Népújság, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-19 / 116. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. május 19., kedd f. HAZAI TÁJAKON Szalonna Ha az utas Miskolc fe­lől halad az Aggteleki- karszt felé, még mielőtt a szelídebb haj latú dombok heggyé (magasodnának, a Bódva folyócska egyik na­gyobb kanyarulatában — a Rakaca-víztározótól szin­te csak egy ugrásn.yira — találhatja meg ezt a kis­községet. A helységben azonban nem csupán a Bód­va csörgedezik; hosszú év­századok óta buzog ott egy forrás is. Nyilván éppen ez a télen is langyos — 21—22 Celsius-fokos — forrás csá­bította letelepedésre a ré­gebbi korok emberét. hi­szen ott melegedhetett is. később pedig egy folyvást pergő malmot is működtet­hetett. Amikor honfoglaló őseink a Kárpát-medencében meg­jelentek, ez a vidék Örs vezér birtoka lett. Az ő né­pe építette fel azt a kis ke­rek templomot, amely a ma is álló. rcmán stílusú egy­ház szentélye. (A régészek az előbbi épületrész kelet­kezésének idejét a XI. szá­zadra teszik; a hajó a XIX. századból való.) Örs vezér utódai a tatár­járás utánig birtokolták ezt a vadban, halban egyaránt gazdag tájat. Ekkor azon­ban valami okból túladtak rajta. Az új gazda Tekus, a sárosi ispán lett. ö sem volt akárki de fia. István, apja hatalmán is messze túltett: Magyarország nádo­raként tehát a király utáni első emberként vonult be a történelembe. A Tekus nemzetség aztán több ágra bomlott. Az egyik ilyen leszármazotti ág ép­pen a Szalonnái nevet vi­selte. Közéjük tartozott az a Szalonnái István is. aki Páduában gyűjtötte magá­ba a humanista tudományt, s aki hazatérte után nem­esítik a templomnak viselte gondját, hanem kolostort is építtetett az odahívott pá­los szerzeteseknek. A szalonnái templom bel­ső falain ekkor már ott so­rakoztak a részben ma is látható, remekmívű fres­kóik. A déli oldalt Antio- chiai Szent Margit legen­dájának jelenetei díszítették — ezeket valószínűleg 1250 és 1300 között örökítette meg egy ismeretlen mester —; a próféták (Ábrahám. Jere­miás, Dániel. Illés stb.) mellképeit pedig az 1400-as években festette meg Sze­pesi András, meg máig név­telenségbe burkolózó társa. Valóságos egyházi köz­pont volt ekkoriban a fa­lu: díszes templomába mesz- sze földről elzarándokol­tak. Köztük nyilván azok a cseh származású bányászok is. akik a környékbeli he­gyekből hozták felszínre az érceket. A pezsgő életnek azonban véget vetett a török. Az el­lenség 1528. szeptember 10- én dúlta fel Szalonnát, még­pedig olyan kegyetlenül, hogy a nevezetes templom­ból is csak a csupasz falak maradtak meg. Egészen a század végéig kellett várni, amíg a helyreállítás meg­Szalonna román kori temploma és a harangláb (Bojtár Ottó felvételei) — Otthon mindig „me­nükártya” szerint étkezünk. — Ilyen nagy energiát fektet a feleséged a főzés­be? — Nem, hanem az. aki a piros ászt húzza, kapja a menüből a húst. ★ — Adj már tanácsot. Éva. Holnapra berendeltek a ve­zérigazgatóhoz próbagyors­írásra. — És miben kell a ta­nács? — Nos. addig a gyorsírást gyakoroljam, vagy inkább menjek el a kozmetikushoz? ★ — Jó reggelt, igazgató úr! Szép időnk van ma. ugye? — Mi az. hogy „időnk"? Mióta vagyunk társtulajdo­nosok? H eti umor ét elején — A lányom egymillió márka hozományt kap — mondja az apa jövendőbeli vejének. — És mit adsz te? — Egy nyugtát. ★ — Hallottad, a szomszé­dunk fülig el van adósodva. — Nála ez nem veszélyes. Csak 160 centi magas. ★ — Szeretnék egy szobát a 25. emeleten ... — Lakni vagy kiugrani? Az 1763-ban épült harangláb indult. Ekkor. 1598-ban ke­rült újra fedél az épületre, a falakra pedig hófehér mészborítás. Akkoriban ugyanis már a reformátu­sok élték ott a maguk sok­kal egyszerűbb hitéletét, amelyhez köztudomásúan nem illenek a díszek, a festett faliképek. Tulajdonképpen ez a le- meszelés mentette meg a freskómaradványokat az utókornak. Egészen 1929-ig fedett, óvott Szalonnán a mész. Ekkor azonban egy nagyobb szabású helyreállí­tás során előbukkant An- tioohiai Szent Margit legen­dájának néhány epizódja. 1974-ben pedig már tuda­tosan és alaposan vizsgál­ták végig az ősi falakat, s bontották ki mind a prófé­ták portréit, mind azokat a lovas alakokat, amelyek ta­lán egy Szent László-ábrá- zolás szereplői. A műemlékvédelem szak­embereinek hála, a sza­lonnái templom ma már kí- vül-belül példásan felújítva hirdeti a régi mesterek di­csőségét, művészetük érté­keit. Odakint első pillantás­ra is látni, hogy melyek a XI—XII. századi falmarad­ványok. odabent pedig szin­te a műnyomatok élességé­vel ugranak elő a faliképek maradványai a patyolat fe­hérségű síkokból. A harangláb a reformá­tus hívők adakozásából 1763-ban épült, és a temp­lom szomszédságában mu­togatja robusztus formáit. Hanem a meleg vizű for­rás mindmáig kiaknázatla­nul, zabolázatlanul buzog. A. L. Kisfiam, a tanító néni panaszkodott, hogy az osz­tályban dohányzol! Nem tudsz kimenni a folyosóra? ★ — Hogy álltok a válás­sal? — Még mindig nem tud­tunk megegyezni. — A gyerekekről? — Nem. az autóról. A gyerekekről még nem volt szó. ★ — Jó napot szomszéd úr! Jövök dicsekedni: éppen most vettük meg az új au­tót. — Na. Erre inni kell! — Nem adna inkább egy darab kenyeret? ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK, ÉLETUTAK . . . XII. Amiről az egri utcanevek mesélnek Reményi Ede 1838-tól az egri ciszterci gimnáziumba járt. Hamarosan kitűnt ze­nei tehetsége: első oktatója a főszékesegyház karmeste­re lett. Adottságaira felfi­gyelt Pyrker János László érsek is, és pártfogásával le­hetővé tette, hogy 1843-tól kezdődően Bécsben folytat­hasson zenei tanulmányokat. Ott a jó hírű Bóhm József keze alá került. Az 1848 49- es forradalom és szabadság- harc után Reményi is emig­rált, és csak 1860 január vé­gén tért vissza Magyaror­szágra. miután kegyelmet kapott. Egerben 1862-ben adott először hangversenyt haza­térése után: a ciszterci rend­ház vendége volt. 1870-ben ismét ellátogatott a város­ba, ahová ezúttal tanítvá­nyával együtt érkezett. Még aznap hangversenyt adott az ókaszinó nagytermében, méghozzá olyan sikerrel, hogy másnap este ismét hall­hatták rajongói. A követke­ző napon Tárkányi Béla ne­ki ajándékozta Petőfinek hozzá írott levelét, rávezetve a következőket: „E sorokat az egri papnövelde portásá­nál 1844. februárban írta Petőfi Tárkányi Bélához, — s e becses ereklyével az együtt töltött egri esték em­lékéül Reményi Edének kedveskedik, Eger, . . . 1870. Tárkányi” Reményi másnap elutazott a városból. Hosszabb szünet után, 1891-ben járt legköze­lebb itt. Már Füzesabony­ban várta Lefevre Antal, vá­rosi tanácsos, polgármester­helyettes „a művész barátja’' többekkel. Az egri pálya­udvaron . fogadására megje­lentek a megyei honvéd- egyesület, az egri koszorús dalkör képviselői, de ott volt a jogakadémiai ifjúság is. A hivatalos elfoglaltsága miatt akadályoztatott polgár- mester helyett, Dusárdy Jó­zsef, városi főjegyző üdvö­zölte a vonatról leszálló mű­vészt. Ezt követően Csiky Sándor, a honvédegyesület elnöke köszöntötte úgy is, mint hajdani baj társat, majd Maczki Valér, a dalkör el­nöke üdvözölte. Ezután Szvo- rényi Józseffel, a ciszterci főgimnázium igazgatójával kocsiba ült, és a városba in­dult. A sort a városi tiszt­viselők fogata vezette a vá­ros zászlajával, ezt követte a honvédegyesületé, utánuk a ciszterci rendház díszes kocsija a művész-vendéggel, végül pedig a többiek kö­vetkeztek. Reményi, aki magával hozta fiát is, vala­mint egy budapesti zongora- művészt is — ezúttal is a ciszterci rendház vendégsze­retetét élvezte. „Esti nyolez óra felé vette kezdetét a búcsúhangverseny. Régideje látott az öreg kaszinó nagy terme díszben és elegan- cziában ily fényes, számban ily rengeteg közönséget, ... mely a terem minden szö- gét-zugát a szorongásig megtöltöttte. Még a művé­szek lábainál, az emelvé­nyen is ült — publikum. Év­tizedek óta csak két ízben emlékezünk hasonló óriási közönségre." — írta a kora­beli sajtó. Amint az első „piécet” befejezte Erdélyi Marianna és Ajóssy Irénke „kisasszonyok”, egy óriási díszes babérkoszorút nyúj­tottak át, amelynek a vá­ros színeit viselő kék és pi­ros szalagján aranybetűk­kel e fölirat volt olvasható: „Az egri nők Reményi Edé­nek”. Még egyszer — ezúttal már utoljára — 1891-ben lá­togatott el Egerbe, ahol immár hagyományosan a ciszterciek vendége volt. A hangversenyre az érkezését követő napon került sor. a nyári színkörben ezúttal is nagyszámú közönség jelen­létében. Többek között el­játszotta a Repülj fecském híres átiratát is. Színpadra lépte után, Szapáry József egri jogakadémiai hallgató üdvözölte saját költeményé­vel, amelynek végén egy élő virágból készült és szalaggal ékesített koszorút nyúj tott át a „hevesmegyei s Egervi- déki jótékony nőegyesület" nevében, amelynek a mű­vész a bevétel felét odaaján­dékozta. A hangverseny után tiszteletére egy kb. 50—60 terítékes díszbankettet tar­tottak a Korona Szállóban. Az éjfél után véget ért dísz­vacsora során mások mel­lett Zalár József, az „arany- tcllú alispán” szórakoztatta a jeles művészt. A róla el­nevezett tér a Vörösmarty utca és az úttörőhöz közötti területen található. Szederkényi Nándor elemi iskoláit és középiskolai ta­nulmányait Egerben végez­te. majd a pesti egyetemen hallgatott jogot, és diplo­mát is itt szerzett. Ezután visszatérve, vármegyei tiszt­viselő lett. 1867-ben Heves vármegye aljegyzője lett, de 1868-ban a kiegyezés el­len tiltakozó és az ország teljes függetlenségét „célzó” megyegyűlési határozat mi­att kirendelt királyi biztos felfüggesztette állásából. Fel­ségsértés vádjával egy évig vizsgálták ügyét. Politikai ellentétek miatt, 1871-ben párbajt vívott Novotha Gyu­la földbirtokossal, akit agyonlőtt. Tettéért három­havi fogházbüntetésre ítél­ték. 1873-ban, a dunapataji kerület képviselőjévé vá­lasztották. Kossuth Lajos 1874-ben többek között ezt írta ,,Szederkényi Nándor ország, képviselőnek, a Ma­gyar Üjság szerkesztőjé­nek: „Ámbár ugya\ nin­csen szerencsém önt szemé­lyesen ismerni... az ön ne­ve nemcsak nem ismeretlen előttem; de sőt önt régóta örömmel, bizalommal s nagyrabecsüléssel számítom azon kevesek közé, kik kö­rül korunk erkölcsi romlása közepette, hitem s remé­nyem egy jobb jövendő iránt összpontosul." Az új­ság szerkesztését Szederké­nyi 1874-ben vette át. de amikor az fuzionált az Egyetértés című lappal, ak­kor megvált állásától. 1878- ban Eger város képviselője lett, függetlenségi program­mal. Ezután még többször bizalmat szavazott neki a többség, s bár 1896-ban Lu­kács László pénzügyminisz­terrel szemben három sza­vazattal lemaradt, de 1901- ben már újra megválasztot­ták. Amikor 1894-ben az egyházpolitika miatt a füg­getlenségi párt kettészakadt, akkor őt választották meg az úgynevezett Ugrón—Bar- tha párt vezetőjévé, amely hivatalosan a „Szederkényi Nándor elnöklete alatt álló függetlenségi és 48-as párt” nevet viselte: ezt a tisztét 1904-ig töltötte be. 1906-ban Heves vármegye főispánja lett, de 1910-ben lemondott. Utcája a „Kegyelet" urna­temető mellett fut. Rottenstein Károly Antal jómódú nemes családból származott. Egészen fiatalon, már 1710-ben ott találjuk Eger város belső tanácsában. Lendvay Mártonnal együtt Priny Miklóshoz, az egri vár­őrség főparancsnokához küld­ték, hogy annak panaszolják el a polgárságnak a katona­ság ellen felmerült sérelme­it. A következő években új­ra megválasztják, majd 1713- ban vállaira nehezül az adószedői tisztség nehéz ter­he is. A vármegyei tisztújí­tó szék jelölése alapján, 1715- ben táblabíró lett. Közben Eger város bíróhelyettese lett egészen 1720-ig. amikor is Döbrődy György „feőbí­ró" elhalálozván, őt válasz­tották meg egyhangúlag a város legelső tisztére, me­lyet egészen 1745-ben bekö­vetkezett haláláig viselt. Ha Vay Ádám 1731-ben al nem fogadná a rangot, őt válasz­tották volna meg alispánnak. Nehéz körülmények kö­zött viselte hosszú időn ke­resztül a bírói tisztet, és Eger város nagyon magas adóportáit csökkentette. Ugyanakkor azonban, mint városbíró, a kettős földes- urasághoz húzott, és ilyen vonatkozásban mellőzte a város érdekeit. A püspök­séggel való jó kapcsolatát bizonyítja az is, hogy fia volt a püspöki prefektus. Rottenstein főbíró hivatali ideje alatt kelt 1725-ben III. Károly király privilégiuma amely „lehetővé tette és megengedte”, hogy az Eger folyó által elválasztott két városrész lakói azt a por­tákra kivetett hadiadót, amelyet addig Borsod és Heves vármegye pénztárába fizettek, azontúl a várme­gyéktől függetlenül a hadi kincstárnak szolgáltassák. Ebből az alkalomból „a nép­nek egész napon át szabadon folyt a bor és a sör, ezenkí­vül egy egész ökröt sütöttek és más jó eledelt szétosztot­tak.” Ma a Dobó István Vár­múzeum őrzi azt a festményt, amely Rottenstein Károly Antal főbírót ábrázolja, ke­zében lapot tartva a követ­kező felirattal: „Eger város privilégiumának kieszköz­lése az ő főbírósága alatt történt.” A róla elnevezett utca a Dobó István Gimná­zium, valamint a II. kórház között található. Kiss Péter ÁLLÁSAJÁNLATAI Mélyépítő és Városgondozási Üzem; Eger, Bródy S. utca 4. Azonnali belépéssel felvesz gépjárművezetőt; autószerelőt; nehézgépszerelőt; parkolódíj-beszedőt; (a munkakör ellátásához erkölcsi bizonyítvány szükséges). Jelentkezés az üzem munkaügyi osztályán. H.M.-i Zöldért Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Egri Hűtőházához felvesz bérszámfejtőt; autószerelőket; hegesztővizsgával rendelkező lakatost; göngyölegtelepére fizikai munkást. Jelentkezés: Eger, Külsősor u. 8. Finomszerelvénygyár: Eger Pétervásárai telephelyére termelőmunkára hirdet felvételt forgácsoló szakmunkások és betanított munkások részére. Jelentkezés a telephely vezetőjénél. Eger Sportegyesület: Eger, Nagy József u. 8. A nyári szünidőben június 22-től augusztus 14-ig — nyári sportnapközibe keres nevelőket testnevelő tanári és sportedző végzettséggel, szerződéses munkára. Jelentkezés: Boros Zoltán ügyvezető elnökhelyettesnél. Tel.: 12-235; 14-104. Egri Áfész: Eger, Knézich K. u. 8. 205. sz. (Eger, Kohári u.) ABC.áruházba felvesz szakképzett és szakképzetlen bolti eladót, valamint pénztárost. Jelentkezés az üzletvezetőnél. COOPSPED H.M.-i Szövetkezeti Szállítási Közös Vállalat:Eger, Vécsey-völgy u. 97. Felvételre keres gépjárműjavítási szakismerettel és gyakorlattal rendelkező üzemmérnök, vagy technikusi végzettségű szakembert TMK-ÜZEMVEZETŐ beosztásba. Felvesz továbbá GARÁZSMESTER-ANYAGBESZERZÖ munkakörre gépjárműtechnikus vagy gépjármű-üzemeltetési technikusi végzettséggel, legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező munkaerőt. Saját gépkocsi használata biztosított. Jelentkezés a vállalat igazgatójánál. Költségvetési szerv számviteli főiskolai végzettségű dolgozót vagy közgazdasági szakközépiskolai végzettségű férfit keres felvételre 35 éves korig pénzügyi munkakörbe. Jelentkezés a Heves Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodánál (Eger, Dobó tér 2.).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom