Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-07 / 56. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 7., szombat Megyénkbe látogatott Szabó István, a Magyar Szocialista Mnnkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a IOT elnöke (Folytatás az 1. oldalról) zárt ez a tsz. A magyar mezőgazdasági üzemeket figyelembe véve. s különösen az .itteni növénytermesztést tekintve elégedetlenségre igazán nincs ok. Tudni kell. egyetlen év is borzasztó az aszályból, ezt különösen lélektanilag nehéz elviselni! Akik a mezőgazdasággal, foglalkoznak, ezt nagyon jól tudják. Hisz gabonaféléink nem olyan típusúak, amelyek tűrnék a hosszas szárazságot. Az állattenyésztésről szólva: jól tudom, fájdalmas dolog, ha valamilyen betegség — mint most éppen a brucellózis — miatt az állomány nagy részét le kell vágni. De — emelte ki külön is — ez volt a szükséges lépés, ami sajnos elkerülhetetlennek bizonyult. — Az állattenyésztés itteni eredményével természetesen én sem lehetek elégedett — folytatta az előadó. — Ugyanakkor azonban nagy erő az őszinte bírálat, s ez kiváló alap arra, hogy idejében változtassunk. Más gazdaságoknál megtörténik, hogy mert gazdaságtalannak ítélik. egykönnyen abbahagyják az állattartást. Ehelyett azonban erőfeszítésekre, mégpedig többszöri nekirugaszkodásra lenne szükség. Az állattenyésztéssel bizony országosak a gondjaink, hiszen bár jó minőségű a húsunk, de igen drága — a sok takarmány, a sok gyógyszei. a sok elhullás miatt. Kitért Szabó István, az időskorúak helyzetének rövid elemzésére is. Mint mondotta, országosan is az a képlet. ami Poroszlón tapasztalható ma hazánkban a termelőszövetkezeti tagok 51 százaléka nyugdíjas. Ez azonban pozlitívum. hiszen azt jelzi, hogy megnyúlt az életkor. Az öregekről való gondoskodás fontossága — válaszolt egy hozzászólásban feltett kérdésre — a TOT tavaly decemberi kongresz- szusán is legalább ilyen élesen felvetődött. Most, február végén nyújtottuk be a kormánynak javaslatunkat, hogy a termelőszövetkezetek A mezőgazdaságban megtermelt 600 millió dollárt semmi mis nem tudja pótolni az exportban!" A megye legifjabb városát Juhász Lajos mutatta be a vendégnek saját fedezetükből támogathassák nyugdíjas tagjaikat. Ez felel meg a múltunknak, hiszen a mai szövetkezeti vagyont az előző, jelenleg már nyugdíjas tagság hozta létre . . . Részletesen szólt Szabó István a magyar mezőgazdaság helyzetéről is. Az elmúlt húsz év alatt nagy Utat futott be ez a népgazdasági ágazat, 1985-ig töretlen volt a fejlődése. Az elmúlt két évben azonban megtorpanás következett. nem teljesítette a tervét. Ar 1987-es esztendőre a tavalyihoz képest a mezőgazdasági termelés négy-öt százalékos növelését kell elérni. Ez igen komoly teljesítményt követel. főleg abban a helyzetben. amikor értékesítési gondok vannak a világpiacon — Energia. élelmiszer, fegyver, stratégiai fontosságú áruknak számítanak. Ebben a tudatban éltünk hosz szú ideig — mondta beszédében Szabó István. — Ro kell azonban döbbennünk, hogy bármennyire is fontos az élelmiszer, mégsem stratégiai cikk! Ezzel együtt is a magyar népgazdaságnál nélkülözhetetlenül szüksége van a hatékony mezőgazda Ságra. Mindenekelőtt az el látás biztosításában és deviza szerzésében elengedhetetlenül fontos a szerepe. Azt is megemlítette, a múlt évben a mezőgazdaság 600 millió dollárt termelt — Tudomásul kell venni — hangsúlyozta —, hogy a mezőgazdaság teherviselő ágazat! Sajnos, nincs olyan jó iparunk, amely ki tudna ,,váltani" ezt a 600 millió dollárt. Ez is közrejátszott abban, hogy javítottuk az ágazat érdekeltségi viszonyát, növekedett a dotáció a mezőgazdasági jellegű beruházásoknál. Beszéde befejezéseként ar ról is szólt a Politikai Bizottság tagja, hogy a mező- gazdaság idei és jövőbeli igen komoly feladatainak megoldásához az eddigiekne: is nagyobb technológiai, és munkafegyelemre van és lesz szüksége. A további munkához jó erőt. egészséget kívánva, kérte a poroszlói termelőszövetkezet tagságát. hogy ebben is támogassák az. ágazat ügyét. A beszámoló feletti vita: követően Tóth Mihály adott választ az elhangzott kérde sekre. észrevételekre. majd a szavazással és az indítványok megtételével fejeződött be a zárszámadó közgyűlés Szabó István a késő dé. utáni órákban utazott visz sza a fővárosba. laszol'hatta jogos büszkeséggel az elnökasszony. — A piaci jelzések alapján követjük a divatot, s az átá- nyi azsúrt felhasználva készítik alkotóink a mintákat. Huszonkét népi iparművész dolgozik nálunk. — Tanultak, végeztek ők valamit? — vetette közbe Szabó István. — Azt a harmincöt esztendőt — vágta rá frappánsan Báder Miiklósné —, amit ebben a szövetkezetben dolgoztak. Kérdés természetesen lett volna még, de a vendéglátók rövid üzemlátogatásra invitálták magas rangú vendégüket. Bádfr Miklósné és Marosi Istvánná párttitkár kíséretében először a kéziszövő részlegben dolgozók munkájával ismerkedhetett Szabó István. A bemutatóteremben közelről is megszemlélhette mindazokat a termékeket, amelyek a szövetkezetben készülnek. Veres Sándorné népi iparművész kis műhelyében a tőkés exportra küldött áruk mintáinak titkaiba avatta be a látogatót. A tanműhelyben, ahol három csoportban, ösz- szesen 48 lány sajátítja el ennek a mesterségnek a fogásait, Rabecz Istvánná szakoktató adott rövid magyarázatot. A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben tett látogatás végén Báder Miklósné annak a kötetnek az első példányát nyújtotta át ajándékként Szabó Istvánnak, amely a szövetkezet elmúlt három és fél évtizedének történetét dolgozza fel. elmúlt évben végzetteket. Ennek alapján jó tervek készültek 1987-re, s a kritikusabb hangvétel — ha az még erősebb önkritikával is párosul — mindenképpen alapja lehet az idei célok elérésének. Ezt követően a 96 százalékban nőket foglalkoztató szövetkezet elnöke. Báder Miklósné ismertette munkájukat, s annak eredményét. Az 1951-ben alapított, s a környék asszonyainak munkát biztosító gazdálkodó szervezet jelenleg kilenc vidéki részleggel, hat szakággal rendelkezik. Az elmúlt esztendőben 80 millió forintos termelési értéket produkáltak. Ebből, mondotta az elnökasszony, 24 milliós bértömeget használtak fel. — Miként lehetséges ez. talán drága az anyag? — kérdezett közbe Szabó István. — Nem, nem az anyag, hanem a munkabér drága. Ugyanis nagyon sok termékünknél lehetetlen az élőmunka kiváltása. — Ezt jó hallani — jegyezte meg a vendég. — Nekünk az a jó, ha ezt Szabó elvtárs mondja — hangzott a felelet. — A mi helyzetünk, a nyolc és fél millió forintos nyereség ellenére. nem a legkönnyebb. Igazából most nem a mi piacunk időszaka jött el. Majd Báder Miklósné azzal folytatta, hogy 23 millió forint értékben szállítanak külföldre árucikkeket, ebből 15 milliónyi a tőkés export. Ausztriában találtak a legnagyobb vásárlópartnerre. A továbbiakban szólt arról is, hogy eredményeik köszönhetők a tagság jó vál- lalkozókedvének, együttgondolkodásának. Örömükre: a bedolgozóknak is rendszeresen tudnak munkát biztosítani. Ha pedig szükséges, a kellő átképzés is megvalósítható. A Politikai Bizottság tagjának újabb kérdése azt kutatta: vajon kik a „kitalálói” a hevesi szövetkezetben készült, igazán szép portékáknak? — A mi dolgozóink — váZárszámadó közgyűlésen a poroszlói téeszben A poroszlói zárszámadó közgyűlés elnöksége Kiss Lajosné vezeti be a szónyegszövcs rejtelmeibe Szabó Istvánt . .. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben Báder Miklósné elnök és Marosi Istvánné párttitkár ismertette a művészi termékeket következménye költségmegtakarítás, zavartalan pénzgazdálkodás lett. Mindezzel együtt csaknem 7,8 millió forintos nyereséggel zárta az elmúlt gazdasági évet a poroszlói termelőszövetkezet. Gébér Lajosnak, az ellenőrző bizottság elnökének jelentéséből az is kiderült, hogy összesen 30 millió forintos bruttó jövedelmet tudhatott magáénak a gazdaság. A beszámoló fölötti vitában Korsós Ferenc a növényi betegségeket megelőző védekezés fontosságáról, módszereiről beszélt. Dr. Bencze László föállattenvésztő konkrétumok megjelölésével irányította rá a figyelmet az ágazatban elkövetett hibákra. Felvetette egyúttal, hogy kapjon nagyobb állami támogatást a saját erőből is devizatermelésre képes szarvasmarha- és juhtenyésztés. Megemlítette azt is. hogy a szabályozók — áttekinthetetlenségük. szeszélyességük miatt — ugyancsak megnehezítik a gazdálkodók dolgát. Balogh Lajosné az időskorúakért emelt szót. Ebben a gazdaságban már csak azért is fon tos ez a kér dés. mert a tagságnak legalább a fele nyugdíjas. Kérte a TOT elnökét, segítsen azokon, akik a mái mező- gazdaság alapját megteremtették A 3700 lelket számláló Ti- sza-parti községbe, Poroszlóra vezetett eddigi kísérői — Barta Alajos és Schmidt Rezső — társaságában a TOT elnökének útja. A településen Antal Lajos, az MSZMP Füzesabonyi Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkára. Tóth Miklós, a községi pártbizottság titkára és Tóth Mihály, a helyi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte őt. A községi pártház fogadó- helyiségében folytatott rövid beszélgetésből is kiderült, hogy Szabó István igen jól ismeri a település és -az ott élők múltját, jelenlegi gondjait, problémáit. A társalgásnak néhány anekdota adott még jobb hangulatot. Ezután a művelődési házba invitálták a vendéget, aki részt vett a termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Az eseményen Tóth Mihály, a tsz elnöke tartotta meg a beszámolót. Az elmúlt gazdasági évet értékelve, hangsúlyozta, hogy a növénytermesztésben, ezen belül is elsősorban a kukorica termelési eredményéiben némi visszaesést okozott a tavalyi esztendő és a korábbi évék aszályos időjárása. Ennek ellenere ez az ágazat a várt eredményt hozta meg. hiszen igen jó volt a búza termésátlaga, 4,83 tonna hektáronként, s különösen kiemelkedő a napraforgóé. Mindebben a KITE által javasolt módszerek, valamint a megvásárolt két francia vegyszerező gép is jelentős szerettet játszott. Elismeréssel szólt a növénytermesztésben dolgozók munkájáról, s külön köszönetét is mondott a csehszlovákiai szentkirályi és nagybalogi gazdálkodó szervezeteknek, amelyek — természetesen kölcsönösségi alapon — sokat segítettek a betakarításban. Kevesebb jót mondhatott el az elnök azonban az állattenyésztésről, az ágazat ugyanis elmaradt a remélt szinttől. Objektív és szubjektív okok, betegség, az elavult belső technológia, a munkafegyelem lazasága egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy ezen a téren nem sikerült teljesíteni az árbevételi tervet. Mint említette, váltakozó eredménnyel dolgoztak a melléküzemágak, ugyanakkor beváltak az önelszámoló ágazatok, ennek Szabó István: Tudósítás: Koós József Szalay Zoltán Kép: 1 Kőhidi Imre Szabó István felszólalása A továbbiakban Szabó István lépett a szónoki emelvényre. — A beszámolót jónak tartom — hangoztatta beszéde elején —, főképpen azért, mert férfiason beszélt a gondokról is. S az mindenképpen a fejlődés gyökere, ha nemcsak az eredményekről merünk beszélni, bátran szólunk a hibáinkról is. A poroszlói termelőszövetkezet 1986-os gazdálkodását értékelve a következőket mondotta: — Közepes gazdasági évet