Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-19 / 116. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. május 19., kedd Tanácskozás FINISBEN A KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELEK a tanulókért Hz utolsó lépcsőfok Hol tanuljon tovább a végzős általános iskolás? Sok szülőnek és gyereknek kell szembenéznie tavasszal jez. zel a kérdéssel. Van-e annyi akarat és tehetség az ifjú emberben, hogy elvégezze a gimnáziumot, s bizton tovább tanuljon majd? Vagy válasszon inkább valami szakmát magának? Így hamarabb munkába állhat és valószínűleg többet is fog keresni. No de: pincérnek menjen vagy kazánkovácsnak? Fodrásznak vagy szövőnőnek? Dilemmák sorával kell megbirkózni ilyenkor, és a döntésekbe az élet is beleszól: a népgazdaság munkaerőigénye sokszor nem egyezik a családi elképzelésekkel ... A hetedik alkalommal találkoznak és kezdik meg tanácskozásukat Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Szovjetunió és Vietnam központi pedagógiai folyóiratainak főszerkesztői. Ez évben hazánkat érte a megtiszteltetés, hogy vendégül láthatja a tanácskozás résztvevőit. Az Országos Pedagógiai Intézet, illetve a Pedagógiai Szemle Szerkesztősége Egert választotta a konferencia színhelyének, így megyeszékhelyünk erre a hétre ismét egy jeles nemzetközi tanácskozásnak ad otthont. A közel ötven résztvevő az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán két nagy témát vitat meg. Előadások hangzanak el. amelyeket konzultáció követ, a tanulók alkotótevékenységének fejlesztése a tanulásban, a munkában és a társadalmi tevékenységben címmel, majd megvitatják a folyóiratok szerkesztőségeinek további együttműködésével kapcsolatos problémákat. A külföldi vendégeket tegnap Budapesten dr. Szabad- csi Miklós akadémikus, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója, dr. Szarka József, a neveléstudományok doktora, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke és dr. Horváth Márton, a nevelés- tudományok doktora, az MPT főtitkára fogadta, majd Egerbe érkezésüket követően dr. Vasas Joachim kandidátus, az Oktatási Igazgatóság vezetője köszöntötte. A nemzetközi tanácskozást ma reggel, 9 órakor, dr. Vajó Péter kandidátus, az OPI főigazgató-helyettese nyitja meg, majd Kovács Sán- dcrné, a megyei tanács vb elnökhelyettese köszönti a résztvevőket. Az első előadást Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes tartja a magyar oktatásügy- aktuális kérdéseiről és a továbbfejlesztés terveiről. Azt követően dr. Balogh László kandidátus, a Pedagógiai Szemle főszerkesztője a programban szereplő első nagy témát referálja, melyet konzultáció és vita követ. Eredményes tanácskozást, további sikeres együttműködést. jó munkát kívánunk a tanácskozás valamennyi résztvevőjének, abban a reményben, hogy hazánkban, Egerben újabb barátokra lelnek, és szívesen keresnek fel bennünket újra, akár turistaként! Nagy Andor Mostanra e kérdések nagy részére megszületett a válasz, hiszen a jelentkezési lapokat március 20-ig be kellett küldeni a középiskolákba. — Ezeken két helyet lehetett megjelölni — tájékoztat Lassú Árpád, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője. — Akidet nem vettek fel az elsőire. azoknak a lapjai automatikusan átkerültek a másodikként feltüntetett iskolába. Ezek elbírálása a napokban zárult le. — Mi lesz azokkal, akik így sem nyertek felvételt? — A döntés ellen fellebbezni lehet, ezt természetesen minden érintettel közöltük. Ezeket június elején bírálja el majd a megyei tanács művelődési osztálya által életre hívott bizottság. Mivel néhány helyet erre a célra fenntartottunk mindenütt, sok esetben születhet még pozitív döntés. — Milyen arányban áll a fellebbezések és a meglevő helyek száma? — Nagyjából háromszáz helyre hatszáz-nyolcszáz „óvás” érkezik tapasztalataink szerint. Ez a szám azonban csalóka, mert sokan az elsőként megjelölt oktatási intézménybe szeretnének bejutni így. — Nyilván akadnak, akik kritizálják ilyenkor a felvételi rendszert. Milyen kritériumok alapján válogatnak a jelentkezők közül az intézmények? — A középiskolákban — néhány speciális tagozat kivételével — nincs a hagyományos értelemben vett felvételi vizsga. Az alkalmassági vizsgálat során megnézik. hogy a jelentkezők rendelkeznek-e a pálya betöltéséhez szükséges tulajdonságokkal, illetve, hogy nin- csenek-e olyan kizáró okok, amelyek akadályoznák az adott szakma művelését. Nem vesznek fel például az óvónőképzőkbe beszédhibás. fahangú jelentkezőket. Az egészségügyi munkakörökben alapkövetelmény a jó egészségi és erőnléti állapot. A színtévesztés számos szakmánál kizáró ok lehet. Ezenkívül fontos támpontot adnak a tanulmányi eredmények és a jellemzés. Mindezeket mérlegelve születik meg a döntés. — Az elutasítások többsége nyilván a divatszakmákban születik meg ... — Ezekben évek óta nagy a túljelentkezés. Óvónőnek, erdésznek négyszer annyian jönnének, mint lehetséges, de a gimnáziumokban is többen akarnak tanulni. — Ugyancsak sokan jelentkeztek a szeptembertől Egerben induló számítógépes osztályba. Nem tervezik esetleg, hogy még egy csoportot indítanak? — Az idén biztos nem. A beiskolázások a népgazdaság és ezen belül a megye munkaerőigényének megfelelően történnek — a főhatóságok jóváhagyásával. Az 1987 88-as tanév keretszámait már rögzítettük, hiszen e nélkül a felvételiket sem tudnánk lebonyolítani. Nyilvánvaló, hogy csalódást jelent egy sikertelen próbálkozás, de még mindig jobb most elutasítani valakit, mintha kitanultan, felnőttként nem jutna álláshoz. A szakmunkásképző intézetek esetében ,is hasonló tapasztalatokról számol be Elek Elemér, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadója. — Az oktatásnak e területén is fenntartunk néhány helyet a fellebbezések miatt, de meg kell mondanom, hogy az elutasítottak többségének más szakmákban kell szerencsét próbálni. Az élelmesebbek meg sem várják a fellebbezés eredményét, hanem már most érdeklődnek az iskolákban: hol fogadnak még tanulókat. Míg ugyanis a női ruhakészítő, az autószerelő vagy a kereskedelmi szakmáknál más- félszeres, szakácsoknál, cukrászoknál ötszörös, ruházati eladóknál tízszeres a túljelentkezés, addig a húsipari szakmákban, illetve az egri. gyöngyösi és selypi ipari szakmunkásképző intézetekben még vannak betöltetlen helyek. — Véleménye szerint, reálisan mérik-e fel a szülők gyermekük képességeit, lehetőségeit? — Többnyire igen, de bizony akadnak esetek, amikor megvalósíthatatlan döntéseket erőltetnek. Volt rá példa, hogy szívbeteg fiút akartak villanyszerelőnek taníttatni, vagy szédülős csemetéjükből szerettek volna ács-állványozót faragni. A sikerszakmákba nagyon sokan szeretnék bejuttatni gyermeküket, az igények és a realitás között azonban ellentmondás feszül. Ha a jelentkezések szerint folyna a képzés, egy idő után Dunát lehetne rekeszteni pincérekkel és bolti eladókkal, míg nem akadna, aki köszörül vagy feldolgozza a húst. ★ Sokszor csöng mostanában a telefon a tanácson. Izgatott szülők érdeklődnek a fellebbezések felől. A kíváncsiság érthető, hiszen életre szólóan meghatározhatja gyermekük sorsát egy- egy döntés. Az illetékesek mégis azt kérik: várják meg türelemmel június első napjait. Amíg nem ül össze a bizottság, nem tudnak semmit sem mondani. Akik pedig ismét csak elutasító döntést kapnak, találnak egy listát is a határozat mellett. Ez felsorolja: mely intézmények várnak még tanulókat. Ebből lehet választani, vagy megvárni a következő tanévet. Koncz János III 1. Gyanakodhatott volna az italra, a rengeteg kávéra is, az éjszakázásokra vagy a túlfeszített munkatempóra. Mégis inkább arra hajlott, hogy betegsége okát a bio- logikummal mélyebben, titkosabban összefüggő jelenségekben lássa, amelyek az orvosok kutató műszerei számára mindenkor hozzáférhetetlenek maradnak. Ahogyan a hús fogyott a csontjairól, és ez pontosan követhető volt a kórházi gyorsmérlegen, valami egyszerű magyarázat közeledtét érezte, aminek felfogásához pusztán csendre volt szükség maga körül, és ezt részben el is nyerte azáltal, hogy a kényszerű kezeltetés kiszakította a meddő és zajos hétköznapokból, melyek mozgalmassága minden rendezőelvnek ellenállt. Betegségében az zavarta leginkább, hegy szinte teljesen megsárgult. A fájdalom, a különféle gyógyszerek hatása már csak izzott, nem lobogott benne, és higgadt energiái, úgy érezte, kristályossá párolják mindazt, ami azelőtt zavaros és híg volt, csak a külső világ szelelő- nyílásait kell gondosan elzárnia. Micsoda gyönyörű nő — szólalt meg, amikor Anna elment, a mellette levő ágyon az öreg, akit tálán már csak makacs élni akarása tartott távol a proszektúrától. — És hogy szeretheti magát... Pedig nem érdemli meg. Maga aztán nem érdemli meg. Miért keserítette most is így el? — Ügy találtam, hogy a halálnál is keserűbb dolog az asszony, aki olyan, mint a hurok, a szíve háló, a karjai bilincsek----szavalta a P rédikátorikönyvből az öregnek, aki süket, mint a nagyágyú. A vizitnél a főorvos szájáról próbálja leolvasni. hogy mit kérdez, és mindenre azt vágja rá. hogy panaszmentes. — Nem. nem igaz — helyesbített erre most vékony, magas hangján az öreg. — Nincs, aki méltatlan lenne a szeretetre. De maga akkor is egy önző, lehetetlen fráter. Pedig nem volt önző vagy gonosz. Sosem volt annyi ereje, hogy megkeményítse magát ilyen negatív magatartásokban, de kapcsolatuk Annával már jó ideje haldoklóit, és most, éppen most végképp nem volt szüksége rá. és persze senki másra, amire némi büszkeséggel gondolt. Egyébként csak Anna látogatta. Előbb, míg várt reá, eltökélte, hogy nyomasztóan fog viselkedni, a távolságteremtés formai eszközeihez nyúlván ahhoz a briliáns képességéhez, amellyel korábban is sikerült állandó feszült bizonytalanságban tartania Annát, sőt, olykor még — egészen mély lelki rétegekből és nem csekély erőfeszítés árán — az asszony agresszivitását is felszínre hoznia. Most persze, szükségtelen lett volna ilyen messzire mennie, elég játékalkalmat kínált maga a betegség is, amelyről hol szigorú tárgyilagossággal, hol néhány könnyelműen odavetett szóval. de mindenképpen nagyon szűkszavúan beszél majd, egészében véve úgy, mint akiben alig féken tartható düh és undor támadt saját testével szemben. Azért rendbeszedte magát, sőt még meg is borotválkozott. Nem kívánt ugyanis külső fogásokkal élni, belülről akarta megformálni a szerepét, mint a nagy színész, akinek nincs szüksége arra, hogy púpot ragasztasson a hátára. ha nyomorékot játszik. Annánál, akinek érzékenységét az erős kontrasztok iránt jól ismerte, nem téveszthette hatását, hogy ilyen dögrovásos í állapotban a gavallért adja. (Folytatjuk) Varázslatos versek A sokszínű heti kínálat egyik gyöngyszeme volt szóm. baton este a Petőfi adón a „Letéptem ezt a hangaszálat" című produkció. Ez alkalommal Dávid Sándor színművész válogatott legkedvesebb verseiből. Jó néhány ilyen szubjektív- blokkot hallgattam már végig, valamennyi megfogott, mégis ez állt hozzám legközelebb. Azt hiszem nem véletlen, ugyanis Thália felkent papja ezúttal vitathatatlanul a világlíra legvarázslatosabb ékköveit villantotta fel előttünk. Tolmácsolásában megszólalt Petőfi Sándor (Szeretlek kedvesem), Guillaume Apollinaire (Búcsú), Geothe (Kedves kö- zelléte), Kányádi Sándor (Két nyárfa), Heltai Jenő (Szerelmi vallomás) Szergej Jeszenyin (Bokraink közt), Szilágyi Domokos (Ha nem vagy itt), Ady Endre (Vágyni hogy szeretnek), Nagy László (Ki viszi át a szerelmet), Juhász Gyula (Testamentum). A színpad szerelmese nem elégedett meg ennyivel, hanem ezt a rendkívül értékes anyagot frappáns aforizmákhoz társította, azaz igényesen szerkesztetté formálta az egyébként is rangos műsort. Ezzel is tudatosította bennünk, hogy döntése nem szeszélyes játék, hanem nagyón is megfontolt elhatározás, ami mögött ott rejlik véleménye sorsunk, létünk egyik legerőteljesebb érzéséről, az ezerarcú, a tagadva is közelítő szerelemről. Az emlékezetes ajándékból sugárzó hangulat nem hullott a semmibe, hanem tovább munkál bennünk. Érthető, hiszen felidézte hajdani impresszióinkat, emberközelbe hozta ezeket a költőnagyságokat. Átéreztük vívódásukat, gyötrődésüket, s valameny- nyiünké lett annak míves szellemi esszenciája, az örökzöld, a frissességéből mindmáig semmit sem vesztett Vers. Csak dicsérni lehet ezt a rendszeresen jelentkező rovatot, amely arra is jó, hogy felkeltse a kíváncsiságot, azaz a szó nemes értelmében vett közművelődési funkciót, szerepkört is betöltsön, vagyis gyarapítsa az igazi, a hamisítatlan irodalom híveinek még ma sem eléggé népes táborált. Tisztes küldetés ez, amelyért elismerés illeti Linka Ágnes szerkesztőt és Sólymost Ottó rendezőt is, mert mindketten azért szorgoskodtak, hogy ezek a briliánsok megfelelő foglalatba kerülve keltsenek tíz. és százezrekben csodálatot... Felolvasott munkája rutinfeladatnak tűnik, ám mégsem az. Taglalása, felépítése kétségkívül egyszerű, áttekinthető, a 'hagyományos keret azonban elgondolkodtató eszmei, valóságanyaggal telítődött. Egy családban meghal az apa, aki se angyal, se ördög nem volt, aki esendőként be-bekukkantott a cselédszobába. Felesége és három gyermeke testvérét értesíti a döbbenetes hírről, amelyet mindnyájan másként kommentálnak. Ez a különbözőség olyan alap, amely lehetőséget kínál jellemfes- tésbeli remeklésre. Olyannyira, hogy az eltérő szólamok azt sugallják: a fizikai ösz- szetartozás nemegyszer több fényévnyi lelki távolsággal jár. Mennyire felemelő lenne ezt felszámolni, mgszüntetni. Közös örömünkre. Nemcsak a fjordok honában, hanem nálunk js ... Pécsi István Angol nyelvű orvosképzés Pécsett Több mint száz olyan hallgatója van az első három évfolyamon a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek, akiki angol nyelven tanulják az orvostudomány tantárgyait. Az angol oktatási programra három földrészről az USA-ból, valamint Európa és Ázsia több országából érkeztek hallgatók. Anatómiai ismeretek elsajátítása. A képen: Eihab Mohammed (előtérben), aki Jemenből jött Pécsre tanulni (Fotó: Kálmándy Ferenc) Négy levél Vasárnap este Johan Borgen norvég szerző mutatko. zot be novellájával a Négy levéllel. Okos ötlet volt, hogy a hozzáértő, a felkészült fordító Kunos László mondott 'tömör, de kifejező bevezetőt. Kellett ez, ugyanis a nagyközönség vajmi keveset tud — ezért aligha hibáztatható — e távoli ország literatúrájá- ról, annak kimagasló egyéniségeiről. Közéjük tartozik ez az északi tollforgató, aki zsurnalisztaként is bizonyította rátermettségét. Nemcsak regényekkel, drámákkal lepte meg a világot, hanem színvonalas könyvkritikákkal, tárcákkal is, mintegy tanúsítva, hogy az újságírás sem lebecsülendő önkifejezési, illetve megnyilatkozási mód. Karaktere azért is megnyerő számunkra, mert nehéz időkben, a német megszálláskor is jelesre vizsgázott veretes humánumból, s lehetőségeihez mérten küzdött, harcolt a nácik ellen.
