Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-21 / 93. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. április 21., kedd í. ékessége: Bal áfán talált ezüstmécses (jobbra, fent). Ez az edény őrizte a fűtőjáratba rejtett érméket HAZAI TÁJAKON Pannónia Amilyen kicsi helye Magyarországnak Baláca, kiemelkedően fontosak azok az ott immár nyolcvan esztendeje folyó ásatások, amelyek az ókori Pannónia provincia művészetének legszámottevőbb emlékcsoportját hozták napfényre, s hozzák ma is, az egészen 2000-ig tervezett feltárások során. A római birodalomnak a mai Dunántúlon elterülő tartományában. Veszprémtől délre, Nemesvámos község határában állt az az épület- együttes, ahonnan egy nagybirtokot igazgattak, s ahol nem kevesebb, mint 32 terem nyomaira bukkantak a régészek. 1906-tól. az ásatások kezdeteitől fogva valóságos zarándokhelye lett a római korral foglalkozó magyar és külföldi régészeknek Baláca. s azoknak a szerencséseknek is. akik a földből kibontott falak csodálatos freskóinak, a padlók mozaikdíszeinek a közelébe kerülhettek. Hamarosan összeáll a ba- lácai villa urbana dátumokhoz kötött históriája. E szerint a főépület az i. sz. I. század végén épült, majd a II. században újjáépítették. Amint a nagyobb szabású feltárásoknál lenni szokott, a különösen értékes termeket jellegzetes díszeik nyomán keresztelték el. így vált közismertté például az úgynevezett vörös ebédlő, amelynek pompeji stílusú freskóin a sötétpiros szín uralkodik — ezek az ábrázolások kedélyes életképeket, növényi és állatdíszeket, ételféleségeket örökítenek meg —. vagy pedig az a fekete szoba, ahol emberalakok lebegnek a sötét alapozás előtt. De látni a 32 terem egyiké- ben-másikában Dionüszosz- ábrázolásokat. különösen kecses vízinövény-mintákat és a jól ismert tragédiamaszkokból is többet. Mindezek után koppant meg a kutatók szerszáma azon a két óriási — 60. illetőleg 33 négyzetméteres nagyságú — padlómozaikon, amelyek szinte teljesen épen őrződtek meg lerakásuk, azaz a II. és III. század fordulójá óta. Az egyik fekete-fehér színekből áll, míg a másik szinte tobzódva sorakoztatja fel a jelzett korban oly nagyon kedvelt madáralakokat, növényi rajzolatokat. Azt nyilván mondani sem kell, hogy a balácai ábrázoláscsodákat — már amelyik mozdítható volt — a lehető leggyorsabban és az óvatosság szabályainak tiszteletben tartásával hamarosan védett helyre vitték: a veszprémi Bakony Múzeum adott ne-' kik otthont. És ugyancsak ez a tudományos és közművelődési intézmény gondozza a helyszínen mindazt a sok római emléket, ami mozdíthatatlan volt. A körülbelül 16 hektáros gazdaság főépületét egy — mondjuk így — illúzióképpel is felékesítették az útépítők. Amikor ugyanis egy nyitott folyosót valami okból elfalaztak, arra egy olyan falfestményt rendeltek meg. amely a láthatatlanná vált kert képzetét keltette. Előkerült egy töredékes széles lépcső is, amely a keletre fekvő udvarra vezetett, s ugyancsak nyomaira bukkantak a kerti szerszámok feltételezett raktárának. Mindezek mellett még a kemencék földbe vájt lyukait is sikerült azonosítani. Amire pedig a legeslegbüszkébb az éppen most kutató archeológus csoport, az a II—III. századi pince meg- lelése, amely valóságos kincsesbányaként hagyományozta ránk a régi provinciában használatos tárgyakat. vagyis az amforákat, a vasmécseseket, a tálakat, üvegeket. Ezek olyan épségben vészelték át azt a tizenhét-tizennyolc évszázadot. mintha csak most tette volna le kezéből a villa urbana ura, vagy valamelyik szolgája. Az országjárók' nyilván örömmel vehetik tudomásul, hogy Baláca immár nem csupán régészeti kutatóterület, hanem az ókor iránt érdeklődő turisták zarándokhelye is. Miután a főépületet védő tetőzet elkészült, és a romok konzerválása megtörtént, a leletegyüttest romkertként a nagyközönség számára is megnyitották. Így aztán azok a balatoni nyaralók, akik nem csupán a tó vizét akarják élvezni, könnyen elruccanhatnak Nemesvámosnak erre a külső részére, ahol Pannónia provincia kétségkívül legszebb művészeti emlékei kerültek elő. Balatonfüred- től északi irányban csupán egy iramodás ez a régészeti csoda! A. L. H eti umor ét elején A sebész odamegy a frissen operált beteg ágyához, aki épp akkor kezd ébredezni a narkózisból. — Kitűnően sikerült az operáció! — mondja a sebész az ébredező betegnek. — Köszönöm doktor úr. Azt szeretném mondani, én csak azért mentem be a műtőbe, hogy az elromlott vízcsapot megjavítsam! ★ — Doktor úr, az utóbbi időben sok gondom van a feleségemmel. Éjjel álmában azt kiabálja: „Nem, Béla, nem!" —Idáig rendben van, kérem. — Hogy lenne rendben, hiszen engem Tamásnak hívnak? — Mondom, hogy rendben van, ameddig Bélának azt kiabálja, hogy nem! ★ — Böhm úr, segített az a potencianövelő szer, amelyet két héttel ezelőtt írtam fel magának? — Ö, nagyszerű hatása volt, doktor úr! — És mit szólt hozzá a felesége? — Nem tudom. Azóta nem voltam otthon. ★ Idősebb hölgy mondja a barátnőjének: — Fantasztikus, hogy mennyit fejlődött az orvos- tudomány. Amikor fiatal voltam, tetőtől talpig le kellett vetkőznöm az orvosnál. Ma már elég, ha a nyelvemet kinyújtom! ' K. Gy. M. ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK, ÉLETUTAK ... XI. Amiről az egri utcanevek mesélnek Kossuth Lajos először 1821. november 12-én járt Egerben, mint a királyi tábla jurátusa. 1836 májusában levélben kérte fel Pestről Csiky Sándort, hogy küldjön rendszeres tudósításokat lapja, a Törvényhatósági Tudósítások számára Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűléseiről: Csiky vállalta a megbízatást, és ez év június 24-én küldte el első beszámolóját. Kossuth 1849. március 27- én írta feleségének Tiszafüredről: „Én holnap még Jtt maradok, holnapután Egerbe megyek ...” Március 29- én írta ugyaninnen a Honvédelmi Bizottmánynak: „Holnap Egerbe megyek, de csak két nap leszek ott." Március 31-én írta a Honvédelmi Bizottmánynak: „Tisztelettel jelentem, hogy Egerben vagyok .. . Tegnap este mind itt nállam voltak a vezérek (Vettert kivéve, ki betegen fekszik Füreden) — megállapítottuk a munkálati terveket. . . . Eger nagyon fontos stratégiai pont. Csak egy híja van: mintegy 1500 ölnyi utat kell csináltatni Apátfalva felé . .. Én ezen utat megcsináltatom, ha 100 000 forintba kerül is. Egyébként biztosság tekintetében akár ma is ide jöhetne a kormány és országgyűlés. Hogy szebb helyén volna mint Debrecen, az igaz. Pénzt Vuko- vicshoz kérek mielőbb. Klapkát múlhatatlanul szükséges tábornokká nevezni." Március 31-én írta feleségének : „Eger nagyon kedves hely. gyönyörű vidék, nagyszerű emlékezetek, lelkesült nép. Én pedig az érseki pa- laisban (Palotában) úgy lakom, mint egy király." Április 2-án írta még mindig Egerből feleségének: „Itt az emberek enthusias- musa (lelkesedése) a megfoghatatlanságig terjed, a tegnapelőtti illuminatio (utca, épület kivilágítás), ■ s fáklyás zene 5000 fáklyával még csak hagyján, de tegnap este vagy 1000 nő minden osztályból megrohant, magyar öltönyben, fáklyás zenével, s beszéddel, íllyet soha nem láttam; aQV°ndo- bálták szegény Muczidat virágokkal, egy rakás koszorút ismét küldök. Mérey majd elbeszéli. Nagyszerűen furcsa dolog volt biz a. De bezzeg van ma dolga a toilette- tisztításnak a sok viasz- csepptől, mert mind fejér viaszgyertyákkal. s majd agyon perzselték egymást, gondold csak, ha 1000 asz- szony tolong: sohse kapott piszkos kesztyűm annyi csókot, no hiszen ugyancsak munka lesz e nép bizalmától megszökni." Még április 2-a délelőttiét is Egerben töltötte, mert „Eger, ápril 2-kán délelőtti 10 órakor" írta a Honvédelmi Bizottmánynak : „Két óra múlva indulok Gyöngyös fele, ... „Másnap írta Jászberényből feleségének: „Hanem azt mondhatom, hogy az asszonyok mindenütt, még a derék Egerben is szászorta jobbak, lelkesebbek a férfiaknál." Ezen az egri tartózkodásán mondta Kossuth: „Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot." Vukovics Sebő, a szabadságharc akkori igazságügyi minisztere így- írt visszaemlékezésében : „Füredről Kö- vesden által hol én s többen csatlakozánk az elnök menetéhez, Egerbe érke- zénk virágvasárnapon. Sehol Kossuthot oly az arcokon kisugárzó őszinte örömmel nem üdvözölték, mint e városban. Az érseki palota előtt, hol mindnyájan szállva valónk, este roppant számú hölgyek által tartott fáklyák mellett zene rendez- teték az elnök tiszteletére. Bizonyos Nánássyné (Nánás- sy Ignácné Szökő Mária akinek a férje főszolgabíró, nemzetőr kapitány később országgyűlési képviselő volt) tartott beszédet a szép fáklyatartók nevében. Kossuth válasza egy volt a legsikerültebb alkalmi beszédei közül, miket tőle hallottam." ... Az egriek lelkes fogadása Kossuthra oly megnyerőleg hatott, hogy több ízben kijelentené mint szeretne hosszabb ideig e városban mulatni, s a jövő évben az egri fürdőt használni. Fennmaradt 1875-ből özv. Sziamér Elemérné egri lakosnak Kossuth Lajoshoz Turinba írott levele, amelyben többek között ezt írta midőn Eger várost 1849-ben látogatásával szerencséltető .. . emlékkoszorúval üdvözöltem . .. mire azt tetszett felelni, Eger városa neve arany betűkkel lesz szívembe örökre iktatva ...” 1977- ben Kádár László mesterfokú kádár kisiparos Rákóczi úti házából való kiköltözés közben egy öreg kép hátára ragasztva talált egy addig ismeretlen eredeti Kossuth-levelet, amely Debrecenben íródott 1849. február 14-én és a hadügyminisztériumnak volt címezve. A Kossuth utca a líceumnál kezdődik és a vár előtti téren végződik. Knézich Károly a gráci katonaiskolán végezte tanulmányait, és 1824-ben avatták fel hadapródnak a varasdi határörezredhez. Hadnagyként 1826-ban a 34. magyar gyalogezredhez helyezték át, 1844-től főszázados lett. Egerbe kerülésének időpontja bizonytalan, de valószínűleg az 1840-es évek legelején helyezték ide, mert jegygyűrűje szerint 1842. júli.us 14-én jegyezte el Kapitány Mihály városi szenátor leányát, Kapitány Katalint. Házasságot is Egerben kötöttek 1844. június 3-án a főszékesegyházban, ahol Mészáros Ferenc plébános eskette össze őket. Két lánya ugyancsak itt született: Olga 1845-ben, Irén 1847-ben. Az 1848. március 15-i forradalom is Egerben találja. Ezt követően kezdetben zászlóaljával a bányavárosokba küldték „a szláv mozgalom elfojtására, később pedig a Bácskába vezényelték a rácok és szerbek ellen." Október- 30- tól őrnagy, december 1-től alezredes, egyben dandár- nok a bácskai hadtestnél: A szolnoki csatában 3., a komáromiban 2. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki. Részt vett a tápió- bicskei, isaszegi, váci és nagysarlói csatában. Április 30-tól ideiglenesen, május 7-től tábornoki rangban a 3. hadtest parancsnoka. Június 20-án Görgei felmentette beosztásából. Később a „Tiszai megfigyelő hadtest" — egy 2500 főnyi seregtest — parancsnoka Tokajban. Július végén ezzel csatlakozott a Feldunai hadsereghez. Világosnál tette le a fegyvert. Aradon kötél általi halálra ítélték és kivégezték. A róla elnevezett utcában van a kórház és annak rendelőintézete. Az 1848 őszén Egerben megalakult 1200 főből álló 26. honvédzászlóalj 1849. január 4-én a kassai csatában esett át a tűzkeresztségen, majd január 10-én az egész zászlóaljat beosztották Klapka György I. hadtestébe. Az 1849. február 26—27- én lezajlott kápolnai csatát megelőző napokban több alkalommal vonult át a városon Klapka seregének egy- egy egysége. Dembinszky Henrik február 23-án Tiszafüredről írt levelében írja, hogy Klapka Egerben, hadtestének egy hadosztálya pedig Miskolcon áll. Lévay Sándor a csatát megelőzően a nagypréposti palotában látta vendégül a főhadiszállás tisztikarát, köztük Klapkát is. Kossuth március 1-én Debrecenben így számolt be az egri fogadtatásról: „26- án nem voltak még a kiszemelt positiókban együtt seregeink, csupán csak Klapka ezredes úrnak seregosztálya volt Egeren túl Verpe- lét táján elhelyezve, s a főhadiszállás Egerben. hol Dembinszky maga volt jelen, és a nép által fáklyás zenével üdvözöltetvén a többi közt azon szivreható jelenet adta magát elő, hogy Qz ellenség tőszomszédjában akkor, mikor . .. legfőbb disponibilis (rendelkezésre álló) erejét összevonta az ellenség, Eger városának összes lakossága a fő- hadvezérek és kormánybiztosnak kezébe tette le azon esküt, hogy a hazát minden kitelhető áldozattal, és erély- lyel fogja védelmezni.” A Klapka utca végén van a strand. Kiss Péter ÁLLÁSAJÁNLATAI: H.M.-i Zöldért Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársat keres belső ellenőri munkakörbe. Jelentkezés a fenti címen. EVILL: Eger, Trinitárius u. 1. Változó vidéki munkahelyre felvesz gépkocsivezetőt: villanyszerelőt; villanyszerelő segédmunkást. • HEVES MEGYEI SZOLGÁLTATÓ IRODA | 3300 EGER. DOBÓ TÉa 2. n 36/10-144 H.M.-i Állami Építőipari Vállalat: Eger, Lenin út 140/b Felvételre keres középfokú végzettséggel rendelkező gépíró adminisztrátort. NOVÉP Építőipari és Szolgáltató GT: Bp. Hévízi u. 3/d Gagarin Hőerőmű területén végzendő hosszú távú munkára villanyszerelőket keres, jó kereseti lehetőséggel. Ingyenes munkásszállás biztosítva. Érdeklődni lehet: Budapest, 889-589 vagy 333-344 sz. telefonon. Személyesen Gagarin Hőerőmű Szellőző Művek Kirendeltségén Szabó Lászlónál. Irodánknál az alábbi humán szolgáltatások vehetők igénybe: — korrepetálás — logopédia — gyermekfelügyelet — nyelvoktatás — gyógytorna — beteggondozás A lakossági igénybejelentés az irodánál (Dobó I. tér 2.) személyesen történhet, hétfőtől péntekig 9—13 óráig, továbbá díjmentes munkajogi tanácsadás minden szerdán 16—18 óráig vehető igénybe.
