Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. április 11., szombat Gorbacsov Pragaban Mihail Gorbacsov (bal oldalt, középen), az SZKP KB fő. titkára a CSKP Központi Bizottságának székházában ta­lálkozott és megbeszélést tartott a KB elnökségének és tit­kárságának tagjaival. Szovjet részről a találkozón jelen volt Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára is. A kép jobb oldalán a második: Gustáv Husák (Népújság-telefotó: — CTK — MTI— KS) Mihail Gorbacsov cseh­szlovákiai látogatása alkal­mából pénteken a prágai művelődési palotában szov­jet—csehszlovák barátsági nagygyűlést tartottak, ame­lyen a fővárosból és az or­szág megyéiből mintegy há­romezren vettek részt. A gyűlésen Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köz­társaság; elnök beszédében elmondta, hogy Csehszlová­kia népe Mihail Gorbacsov látogatásában az ország éle­tének nagy eseményét látja, amelynek eredményei kiin­dulópontul szolgálhatnak a minden irányú együttműkö­dés lendületes továbbfejlesz­téséhez. Ez a látogatás olyan rendkívüli időszakban zaj­lik le, amikor a szocialista világ fordulatot él át, új válaszokat keres a kor ége­tő kérdéseire, új utakat nyit a gyorsabb gazdasági és tár­sadalmi felemelkedéshez. Ebben döntő érdeme van a Szovjetunió Kommunista Pártjának, amely a XXVII. kongresszusán és Központi Bizottságának januári ülé­sén kidolgozott irányvonal alapján következetesen való­ra váltja a szovjet társada­lom forradalmi átalakításá­nak és demokratizálásának stratégiáját. Gustáv Husák hangsúlyoz­ta. hogy a CSKP és a cseh­Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken be­szédet mondott a Prágában tartott szovjet—csehszlovák barátsági nagygyűlésen. A szovjet párt vezetője megállapította, hogy a két országot és a két pártot szo­ros szálak fűzik össze, az együttműködés számukra igen nagy jelentőségű. Hoz­záfűzte: azonosan véleke­dünk belső dolgainkról és a nemzetközi helyzetről. Mindkét félnél tapasztalha­tó a törekvés, hogy tovább lépjünk a szovjet—csehszlo­vák együttműködés elmélyí­tésének és sokoldalú gazda­gításának útján. Őszinte örömmel töltenek el ben­nünket Csehszlovákia sike­rei — mondotta Mihail Gor­bacsov, majd hozzáfűzte, hogy a prágai megbeszélé­seken persze szó volt a meg­oldatlan problémákról is. A szovjet párt vezetője ezután a Szovjetunióban megkezdett átalakítás folya­matáról szólva rámutatott: olyan helyzet állt elő, amely­ben apró javítgatásokkal már nem lehet segíteni, teljes át­alakításra van szükség. Jól ismertek a Szovjetunió sike­rei, de épp az elért ered­mények fényében váltak tűrhetetlenné a hetvenes években megnyilvánult ko­moly problémák és stagná­lást mutató jelenségek. Nyíl­tan módjuk ki: igen éles ellentmondások jelentkeztek. A Szovjetunió egyfelől ha­talmas mennyiségű acélt termel, a világon a legna­gyobb nyersanyag- ás ener­giaforrásokkal rendelkezik, mégsincs belőle elegendő a pazarló, nem hatékony hasz­nosítás miatt. A világon az elsők közé tartozik a gabo­natermesztésben, mégis éven­te több millió tonna takar­mánygabona behozatalára szorul. Egy lakosra számít­va a Szovjetunióban van a legtöbb orvos, kórházi ágy, mégis súlyos hiányosságok mutatkoznak az egészség- ügyi ellátás minőségében. Rakétáink megdöbbentő pon­tossággal érik el a Halley- üstököst, száguldanak a Vé­nusz felé, miközben nyilván­való a lemaradás a tudomá­nyos eredmények népgazda­sági igényeknek megfelelő gyakorlati alkalmazásában, bántó módon kezdetlegesek a legegyszerűbb háztartási gépek — mondotta. Ezért azonban nem a szocialista rendszer a hibás. A valóság „problémamen­tes” ábrázolása miatt sza­kadék alakult ki a szavak és a tettek között, ami tár­sadalmi passzivitást szült, megingatta a hirdetett cé­lokba vetett hitet. Épp ezért a Szovjetunió erőfeszítései az egész társadalmi mecha­szlovák nép melegen támo­gatja az SZKP újító irány­vonalát. Ezt olyan új ösztön­zések és gondolatok értékes forrásának tekintjük, ame­lyek segítik a mi feladataink megoldását is, mondta Hu­sák. A csehszlovák vezető kifejtette, hogy a CSKP XVII. kongresszusa az SZKP XXVII. kongresszusának esz­méire támaszkodva célul tűzte ki a gazdasági, társa­dalmi és szociális fejlesztés meggyorsítását. A párt elnöksége az SZKP januári ülése után egész sor intézkedést fogadott el a csehszlovákiai gazdasági re­form megvalósítására, a de­mokráciának a politikai, gaz­dasági életben és más terü­leteken való elmélyítésére, a lakosságnak a vezetésbe va­ló fokozottabb bevonására. A CSKP Központi Bizottsága márciusi ülésén jóváhagyta a pártelnökség döntéseit, és állást foglalt a kongresszu­si határozatok végrehajtási ütemének növelése mellett. Gustáv Husák elmondta, hogy a Gorbacsovval tartott megbeszéléseket a szívélyes­ség, a bizalom, a kölcsönös megértés és az elvtársi nyílt­ság jellemezte. Teljesen egyetértünk a jelenlegi fej­lődési szakasz értékelésében, azonosak nézeteink a szocia­lista építés további meneté­nizmus átalakítására irá­nyulnak: — a gazdaságban ez azt jelenti, hogy az ex- tenzívről az intenzív mód­szerekre térünk át, s a leg­korszerűbb műszaki-tudomá­nyos alapokon gyorsítjuk meg a társadalmi és a gaz­dasági haladást. — Politikai téren a széles körű demokrácia és a né­pi önkormányzat kibontakoz­tatását, a bürokratizmus és a hatalmaskodás kiirtását, a szocialista törvényesség erő­sítését jelenti, az ideológiai, szellemi szférában a marxis­ta—leninista elmélet alko­tó továbbfejlesztését. Gyö­keres. forradalmi jellegű fordulatra van szükség mind tevékenységünk szervezésé­ben, mind pedig a társadal­mi tudat terén — hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov. Az átalakítás végső célja az, hogy jobb életet teremt­sünk a szovjet emberek szá­mára, és hogy megszilárdít­suk a társadalomszervezés és a szociális igazságosság fej­lettebb modelljeit. Megvalósítható-e ez acél? — tette fel a kérdést az SZKP KB főtitkára. Hatá­rozottan állíthatjuk, hogy igen. Igazán nagyok a le­hetőségeink; teendőnk, hogy teljes kapacitással működtes­sük azon társadalmi mecha­nizmusokat, amelyek eddig csak félgőzzel, olykor aka­dozva működtek — mondta, majd így folytatta: Mi le­het az átalakítás motorja? Nézetünk szerint szocialista demokráciánk továbbfejlesz­tése, a dolgozók nagy töme­geinek bevonása az ország irányításába. A szovjet gaz­daság hatékonyságának nö­velésénél a legfontosabb az, hogy a lehető leghamarabb az élvonalba kerüljünk a műszaki-tudományos fejlő­dés kulcságazataiban: az in­formatikában, a számítás- technikában, az elektronika és a robottechnika népgaz­dasági alkalmazásában, a biotechnológiában és egy sor már területen. Nagy reményeket fűzünk az új gazdaságirányítás és az ösztönzés önelszámoláson alapuló új rendszeréhez. En­nek az a szerepe, hogy biz­tosítsa az egyének, a kollek­tívák, a társadalom, a ter­melők és a fogyasztók, a terv és a piac érdekeinek összehangolását. Határozott átalakításra van szükség a legfelsőbb irányítás szintjén. Ennek lényege, hogy a köz­ponti szerveknek a straté­giai feladatok megoldásán kell munkálkodniuk. A ter­vezésben normatív módsze­reket kell alkalmazni és az irányítást gazdasági ösztön­zők segítségével kell meg­valósítani. Tudatában va­gyunk annak, hogy még csak nek stratégiájára, a szocia­lista közösség egységének szilárdítására, a világ béké­jéért és haladásáért való küzdelemre vonatkozóan. A CSKP és az SZKP között szi­lárd szemléleti és cselekvé­si egység van. Gustáv Husák kitért arra, hogy a tárgyalásokon nagy figyelmet fordítottak a cseh­szlovák—szovjet kapcsolatok további fejlesztésének táv­lataira. Különösen a gazda­sági együttműködés olyan korszerű formáinak elterjesz­tését tartják fontosnak, mint a közvetlen vállalati kap­csolatok, a közös vállalatok létrehozása, továbbá terme­lési kooperációk szervezése. A CSKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy Csehszlo­vákia következetesen részt vesz a Varsói Szerződés tag­államai által tett békeja­vaslatok érvényre juttatásá­ban, és maga is tesz kezde­ményezéseket az egyeztetett külpolitika keretében. Befejezésül Gustáv Husák kijelentette: a Mihail Gor- bacsovval folytatott tartal­mas tárgyalásaink lehetővé teszik, hogy a csehszlovák— szovjet kapcsolatokat minősé­gileg magasabb szintre emel­jék. Ezután Mihail Gorbacsov mondott beszédet. tok tapasztalataihoz — húz­ta alá a szovjet vezető. A szovjet—csehszlovák gazdasági együttműködést illetően leszögezte: ezeket a kapcsolatokat is lényege­sen át kell alakítani, egye­bek között meg kell szüntet­ni az együttműködés útjá­ban álló bürokratikus aka­dályokat. Jelezte, hogy már a következő ötéves időszak­ban lényegesen javítani le­het a munkamegosztást. A Szovjetunió és Csehszlová­kia esetében nyilvánvaló szükségszerűség, hogy fokoz­zák együttműködésüket a legkorszerűbb termékek elő­állítása terén: így például energetikai berendezések, robotok, gépkocsimotorok, képmagnók és személyi szá­mítógépek gyártásában. Mihail Gorbacsov prágai beszédében ezután részlete­sen szólott az európai biz­tonság megszilárdítása cél­jából előterjesztett új szov­jet kezdeményezésekről. Állást foglalt a közép-hatótávolsá­gú rakéták felszámolásáról szóló egyezmény megkötése mellett, sürgette a hadműve­leti-harcászati rakéták kor­látozását, majd felszámolá­sát Európa földjén és java­solta az Európában egymás­sal szemben álló fegyveres erők és hagyományos fegy­verzetek nagyarányú korlá­tozását. Az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy ma az egész emberiség sorsát érin­tő kérdések várnak megol­dásra. A mai világban a kölcsönös függés foka igen nagy. Nukleáris korunkban ugyanis új politikai gondol­kodásmódra van szükség, mert csak így kerülhető el az egész emberiség pusztu­lásával fenyegető nukleáris katasztrófa. A leszereléshez vezető egyik igen fontos lépés meg­tétele végett javasoltuk, hogy kössünk megállapodást a közép-hatótávolságú (KHT) rakéták kérdéséről. Nyugaton ezekben a napokban sokat írnak és beszélnek a hadmű­veleti-harcászati rendelte­tésű rakéták kérdéséről. Ké­szek vagyunk e probléma építő szellemű megoldására, de ezt úgy kell elérni, hogy ne váljék még nehezebbé a közép-hatótávolságú raké­tákról szóló megállapodás létrejötte. A KHT-rakéták- ról szóló egyezmény létrejöt­tének megkönnyítése végett a Szovjetunió javasolja, hogy kezdődjenek tárgyalások az 500—1000 kilométeres ható­távolságú, s az európai szá­razföldön elhelyezett rakéták korlátozásáról, illetve ké­sőbbi felszámolásáról, úgy, hogy nem teszik e kérdéstől függővé a KHT-rakéták problémája megoldásának menetét és kimenetelét. A felek köteleznék magukat arra, hogy a tárgyalások ide­je alatt nem növelik a had­műveleti-harcászati rakéták számát. A Szovjetunió amel­lett száll síkra, hogy radiká­lis csökkenés jöjjön létre és végső soron Európában tel­jes egészében fel lehessen számolni a hadműveleti­harcászati rakétákat. Ezért ellenzi, hogy a jövőbeli szer­ződésbe az ilyen rakéták nö­velését és tökéletesítését le­hetővé tevő különböző en­gedmények kerüljenek. A KHT-szerződés aláírá­sa után és függetlenül a had­műveleti, harcászati rakéták­ról folyó tárgyalások mene­tétől. a Szovjetunió — Cseh­szlovákia és az NDK kor­mányával egyetértésben — kivonja azokat a rakétákat e két országiból, amelyeket a Pershing—2 és a manőve­rező robotrepülőgépek nyu­gat-európai telepítésére adott válaszként helyezett el oda. A hadműveleti-hadászati rakétákról szóló megállapo­dást természetesen szigorú ellenőrzéssel kell egybekötni. Ugyanúgy, mint a közép­hatótávolságú és hadászati nukleáris fegyverek eseté­tében. Mivel az Európában állo­másozó nukleáris fegyverek egész osztályainak csökken­téséről, sőt felszámolásáról van szó, minőségileg új je­lentőségre tesz szert a jövő­beli egyezmények ellenőrzé­se. Ilyen körülmények kö­zött az ellenőrzés a bizton­ság szavatolásának egyik legfontosabb eszköze. Az ellenőrzésnek — bele­értve a helyszíni megfigye­lést — magában kell foglal­nia a rakéták csökkentése után fennmaradó indítóál­lásokat, valamint olyan léte­sítményeket, mint a kísér­leti terepek, a gyártó üze­mek és a gyakorló terepek. Lehetővé kell tenni a meg­figyelők belépését a másik félnek harmadik országok területén levő katonai tá­maszpontjaira is. Ez azért szükséges, hogy teljes bizton­sággal meg lehessen győződ­ni a szerződés betartásáról. Mihail Gorbacsov ezután az Európában egymással szemben álló fegyveres erők kérdéséről és az ott felhal­mozott nagy mennyiségű hagyományos fegyverekről szólott. Természetesen — mondotta — Európa számá­ra is elsődleges feladat a hadászati, a közép-hatótá­volságú és a hadműveleti­harcászati rakéták felszámo­lása. E téren sajnálatos mó­don mind ez ideig szinte semmi lényeges nem tör­tént. Csak úgy lehet javu­lást elérni, hogy létrejön a harcászati nukleáris fegyve­rek csökkentése, végső soron pedig felszámolása és a meg­lepetésszerű támadások meg­előzése érdekében sikerül ra­dikálisan korlátozni a fegy­veres erőket és hagyomá­nyos fegyvereket. Az európai fegyverek és fegyveres erők csökkentésé­vel kapcsolatban Mihail Gor­bacsov felvetette: tartsanak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői Bécsben külügy­miniszteri értekezletet, és ezen határozzák el, hogy tárgyalásokat kezdenek a harcászati nukleáris fegyve­rek, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverek ra­dikális csökkentéséről. Gorbacsov kitért a Var­sói Szerződés és a NATO Európában elhelyezett fegy­verei között meglévő egyen­lőtlenségekre. amelyek tör­ténelmi, földrajzi és egyéb tényezők következtében ala­kultak ki. Síkraszállunk a meglévő egyenlőtlenség felszámolásáért, méghozzá úgy, hogy az a fél hajtson végre csökkentést, amely va­lamely fegyverfajtából előnyben van a másikkal szemben. A vegyi fegyverek kérdésé­re térve Mihail Gorbacsov a következő bejelentést tet­te: a Szovjetunió beszüntet­te a vegyi fegyverek gyár­tását, és megtette az első lépést a vegyi fegyverek felszámolására. A vegyi fegy­verek megsemmisítése cél­jából a Szovjetunióban egy különleges üzem létesítését kezdték meg. Gorbacsov egyúttal közölte, hogy a Varsói Szerződés tagállamai­ban a Szovjetunió területén kívül nincsenek vegyi fegy­verek, mert a VSZ más tagországai sohasem gyártot­tak és sohasem tároltak te­rületükön ilyen fegyvert, ás a Szovjetuniónak sincsenek ilyen fegyverei saját hatá­rain kívül. A továbbiakban Gorbacsov arról szólt, hogy az új szem­lélet hívta életre az „össz­európai ház” gondolatát. Ez elsősorban egyfajta összetar­tozásnak az elismerését je­lentené, jóllehet tagjai elté­rő társadalmi berendezkedé­sű államok, s egymással szemben álló katonai tömbök tagországai lennének. Ez a ház egyesítené magában a meglevő problémákat és megoldási lehetőségeiket is. Ideje elgondolkodni Euró­pa két részének integrációs folyamatain is. A világgaz­dasági törvényszerűségek ob- jektívek. Emellett a műsza­ki-tudományos haladás is a kölcsönösen előnyös együtt­működés bizonyos formáinak kialakítását teszi szükséges­sé. A KGST jelezte, hogy e hidak kiépítése minden eu­rópai nép érdekeit szolgálná. Várható, hogy a szocialista országok gazdaságaiban ki­alakuló új folyamatok lehe­tővé teszik az Európa két fele közötti gazdasági együtt­működés aktivizálását, gaz­dagítását, új tartalommal való megtöltését. Az „Atlan­ti-óceántól az Uraiig” ter­jedő Európa persze történel­mi-kulturális kategória is. Európának így mi a sokarcú, mégis egységes kultúra bé­kés fejlesztését ajánljuk. Az „összeurópai ház” ajtaját ter­mészetesen nem zárnánk be mások előtt, sőt, úgy véljük, Európa haladása elősegítené a világ többi részének hala­dását. Gorbacsov kitért olyan gondokra is, amelyek nem csupán Európa, hanem az egész világ előtt állnak, mint például a környezetvédelem, a terrorizmus, a narkomá- nia. az AIDS. A szovjet ve­zető Európa és az Európán kívüli országok világméretű együttműködését sürgette e problémák megoldása érde­kében. Ennek kapcsán utalt arra a csehszlovák kezdeménye­zésre, hogy hívjanak össze gazdasági fórumot. A Szov­jetunió meggyőződése sze­rint egy ilyen fórum nagy szerepet játszana az államok gazdasági biztonságának megszilárdításában, a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés fejlesztésében. Ugyané törekvés vezérelte a Szovjet­uniót is — mondta Gorba­csov — amikor azt javasol­ta, hogy az összeurópai ta­nácskozáson részt vevő ál­lamok tartsanak értekezletet Moszkvában a humanitárius együttműködés fejlesztéséről. A helsinki folyamat nem halt el. Léte lehetővé te­szi, hogy lépésről lépésre erősítsük a bizalmat az eu­rópai országok között. E szellemben kívánunk cse­lekedni, a közös érdekekre kívánjuk helyezni a hang­súlyt. Arra törekszünk, hogy mérséklődjék a katonai szembenállás, hogy eljus­sunk az atomfegyverektől mentes világhoz — mondta végezetül Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Hz SZKP főtitkárának beszéde az út elején járunk, és a neheze még hátravan. Óva intünk mindenkit attól, hogy lemásolja a nálunk bevált módszereket. Minden szocia­lista országban érvényesül­nek a nemzeti sajátosságok, és ezek figyelembevételével a szocialista országokban már megtörtént, vagy fo­lyamatban van azoknak a problémáknak a megoldása, amelyek most a Szovjetunió előtt állnak. A „peresztroj­ka” a világ kommunistái­nak, a szocializmus barátai­nak, a demokratikus érzüle. tű emberek széles tömegei­nek rokonszenvére talált. Lé­nyegében csak a legelvakul- tabb reakciós és militarista körök viszonyulnak nyílt el­lenszenvvel ezekhez a vál­tozásokhoz, mert megértet­ték. hogy az átalakítások kö­vetkeztében a szocializmus tökéletesebb lesz, követke­zésképpen növekszik vonz­ereje. A szocialista országok kö­zötti együttműködéssel fog­lalkozva Gorbacsov kiemel­te, hogy ez is átalakításra szorul, mivel az együttmű­ködés korábban kialakult formái, régi módszerei már nem felelnek meg a kor kö­vetelményeinek és a lehe­tőségeknek. Hangsúlyozta, hogy minden egyes szocia­lista ország, és vezető párt­ja egyenjogú. „Senkinek sincs joga ahhoz, hogy kü­lönleges helyet követeljen magának a szocialista or­szágok között” — fogalma­zott. Sérthetetlen alapelv­nek nevezte azt, hogy min­den párt a saját népének tartozik felelősséggel, és jo­ga van szuverén módon megoldani a hazája fejlődé­sével kapcsolatos feladato­kat. Ugyanakkor hangoztat­ta azt a meggyőződését is, hogy a szocialista közös­ség csak akkor érhet el si­kereket, ha minden párt, minden ország közös érde­kekkel is törődik — nem­csak sajátjaival — az egy­más iránti tisztelet alapján. Különös hangsúllyal be­szélt Gorbacsov egymás ta­pasztalatainak hasznosítá­sáról. Valamikor a Szov­jetunió volt az egyetlen szocialista ország, ezért egy ideig a szovjet tapasztalato­kat kötelező mintának te­kintették. Napjainkban már egy sor olyan szocialista or­szág van, amely sajátságos, eredeti megoldásokat dolgo­zott ki a szocialista építés­ben. Ma a kormányzó kom­munista pártok komolyságát megbízhatóan le lehet mér­ni azon, hogy az adott párt hogyan viszonyul saját ta­pasztalatai mellett a bará­

Next

/
Oldalképek
Tartalom