Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-20 / 67. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 20., péntek 3 Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) melés bruttó értéke mintegy 12 százalékkal, nettó értéke pedig 17 százalékkal nőjön. Az új földtörvény szelleme, intézkedései összhangban állnak agrárpolitikánk elveivel, gyakorlatával, összhangban vanóak a gazdasági reformmal — mondotta Váncsa Jenő, javasolva a törvényjavaslat elfogadását. Deák Géza, a Földesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke bizakodva szólt arról, hogy a törvény adta lehetőségekkel élve az eddigieknél jobban kihasználhatók a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségek. A törvénytervezet paragrafusai között tallózva ugyanakkor néhány ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Többek között felhívta a figyelmet arra. hogy az örökös hátrahagyása nélkül elhunyt tsz-tag földjét is az állam örökli. Felvetette: ha az örökhagyó a földjét a tsz-be vitte be, s élete végéig onnan kapott támogatást, indokolt lenne, hogy a föld a szövetkezet birtokában maradjon. Zsolnay Katalin, a Könnyei Mezőgazdasági Kombinát művezetője javasolta, hogy az arra illetékes szervek dolgozzanak ki olyan áttekinthető földhasználati nyilvántartási rendszert, amely lehetővé teszi az egyének tényleges földhasználat utáni adózását és az adóbevallás ellenőrzését is. Tóth László. Csongrád megyei képviselő részletesen ismertette a földhasznosítás és a földvédelem Csongrád megyei tapasztalatait, s ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a termőföld értékcsökkenésével, termelésből történő kivonásával összefüggő terheket minden érintett gazdálkodónak és intézménynek éreznie és viselnie kell — tekintet nélkül arra. hogy milyen szektorhoz, illetve ágazathoz tartozik Káldi Endre, a Halászi Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke elmondta. hogy szövetkezetük egyike a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer építése által érintett gazdaságoknak. Az épülő dunakiliti tározóval és a Duna víztömegének megváltozásával kapcsolatban szélsőséges vélemények is elhangzottak az utóbbi időben — mondotta. így vannak. akik a termőterületek elvizesedésétől, mások az el- sivatagosodástól tartanak. Pálfi Dénes, Zala megyei képviselő felhívta a figyelmet arra. hogy a jelenlegi mezőgazdasági termelői árképzés, illetve támogatási rendszer mellett Zala megye üzemei a törvény legfontosabb előírásának, a termő- képesség megtartásának is csak nagy erőfeszítések árán tudnak eleget tenni, a termőképesség fokozásáról pedig — véleménye szerint — szó sem lehet Eleki János, a TOT főtitkára elmondotta, hogy szerencsésen ötvözi a népgazdasági. a szövetkezeti és az egyéni érdekeket. Ezek összhangja a hosszú távú szabályozás záloga. A szövetkezeti mozgalom megnyugvással fogadja, hogy az új törMegyénk nyolcadik választókerületének országgyűlési képviselője a földről szóló törvényjavaslat vitájához járult hozzá felszólalásával. — Nemzetünk történelmében — mondotta elöljáróban — a föld oly sokszor volt viszálykodás tárgya, véres harcok, nehéz küzdelmek okozója, A magyar paraszt életében ez volt az, ami a mindent jelentette, az életet, a megélhetést, a rangot, a tekintélyt. Nem volt véletlen tehát, hogy az elmúlt századok folyamán a föld szeretete, a földhöz való ragaszkodás szinte ösztönössé vált A bevezetőt követően Sebök József a választókerületében lévő mezőgazdasági szakemberek véleményét tolmácsolta a törvényjavaslattal kapcsolatban. Időszerűnek és szükségesnek nevezte az új jogszabály megalkotását, hiszen — mint hangoztatta — újabbnal újabb körülmények jelennek meg, s az új helyzethez igazodni kell. Ezek a megváltozott körülmények követelik azt, hogy társadalmi-gazdasági vonatkozásban egyaránt olyan új földtörvény szülessen, amely jobban követi és rugalmasabban szabályozza a mindennapi valóságot. A korábbi jogforrások, az 1961 évi VI. törvény és az 1967. évi IV. törvény, valamint több minisztertanácsi rendelet nem alkotott egységes szerkezetet, ezért nehéz volt az eligazodás közöttük. vény egyik alapelve a nagyüzem földhasználatának megbonthatatlan egysége Czibulka Péter. Miklós Zoltán, Fodor Sándor, Tornai Endre. Nagy László után Lakos László Pest megyei képviselő egyeljek között felhívta a figyelmet arra. — örömmel és nagy. megelégedéssel olvastam a törvényjavaslat 5. szakaszát — folytatta megyénk képviselője —, amely a következőt mondja ki: a föld nemzeti kincs, védelme, rendeltetésének megfelelő használata és hasznosítása az egész társadalom érdeke. Tudomásom szerint szocialista társadalmunkban ez az első olyan törvény, amely a földet nemzeti kincsnek mondja ki. Szerintem megilleti ez a méltó megfogalmazás a magyar földet. A föld nemzeti vagyonunk jelentős része is. amelynél fogva ez az 5. szakasz az első helyre kívánkozna a törvényben, ezért javaslom a Tisztelt Ország- gyűlésnek. hogy ez az 5. szakasz változatlan szöveggel az első szakasz helyére kerüljön. A továbbiakban arról is szólt Sebők József, hogy milyen változásokat foglal magában a javaslat a nagyüzemi mezőgazdaság szempontjából. Igen nagy a jelentősége annak, hogy az állami gazdaságok és szövetkezetek, valamint a szakszövetkezetek között lehetőség nyílik a szabad földforgalomra. Ugyanígy az állami földek megváltására Fontos az a tény is, hogy az üzemek saját elhatározásuk alapján választhatják meg a művelési ágakat. Nem tartja viszont helyesnek, hogy a nagyüzemek ültetvényül csak negyedosztálynál rosszabb minőségű földbe kaphattak telepítési engedélyt az eddigiekben. A javaslat ebben is nagyobb önállóságot, biztonságosabb üzemi gazdálkodást biztosít. A földvédelemmel kapcsolatban — amelyet a törvényjavaslat 13. fejezete tartalmaz — a következőket említette képviselőnk: — Kiemelkedően fontosnak tartom a jogszabálynak azt a kitételét, hogy a termőföld temékenységének .megóvása érdekében pontosan Az üléstermet körülölelő folyosónak külön hangulata van a tanácskozás szüneteiben. Évtizedes tapasztalatom — s ezt hadd osszam meg a Kedves Olvasóval —, hogy a képviselők ezekben a szűkre szabott félórákban átváltoznak „kutatóvá" ... Ne értsék félre, nem a szó szoros értelmében, csupán úgy. hogy mindegyikük keres valakit hogy jelenleg százezernyi tartós földhasználati szerződés van érvényben. Az érintett telkek eladásakor nagy körültekintéssel kell majd az árakat megállapítani. figyelembe véve, hogy ezeknek az embereknek a többsége kiskeresetű rögzíti, milyen kötelezettsége van a földtulajdonosnak Ügy érzem, e téren az elmúlt években nem tettünk meg mindent. A mezőgazda- sági nagyüzemeknek is talán több lett volna a tennivalója a talaj termőkepesse- gének megőrzése és fokozása területén. Ehhez tartozik a talajok tápanyag-utánpótlása is, közel húszéves mezőgazdasági gyakorlattal a hátam mögött, merem mondani, hogy ez sem volt mindig szakszerű és teljes értékű. Különösen nem tudtunk előre lépni a szervesanyag- utánpótlásban. a szervestrágyázásban. Ezután az előadó kitért a műtrágyázás, a talajjavítás, azaz a komplex melioráció témakörére is. Elmondta, hogy gondot okoz hazánkban. hogy döntően olyan műtrágyák kaphatók,' amelyek a talajok savanyodasát segítik elő. Ez rendkívül nagy hátrány, ugyanis a tér. möképesség csökkenésével jár. Hangsúlyozta, hogy helyesnek tartaná, ha a jövőben olyan műtrágyaválaszték állna rendelkezésre, amelyeknél nem kellene számolni az említett problémákkal. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek nagyobb gondot fordítanának a szakszerűbb tápanyag-utánpótlásra és a talajvédelemre. A rekultivációról szólva elmondotta, hogy ennek a kérdésnek nincs meg az igazi gazdája. Különösen ellentmondásos az a kép — fejtette ki —, amikor a bányaművelés utáni re- kultivált terület újbóli hasznosításáról, illetve termelésbe történő bevonásáról van szó. Ez . kétségtelenül nem az ipari üzem feladata, ám a mezőgazdasági szervek vonakodnak visszavenni az ilyenfajta területeket, mert a termelés nagyon bizonytalan és eredménytelen, ugyanakkor igen nagy ráfordítást igényel, vagyis gazdaságtalan. — Szerintem egyedileg, a helyszínen kellene dönteni A tavaszi ülésszakon például Dobos Józsefné eredt Kapolyi László ipari miniszter nyomába: — Abban az ügyben keresem. hogy milyen lehetőség nyílik a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárának önállósítására, mert a helyiek elképzelése a kiválás az anyavállalattól. A miniszter ígéretet tett, hogy körültekintően tanulmányozza majd az önállóvá válás lehetőségét. .. ★ Ne vegyék pletykának, de egy másik „randevúra" is sor került. Barcsik János hevesi, illetve Sebők József ka- rácsondi képviselő találkozott dr. Búzás Józsefné Szolnok megyei képviselővel. Mindhárman egy közös témáról beszélgettek. A szomszéd megyei képviselő mondja: — Jászdózsán, még 1975- ben vetették fel a falugyűlésen, hogy a Tarnaörsre vezető földutat „igazivá" kellene építeni. Ehhez a két település a költségek felét tudná biztosítani. A többit a Közlekedési Minisztériumtól várjuk, s úgy tűnik, nem reménytelenül.. . Barcsik János teszi hozzá: — Tudjuk, nem olcsó mulatság. mert harminckét millióba kerülne, de megérné, mert így huszonöt kilométeSebők József. Barcsik János találkozott dr. Búzás Józsefné Szolnok megyei képviselővel, ahol is közös dolgaikról beszélgettek (Fotó: Perl Márton) Sebők József felszólalása Barta Alajos, megyénk képviselője Hámori Csabával, a/ MSZMP Politikai Bizottságának tagjával beszélget az ülésszak szünetében abban, hogy az adott területet egyáltalán érdemes-e re- kultiválni . . A törvényjavaslat tanulmányozásakor többször is az a kérdés jutott az eszembe, hogy» jó lesz-e ez a törvény, kiterjed-e minden olyan jelenlegi kérdésre, amit ismerünk és ami még a jövőt illetően számításba jöhet. Többszöri elolvasás után egyre jobban megerősödött bennem, hogy igen. Nyugodtan állíthatom, hogy az új jogszabály jól szolgálja és szabályozza az állam, a mezőgazdasági nagyüzemek és a magánszemélyek érdekeit. Ez azonban a jó törvényjavaslat ellenére is, csak akkor lesz teljes, ha a törvény végrehajtásai. a miniszteri rendeletek gyorsan és a legapróbb részletekig elkészülnek — fejezte be felszólalását Sebők József. Sebők József után Varga János Tolna megyei képviselő kért szót, majd Horváth Ferenc csurgói körzeti főállatorvos elmondta: Somogybán 168 kistelepülésen mintegy 2000 olyan elárvult falusi portát tartanak számon, amelyek kis ráfordítással ismét lakhatóvá tehetők. Ezek az ingatlanok olcsón megszerezhetők. E házak elpusztulnak — figyelmeztetett —, ha nem találunk megfelelő megoldást meg mentés ükre. Iványi Lajos Békés megyei képviselő felszólalásában kiemelte. szükség van arra, hogy a földtörvény minisztériumi szintű végrehajtási szabályozásánál gondot fordítsanak a feszültségek feloldására, az állami és szövetkezeti pénzekből megva lósuló fejlesztések összhangjának biztosítására és az ehhez szükséges megfelelő jogi szabályozás kialakítására Kiss István, a Tata házi Petőfi Termelőszövetkezel elnöke fenntartásainak adoti hangot a törvényjavaslat egyes előírásaival kapcsolatban. így például felhívta a figyelmet a magánszemélyek lakás- és lakótelek-tulajdonjoga, a termőföld megszerezhető mértéke és az ingatlanforgalom szabályozásának egyes ellentmond« saira. Földy Ferenc, a sárospataki Comeníus Tanítóképző Főiskola főigazgatója rámu látott, hogy a földhöz, valamint a földön lévő építményekhez kapcsolódó történelmi, kulturális értékek is védelemre szorulnak. Javasolta, hogy a föld védelmével együtt védjék a helyne veket is, és a földről szóló törvénybe épüljön be az erre vonatkozó előírás. Ezzel az Országgyűlés fa vaszi ülésszakának első napi tanácskozása — amelyen Sarlós István, Cservsnka Fe- rencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. Pénteken a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az ülésszak. rés utazás helyett négy és félre csökkenne a távolság. ★ A két megye képviselői között egy másik ügyben is komoly a kapcsolat. — Gázvezetéket szeretnénk építtetni Jászár okszállás— Visznek és Karácsond között, de lehet, hogy még több települést is érinthetne a hálózat — mondják. — Mintegy hat és-fél—hét kilométeres leágazással még tudnánk oldani a lakossági, illetve az üzemi ellátási igényeket. A megvalósításhoz megkezdtük az előkészületeket, az első lépésekről most is beszélgettünk a csengöszó előtt ... ★ Két képviselőnk jelentkezett szólásra ezen az ülésszakon, Ha nem tévedek, mindkettőjüknek ez lesz — így fogalmazott a parlamenti szóhasználat — a szűzbeszéde. Sebők József éppen azokban a percekben mondja' el a véleményét, amikor e tudósítást a telefonba diktálom. Barta Alajos egri képviselő hozzászólására pedig várhatóan ma délelőtt kerül sor. A tsz-elnök képviselő mondja: — A foglalkozásommal függ össze a mostani téma. nem tehettem meg. hogy ne szóljak hozzá a földtörvény előkészítéséhez. Véleményem szerint elsősorban a talaj- javítás szintentartása a fő kérdés, ezt szorgalmazom, hiszen a téeszünkben a 2225 hektárból 1200-on kell elvégezni az úgynevezett „me- szezést", a műtrágyák használatával is fokozottan sa- vanyodó talaj miatt. A földnek, a termőterületnek ezt a védelmét a megyei tanácscsal egyeztetett térségi melioráció keretében szeretnénk megvalósítani. Ahogy a teremből kihal- látszó tapsból ítéltem, képviselőnk véleménye osztatlan helyeslést aratott. ★ S most engedjék meg — hiszen egy jubileumhoz kötődik -—, hogy a házunk tájáról is szót ejthessek. Tegnap volt tizenöt éve, hogy fotóriporter kollégám. Perl Márton először elkattintotta a fényképezőgépét ebben a csodálatosan szép, érdekességekkel teli és az ország szíveként dobogó T. Házban. A tavaszi ülésszakkal együtt egy történelmi időszakot örökített meg — immár otthonosan mozogva a honatyák világában .. . Szilvás István Sebők József. Heves megyei képviselő hozzászólását tartja (Munkatársunk telefonjelentése) :
