Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-23 / 120. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. május 23., szombat VESZTESÉGES VÁLLALATOK Az állam nem gazdag nagybácsi Nem örvend túl nagy népszerűségnek az a veszteséglista, amelyet a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága készít el minden évben. E speciális tükör értelemszerűen elsősorban a hiányosságokat mutatja: mely vállalatoknak nem sikerült megkeresniük az összes kiadások fedezetét. Az elmúlt esztendőben kettőszázötvennégyen iratkoztak föl e listára, számuk ugyan kevesebb, mint 1985-ben, ám a veszteség összege két százalékkal magasabb az akkorinál. E 254 gazdálkodóból 132 a mezőgazdaságban működött, az egyéb vállalatok és szövetkezetek közül hatvanegyen voltak veszteségesek, s ugyanennyien küszködnek hiánnyal a kisvállalatok és szövetkezetek közül. Évről évre ráfizetnek Még érdekesebb összefüggésekre bukkanunk, ha a részletesebb adatokat is megismerjük. Ezek szerint az iparban, a szolgáltatásban és még másutt működő i 61 veszteséges vállalat közül alig több mint fél tucatnál haladta meg a hiány a 100 millió forintot. S hogy nem váratlan konjunkturális bajok sodorták veszélyes helyzetbe a cégeket, mutatja, közülük négy már az előző évben is veszteséges volt. S ha hihetünk a mérlegbeszámolók alapján készített előrejelzéseknek, ak'kor e vállalatok közül négynek idén ismét hiánnyal kell szembenéznie. Az ágazatonkénti elemzések szerint a minisztériumi törvényességi felügyelet alá tartozó vállalatok sorában huszonkilencen voltak veszteségesek, s az összes hiány több mint kilencven száza, lékát ök könyvelhették el. A listát az ipar vezeti tizenhárom veszteséges vállalattal, az építőiparban heten kerültek ugyanilyen helyzetbe, a közlekedés és hírközlés területéről egyetlen egy vállalatot soroltak ide, s három keresíkedelmi és öt szolgáltató cég tartozik még a csoportba. Mi az oka a veszteségnek? E kérdésre minden esztendőben megpróbálnak, az összesített számok alapján — felhasználva a vállalati ellenőrzések tapasztalatait —, választ adni. Vannak objektív okok, például a piac beszűkülése miatt kevesebb a korábbinál a megrendelés, s az árakat sem lehet a végtelenségig emelni. Gondot jelent az anyagellátás akadozása, és nem egy helyen a létszámcsökkenést vagy a magas fluktuációt okolják az eredménytelenségért. Gondokat okoznak Ügy tűnik, növekszik a konkurencia a magyar piac résztvevői között, mert jó •néhány vállalat szerint a kisszervezetek miatt esnek el a megrendelésektől, s így kerülnek a veszteségek közé. Viszont, s ezt már az objektív külső szemlélők állapították meg, nemegyszer vezetési, személyi problémák, alapvető szervezési hiányosságok is hozzájárulnak a veszteség kialakulásához. S arról sem feledkezhetünk meg, hogy egy veszteséges vállalat az átlagosnál sokkal több késedelmi kamatot, kötbért vagy bírságot fizet elmaradt vagy késedelmes szállításaiért, és ez rontja az amúgy is súlyos pénzügyi helyzetét. A kisvállalatok, a szövetkezetek közül elsősorban a most alakulókat fenyegeti a veszteség; a tapasztalatok szerint az első egy-két évben nemigen képesek nyereséggel termelni, és előfordult, hogy az alapítók nem vették figyelembe, a piacon már jó néhány konkurens akad. A mezőgazdasági ágazat sajátos problémákkal küzd. A szélsőséges időjárás, az aszálykár miatt a veszteséges 132 gazdálkodó közül ötvenhatot eleve aszálykár által sújtottnak minősítettek. Árr. az időjáráson kívül az iparéhoz hasonló problémákkal is küszködnek a veszteséges gazdaságok. És már nem új jelenség, hogy az alaptevékenységen kívüli ágazatok, a szakcsoportok ráfizetéses tevékenysége alaposan igénybe veszi az egyébként is lapos pénztárcát. „Áramvonalas" programok A veszteségek eltüntetése jórészt a vállalatokat, illetve a szövetkezeteket terheli. Néhányon bankhitelekkel próbálják beindítani a vállalat döcögő szekerét, míg mások felesleges gépeiktől, épületeiktől szabadulnak meg, s az áramvonalasított szervezettel próbálnak újult erővel a piacon maradni. Az állami költségvetés várhatóan csak néhány gazdálkodót segít ki a bajból, a többieknek valószínűleg szembe kell nézniük egy esetleges felszámolás lehetőségével is. Természetesen ez nem egyetlen év rossz gazdálkodási eredménye után következik be. Ám sokkal kevesebb esélyt kapnak a túlélésre azok a gazdálkodók, amelyek már évek óta egyre növekvő veszteséget tolnak maguk előtt. Helyzetük végleges rendezése, reméljük, nem húzódik el nagyon sokáig. L. M. Új telefonközpont A BHG Híradástechnikai Vállalat egy új mikroprocesszoros vezérlésű kis kapacitású hivatali telefonközpont gyártását kezdte el a közelmúltban. Ez az alközpont az úgynevezett EP-család legújabb terméke, melyet hat vonaltól 6 ezer vonalig készítenek hazai, szocialista és konvertibilis piacokra. (MTl-fotó — Balaton József) TISZTA HASZON Az a jó, hogy csak félig kész Lakás, családi otthon: van akinek csak álom, van, akinek már megvan és olyan szép, mint egy álom. Egy azonban mindenképpen igaz: manapság a kérdések kérdése a lakás. A Gyöngyösi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet „kitalált” valamit. Nem kevesebbet és nem többet, mint azt, hogy felkínálja a lehetőséget, mindenki úgy alakítja ki az otthonát, ahogy szeretné. Ha akarja, csak a falakat húzzák fel. ráteszik a tetőt, bent pedig ... ! Ezeket hívják félig kész lakásoknak. — Kiszámítottam, hogy húsz százalékot tudok megtakarítani akkor, ha nem a kész lakást veszem át — jelentette ki Perényi László, aki a városi tanács dolgozója. — Jól hangzik a húsz százalék. Ennek fejében menynyit kell güriznie az egész családnak? — Egy fél év alatt mindent el lehet végezni kényelmesen. Ebbe beletartozik az éves szabadság időszaka és a hét végi napok sora. Hozzáteszem, a családban egy villanyszerelő és egy ács is található. — Lesz tehát egy lakása, amely olyan, amilyennek elképzelte. Minden az igényei szerint található majd benne? — Tulajdonképpen, igen. De a tapéta színén és a csempe mintáján kívül a szerelvények formáját az is megszabja, hogy mit bír el a zsebünk. — Ki dönti el, hogy mekkorák legyenek a helyiségek, milyen tapétát ragasz- szanak fel, melyik kilincset vegyék meg? — Miután a család otthonáról van szó, csak a legdemokratikusabb módszerrel lehet mindent megszavazni. Közmegegyezés? Milyen szépen is hangzik. Gyanítom azonban, hogy a családban mindig van valaki, akinek a szava többet nyom a latba. mint a többieké. Hogyan is mondta ezt Zsálya József né? — Nem titkolom, mindent én képzeltem el, mindent én jelöltem ki, mindenről én határoztam. Talán furcsán hangzik, de úgy vélekedtem. az ízlésem jó. a család gondja az enyém, és ezért nem rendeztünk egyszer sem kisgyűléseket. — A ház nagyon szép kívül is. belül is. Elég tágas is. Ügy gondolkozott, hogy legyen helyük itt a fiataloknak is? — A fiam, Péter még csak most érettségizik, de az emeleti részt úgy alakítottuk ki, hogy ott ők lakjanak, ha akarnak. — Talán tapintatlan a kérdés, de ha nem akar, ne válaszoljon rá. Mennyibe került ez a ház? — Á telekért háromszáz- ezer forintot kellett fizetnünk. Az OTP-nek a volt lakásunkat eladtuk. Értékesítettünk még két garázst is. Kaptunk kölcsönt az OTP- től, és mindebből kikerült a ház, de úgy, hogy mi is dolgoztunk. Ugye, milyen egyszerű kijelentések sorakoztak most egymás után? Csak ennyi az egész? Az ember nem győz álmélkodni. Nézzük hát, mennyi is az egész. — Az idén 131 lakás építéséhez fogunk hozzá — közli a számot Bálint Benedek, a lakásszövetkezet elnöke. — Mindebből most negyven laBálint Benedek elnök: 7.“ Nyugati prospektusok alap. ján dolgozunk” kás készül el. A félkész lakások száma ebben az évben 31. De csak jövőre kapják meg a szövetkezet tagjai. Az Epreskert utcában most folyik a majdani építkezési területen meglévő házak szanálása. — Ügy tudom, nemcsak új lakásokat hoznak tető alá, hanem használtakat is vásárolnak és újraértékesítenek. Így van? — Tavaly júniusban kezdtünk hozzá a használt lakások megvételéhez. Eddig mintegy hetven került hozzánk a korábbi tulajdonosától. Jelenleg 19 lakást tudunk felkínálni azoknak, akik idő hiányában vagy pénzügyi helyzetük miatt nem tudnak újra várni. — Feltételezhetően a nagyobb alapterületű lakásokat akarják értékesíteni a tulajdonosaik. Jól mondom? — Pont az ellenkezője a jellemző. Akinek a kisebb alapterületű már nem felel Ez is szövetkezeti ház: még sincs benne két egyforma lakás Surányi Ferenc: Ha segítségre van szükség, hozzám jön az öcsém — Mi a testvére legjobb tulajdonsága? — István nagyon ügyes. Úgy ért a géphez, hogy a szerszám „megszólal” a keze alatt. Ha aratáskor kinn vagyunk a műhelykocsival, s valami baj van a kombájnnal, biztos, hogy nem áll soká a munka. Egy-kettő megtalálja hol a hiba. — Beszéljen Ferencről. . . — Ö az idősebb. Nyugod- tabb, türelmesebb, mint én. Érdemes hallgatni a tanácsaira, nem bánja meg az ember. A Surányi testvérek Boco- nádon dolgoznak, a Tarna- mérai Lenin Tsz szerelőüzemében. Egyszerre kezdték a munkát, még 1951 januárjának közepén lépték át az akkori gépállomás küszöbét, s elmondhatják: első és utolsó munkahelyük. Surányi Ferenc, a fivér, nemrégiben ment nyugdíjba, Surányi István: Harmincöt cv együtt, egy helyen, nem kis dolog (Fotó: Perl Márton) de mint meséli, nem szakadt el a műhelytől: — Ha szükség van rám. itt vagyok. Az aratást például mindig végigdolgozom. Olyankor reggeltől estig kinn vagyunk a szerelőkocsin, kell a munkáskéz. Nagy gépparkja van a termelőszövetkezetnek, tán huszonöt kombájn is. Amíg tudok, amíg „a motor le nem áll”, hát besegítek. — Szerencsére, a testvérem nagyon jól bírja magát — veszi át a szót István, az öcs. — Harmincöt évig együtt dolgoztunk a műhelyben is, a legtöbbször egy gépen. A bátyám szerelőiskolába járt, én itt a tsz-ben szereztem meg a képesítést. A gyakorlat teszi, hogy szinte minden géphez értünk, ha kell, autót is szerelünk. Amikor a régi. SZK—5-ös kombájnok voltak, együtt voltunk azon is. — Mit jelent az, hogy két testvérnek egy a munkahelye? — Más a bizalom. Jobban megbízhatunk egymásban. Mindig is jól megértettük egymást — szögezi le Ferenc. — Persze, ne gondolja, hogy a munkatársakkal nem jövünk ki. A munka, főleg ilyen hosszú időn át, ösz- szekovácsolja az embereket. — Most, hogy nyugdíjba ment, biztos több az ideje. — Dehogyis. Azóta érzem csak, hogy rövidek a napok. Annyi a betervezett munka, hogy alig győzöm. Mióta készülök lambériázni, de még nem jutottam rá. Van kertem, fóliázom, locsolómoto- rokat, kisgépeket fabrikálok. Ügy vagyok vele, hogy eny- nyi év után már nem is tudnám letenni a szerszámot. István elmondja, hogy a bátyja olyan akkurátus, hogy még éjfélkor is kimegy megnézni a palántákat, nem kell-e fűteni a fóliát, le ne fagyjon a termés. — Hát hogyne, jó nyugdíjkiegészítés ez nekem. Felvásárolják a termést, tavaly is jól jövedelmezett a paradicsom,. — És hogy telik annak a napja, aki méa ma is dolgozik a szerelőüzemben? — kérdem a fiatalabb testvért. — Reggel hatkor már kezdünk, ilyenkor, tavasszal hosszabb a munkaidő, délután ötig dolgozunk. Most már előkészítjük a gépeket az aratásra. A Rakéta brigádban dolgozom, jó, hogy egy akaraton van minkenki. Régebbi nyarak emlékét idézik. Dolgoztak vendég- munkásként aratáson Csehszlovákiában, utaztak a szocialista brigáddal a Szovjetunióba. Kéthetes út vonattal : Moszkva, Leningrád, Kijev. A két Surányi meg. azt eladják, mert tágasabbat szeretnének. így megy ez Gyöngyösön. Mintha minden eddig elhangzott információ azt sugallná, hogy mi sem egyszerűbb. mint elhatározni, hogy félkész lakást akarok és ... ! ... és kell még hozzá néhány százezer forint, aztán kell az OTP, amely további százezrekkel szívesen kisegít és ha összejött így mondjuk, az a milliócska, már kérhetem is magam a lakás- szövetkezetbe: tagnak. Ugye. milyen kellemes lehetőség? Egy jó szót azért megérdemel a lakásszövetkezet is: ő találta ki. ő bajlódik a megvalósítással Is. Akinek mindez így megfelel, hasznosítsa a tőlünk kapott tájékoztatást. Jó szívvel adtuk közre. G. Molnár Ferenc Zsólya Józsefné: Mindent a mi terveink alapján építtetett a szövetkezet" (Fotó: Kőhidi Imre) — Emlékeznek nehéz napokra is? összenéznek, szinte egyszerre mondják: — Amikor megjöttek az első modern, hidraulikus gépek. Hát, bizony azt meg kellett ismerni, meg kellett tanulni a csínját-bínját. Azóta már azok is kezes bárányok lettek. Beszélgetésünk közben az is kiderül: nemcsak ketten kötődnek a szerelőműhelyhez a családból. Az idősebb testvér felesége is itl dolgozott, a fiuk pedig a termelőszövetkezetben traktoros. István élete párjának ma is az üzem a munkahelye. — Találkoznak a szabadnapokon is? — összenőttünk. Közel lakunk egymáshoz, mind a kettőnknek családi háza van, segítettünk az építkezésben egymásnak. Szerencsére az asszonyok is jól kijönnek egymással. Mert egy családban ez ugye nem mindegy. Közös névnapok, ünnepek. Istvántól érdeklődöm a megélhetés felől: — Jómagam meg vagyok elégedve. Teljesítményben dolgozunk, ma is megvan a 110—120 százalék. Hajt az ember, érdemes. Kaptam egy hold háztájit, fél holdon dinnyét, a többin paprikát, paradicsomot termesztek. A magam részéről azon vagyok: a mezőgazdaságban nem panaszkodhatunk ezekben az időkben serr.. — Ha újra kezdhetnék? Surányi Ferenc válaszol: — A szüléinknek a föld adta a kenyeret. Ebben nőttünk fel. A gép a földet, a termést segíti. István nevében is mondhatom: ezt választanánk ... Mikes Márta Az építtető: — Kétszázezer forintot tudok megfogni, ha a rokonok segítenek a befejezésben”
