Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-02 / 51. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 2., hétfő i ÍGY NEM LEHET FEJLŐDNI Negyvennégy vállalat — húszféle robot A robot Karel Capek fantáziájában született meg. s 1920-ban látott napvilágot a cseh író híres R. U. R.- drámájában (Rossum Universal Robots), amelyben a robotok gyárakban dolgozó gépemberek. Az igazi ro- botizálás kezdetére azonban várni kellett még egy ideig: az 1960-as évekig, amikor is az USA-beli General Motors autógyárban üzembe helyezték az első robotot. Azóta — a korábban soha nem tapasztalt gyorsaságú -műszaki fejlődésnek köszönhetően — a fejlett ipari országokban lezárult a robotosítás kezdeti szakasza. Az iparilag élenjáró országokban az 1984. évi adatok szerint körülbelül 100 ezer robot működik, túlnyomó többségük az immár hagyományosnak tekinthető robotalkalmazásokban (hegesztők, festők, gépkiszolgálók), egy kisebb, de szívósan növekvő hányaduk pedig már a robotok által a jövőben, meghódítandó munkafázisokban, például az összeszerelésben. A robotosítás évi növekedési üteme ezekben az országokban 20—60 százalék. Kísérleti szakasz Mi a helyzet nálunk? Magyarországon 1972-ben kezdődött azzal, hogy a Csepel Művek Szerszámgépgyára robotot vásárolt. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) megbízásából szakértők elemezték a robotosítás hazai helyzetét: tapasztalatuk szerint az azóta megtörtént lépések e vonatkozásban egyediek, és jórészt kísérleti célokat szolgálnak. Ez nyilvánul meg abban, hogy az általuk vizsgált 44 gazdálkodó szervezetben húszféle robot található, s ezek többsége egyenként, egyedileg vesz részt az adott munkafolyamatban. Bár minden hasonlat sántít, képzeljük el, hogy 44 üzem szállítását húszféle gépjármű végzi; a hozzá nem értők számára is világos, hogy ez legalábbis nem kedvező, egyebek mellett például az alkatrész-utánpótlás és karbantartás szempontjából. Idézet a szakértők tanulmányából: „Az összes robot jele tőkés eredetű, és a tapasztalatok szerint csupán ezek érték el a megbízhatóságnak azt a fokát, ami a robotalkalmazások esetén nélkülözhetetlen. Ugyanez mondható el az üzembe helyezésről is: a tőkés eredetű robotoknál a leszállítás és az üzemkész állapot elérése között hetek teltek el, míg a szocialista eredetűek- nél hónapok, néhány esetben évek." A hazai robotalkalmazások eddigi tapasztalatai közül az a legfontosabb, mely szerint: „a fejlett technika hazai létjogosultsága és alkalmazhatósága nem vitatható”. Drága gép, olcsó munkaerő De mégis akadnak, akik vitatják, igaz, egyre kevesebben. Igen, ma is vannak itthon ellenzői a robotizálás- nak, noha hangjuk napról napra csendesebb. Érveiket igen meggyengíti az a tény. hogy másutt feltartóztathatatlanul hódítanak a robotok, aminek következtében egyre szélesedik és lassan szakadékká válik a fejlett országok, és közöttünk az úgynevezett technológiai rés. vagyis a késlekedés odavezet, hogy egyre hátrébb kerülünk a műszaki fejlettség képzeletbeli rangsorában. Márpedig, ha lemaradunk műszakilag, az nyersen fogalmazva, azzal a következménnyel jár, hogy termékeink nyereséggel eladhatatlanok lesznek a világpiacon, bevételeink és nemzeti jövedelmünk csökken. élet- színvonalunk esik. Elmaradásunk a robotosí- tásban nagyon nagy részben az ár- és bérviszonyok számlájára írható. Nálunk a robotalkalmazások döntő hányada nem gazdasági indíttatású. Létszámmegtakari- tás, illetve közvetlenül elérhető gazdasági haszon nemigen mutatható ki, vagy nem mérhető össze a robot árával. A japán és amerikai gyárakban a robotberuházás egy-két év alatt megtérül, nálunk viszont — még derűlátó becslések szerint is — ez az idő, ha csupán a munkabérre vetítjük, 15—20 év. Mindennek elsősorban az az oka, hogy Magyarországon drága a gépi, és olcsó az emberi munkaerő. KGST-program Mindazonáltal elképzelhetetlen, hogy a nehézségek ellenére ne nőjön rohamosan a Magyarországon alkalmazott robotok száma. E cél jól illeszkedik a KGST hosszú távú programjához. Hogy hány robot működik majd hazai üzemeinkben 5— 10 év múlva, afelől megoszlanak a becslések. A legvalószínűbb „arany középút" szerint körülbelül 1000 nagy értékű és nagy termelékenységű robot lesz szerves része gyártósorainknak az iparban 1995-ben. SzSkértők dolgoznak az e cél elérését valószínűsítő teendőkön, ugyanis a robotosítás mértéke és színvonala nem csupán óhajtól és pénztől függ, hanem sok mástól is, többek között a szervezéstől, a szakembergárda tudásától, az erkölcsi és anyagi ösztönzéstől. Magyarországon — szűkebben nézve — a robotfejlesztés, általában véve a ro- botizálás ügyét az úgynevezett G 6 program körvonalazza. E szerint az elkövetkezendő években: „megalapozódik a robotizáció meggyorsításának lehetősége hazánkban". M. M. Rongyokat kért — aranyat lopott a gyöngyösi asszony flz ötletdús szélhámosnö Amikor a házigazda kifordult a konyhába a kért pohár vízért vagy régi ruháért, abban a pillanatban búcsút is mondhatott ékszereinek. A megnyerő modorú, fess nőszemélyről a kutya se gondolta volna, hogy szélhámos, csaló. Már csak azért sem. mert többnyire apró gyerekeit is magával vitte beszerzőkörútjaira. Á 26 éves Kovács Jánosné gyöngyösi lakos, nem volt híján a furfangos ötleteknek. Profi bűnözők is megirigyelhetnék a „jólelkű asz- szony" fantáziáját. Huszonhét esetben csapta be a vele jószándékúakat. Még 1985 decemberében, barátnője lakásáról lovasítóttá meg annak 900 forintos, köves aranygyűrűjét, amíg az kávét főzött neki. Tavaly, május 9-én, egy Városkert utcai házba azzal csöngetett be. hogy kismamaruhát szeretne kölcsönkérni. Amint magára maradt a szobában, egy ötezer forintos gyűrű máris az ő zsebébe vándorolt. Terhességét — második csemetéjével -— másutt is kihasználta. Negyedik emeleti (!) lakásba kért bebocsátást és egy pohár vizet. A segítőkész gazda málnaszörpöt készített a konyhában. addig ő ékszerek után matatott, és rá is bukkant ismét egy értékes gyűrűre. Mikor már megszült, azt vette a fejébe, hogy a két kicsivel járja a várost és keresi a balekokat. A mese ezúttal az volt: állami gondozott gyermekeknek gyűjt használt ruhát, olyanoknak — mutatta meg a sajátjait —, mint ezek. Amíg összeszedték a darabokat, addig hol készpénzt — például a Bugát Pál tér 5. szám alatt, az előszobából 6500 forintot —, hol pedig aranytárgyakat tulajdonított el. A kapott textíliákat pedig, ha még ér. demes volt, a bizományiban értékesítette. Idén, január 23-án, tovább bővítette ötlettárát. A városi tanács gyámügyi csoportjához ment be, újabb ander- seni remekművel: férje messze, távol dolgozik, ő pedig elvesztette a pénztárcáját. a teljes havi juttatással. Nyomban kiutaltak neki egy ötszázast, gyorssegély címén. Igaz, a dologhoz hozzá tartozik, hogy hősnőnk ekkor, mint Nagy Istvánné mutatkozott be... Négy nap múlva újabb manővere már a végső bukást hozta. A Mérges úton tért be egy butikba. A tulajdonos táskájából egy óvatlan pillanatban kiemelte a lakáskulcsot, s azonnal ment is a Bethlen utca 6. számú házba. Az otthon levő férj hiúsította meg az újabb bűncselekményt. A bejelentést követően, a házkutatásnál megtalálták Kovácsnénál az ellopott kulcsokat. A szélhámosnőt januárban előzetes letartóztatásba helyezték, hiszen annak ellenére folytatta ügyeskedéseit, hogy a múlt év novemberében megindították ellene az eljárást. A róka. és szarka- tulajdonságokkal megáldott asszonynak lopás, csalás és okirathamisítás miatt kell majd felelnie az igazságszolgáltatás előtt. Sz. Z. Hat település szolgálatában Eredményes zárás, biztató tervek, a Hatvan és Vidéke Áfész háza táján Ügy véljük, hogy tervek, ről, hosszabb távú üzleti tevékenységről nehéz beszélni a már elért teljesítmények fontosabb jellemzőinek az ismerete nélkül. Ezért aztán, mindén a Hatvan és Vidéke Áfész elkövetkező üzletpolitikai célkitűzéseiről, tervelőirányzatáról, várható beruházásairól kívántunk beszélgetni Bocsi László igazgatósági elnökkel, előbb az 1986- os eredményekről kértünk rövid összegzést. — Tavaly is dinamikus volt üzleti munkánk. A nagykereskedelem, a felvásárlás, a kiskereskedelem, a vendéglátás és az ipar területén ennek megfelelően, egy- milliárd 336 millió forint ár. bevételre tettünk szert, nyereségünk pedig 35 millió forint felett volt — mondja bevezetésként az elnök. — Különösen a nagykereskedelem 163 százalékos, bázishoz számított forgalomnövekedése figyelemre méltó. Ugyanekkor új egységek létrehozása is színezte munkánkat. Legjelentősebb, közülük Hatvanban a Belvárosi étterem, a Tüzép-telep megnyitása, valamint az új-hatvani ABC teljes felújítása. Nem érdektelen taglétszámunk alakulása sem! Ma már csaknem tizenegyezer fővel számolunk. akik arányosan oszlanak meg az ide tartozó települések között. Új partnerek a láthatáron Amikor az idei év tennivalóira terelődött beszélgetésünk, elsőként azt hangsúlyozta az áfész elnöke, hogy igen erőteljesen kívánnak a cselekvés mezejére lépni. Hogy mire gondolt e tekintetben? Először egy számadatra irányította figyelmünket, amely szerint 1987- ben egymilliárd 440 millió forint árbevételt terveztek, s ennek kapcsán 42 millió forint nyereséggel számolnak. Ezt azonban nem az árak szisztematikus alakításával, hanem a szövetkezet üzlethálózatában dolgozók fokozott munkafegyel, mével, az árubeszerzés ki- szélesítésével, továbbá az egyes területeken levő tartalékok mozgósításával kívánják elérni. — És, ha már itt tartunk, szeretnék konkrét számokkal is szolgálni nagykereskedelmi elképzeléseinkkel kapcsolatosan — folytatta Bocsi László. — így például új, jelentős szállítópartnerünk lesz 1987-től az Egervin, valamint a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát mellett a Nagyrédei Szőlőskert Tsz, amely különösen hűtőházi zöldséggel, gyümölccsel és tájjellegű boraival gazdagítja árualapunkat. Ezzel párhuzamosan, folytatni kívánjuk áruházi árucsere- forgalmunkat, amelynek keretében olyan román cikkek, főként bútorok, étkezőgarnitúrák kerülnek hozzánk, amelyek mindig közkedvel, tek. Továbbá nyílt titok: az •idén, 65 millió forint beruházási költséggel, saját kivitelezésben, elkezdjük új iparcikkáruházunk építését! Kilencszáz tonna sertéshús Az ellátás feltétele mindig maga a felvásárlás. Hogy e tekintetben mit ígér az idei esztendő? Ismét Bocsi Lászlót idézzük. — Szövetkezetünk az előző évekhez hasonlóan, a fel- vásárlási tevékenység bővítését, a megalapozott árualap-termelés biztosítását tűzte maga elé. Sajnos az előző években befektetett anyagi, szellemi tőkénk nem hozta meg a gyümölcsét, mivel a mennyiség és a minőség jelentősen csökkent Tavalyi nyerszöldség-expor- tunkat nem is tudtuk lebonyolítani! Ennek ellenére, különböző zöldségekből, gyümölcsökből 4423 tonna beszerzését irányoztuk elő az 1987-es esztendőre, a fel- vásárlandó sertéshús meny- nyiségét pedig 900 tonnában jelöltük meg... És ez utóbbival összefüggésben, nem feledkezhetek meg az évek óta szép haszonnal működő, új-hatvani húsüzemünkről, amelynek a forgalmi tervét 45 millió forintban határoztuk meg. Ami e lakossági ellátás szempontjából oly fontos üzem alapanyagszükségletét illeti? Természetesen gondoltunk rá. A vágójószágot 80 százalékban saját sertéstenyésztő szakcsoportunk, 20 százalékban pedig az atkári kísérleti telep, valamint a helyi Lenin Tsz háztáji ágazata* fogja biztosítani. A kulturáltabb kiszolgálásért Mit tesz a szakember-utánpótlás nevelése végett, s hogyan becsüli meg dolgozóit a Hatvan és Vidéke Áfész? Amikor erre terelődött beszélgetésünk. a következőkben fogalmazta meg véleményét az igazgatóság elnöke: — Többrétű munkáról van itt szó, de döntő tényező, hogy szociálpolitikai célokra kilencmillió forintot kívánunk költeni az idén. s ebben a munkakörülmények javítását célzó intézkedések éppenúgy szerepelnek, mint például a munka- és védőruha beszerzése vagy öltözők. mosdók létesítése. Afni személyzeti tennivalóinkat illeti? Elengedhetetlenül szükséges munkánk magasabb szintű elvégzése érdekében a munkaerőképzés, illetve -továbbképzés. És itt kíván az is említést, hogy figyelemmel a jelenlegi létszámhiányunkra, 53 elsőéves tanulóval kötünk gyakorlati szerződést az idén. esztendő végére pedig tanulóink számát 105 főben határoztuk meg. Egyébként biztató jel. miszerint 1987 során 29 harmadéves tanulónk szerzi meg a szakmunkás-bizonyítványt, akiknek az elhelyezéséről, miután érdekünk, teljes egészében gondoskodunk. Mindezzel párhuzamosan és a szakmai tevékenység színvonalának növelése végett. boltvezetői képzésben kilenc, üzletvezetőiben négy alkalmazottunkat kívánjuk részesíteni, tizenegy dolgozónkat pedig vezetői továbbképzésre iskolázzuk be. Hatezer társadalmi munkaóra Befejezésként arról beszélt még Bocsi László, hogy a hatvani iskolaszövetkezetek működését — Bajza József Gimnázium. Széchenyi István Szakközépiskola — országos viszonylatban is igen nagyra értékelik. Nem kevéssé büszke az igazgatóság a jelenleg meglevő 27 szocialista brigád tevékenységére sem. Ezek jelentős munkafelajánlásokat is tettek már. s az idén például hatezer munkaórát vállaltak, amelynek az összes értéke kétszázezer forintra becsülhető. Ami pedig az 1990-ig húzódó ciklustervet illeti ? A már említett iparcikkáruházon kívül feltétlenül átalakítják, tatarozzák a Kossuth téri áruházat, helyi, tanácsi pénzeszközök figyelembevételével pedig mind Horton, mind Csányban. a herédjhez hasonlatos kis ABC-áruházat hoznak létre Mindezek után fölmerülhet valakiben a kérdés: nem akar egyszerre túl sokat markolni az áfész? Nem válaszolhatunk erre mással, mint hogy tavaly vagy tavalyelőtt — sikerrel! — hasonló célokért indult munkába vezető, beosztott vagy éppen tanuló, a „milliárdos fogyasztásiak portáján Moldvay Győző
