Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-13 / 87. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. április 13., hétfő Pillantás a hétre HÉTFŐ: Óriási érdeklődés előzi meg George Shultz moszk­vai látogatását. Az ame­rikai külügyminiszter szá­mos kérdésről fog tárgyal­ni szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzéval, ám a legfontosabb ezek közül a leszerelési tárgya­lások további menetével kapcsolatos elképzelések jövője. KEDD: A szovjet—kínai konzultá. ciók tizedik fordulója kez­dődik Moszkvában. A tár­gyalások légkörét minden­képpen javítja, hogy szom­baton megkezdődött az ideiglenesen Mongóliában állomásozó szovjet csapa­tok egy részének kivonása. SZERDA: A szovjet fővárosban meg­kezdődik a Komszomol XX. kongresszusa. Az ifjú­sági szervezetet a közel­múltban számos bírálat ér­te, s a mostani fórum le­hetőséget ad a szovjet bel­politikai élet legújabb fej­leményeinek lemérésére is. CSÜTÖRTÖK: Az amerikai külügyminisz­ter találkozik NATO-beli kollégáival, s beszámol moszkvai látogatásának eredményeiről. Shultz az utazás előtt is megbeszé­léseket folytatott nyugat­európai partnereivel, s előzetesen egyeztették ál­láspontjaikat. SZOMBAT: Kétnapos látogatásra Fran- cia-Guayanába utazik Chi­rac francia miniszterelnök. A kicsiny, latin-amerikai gyarmat az egyik utolsó, ilyen státusú ország. Dél- Amerikában és az egész világon. Párizs elsősorban presztízsokokból, no meg természeti kincsei és la­tin-amerikai „hídfőszere­pe” miatt ragaszkodik megtartásához. VASÁRNAP: Délkelet-ázsiai körútra in­dul Sir Geoffrey Howe, brit külügyminiszter. Thai. földön, Ausztráliában és Űj-Zélandon elsősorban a térség helyzetével és gaz­dasági kérdésekkel foglal­kozik majd a kollégáival folytatandó tárgyalásokon. Ausztrália és Űj-Zéland a nemzetközösség tagjaként, különösen szoros szálak­kal kötődik Nagy-Britan- niához. A POZSONYI LÁTOGATÁS UTÁN Mihail Gorbacsov hazaérkezett Moszkvába Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége, va­lamint kíséretének tagjai szombaton Pozsonyból haza­utaztak Moszkvába. A főtitkár, aki Gustáv Husák és más csehszlovák vezetők társaságában érke­zett Prágából a szlovák fő­városba, elbeszélgetett a fo­gadására összegyűlt és őt üdvözlő pozsonyi lakosokkal, felidézve, hogy először 1969- ben járt Pozsonyban. A szlo­vák főváros lakóival való találkozó után a szovjet ve­zető koszorút helyezett el a szlovák nemzeti felkelés, valamint a szovjet hősök emlékművénél. Mihail Gorbacsov és Gus­tav Husák Pozsonyban meg­tartott zárómegbeszélésükön kifejezték elégedettségüket a szovjet főtitkár csehszlová­kiai látogatásának eredmé­nyeivel. Hangoztatták, hogy az jelentős mérföldkő a két ország sokoldalú együttmű­ködésének elmélyítésében, barátságának megszilárdí­tásában. Gustáv Husák tel­jes támogatásáról biztosította a Szovjetunió újító bel- és külpolitikáját, békekezde­ményezéseit. ★ Mihail Gorbacsov cseh­szlovákiai látogatásának nemzetközi vonatkozásairól szólva a Pravda rámutat: a Szovjetunió javasolja, hogy kezdjenek tárgyalásokat az európai kontinensen telepí­tett 500—100 kilométeres ha­tótávolságú rakéták számá­nak csökkentéséről és fel­számolásukról. s a tárgyalá­sok idejére a felek vállalja­nak kötelezettséget. hogy nem növelik ilyen rakétáik számát. A Szovjetunió síkraszáll a közepes hatótávolságú raké­ták problémájának haladék­talan megoldásáért. Meggyő­ződése, hogy ennek az első. valóban jelentős leszerelési lépésnek nemcsak hatalmas katonai és politikai jelentő­sége lenne, de elősegítené egy a Kelet és Nyugat kö­zötti kölcsönös megértés el­viekben új légkörének kiala­kítását, a jószomszédság és bizalom, az egymás mellett élés és az együttműködés ér­vényesülését Európában és az egész világon — hangsú­lyozza végezetül a Pravda. ja, hogy — az SZKP KB fő­titkárával folytatott megbe­széléseinek brit értelmezése alapján — Reagan elnök „derűlátóan” tekint külügy­miniszterének hétfőn kezdő­dő moszkvai tárgyalásai elé. Mindazonáltal a The Sunday Times is elismeri, hogy a nyugat-európai NATO-tagál- lamok .,aggodalommal” vár­ják Shultz amerikai külügy­miniszter jövő csütörtökön esedékes tájékoztatóját moszkvai tárgyalásainak eredményeiről. A brit kor­mányhoz közel álló vasár­napi újság szerint azonban különösképpen Nyugat-Né- metországot aggasztja az, hogy a közép-hatótávolságú rakétákról szóló megállapo­dás „veszedelmesen kiszol­gáltatná a szovjet fölénynek. Mir—Kvant teljes összekapcsolása Munkával ünnepeltek az űrhajósok A világűr meghódításának történelmi jelentőségű ese­ménye volt Jurij Gagarin űrutazása: a világ első űr­hajósa 1961. április 12-én, a Vosztok—1 űrhajó fedélze­tén hajtotta végre az első, Föld körüli űrrepülést. A mérföldkőnek számító ese­mény emlékére a Szovjet­unióban április 12-ét az űr­hajózás napjává nyilvánítot­ták. Jurij Romanyenko - és Alekszandr Lavejkin, a Mir űrállomás két utasa az el­ső az űrhajózás történetében, akit a nyílt világűrben ta­lált a szakmai ünnep, az űr­hajósok napja. Kevéssel a moszkvai idő szerinti éjfél előtt, elhagyták a Mirt és mintegy húszmé­teres út megtétele után, a Kvant modul és az űrállo­más dokkolórendszeréhez ér­keztek. A Csillagvárosban. víz alatti szimulátorkamrában két ember pontosan utánoz­ta mozgásukat, hogy a föl­di irányítóknak akkor is fo­galmuk legyen az űrhajósok lehetséges helyzetéről, ami­kor rádióárnyékban van az űregység. A dokkolórend­szerek szemrevételezése so­rán megállapították, hogy a teljes összeszorítást a dok­kolófelületek közé került idegen tárgy akadályozza. Földi távirányítással ezt el­távolították, majd folytató­dott a dokkolóberendezések összeszorítása. Az űrhajósok mindvégig figyelték a folya­matot. Közlésük és az auto­matika telemetrikus adatai szerint, a folyamat rendben lezajlott, a Kvant asztrofi­zikai modul és a Mir űrál­lomás teljes összekapcsoló­dásával végződött. Jurij Ro­manyenko és Alekszandr La- vejkin 3 óra 40 percig tar­tózkodott az űrállomáson kí­vül. Az űrsétát követő ellen­őrzés során megállapították: a kozmonauták egészségi ál­lapota, közérzete kifogásta­lan. Az űrhajózás napján együtt kering a Mir—Kvant—Szo­juz TM—2 űregység, amely­nek együttes hossza 35 mé- . tér, tömege 51 tonna. rC Külpolitikai kommentárunk j—| Össz-európai ház VILÁGSZERTE nagy várakozás előzte meg Mihail Gorbacsov csehszlovákiai látogatását. A nyugati saj­tó már hetekkel korábban találgatásokba bocsátko­zott a szovjet vezető esetleges javaslatait illetően. Most, amikor e javaslatok valóban elhangzottak, megállapítható: a legtöbb megfigyelő erősen alábe­csülte azok jelentőségét. Az SZKP KB főtitkára ugyanis korántsem szorít­kozott a közép-európai térség problémáira. Olyan, össz-európai indítványokat terjesztett elő, amelyek végső soron az egész világon éreztetnék hatásukat. A Szovjetunió ismét egy lépést tett a kompromisz- szum, a korábbi nyugati álláspont megértése és rész­leges elfogadása felé, amikor a harcászati-hadművele­ti atomfegyverekről és a hagyományos európai fegy­verzetről ajánlott külön tárgyalásokat. A nyugat-eu­rópai kormányok egy része ugyanis azért nem nézte jó szemmel a közepes hatótávolságú atomfegyverek földrészünkről való kitiltásának lehetőségét, mert a Varsói Szerződés fölényétől tartott, a többi fegyver­fajta terén. Mihail Gorbacsov most éppen ezeknek a pusztítóeszközöknek a csökkentéséről javasolt meg­beszéléseket, anélkül, hogy azt szoros összefüggésbe, netán függőségbe hozta volna a közepes hatótávolsá­gú atomrakétákról folyó tárgyalásokkal. Az új szovjet javaslatok kiegészítik a korábban a stratégiai atomfegyverek ötvenszázalékos csökkenté­séről tett javaslatot és kijelölik azt az utat, amely el­vezethet az atomfegyvermentes Európához, s végső soron az egész emberiséget megszabadíthatja a nuk­leáris pusztulás rémképétől. Mihail Gorbacsov prá­gai szavai szerint, a tárgyalásokat az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet harmincöt részt­vevőjének Bécsben kellene elkezdeni, legalábbis itt kellene összeülnie annak a külügyminiszteri szintű konferenciának, amely döntene a megbeszélésekről. Mihail Gorbacsov Prágában bejelentette, hogy a Szovjetunió leállította a vegyi fegyverek gyártását, s felkészül azok megsemmisítésére is. A szovjet javaslatok első visszhangja alapján meg korai lenne ítélni a nyugati fogadtatásról. Annyi azonban máris bizonyosnak látszik, hogy egyes ame­rikai és nyugat-európai politikusok igencsak nehéz helyzetbe kerülnek, ha továbbra is mereven elzár­kóznak a megegyezés lehetőségétől. PRÁGÁBAN egy olyan „össz-európai házról” be­szélt Gorbacsov, amelyben minden ellentéteikkel és különböző felfogásukkal együtt, egymás szomszédsá­gában élnek a szocialista és a tőkés országok, a Var­sói Szerződés és a NATO tagjai csakúgy, mint a sem­legesek és el nem kötelezettek csoportjába tartozók A ház lakóinak közös érdeke, hogy a tető ne ázzon be, a lift ne romoljon el. Európa népeinek számos, ilyenfajta közös gondja van, amelyre csak együtt le­het keresni a megoldásokat is. Ilyen gondolkodás szükséges a javaslatok megtételéhez — és azok jó­zan megfontolásához is. Horváth Gábor BUDAPEST-KOPPENHÁGA Folytatódik a párbeszéd Lázár György 1981-ben járt Koppenhá­gában — akkori vendég­látója Anker Jörgensen volt A dán főváros — madártávlatból (Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség — KS) Egyenletesen fejlődő, za­vartalan és sokoldalú kap­csolatokat ápol egymással hazánk és Dánia. Annak ellenére, hogy alapjaiban eltérő társadalmi és gazda­sági berendezkedésű két országról van szó, amely ráadásul más-más katonai szövetségnek és gazdasági csoportosulásnak tagja, a rendszeresnek mondható felső szintű párbeszéddel is kifejezésre jut: őrködnek Helsinki vívmányain. Kez­deményezéseivel Budapest is, Koppenhága is törekszik az enyhülési folyamat to­vábbvitelére, az atomfegy­verektől mentes Európa megteremtésére. E kiemelt külpolitikai célok szem előtt tartásával sikerült mind ez ideig megtalálni a Magyar Népköztársaság és a Dán Királyság számos érdekta­lálkozási pontját. Csupán a legfontosabba­kat fölsorolva: cselekvő részvétel a kelet-nyugati dialógusban (ebbe illik mindenekelőtt Lázár György és Poul Schlüter budapesti eszmecseréje!), közvetlen vagy közvetett hozzájárulás a Szovjetunió és az Ameri­kai Egyesült Államok leg­felső szintű párbeszédéhez, építő közreműködés a fegy­verzetek korlátozását, a leszerelést, a kölcsönös el­lenőrzés megvalósítását elő­mozdító tárgyalásokon. Kü­lön nagy figyelmet érdemel az az értékes tevékenység, amelyet Dánia a többi északi országgal együtt foly­tat a térség atomfegyverek­től mentes státusáért. Ez egyébként újabb találkozá­si pont Dánia és Magyar- ország között, miután a Var­sót Szerződés államai az európai békerendszer fon­tos pillérének tartanák az északi atomfegyvermentes zóna kialakítását. Kölcsönösen és tisztelet­tel figyelünk egymás ered­ményeire; elismeréssel nyug­tázzuk a földrész egyik leg­kisebb országának jó üte­mű gazdasági haladását. Vezető dán gazdasági szak­emberek is nagy figyelmet szentelnek a magyarorszá­gi reformfolyamatnak ; az or­szág sajtója aránylag rend­szeresen és rokonszenves mó­don tájékoztat törekvése­inkről. Ott is, itt is egybe­hangzóan vallják politi­kusok, gazdasági szakértők, hogy társadalmi berendez­kedésünktől függetlenül, a kis és közepes országok pél­dát mutató szerepet vállal­hatnak — és kell is vállal­niuk — a sokoldalú együtt­működésben. Hazánk és Dánia például 1976-ban tízéves gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együtt­működést írt alá; a meg­állapodást tavaly újabb év­tizedre meghosszabbították. Dánia fontos kereskedel­mi partnere és piaca Ma­gyarországnak, miként a világ élvonalába tartozó spe­ciális termékeivel hagyo­mányos szállítónk is. Igaz, a kölcsönös árufor­galom értéke — tavaly meg­közelítette a 70 millió dol­lárt — minden bizonnyal több is lehetne, ha a magyar ipar és mezőgazdaság az eddiginél több korszerű kész­terméket ajánlana föl dániai értékesítésre. Kölcsönösen hasznos lenne az eddiginél szorosabb együtt munkálko­dás a műszaki fejlesztés­ben. örvendetesen élénk kul­turális-tudományos kapcso­latokat ápol egymással Ma­gyarország és Dánia az 1971 - ben kötött egyezmény szel­lemében. A legfrissebb mun­katervet tavaly december­ben írták alá Koppenhágá­ban; műszaki, természet- és orvostudományi, mező­gazdasági ösztöndíjasainkat szívesen fogadják. Az Aár- husi Egyetemen magyarul, a budapesti tudományegye­temen dánul tanulhatnak a hallgatók. Szó van róla, hogy ősszel magyar filmhe­tet rendeznek az északi or­szágban. A sport-, a rádió- és tévékapcsolatok erősítését, szélesítését szolgálják A két­oldalú együttműködési meg­állapodások. A Dániában élő néhány ezer magyar — elsősorban a Magyarok Vi­lágszövetsége révén — ugyan­csak hozzájárul a két nép közötti kapcsolatok erősíté­séhez, bővítéséhez. Annak a célnak az eléréséhez, amelyért most újabb kor­mányfői tárgyalás kezdő­dik Budapesten. Kulcsár László Ellentmondó jelentések az irak—iráni , frontról Bagdadban azt állítják, hogy visszaverték a legutób­bi iráni offenzívát. Tehe­ránban viszont cáfolják az iraki sikerek hírét. Az iraki katonai főparancs­nok közleményben jelentet­te be, hogy egy szombat haj­nali nagyszabású ellentáma­dás során — amelyben az iraki elnöki elitalakulatok egységei is részt vettek — „felszabadították” az irániak által a front déli szakaszán elfoglalt iraki területeket. A „Kerbala 8” fedőnevű, ápri­lis 6-án indított offenzíva során az iráni csapatok — saját állításuk szerint — két kilométerre közelítették meg a térség legnagyobb iraki vá­rosát, a milliós Bászrát. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség ugyanakkor azt jelentet­te, hogy meghiúsították az elfoglalt területek visszaszer­zésére irányuló iraki kísér­leteket. A teheráni jelentés szerint az iraki ellentáma­dást maga Adnan Hairallah. az iraki hadügyminiszter irá­nyította, aki Szaddam Husz- szein elnök közvetlen paran­csait követve felügyelt a hadműveletekre. Az iráni közlemény szerint az iráni haderők lelőttek egy iraki repülőgépet. megsemmisí­tettek 70 korszerű iraki harckocsit Zavarban a Nyugat Mértékadó londoni megfi­gyelők szerint a Thatcher- kormány zavaráról árulko­dik az a rendkívülien tar­tózkodó magatartás, amellyel . a brit külügyminisztérium Mihail Gorbacsov legújabb tárgyalási javaslatára reagált. David Owen, a szociálde­mokrata párt vezére szom­baton „túlságosan negatív­nak” minősítette, a külügy­minisztérium első megnyilat­kozását. A The Observer diplomá­ciai munkatársa rámutat: Ronald Reagan amerikai el­nök üdvözölte a szovjet ja­vaslatot. ezzel szemben Lon­don és Bonn „rendkívül óva­tosan” nyilatkozott. ‘ A konzervatív The Sunday Times viszont Thatcher asz- szony érdemének tulajdonít-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom