Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-11 / 86. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. április 11., szombat Gorbacsov Pragaban Mihail Gorbacsov (bal oldalt, középen), az SZKP KB fő. titkára a CSKP Központi Bizottságának székházában találkozott és megbeszélést tartott a KB elnökségének és titkárságának tagjaival. Szovjet részről a találkozón jelen volt Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára is. A kép jobb oldalán a második: Gustáv Husák (Népújság-telefotó: — CTK — MTI— KS) Mihail Gorbacsov csehszlovákiai látogatása alkalmából pénteken a prágai művelődési palotában szovjet—csehszlovák barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen a fővárosból és az ország megyéiből mintegy háromezren vettek részt. A gyűlésen Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársaság; elnök beszédében elmondta, hogy Csehszlovákia népe Mihail Gorbacsov látogatásában az ország életének nagy eseményét látja, amelynek eredményei kiindulópontul szolgálhatnak a minden irányú együttműködés lendületes továbbfejlesztéséhez. Ez a látogatás olyan rendkívüli időszakban zajlik le, amikor a szocialista világ fordulatot él át, új válaszokat keres a kor égető kérdéseire, új utakat nyit a gyorsabb gazdasági és társadalmi felemelkedéshez. Ebben döntő érdeme van a Szovjetunió Kommunista Pártjának, amely a XXVII. kongresszusán és Központi Bizottságának januári ülésén kidolgozott irányvonal alapján következetesen valóra váltja a szovjet társadalom forradalmi átalakításának és demokratizálásának stratégiáját. Gustáv Husák hangsúlyozta. hogy a CSKP és a csehMihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken beszédet mondott a Prágában tartott szovjet—csehszlovák barátsági nagygyűlésen. A szovjet párt vezetője megállapította, hogy a két országot és a két pártot szoros szálak fűzik össze, az együttműködés számukra igen nagy jelentőségű. Hozzáfűzte: azonosan vélekedünk belső dolgainkról és a nemzetközi helyzetről. Mindkét félnél tapasztalható a törekvés, hogy tovább lépjünk a szovjet—csehszlovák együttműködés elmélyítésének és sokoldalú gazdagításának útján. Őszinte örömmel töltenek el bennünket Csehszlovákia sikerei — mondotta Mihail Gorbacsov, majd hozzáfűzte, hogy a prágai megbeszéléseken persze szó volt a megoldatlan problémákról is. A szovjet párt vezetője ezután a Szovjetunióban megkezdett átalakítás folyamatáról szólva rámutatott: olyan helyzet állt elő, amelyben apró javítgatásokkal már nem lehet segíteni, teljes átalakításra van szükség. Jól ismertek a Szovjetunió sikerei, de épp az elért eredmények fényében váltak tűrhetetlenné a hetvenes években megnyilvánult komoly problémák és stagnálást mutató jelenségek. Nyíltan módjuk ki: igen éles ellentmondások jelentkeztek. A Szovjetunió egyfelől hatalmas mennyiségű acélt termel, a világon a legnagyobb nyersanyag- ás energiaforrásokkal rendelkezik, mégsincs belőle elegendő a pazarló, nem hatékony hasznosítás miatt. A világon az elsők közé tartozik a gabonatermesztésben, mégis évente több millió tonna takarmánygabona behozatalára szorul. Egy lakosra számítva a Szovjetunióban van a legtöbb orvos, kórházi ágy, mégis súlyos hiányosságok mutatkoznak az egészség- ügyi ellátás minőségében. Rakétáink megdöbbentő pontossággal érik el a Halley- üstököst, száguldanak a Vénusz felé, miközben nyilvánvaló a lemaradás a tudományos eredmények népgazdasági igényeknek megfelelő gyakorlati alkalmazásában, bántó módon kezdetlegesek a legegyszerűbb háztartási gépek — mondotta. Ezért azonban nem a szocialista rendszer a hibás. A valóság „problémamentes” ábrázolása miatt szakadék alakult ki a szavak és a tettek között, ami társadalmi passzivitást szült, megingatta a hirdetett célokba vetett hitet. Épp ezért a Szovjetunió erőfeszítései az egész társadalmi mechaszlovák nép melegen támogatja az SZKP újító irányvonalát. Ezt olyan új ösztönzések és gondolatok értékes forrásának tekintjük, amelyek segítik a mi feladataink megoldását is, mondta Husák. A csehszlovák vezető kifejtette, hogy a CSKP XVII. kongresszusa az SZKP XXVII. kongresszusának eszméire támaszkodva célul tűzte ki a gazdasági, társadalmi és szociális fejlesztés meggyorsítását. A párt elnöksége az SZKP januári ülése után egész sor intézkedést fogadott el a csehszlovákiai gazdasági reform megvalósítására, a demokráciának a politikai, gazdasági életben és más területeken való elmélyítésére, a lakosságnak a vezetésbe való fokozottabb bevonására. A CSKP Központi Bizottsága márciusi ülésén jóváhagyta a pártelnökség döntéseit, és állást foglalt a kongresszusi határozatok végrehajtási ütemének növelése mellett. Gustáv Husák elmondta, hogy a Gorbacsovval tartott megbeszéléseket a szívélyesség, a bizalom, a kölcsönös megértés és az elvtársi nyíltság jellemezte. Teljesen egyetértünk a jelenlegi fejlődési szakasz értékelésében, azonosak nézeteink a szocialista építés további meneténizmus átalakítására irányulnak: — a gazdaságban ez azt jelenti, hogy az ex- tenzívről az intenzív módszerekre térünk át, s a legkorszerűbb műszaki-tudományos alapokon gyorsítjuk meg a társadalmi és a gazdasági haladást. — Politikai téren a széles körű demokrácia és a népi önkormányzat kibontakoztatását, a bürokratizmus és a hatalmaskodás kiirtását, a szocialista törvényesség erősítését jelenti, az ideológiai, szellemi szférában a marxista—leninista elmélet alkotó továbbfejlesztését. Gyökeres. forradalmi jellegű fordulatra van szükség mind tevékenységünk szervezésében, mind pedig a társadalmi tudat terén — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az átalakítás végső célja az, hogy jobb életet teremtsünk a szovjet emberek számára, és hogy megszilárdítsuk a társadalomszervezés és a szociális igazságosság fejlettebb modelljeit. Megvalósítható-e ez acél? — tette fel a kérdést az SZKP KB főtitkára. Határozottan állíthatjuk, hogy igen. Igazán nagyok a lehetőségeink; teendőnk, hogy teljes kapacitással működtessük azon társadalmi mechanizmusokat, amelyek eddig csak félgőzzel, olykor akadozva működtek — mondta, majd így folytatta: Mi lehet az átalakítás motorja? Nézetünk szerint szocialista demokráciánk továbbfejlesztése, a dolgozók nagy tömegeinek bevonása az ország irányításába. A szovjet gazdaság hatékonyságának növelésénél a legfontosabb az, hogy a lehető leghamarabb az élvonalba kerüljünk a műszaki-tudományos fejlődés kulcságazataiban: az informatikában, a számítás- technikában, az elektronika és a robottechnika népgazdasági alkalmazásában, a biotechnológiában és egy sor már területen. Nagy reményeket fűzünk az új gazdaságirányítás és az ösztönzés önelszámoláson alapuló új rendszeréhez. Ennek az a szerepe, hogy biztosítsa az egyének, a kollektívák, a társadalom, a termelők és a fogyasztók, a terv és a piac érdekeinek összehangolását. Határozott átalakításra van szükség a legfelsőbb irányítás szintjén. Ennek lényege, hogy a központi szerveknek a stratégiai feladatok megoldásán kell munkálkodniuk. A tervezésben normatív módszereket kell alkalmazni és az irányítást gazdasági ösztönzők segítségével kell megvalósítani. Tudatában vagyunk annak, hogy még csak nek stratégiájára, a szocialista közösség egységének szilárdítására, a világ békéjéért és haladásáért való küzdelemre vonatkozóan. A CSKP és az SZKP között szilárd szemléleti és cselekvési egység van. Gustáv Husák kitért arra, hogy a tárgyalásokon nagy figyelmet fordítottak a csehszlovák—szovjet kapcsolatok további fejlesztésének távlataira. Különösen a gazdasági együttműködés olyan korszerű formáinak elterjesztését tartják fontosnak, mint a közvetlen vállalati kapcsolatok, a közös vállalatok létrehozása, továbbá termelési kooperációk szervezése. A CSKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia következetesen részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai által tett békejavaslatok érvényre juttatásában, és maga is tesz kezdeményezéseket az egyeztetett külpolitika keretében. Befejezésül Gustáv Husák kijelentette: a Mihail Gor- bacsovval folytatott tartalmas tárgyalásaink lehetővé teszik, hogy a csehszlovák— szovjet kapcsolatokat minőségileg magasabb szintre emeljék. Ezután Mihail Gorbacsov mondott beszédet. tok tapasztalataihoz — húzta alá a szovjet vezető. A szovjet—csehszlovák gazdasági együttműködést illetően leszögezte: ezeket a kapcsolatokat is lényegesen át kell alakítani, egyebek között meg kell szüntetni az együttműködés útjában álló bürokratikus akadályokat. Jelezte, hogy már a következő ötéves időszakban lényegesen javítani lehet a munkamegosztást. A Szovjetunió és Csehszlovákia esetében nyilvánvaló szükségszerűség, hogy fokozzák együttműködésüket a legkorszerűbb termékek előállítása terén: így például energetikai berendezések, robotok, gépkocsimotorok, képmagnók és személyi számítógépek gyártásában. Mihail Gorbacsov prágai beszédében ezután részletesen szólott az európai biztonság megszilárdítása céljából előterjesztett új szovjet kezdeményezésekről. Állást foglalt a közép-hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyezmény megkötése mellett, sürgette a hadműveleti-harcászati rakéták korlátozását, majd felszámolását Európa földjén és javasolta az Európában egymással szemben álló fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek nagyarányú korlátozását. Az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy ma az egész emberiség sorsát érintő kérdések várnak megoldásra. A mai világban a kölcsönös függés foka igen nagy. Nukleáris korunkban ugyanis új politikai gondolkodásmódra van szükség, mert csak így kerülhető el az egész emberiség pusztulásával fenyegető nukleáris katasztrófa. A leszereléshez vezető egyik igen fontos lépés megtétele végett javasoltuk, hogy kössünk megállapodást a közép-hatótávolságú (KHT) rakéták kérdéséről. Nyugaton ezekben a napokban sokat írnak és beszélnek a hadműveleti-harcászati rendeltetésű rakéták kérdéséről. Készek vagyunk e probléma építő szellemű megoldására, de ezt úgy kell elérni, hogy ne váljék még nehezebbé a közép-hatótávolságú rakétákról szóló megállapodás létrejötte. A KHT-rakéták- ról szóló egyezmény létrejöttének megkönnyítése végett a Szovjetunió javasolja, hogy kezdődjenek tárgyalások az 500—1000 kilométeres hatótávolságú, s az európai szárazföldön elhelyezett rakéták korlátozásáról, illetve későbbi felszámolásáról, úgy, hogy nem teszik e kérdéstől függővé a KHT-rakéták problémája megoldásának menetét és kimenetelét. A felek köteleznék magukat arra, hogy a tárgyalások ideje alatt nem növelik a hadműveleti-harcászati rakéták számát. A Szovjetunió amellett száll síkra, hogy radikális csökkenés jöjjön létre és végső soron Európában teljes egészében fel lehessen számolni a hadműveletiharcászati rakétákat. Ezért ellenzi, hogy a jövőbeli szerződésbe az ilyen rakéták növelését és tökéletesítését lehetővé tevő különböző engedmények kerüljenek. A KHT-szerződés aláírása után és függetlenül a hadműveleti, harcászati rakétákról folyó tárgyalások menetétől. a Szovjetunió — Csehszlovákia és az NDK kormányával egyetértésben — kivonja azokat a rakétákat e két országiból, amelyeket a Pershing—2 és a manőverező robotrepülőgépek nyugat-európai telepítésére adott válaszként helyezett el oda. A hadműveleti-hadászati rakétákról szóló megállapodást természetesen szigorú ellenőrzéssel kell egybekötni. Ugyanúgy, mint a középhatótávolságú és hadászati nukleáris fegyverek esetétében. Mivel az Európában állomásozó nukleáris fegyverek egész osztályainak csökkentéséről, sőt felszámolásáról van szó, minőségileg új jelentőségre tesz szert a jövőbeli egyezmények ellenőrzése. Ilyen körülmények között az ellenőrzés a biztonság szavatolásának egyik legfontosabb eszköze. Az ellenőrzésnek — beleértve a helyszíni megfigyelést — magában kell foglalnia a rakéták csökkentése után fennmaradó indítóállásokat, valamint olyan létesítményeket, mint a kísérleti terepek, a gyártó üzemek és a gyakorló terepek. Lehetővé kell tenni a megfigyelők belépését a másik félnek harmadik országok területén levő katonai támaszpontjaira is. Ez azért szükséges, hogy teljes biztonsággal meg lehessen győződni a szerződés betartásáról. Mihail Gorbacsov ezután az Európában egymással szemben álló fegyveres erők kérdéséről és az ott felhalmozott nagy mennyiségű hagyományos fegyverekről szólott. Természetesen — mondotta — Európa számára is elsődleges feladat a hadászati, a közép-hatótávolságú és a hadműveletiharcászati rakéták felszámolása. E téren sajnálatos módon mind ez ideig szinte semmi lényeges nem történt. Csak úgy lehet javulást elérni, hogy létrejön a harcászati nukleáris fegyverek csökkentése, végső soron pedig felszámolása és a meglepetésszerű támadások megelőzése érdekében sikerül radikálisan korlátozni a fegyveres erőket és hagyományos fegyvereket. Az európai fegyverek és fegyveres erők csökkentésével kapcsolatban Mihail Gorbacsov felvetette: tartsanak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői Bécsben külügyminiszteri értekezletet, és ezen határozzák el, hogy tárgyalásokat kezdenek a harcászati nukleáris fegyverek, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverek radikális csökkentéséről. Gorbacsov kitért a Varsói Szerződés és a NATO Európában elhelyezett fegyverei között meglévő egyenlőtlenségekre. amelyek történelmi, földrajzi és egyéb tényezők következtében alakultak ki. Síkraszállunk a meglévő egyenlőtlenség felszámolásáért, méghozzá úgy, hogy az a fél hajtson végre csökkentést, amely valamely fegyverfajtából előnyben van a másikkal szemben. A vegyi fegyverek kérdésére térve Mihail Gorbacsov a következő bejelentést tette: a Szovjetunió beszüntette a vegyi fegyverek gyártását, és megtette az első lépést a vegyi fegyverek felszámolására. A vegyi fegyverek megsemmisítése céljából a Szovjetunióban egy különleges üzem létesítését kezdték meg. Gorbacsov egyúttal közölte, hogy a Varsói Szerződés tagállamaiban a Szovjetunió területén kívül nincsenek vegyi fegyverek, mert a VSZ más tagországai sohasem gyártottak és sohasem tároltak területükön ilyen fegyvert, ás a Szovjetuniónak sincsenek ilyen fegyverei saját határain kívül. A továbbiakban Gorbacsov arról szólt, hogy az új szemlélet hívta életre az „összeurópai ház” gondolatát. Ez elsősorban egyfajta összetartozásnak az elismerését jelentené, jóllehet tagjai eltérő társadalmi berendezkedésű államok, s egymással szemben álló katonai tömbök tagországai lennének. Ez a ház egyesítené magában a meglevő problémákat és megoldási lehetőségeiket is. Ideje elgondolkodni Európa két részének integrációs folyamatain is. A világgazdasági törvényszerűségek ob- jektívek. Emellett a műszaki-tudományos haladás is a kölcsönösen előnyös együttműködés bizonyos formáinak kialakítását teszi szükségessé. A KGST jelezte, hogy e hidak kiépítése minden európai nép érdekeit szolgálná. Várható, hogy a szocialista országok gazdaságaiban kialakuló új folyamatok lehetővé teszik az Európa két fele közötti gazdasági együttműködés aktivizálását, gazdagítását, új tartalommal való megtöltését. Az „Atlanti-óceántól az Uraiig” terjedő Európa persze történelmi-kulturális kategória is. Európának így mi a sokarcú, mégis egységes kultúra békés fejlesztését ajánljuk. Az „összeurópai ház” ajtaját természetesen nem zárnánk be mások előtt, sőt, úgy véljük, Európa haladása elősegítené a világ többi részének haladását. Gorbacsov kitért olyan gondokra is, amelyek nem csupán Európa, hanem az egész világ előtt állnak, mint például a környezetvédelem, a terrorizmus, a narkomá- nia. az AIDS. A szovjet vezető Európa és az Európán kívüli országok világméretű együttműködését sürgette e problémák megoldása érdekében. Ennek kapcsán utalt arra a csehszlovák kezdeményezésre, hogy hívjanak össze gazdasági fórumot. A Szovjetunió meggyőződése szerint egy ilyen fórum nagy szerepet játszana az államok gazdasági biztonságának megszilárdításában, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésében. Ugyané törekvés vezérelte a Szovjetuniót is — mondta Gorbacsov — amikor azt javasolta, hogy az összeurópai tanácskozáson részt vevő államok tartsanak értekezletet Moszkvában a humanitárius együttműködés fejlesztéséről. A helsinki folyamat nem halt el. Léte lehetővé teszi, hogy lépésről lépésre erősítsük a bizalmat az európai országok között. E szellemben kívánunk cselekedni, a közös érdekekre kívánjuk helyezni a hangsúlyt. Arra törekszünk, hogy mérséklődjék a katonai szembenállás, hogy eljussunk az atomfegyverektől mentes világhoz — mondta végezetül Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Hz SZKP főtitkárának beszéde az út elején járunk, és a neheze még hátravan. Óva intünk mindenkit attól, hogy lemásolja a nálunk bevált módszereket. Minden szocialista országban érvényesülnek a nemzeti sajátosságok, és ezek figyelembevételével a szocialista országokban már megtörtént, vagy folyamatban van azoknak a problémáknak a megoldása, amelyek most a Szovjetunió előtt állnak. A „peresztrojka” a világ kommunistáinak, a szocializmus barátainak, a demokratikus érzüle. tű emberek széles tömegeinek rokonszenvére talált. Lényegében csak a legelvakul- tabb reakciós és militarista körök viszonyulnak nyílt ellenszenvvel ezekhez a változásokhoz, mert megértették. hogy az átalakítások következtében a szocializmus tökéletesebb lesz, következésképpen növekszik vonzereje. A szocialista országok közötti együttműködéssel foglalkozva Gorbacsov kiemelte, hogy ez is átalakításra szorul, mivel az együttműködés korábban kialakult formái, régi módszerei már nem felelnek meg a kor követelményeinek és a lehetőségeknek. Hangsúlyozta, hogy minden egyes szocialista ország, és vezető pártja egyenjogú. „Senkinek sincs joga ahhoz, hogy különleges helyet követeljen magának a szocialista országok között” — fogalmazott. Sérthetetlen alapelvnek nevezte azt, hogy minden párt a saját népének tartozik felelősséggel, és joga van szuverén módon megoldani a hazája fejlődésével kapcsolatos feladatokat. Ugyanakkor hangoztatta azt a meggyőződését is, hogy a szocialista közösség csak akkor érhet el sikereket, ha minden párt, minden ország közös érdekekkel is törődik — nemcsak sajátjaival — az egymás iránti tisztelet alapján. Különös hangsúllyal beszélt Gorbacsov egymás tapasztalatainak hasznosításáról. Valamikor a Szovjetunió volt az egyetlen szocialista ország, ezért egy ideig a szovjet tapasztalatokat kötelező mintának tekintették. Napjainkban már egy sor olyan szocialista ország van, amely sajátságos, eredeti megoldásokat dolgozott ki a szocialista építésben. Ma a kormányzó kommunista pártok komolyságát megbízhatóan le lehet mérni azon, hogy az adott párt hogyan viszonyul saját tapasztalatai mellett a bará
