Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. március 2., hétfő i ÍGY NEM LEHET FEJLŐDNI Negyvennégy vállalat — húszféle robot A robot Karel Capek fantáziájában született meg. s 1920-ban látott napvilágot a cseh író híres R. U. R.- drámájában (Rossum Universal Robots), amelyben a robotok gyárakban dolgozó gépemberek. Az igazi ro- botizálás kezdetére azonban várni kellett még egy ide­ig: az 1960-as évekig, amikor is az USA-beli General Motors autógyárban üzembe helyezték az első robotot. Azóta — a korábban so­ha nem tapasztalt gyorsasá­gú -műszaki fejlődésnek kö­szönhetően — a fejlett ipa­ri országokban lezárult a robotosítás kezdeti szaka­sza. Az iparilag élenjáró or­szágokban az 1984. évi ada­tok szerint körülbelül 100 ezer robot működik, túlnyo­mó többségük az immár ha­gyományosnak tekinthető ro­botalkalmazásokban (hegesz­tők, festők, gépkiszolgálók), egy kisebb, de szívósan nö­vekvő hányaduk pedig már a robotok által a jövőben, meg­hódítandó munkafázisok­ban, például az összeszere­lésben. A robotosítás évi nö­vekedési üteme ezekben az országokban 20—60 százalék. Kísérleti szakasz Mi a helyzet nálunk? Magyarországon 1972-ben kezdődött azzal, hogy a Cse­pel Művek Szerszámgépgyá­ra robotot vásárolt. Az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) megbízá­sából szakértők elemezték a robotosítás hazai helyzetét: tapasztalatuk szerint az azó­ta megtörtént lépések e vo­natkozásban egyediek, és jó­részt kísérleti célokat szol­gálnak. Ez nyilvánul meg abban, hogy az általuk vizs­gált 44 gazdálkodó szerve­zetben húszféle robot talál­ható, s ezek többsége egyen­ként, egyedileg vesz részt az adott munkafolyamatban. Bár minden hasonlat sán­tít, képzeljük el, hogy 44 üzem szállítását húszféle gépjármű végzi; a hozzá nem értők számára is vilá­gos, hogy ez legalábbis nem kedvező, egyebek mellett például az alkatrész-utánpót­lás és karbantartás szem­pontjából. Idézet a szakértők tanul­mányából: „Az összes robot jele tőkés eredetű, és a ta­pasztalatok szerint csupán ezek érték el a megbízha­tóságnak azt a fokát, ami a robotalkalmazások esetén nélkülözhetetlen. Ugyanez mondható el az üzembe he­lyezésről is: a tőkés erede­tű robotoknál a leszállítás és az üzemkész állapot el­érése között hetek teltek el, míg a szocialista eredetűek- nél hónapok, néhány eset­ben évek." A hazai robotalkalmazá­sok eddigi tapasztalatai kö­zül az a legfontosabb, mely szerint: „a fejlett technika hazai létjogosultsága és al­kalmazhatósága nem vitat­ható”. Drága gép, olcsó munkaerő De mégis akadnak, akik vitatják, igaz, egyre keve­sebben. Igen, ma is vannak itthon ellenzői a robotizálás- nak, noha hangjuk napról napra csendesebb. Érveiket igen meggyengíti az a tény. hogy másutt feltartóztatha­tatlanul hódítanak a robo­tok, aminek következtében egyre szélesedik és lassan szakadékká válik a fejlett országok, és közöttünk az úgynevezett technológiai rés. vagyis a késlekedés odave­zet, hogy egyre hátrébb ke­rülünk a műszaki fejlettség képzeletbeli rangsorában. Márpedig, ha lemaradunk műszakilag, az nyersen fo­galmazva, azzal a következ­ménnyel jár, hogy terméke­ink nyereséggel eladhatatla­nok lesznek a világpiacon, bevételeink és nemzeti jö­vedelmünk csökken. élet- színvonalunk esik. Elmaradásunk a robotosí- tásban nagyon nagy részben az ár- és bérviszonyok szám­lájára írható. Nálunk a ro­botalkalmazások döntő há­nyada nem gazdasági indít­tatású. Létszámmegtakari- tás, illetve közvetlenül el­érhető gazdasági haszon nemigen mutatható ki, vagy nem mérhető össze a robot árával. A japán és ameri­kai gyárakban a robotberu­házás egy-két év alatt meg­térül, nálunk viszont — még derűlátó becslések szerint is — ez az idő, ha csupán a munkabérre vetítjük, 15—20 év. Mindennek elsősorban az az oka, hogy Magyarorszá­gon drága a gépi, és olcsó az emberi munkaerő. KGST-program Mindazonáltal elképzel­hetetlen, hogy a nehézségek ellenére ne nőjön rohamo­san a Magyarországon al­kalmazott robotok száma. E cél jól illeszkedik a KGST hosszú távú programjához. Hogy hány robot működik majd hazai üzemeinkben 5— 10 év múlva, afelől megosz­lanak a becslések. A legva­lószínűbb „arany középút" szerint körülbelül 1000 nagy értékű és nagy termelékeny­ségű robot lesz szerves ré­sze gyártósorainknak az iparban 1995-ben. SzSkértők dolgoznak az e cél elérését valószínűsítő teendőkön, ugyanis a robotosítás mér­téke és színvonala nem csu­pán óhajtól és pénztől függ, hanem sok mástól is, töb­bek között a szervezéstől, a szakembergárda tudásától, az erkölcsi és anyagi ösz­tönzéstől. Magyarországon — szű­kebben nézve — a robotfej­lesztés, általában véve a ro- botizálás ügyét az úgyne­vezett G 6 program körvo­nalazza. E szerint az elkö­vetkezendő években: „meg­alapozódik a robotizáció meggyorsításának lehetősé­ge hazánkban". M. M. Rongyokat kért — aranyat lopott a gyöngyösi asszony flz ötletdús szélhámosnö Amikor a házigazda kifor­dult a konyhába a kért po­hár vízért vagy régi ruhá­ért, abban a pillanatban bú­csút is mondhatott ékszerei­nek. A megnyerő modorú, fess nőszemélyről a kutya se gondolta volna, hogy szél­hámos, csaló. Már csak azért sem. mert többnyire apró gyerekeit is magával vitte beszerzőkörútjaira. Á 26 éves Kovács Jánosné gyöngyösi lakos, nem volt híján a furfangos ötletek­nek. Profi bűnözők is meg­irigyelhetnék a „jólelkű asz- szony" fantáziáját. Huszon­hét esetben csapta be a ve­le jószándékúakat. Még 1985 decemberében, barátnője la­kásáról lovasítóttá meg an­nak 900 forintos, köves aranygyűrűjét, amíg az ká­vét főzött neki. Tavaly, má­jus 9-én, egy Városkert ut­cai házba azzal csöngetett be. hogy kismamaruhát sze­retne kölcsönkérni. Amint magára maradt a szobában, egy ötezer forintos gyűrű máris az ő zsebébe vándo­rolt. Terhességét — második csemetéjével -— másutt is kihasználta. Negyedik eme­leti (!) lakásba kért bebo­csátást és egy pohár vizet. A segítőkész gazda málna­szörpöt készített a konyhá­ban. addig ő ékszerek után matatott, és rá is bukkant ismét egy értékes gyűrűre. Mikor már megszült, azt vette a fejébe, hogy a két kicsivel járja a várost és ke­resi a balekokat. A mese ez­úttal az volt: állami gondo­zott gyermekeknek gyűjt használt ruhát, olyanoknak — mutatta meg a sajátjait —, mint ezek. Amíg össze­szedték a darabokat, addig hol készpénzt — például a Bugát Pál tér 5. szám alatt, az előszobából 6500 forintot —, hol pedig aranytárgya­kat tulajdonított el. A kapott textíliákat pedig, ha még ér. demes volt, a bizományiban értékesítette. Idén, január 23-án, tovább bővítette ötlettárát. A váro­si tanács gyámügyi csoport­jához ment be, újabb ander- seni remekművel: férje messze, távol dolgozik, ő pe­dig elvesztette a pénztárcá­ját. a teljes havi juttatással. Nyomban kiutaltak neki egy ötszázast, gyorssegély címén. Igaz, a dologhoz hozzá tar­tozik, hogy hősnőnk ekkor, mint Nagy Istvánné mutat­kozott be... Négy nap múlva újabb manővere már a végső bu­kást hozta. A Mérges úton tért be egy butikba. A tu­lajdonos táskájából egy óvat­lan pillanatban kiemelte a lakáskulcsot, s azonnal ment is a Bethlen utca 6. számú házba. Az otthon levő férj hiúsította meg az újabb bűncselekményt. A bejelen­tést követően, a házkutatás­nál megtalálták Kovácsnénál az ellopott kulcsokat. A szélhámosnőt januárban előzetes letartóztatásba he­lyezték, hiszen annak elle­nére folytatta ügyeskedéseit, hogy a múlt év novemberé­ben megindították ellene az eljárást. A róka. és szarka- tulajdonságokkal megáldott asszonynak lopás, csalás és okirathamisítás miatt kell majd felelnie az igazság­szolgáltatás előtt. Sz. Z. Hat település szolgálatában Eredményes zárás, biztató tervek, a Hatvan és Vidéke Áfész háza táján Ügy véljük, hogy tervek, ről, hosszabb távú üzleti te­vékenységről nehéz beszél­ni a már elért teljesítmé­nyek fontosabb jellemzőinek az ismerete nélkül. Ezért az­tán, mindén a Hatvan és Vi­déke Áfész elkövetkező üz­letpolitikai célkitűzéseiről, tervelőirányzatáról, várható beruházásairól kívántunk be­szélgetni Bocsi László igaz­gatósági elnökkel, előbb az 1986- os eredményekről kér­tünk rövid összegzést. — Tavaly is dinamikus volt üzleti munkánk. A nagy­kereskedelem, a felvásárlás, a kiskereskedelem, a ven­déglátás és az ipar terüle­tén ennek megfelelően, egy- milliárd 336 millió forint ár. bevételre tettünk szert, nye­reségünk pedig 35 millió fo­rint felett volt — mondja bevezetésként az elnök. — Különösen a nagykereskede­lem 163 százalékos, bázishoz számított forgalomnövekedé­se figyelemre méltó. Ugyan­ekkor új egységek létrehozá­sa is színezte munkánkat. Legjelentősebb, közülük Hat­vanban a Belvárosi étterem, a Tüzép-telep megnyitása, valamint az új-hatvani ABC teljes felújítása. Nem érdek­telen taglétszámunk alakulá­sa sem! Ma már csaknem tizenegyezer fővel számo­lunk. akik arányosan oszla­nak meg az ide tartozó te­lepülések között. Új partnerek a láthatáron Amikor az idei év tenni­valóira terelődött beszélge­tésünk, elsőként azt hang­súlyozta az áfész elnöke, hogy igen erőteljesen kí­vánnak a cselekvés mezejé­re lépni. Hogy mire gondolt e tekintetben? Először egy számadatra irányította fi­gyelmünket, amely szerint 1987- ben egymilliárd 440 millió forint árbevételt ter­veztek, s ennek kapcsán 42 millió forint nyereséggel számolnak. Ezt azonban nem az árak szisztematikus ala­kításával, hanem a szövet­kezet üzlethálózatában dol­gozók fokozott munkafegyel, mével, az árubeszerzés ki- szélesítésével, továbbá az egyes területeken levő tar­talékok mozgósításával kí­vánják elérni. — És, ha már itt tartunk, szeretnék konkrét számok­kal is szolgálni nagykeres­kedelmi elképzeléseinkkel kapcsolatosan — folytatta Bocsi László. — így például új, jelentős szállítópartne­rünk lesz 1987-től az Eger­vin, valamint a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát mel­lett a Nagyrédei Szőlőskert Tsz, amely különösen hűtő­házi zöldséggel, gyümölccsel és tájjellegű boraival gazda­gítja árualapunkat. Ezzel párhuzamosan, folytatni kí­vánjuk áruházi árucsere- forgalmunkat, amelynek ke­retében olyan román cikkek, főként bútorok, étkezőgarni­túrák kerülnek hozzánk, amelyek mindig közkedvel, tek. Továbbá nyílt titok: az •idén, 65 millió forint beru­házási költséggel, saját ki­vitelezésben, elkezdjük új iparcikkáruházunk építését! Kilencszáz tonna sertéshús Az ellátás feltétele min­dig maga a felvásárlás. Hogy e tekintetben mit ígér az idei esztendő? Ismét Bo­csi Lászlót idézzük. — Szövetkezetünk az elő­ző évekhez hasonlóan, a fel- vásárlási tevékenység bőví­tését, a megalapozott áru­alap-termelés biztosítását tűzte maga elé. Sajnos az előző években befektetett anyagi, szellemi tőkénk nem hozta meg a gyümölcsét, mi­vel a mennyiség és a mi­nőség jelentősen csökkent Tavalyi nyerszöldség-expor- tunkat nem is tudtuk lebo­nyolítani! Ennek ellenére, különböző zöldségekből, gyümölcsökből 4423 tonna beszerzését irányoztuk elő az 1987-es esztendőre, a fel- vásárlandó sertéshús meny- nyiségét pedig 900 tonnában jelöltük meg... És ez utób­bival összefüggésben, nem feledkezhetek meg az évek óta szép haszonnal működő, új-hatvani húsüzemünkről, amelynek a forgalmi tervét 45 millió forintban határoz­tuk meg. Ami e lakossági ellátás szempontjából oly fontos üzem alapanyag­szükségletét illeti? Természe­tesen gondoltunk rá. A vá­gójószágot 80 százalékban sa­ját sertéstenyésztő szakcso­portunk, 20 százalékban pe­dig az atkári kísérleti telep, valamint a helyi Lenin Tsz háztáji ágazata* fogja bizto­sítani. A kulturáltabb kiszolgálásért Mit tesz a szakember-után­pótlás nevelése végett, s ho­gyan becsüli meg dolgozóit a Hatvan és Vidéke Áfész? Amikor erre terelődött be­szélgetésünk. a következők­ben fogalmazta meg vélemé­nyét az igazgatóság elnöke: — Többrétű munkáról van itt szó, de döntő tényező, hogy szociálpolitikai célokra kilencmillió forintot kívá­nunk költeni az idén. s eb­ben a munkakörülmények javítását célzó intézkedések éppenúgy szerepelnek, mint például a munka- és védő­ruha beszerzése vagy öltö­zők. mosdók létesítése. Afni személyzeti tennivalóinkat illeti? Elengedhetetlenül szükséges munkánk maga­sabb szintű elvégzése érde­kében a munkaerőképzés, il­letve -továbbképzés. És itt kíván az is említést, hogy figyelemmel a jelenlegi lét­számhiányunkra, 53 elsőéves tanulóval kötünk gyakorlati szerződést az idén. esztendő végére pedig tanulóink szá­mát 105 főben határoztuk meg. Egyébként biztató jel. miszerint 1987 során 29 har­madéves tanulónk szerzi meg a szakmunkás-bizonyítványt, akiknek az elhelyezéséről, miután érdekünk, teljes egé­szében gondoskodunk. Mind­ezzel párhuzamosan és a szakmai tevékenység színvo­nalának növelése végett. boltvezetői képzésben ki­lenc, üzletvezetőiben négy alkalmazottunkat kívánjuk részesíteni, tizenegy dolgo­zónkat pedig vezetői tovább­képzésre iskolázzuk be. Hatezer társadalmi munkaóra Befejezésként arról beszélt még Bocsi László, hogy a hatvani iskolaszövetkezetek működését — Bajza József Gimnázium. Széchenyi Ist­ván Szakközépiskola — or­szágos viszonylatban is igen nagyra értékelik. Nem ke­véssé büszke az igazgatóság a jelenleg meglevő 27 szo­cialista brigád tevékenységé­re sem. Ezek jelentős mun­kafelajánlásokat is tettek már. s az idén például hat­ezer munkaórát vállaltak, amelynek az összes értéke kétszázezer forintra becsül­hető. Ami pedig az 1990-ig húzódó ciklustervet illeti ? A már említett iparcikkáru­házon kívül feltétlenül át­alakítják, tatarozzák a Kos­suth téri áruházat, helyi, ta­nácsi pénzeszközök figye­lembevételével pedig mind Horton, mind Csányban. a herédjhez hasonlatos kis ABC-áruházat hoznak létre Mindezek után fölmerül­het valakiben a kérdés: nem akar egyszerre túl sokat markolni az áfész? Nem vá­laszolhatunk erre mással, mint hogy tavaly vagy ta­valyelőtt — sikerrel! — ha­sonló célokért indult mun­kába vezető, beosztott vagy éppen tanuló, a „milliárdos fogyasztásiak portáján Moldvay Győző

Next

/
Oldalképek
Tartalom