Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-30 / 126. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. május 30., szombat 3 (Fotó: Kőhidi Imre) Adó és refori kniBflüi/aq kérdez: válaszol dr. Kupa Mihály, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője Napjaink akuális feladata, az előkészítés alatt lévő adóreform fontos szakaszához érkezett. A vállalatok és a lakosság — az eddigi ismeretek birtokában — most ébredtek rá, mit jelent az átrendezés. AZ MSZMP KB áprilisi irányelveiben szerepelt az adóreform, s azóta újabb felméréseket végeztek e témában. Nem véletlen tehát, hogy a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Heves Megyei Szer­vezete keretében működő Gazdasági Vezetők Klubja meghívására a közelmúltban tartott előadást Egerben dr. Kupa Mihály pénzügy­minisztériumi főosztályvezető, az említett téma szakértője, az adó­reform-titkárság vezetője. Ebből az alkalomból beszélgettünk az elő­készítés alatt lévő változásokról. — Az MSZMP Központi Bizottsága 1984. áprilisi ha­tározata szerint tovább fej­lesztjük a gazdasági irányí­tási rendszert. Ennek része az adóreform is. Bevezetésé­re várhatóan jövőre kerül sor. Miért van erre szük­ség? — Ismeretes, hogy a ma­gyar gazdaság teljesítményei nem túl jók. Az elmúlt idő­szakban romlottak a külső és belső egyensúlyi viszo­nyaink, s mind nagyobb a teljesítmények és a jövedel­mek közti rés. Ugyanakkor a jövedelmek közötti kü­lönbségeknél is „nyílik az olló”. Egyre problémásabb az úgynevezett „szegény néprétegek helyzete. A nép­gazdaság nem fejlődik kellő mértékben, kevés erőforrás áll rendelkezésre a szerke­zetváltoztatáshoz. Jóformán csak az aktív, a vállalkozó szellemű rétegnek nőtt a jövedelme a közelmúltban. — Elsősorban mit szeret­nének elérni az adóreform megvalósításával? — Mindenekelőtt: az alap­gond a termelésben van. A jelenlegi adó- és árrendszer visszafogó hatással van a gazdaságpolitika kiszolgálá­sára. Ehhez a politikához semmiféle szerkezetváltozás nem társult. Sokkal többet kellett elvonni a fizetőké­pes vállalatoktól, mint a veszteségesektől. Ennél fog­va a veszteséges stagnál, a fizetőképes pedig nem tud fejleszteni. Ez a pénzügyi mechanizmus alkalmatlan arra, hogy> tiszta értékrendi viszonyokkal dolgozzon. Ezért a termelésben csök­kenteni kell az elmaradáso­kat. A végső felosztáshoz szükséges a személyi jöve­delemadó és az általános forgalmi adó. A cél: a ter­melőket kevésbé kill köz­ponti elvonásokkal terhelni. A termelésből kivont adó­kat beépítjük a munkavál­laló bérébe, és a személytől vonjuk el. Ha bevezetésre kerül, az új normatív adó­rendszer hármas kulccsal dolgozik majd. — Hallhatnánk ennek az elvéről? — Tartalmi lényege a vál­toztatásnak: a fejlesztést, az exportot ösztönözni a la­kosság és a közületek fo­gyasztásának rovására. Az új általános forgalmi adó olyan speciális rendszer, amely a termelés-értékesítés minden láncában megvalósul. Vagy­is minden termék, szolgálta­tás, teljesítmény valamely adókulcs besorolása alá esik. Úgynevezett normál kulccsal működik majd az áruvilág zöme, például a ruházat, a műszaki cikkek, a vegyi áruk. Az úgynevezett nul­lás kulcs támogatást jelent. Az alapvető élelmiszerek, az energia, a mezőgazdasági termékek, a lakossági szol­gáltatások köre, de a kul­túra, a tudomány, az export, a műszaki fejlesztés is ez alá esik. A úgynevezett köz­bülső kulcs pedig a nem alapvető szolgáltatásokat érinti, mint a taxi, a fod­rász. stb. Az általános for­galmi adó elvének erőssége, hogy ha a termelői ár emel­kedikautomatikusan emel­kedik a fogyasztói ár is. Te­hát a kisebb költséggel ter­melők versenyképesebbé válnak. Az egész változás a korszerűbb gazdálkodás irá­nyába mutat. Az általános forgalmi adó bevezetésével egy sor jelenlegi adónem — bér, vagyon, társasági, stb. — megszűnik. — Mi a lényege a szemé­lyi jövedelemadónak? — Egyszerűen: a szemé­lyek éves összevont jövedel­mét adóztatja, függetlenül attól, hogy fömunkaidőböl származik-e vagy sem! A viták még tartanak, s az elképzeléseket is társadalmi vitára bocsátjuk. A jelenlegi elgondolások szerint az évi negyvennyolcezer forintos jövedelem még adómentes lenne. Arról is vitázunk, milyen mértékű adó alá es­sék a táppénz, a gyed. A gyes, a családi pótlék nem adózna. Csakúgy, mint a nyugdíj, ám a nyugdíjkiegé­szítés már igen. Példa erre. Ha valakinek évi harminc- hatezer forint a nyugdíja, és van harminchatezer forint nyugdíjkiegészítése. akkor hetvenkétezer forintból in­dulunk ki az adó megálla­pításánál. A hetvenkétezer- ből tizenkétezer forint ked­vezményt kap a nyugdíjas, így csak a negyvennyolctól hatvanezer forint közötti rész — vagyis tizenkétezer forint esne jövedelemadó alá. Ezzel egyidejűleg megszűnik az óra- és keresetkorlátozás. — Ha bevezetésre kerül az adóreform, ez egyben az adóbevallást is kötelezővé teszi? — A csak főmunkaidőből élő embereknél nem. Akik magánszemélytől jutnak jö­vedelemhez, azoktól megha­tározott időszakonként adó­bevallást kérünk. Természe­tesen ezt ellenőrzés követi majd. — A változással nem kell-e attól tartani, hogy csökken­nek a teljesítmények? — A kérdést én megfor­dítanám. Most mi akadályoz­za a nagyobb teljesítményt? Az, hogy nem fizetjük meg jövedelemmel. Márpedig ott kell nagyobb keresetet biz­tosítani, ahol magasabb a teljesítmény. Hazánkban 1982-től lehet vállalkozni, s a jelenlegi adórendszer sem tartotta vissza az ilyen tí­pusú egyéneket. A leendő új elképzelés politikai feltétele, hogy a főállásban kifizetett nettó keresetek nem csök­kenhetnek. A főmunkaidőben dolgozók tehát nem járnak rosszabbul. De nem kerül­nek hátrányos helyzetbe a vállalkozók sem, hiszen az erre vonatkozó speciális adó ugyanazt az elvonást jelenti majd. mint a jelenlegi. Ha bevezetésre kerül, csupán azokat érinti érzékenyebben, akiknek különböző forrásból származó adóterhe van. Számuk mostanság három- százezerre tehető, az ötmillió aktív kereső közül. — Miért válhat korsze­rűbbé ez az eszközrendszer a jelenleginél? — Hazánkban még nem működött ilyen adórendszer. Ha megvalósul, nyomban nyereség- és költségérzékeny lesz a vállalat. Megszünteti azt a jelenlegi különbséget, amely a főmunkaidő és az azutáni keresetből adódik. Tehát minden forint azonos értékű lesz, vagyis az új eszközrendszer „nem űzi ki” a szocialista szektorból a dolgozókat. S végül, a vál­lalati hatásokat tekintve: a termelőegységek legalább huszonöt százaléka kedve­zőbb helyzetbe kerül. így a reform a hatékony gazdaság- politikát segíti elő. — Köszönjük a beszélge­tést. Mikes Márta Emberek és kábelek Avagy: egy hatvani kisüzem kettős dicsősége Ahhoz képest, hogy alig huszonötén dolgoznak ezen az új-hatvani, szinte isme­retlen munkahelyen, a neve elég hosszú: Budapesti Hely­közi Távbeszélő igazgatóság Hatvani Hálózatfenntartó Üzeme. Pontos feladatát már a vezető. Rodek Antal határozza meg. — Három megyét érint napi tennivalónk, vagyis az országos hírközlő gerinchá­lózat Heves, Nógrád. Szol­nok területére eső meghatá­rozott szakaszán biztosítjuk a telefonok zavartalan mű­ködését. A ránk bízott ká­belek a föld mélyén húzód­nak. ennek ellenére gyakran kerülnek veszélyhelyzetbe. Akár önhibásodás. akár kül­ső erőszak okán. Ilyenkor mielőbb ott a helyünk! De a hibaelhárítások mellett na­gyon fontos az egész háló­zatrendszer folyamatos kar­rekvés brigád, ám az el­nyert kitüntetések mögött ott húzódik az együttmun- kálkodás csaknem másfél évtizede. Vagyis legtöbbjük már az 1970-es évek eleje óta szolgálja a hazai hír­közlést — jegyzi meg ké­sőbb a brigádvezető, akinek a felesége is az üzemben dolgozik. — Nekünk ugyan­is éjjel-nappal készenlétben kell lennünk, mindig kint vagyunk a terepen, s ehhez jön kilencnaponként az ügyelet ellátása ... És bi­zony a föld mélyén nem csak az idő kezdi ki a ká­belrendszert. hanem gya­korta az emberi felelőtlen­ség, a tudatlanság! Kápol­nán nemrég egy kisiparos áramot akart a műhelyéhez vezettetni, s anélkül, hogy egyeztetett volna velünk. Ne­kiesett a villanyoszlop he­lyének a mélyítéséhez, a markoló pedig széttépte a kábelrendszert. Hasonló eset volt a mátraderecskei is. ahol szintén kellő helyisme­ret nélkül túrták fel a föl­det ... Fejlesztés küszöbén Ha tehát befut a hibajel­zés ide, a Mészáros utca vé­gi kis üzemközpontba, már lódulnak is az ügyeletesek. Rodek Antal a napi teendőket beszéli meg munkatársával, Varga Sándorral kor megy látástól vakulásig, nyárban és télben egyaránt. De megfizetik-e őket? S egy­általán milyen a szociális törődés? Legyen a szó ismét Rodek Antalé! — Szakembereink az ügye­leti díjaikkal, túlmunkákkal együtt 7—8 ezer forint körül keresnek havonta, s ennél magasabb a vezető beosztá­súak jövedelme. Tisztában vagyunk azzal, hogy ennyi szolgálat után ez nem „hej- denagy” pénz. Azt sem tit­kolhatjuk. hogy nem a leg­ideálisabb a mostani telep­hely. A bérfejlesztés dolgá­ban pillanatnyilag nem is tudok biztatót mondani. De elhelyezésünk néhány éven belül megváltozik! Budapes­ti központunk, megközelítő­en 30 millió forintot irány­zott elő a Kölcsey utcában létesítendő új telephely ki­alakítására. A közművesítés e pénzből már folyik, s a terveknek megfelelően lesz ott minden, aminek itt szű­kében vagyunk. Tehát szo­ciális létesítmény. raktár, • miegyéb, s még gépkocsija­ink is korszerű garázsba kerülnek .. . Kívánjuk: így legyen! S az elismerés járjon együtt a jól végzett munka megbe­csülésével ! bantartása. illetve a felújí­tása is. Tavaly például Fü­zesabony és Eger között vé­geztük el ezt a munkát, majd Pásztó térségében dolgoz­tunk eredményesen .,. Kapcsolat Losonccal Ez utóbbi szavak hitelét kettős elismerés is tanúsít­ja. Az üzemet kitevő Törek­vés brigád, amelynek Varga Sándor a vezetője, a tagok közé pedig odasorolhatjuk Pozsár István. Dobi Sándor szerelőket éppen úgy. mint Püspöki László. Orbán La­jos csoportvezetőket. vagy Bíró Márton mérnököt, el­nyerte a „Nemzetközi Szo­cialista Munkaverseny Győz­tese" címet, s egyben a Ma­gyar Posta .,Kiváló Brigád­ja” lett. Mit takar a „nem­Orbán Lajos és Püspöki László a műhelykocsiban ... (Fotó: Perl Márton) zetközi” jelző? Rodek An- talék rájöttek, hogy ha a jó szomszédokkal, egy szlová­kiai hasonló üzemmel is kap­csolatot teremtenek, ez re­mekül profitál. Nem csak baráti viszony jöhet létre 40—50 munkásember között, hanem ezek tanulhatnak is egymástól. A hatvaniak így a losonci ..kollégákkal’' szö­vetkeztek. s ez szakmailag például oly eredménnyel járt. mint hogy meghatáro­zott hibahelymérési módsze­reket adtak-vettek egymás között, vagy éppen új tech­nológiákat ismertek meg és alkalmaztak kölcsönösen. Varga Sándor meg is emlí­ti. hogy a szlovákiai üzem a kábelszerelésnél a vas- karlantyúk helyett ma már azt a műanyagból készítet­tet alkalmazza, amelyet ve­zetői Hatvanban ismertek meg, s olcsóbbá, gyorsabbá, biztonságosabbá teszi ezt a munkát. A feleség is ... — Mondanom sem kell, hogy meglehetősen terhes feladatnak tesz eleget a Tö­Két ifjú brigádtag: Nagy József és Magyar Károly Pozsár István és Varga Sándor kábelszerelés közben hogy mielőbb a színhelyen dolgozhassanak. S ez ilyen­Moldvay Győző

Next

/
Oldalképek
Tartalom