Kijelentette: a Szov­jetunió kész figyelembe venni és tárgyalni mind a fegyverzetből, mind a föld­rajzi helyzetből fakadó egyen­lőtlenségről, s azok meg­szüntetésére nem zárja ki az egyoldalú lépések lehe­tőségét sem. Nagy érdeklődéssel fogad­ták fejtegetését a katonai doktrínák megtárgyalásá­nak szükségességéről, te­kintve a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes­tületének erre vonatkozó friss javaslatát. Kifejtette: a jelenlegi katonai doktrí­nák a második világháború tapasztalatai alapján ala­kultak ki, következéskép­pen azok katonai konfron­tációt, háborút feltételez­nek. Ezeket — mondta — a békét feltételező katonai doktrínákkal kellene helyet­tesíteni, amelyek kizárják a fegyveres összecsapást, le­hetetlenné teszik a támadást, a háborút. A skandináv országokból, valamint a Balkán-félszi­getről érkezettek felszóla­lásaiban sok szó esett az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozásának szükségességéről. E kérdés összefüggésében is javasla­tot terjesztett be az Eurcipai Biztonságért és Együttmű­ködésért Küzdő Nemzet­közi Bizottság jövőbeni munkájának és program­jának módosítására Papp Anna, a magyar nemzeti bi­zottság titkára. A tanácskozás több nyu­gat-európai résztvevője egy­részt arról beszélt, hogy a közepes hatótávolságú nuk­leáris rakétáktól való meg­szabadulás esetén Europa ki lehet téve a két szuper­hatalom hadászati nukleá­ris fegyverei veszélyének. Nyugtalanságát fejezte ki több hozzászóló a vegyi fegy­verek jelenléte, illetve egyes országoknak a hagyományos fegyverzet növelésére irá­nyuló törekvése miatt. Ez utóbbival foglalkozott felszólalásában Szentesi György mérnök ezredes, a magyar Külügyi Intézet tu­dományos főmunkatársa is. Rámutatott, hogy a megvál­tozott körülmények miatt egy esetleges háború nem lenne megvívható nukleáris fegyverek nélkül, s a hagyo­mányos fegyverek, például a tüzérség ágán könnyen alkalmassá tehető nukleá­ris töltetek célba juttatá­sára. A békét és biztonsá­got ezért a hagyományos fegyverzet növelésére való törekvés is veszélyezteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom