Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-11 / 86. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 86. szám ARA: 1987. április 11., szombat 2,2« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János Svédországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, Ingvar Karlsson- nak, Svédország miniszterelnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Svédországban. Gorbacsov Prágában Születésnapra A költészet napja József Attila emlékét idézi. Egy alkotóhoz kötődik tehát, de ennél lényegesen többet jelent: összesűrűsödik benne mindaz, ami bennünket a vershez, a nyelv varázslatához köt. Ősi kapcsolat ez: a tudósok úgy tartják, hogy amikor megnevezzük a tárgyakat és jelenségeket, azoknak az eleinknek az alkotó fantáziáját dicsérjük, akik megfogalmazták a környező valóságot. Ha csak azt az egyszerű kifejezést használjuk, hogy a hegy lába máris összekapcsoltunk egy természeti jelenséget egy testrésszel. Tehát képben gondolkodtunk. De nem lehet megállni az úton: a képzelet előőrseinek mindig keresni kell az újat. a soha nem ismertet. hogy ne álljon meg a fejlődés, vagy ahogy József Attila fogalmazott: a versírás nélkülözhetetlen, hogy ki ne görbüljön a .,világ gyémánttengelye". Valamikor természetesebben találkozott a mű és a közönség: a népdalok és más hagyományos műfajok közvetítették a ..magas irodalom” értékeit is. Azután megjelent a nyomtatás, a városias életmód, s ilyen keretek között élt tovább a költészet. Soha sem vonzotta olvasók tömegeit, mindig közvetítőkön keresztül hatott, a ma klasz- szikusnak számító nevek is csak néhány száz példányban jelentek meg a könyvek borítóin. Nem árt erre ma sem gondolni, amikor a száraz statisztikai adatok szerint elenyésző a verseskötetek aránya a szórakoztató olvasmányokkal szemben. Csalóka a kép: arra soha sem számíthatunk. hogy százezrek és milliók „falják” lelkesen a sorokat. Arra viszont mindenképpen építenünk kell. hogy a műveltségnek egyre nagyobb szerepe van társadalmunkban. s a honi kultúra hagyományosan jelentős része a költészet. Megmentő- je és ápolója az Európában oly társtalan nyelvünknek. s egyben az emberi gondolat és képzelőerő képviselője. Ezért elégedettek nem lehetünk az összességében mégis csak megnőtt érdeklődéssel. iskoláinkban rangjához méltóan szükséges oktatni az irodalmat. Mert ha egy diák úgv kerül ki a pádból, hogy nem tud árnyaltan és szépen fogalmazni szóban és írásban, nehezen pótolja később hiányosságait. József Attila születésnapján ünnepeljük a költészetet. Április 11-e nem csupán egy a jeles dátumok közül, de memento is. Nem árt emlékezetünkbe idézni Születésnapra című versét, amelyben arról ír. hogy egész népét szeretné tanítani — „nem középiskolás fokon". Éljünk hát ezzel a lehetőséggel, járjuk ki a versek semmivel sem pótolható „akadémiáját”. Gábor László MUNKAPROGRAM A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK V. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA SZELLEMÉBEN A TESZÖV küldöttközgyűlése Egerben Előremutató munkaprogramot fogadott el pénteken délelőtt Egerben, a Heves Megyei TESZÖV küldöttközgyűlése. A mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa határozatainak megvalósítására gazdasági-politikai célkitűzéseket fogalmaztak meg. A testület munkájában részt vett dr. Poden Gyula, a TOT főtitkárhelyettese, Kürtösi Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának, valamint Jurányi János a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is. Sramkó László, a szövetség titkára arról beszélt, hogy a VII. ötéves terv további részében jelentős feladatnak számít az új eljárások. gazdaságos módszerek, szolgáltatások elterjesztése. Mindenekelőtt kulcsszerepet tölt be 1990-ig a gabonaprogram sikeres megyei teljesítése. Adottságainkkal összhangban indokolt, hogy a kukorica területét és hozamát is növeljék. Ehhez a termelési rendszerek segítséget nyújtanak. Jelentős változást kell elérni a rét- és legelőgazdálkodásban is. A termelés biztonságát növeli az öntözött területek bővítése és a melioráció folytatása a tiszai térség után a Tárná mentén is. Megyénk történelmi borvidékein a VII. ötéves terv végéig 2650 hektár szőlőt telepítenek a gazdaságok. Az állattenyésztés továbbra is fontos szerepet játszik az ellátás javításában és az export növelésében. Heves megyében tíz tejtermelő tehenészet rekonstrukciójára, valamint egy hízómarhatelep építésére kerül sor a következő években. Az elképzelések megvalósításához elengedhetetlen a műszaki fejlesztés fokozása, a nehéz fizikai munka további csökkentése. Ennek kibontakoztatására elengedhetetlen az újítómozgalom fellendítése, az alkotó tevékenység nagyobb anyagi és erkölcsi elismerése. A szövetség titkára röviden kitért a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések tapasztalataira is. Elmondta, hogy ezek kedvező politikai légkörben, a párt Központi Bizottsága múlt évi. novemberi határozatának megvalósítását sürgetve a tenniaka- rást tükrözték. A szövetkezetek jó pénzügyi alapról kezdik az esztendőt, azonban terveik erre az évre a népgazdaságban előirányzott 5—5,5 százalék helyett 3,2 százalékos növekedést irányoznak elő. Ez óvatosságot bizonyít. Ezért fontos. hogy a következő napokban, hetekben minden közös gazdaságban vizsgálják felül az idei célkitűzéseket. és ahol lehet tegyenek hathatós intézkedéseket a termelés növelésére, a népgazdasági igényeknek megfelelően. Miután a hosz- szú, kemény tél, illetve a késői kitavaszodás komoly gondokat okoz, így minden erőt a folyamatos munkavégzésre irányítsanak. Az előterjesztést vita követte. Felszólalt Art Jánosáé, a Pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet fő-ágazatvezetője. A világbanki hitellel megvalósuló szarvasmarhatelepi rekonstrukcióról szólt, amelyet megközelítően 60 millió forintért valósítanak meg a következő két esztendőben. Dr. Gyulavári András, a Tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet főmérnöke a nagyüzemet ért nagyarányú aszálykárról és veszteségről beszélt. Vázolta azokat a törekvéseket, amelyeket a következő időszakban a gazdálkodás megszilárdítására, a fejlesztések megvalósítására irányoztak elő. Búzás István, a Feldeb- rői Rákóczi Termelőszövetkezét elnöke a szőlőültetvényeket ért fagykárokra hívta fel a figyelmet, amelyek jelentős árbevételi kiesést okozhatnak ebben az évben. Bartók János, a Báto- ri Bükkvidéke Termelőszövetkezet elnöke kiemelte, hogy 1981 óta az üzem a folyamatosan eladósodottak sorába került. Március 31-ig pályázatot készítettek a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumnak, segítséget kérve a pénzügyi helyzetük javítására, miután a szövetkezet saját erőből nem tud talpra állni. Felszólalt Kürtösi Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője is. Vázolta szűkebb hazánk gazdaságának múlt évi eredményeit, kiemelve benne a termelőszövetkezetek helytállását. Felhívta a figyelmet a nagyüzemek további felelősségére, az idei tervek megvalósítására. Dr. Poden Gyula, a TOT főtitkárhelyettese, az országos tanács elismerését tolmácsolta Heves megye szövetkezeteinek múlt évi helyállásáért. Mentusz Károly Mihail Gorbacsov, — aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Prágában — pénteken délelőtt ellátogatott a CKD Praha vállalat kompresszorgyárába. Az egyik legrégibb csehszlovák gépipari céghez Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára kalauzolta a magas rangú szovjet vendégét, aki nagy érdeklődéssel szemlélte meg a több mint százéves vállalat ifjú Ezért is választotta a Múzsák Galériája Huszárik Zoltánt elsőként, az egri Gárdonyi Géza Színház és a Népújság közös kiállítássorozata munkásságának bemutatásával kezdődik. Pénteken délután 6 órakor ezért gyűltek össze az érdeklődők a színház előcsarnokában. hogy megismerkedjenek a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével ösz- szeállított tárlat anyagával. Előzőleg, 4 órakor az egri Ifjúsági Ház Prizma mozijában levetítették a Szind- bád című alkotást, így a közönség egy része friss élményekkel érkezett. Elsőként Kaposi Levente, a Népújság főszerkesztője szólt a megjelentekhez. Mint kiemelte, úttörő vállalkozásba kezdett a teátrum és a lap: a kiállítássorozat olyan értékeket vonultat fel, amelyek a színházbarátok és az olvasók számára egyaránt sokat jelenthetnek, így az érdekek találkoznak. A Népújság hasábjain a tárlatokkal egy időben olyan érdekes írások láthatnak napvilágot, amelyek teljessé tehetik az élményt. sokoldalúan meg— 1965-ben alapított — üzemének, a különféle kompresszorokat és hűtőberendezéseket gyártó kompresszorgyárnak a termelési folyamatait. A vendégeket a vállalatnál Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, miniszterelnök, valamint több más gazdasági vezető fogadta. (Folytatás a 2. oldalon) mutatva egy-egy érdekes egyéniséget vagy művészeti jelenséget. Ezután Gáli László, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója következett, aki elmondta: a Múzsák Galériája elnevezés abból származik, hogy a különböző művészeti ágak testvériségét és kölcsönhatását tartja ez a vállalkozás szem előtt. A színház ilyen szempontból természetes közeget kínál. hiszen eleve felhasználja a társművészetek lehetőségeit. A Gárdonyi Színház törekszik arra, hogy segítse a megye művészeti életének további felvirágoztatását. Ezután Réz András filmesztéta nyitotta meg a bemutatót. Mint kiemelte, a „képnyelvnek” is megvannak a művészei, akik segítenek abban, hogy a világot ilyen szemmel is nézhessük. Valóságos mágusa volt a látványnak, ez tükröződik minden megnyilvánulásában. Ezt követően á közönség megismerkedett a látványos tárlattal, amely május 2-ig, naponta 2—6 óráig tekinthető meg. MEGNYÍLT A MÚZSÁK GALÉRIÁJA Egy művész emlékezete Néhány évvel halála után már legendák övezik Huszárik Zoltán alakját. Igaz, már életében sokan csodálóiul szegődtek, mert olyan — a rövidségében is teljes — életművet alkotott, amely szinte fordulópontot jelent a magyar filmművészet történetében. Szinte önálló műfaj keletkezett a Szindbáddal, egy sajátosan költői ábrázolásmód. Az irodalom, a mozi, a festészet találkozott művészetében. Az ország előtt álló egyik legfontosabb feladatról, a komputerizációról, az informatika fejlesztéséről kormányprogram készült. A megvalósítás — mint minden az ország előtt álló feladat esetében — itt is a vállalati szférában dől el. Ez a törekvés hatja át a Vilati egri gyára munkáját is. ★ Immár hagyományos termék a szovjet vasutak részére készített helyfoglaló rendszer, amelynek szerelésén Murányi István szorgoskodik (jobbra, lent). Cirill betűs klaviatúra, magyar gondolatokhoz (balra, lent). A szabadon programozható szerszámgépvezérlések tesztelése a feladata Szepesi Károlynak (jobbra, fent). A nyomtatott áramkörű lapok érintkező tüskéit Galambosiné Molnár Magda ülteti be (balra, fent) (Kőhidi Imre képriportja) A korszerűség jegyében
