Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. március 2., hétfő Pillantás a hétre Március a tavasz mellett a világpolitikai légkörben is jelentős változásokat hoz­hat. Legalábbis erre utalnak az első hét eseményei: párat­lanul gazdag a hírügynök­ségek kínálata, minden nap­ra jut az előrejelzésekből. HÉTFŐ: Egynapos thaiföldi látoga­tással kezdi ázsiai és auszt­ráliai körutazását Sevard- nadze szovjet külügymi­niszter. Az útitervben még Ausztrália, Indonézia. La­osz, Kambodzsa, valamint Vietnam szerepel. KEDD: Jozef Czyrek, lengyel kül­ügyminiszter Washington­ba utazik. A napokban megszűntek a Varsó elleni amerikai gazdasági szank­ciók, és ezzel megnyílt az út a két ország kapcsola­tainak javítása felé. SZERDA: Genfben befejeződik az atom- és űrfegyverekről folytatott szovjet—amerikai tárgyalások hetedik for­dulója. Mihail Gorbacsov a szovjet szakszervezetek kongresszusán elmondott beszédében a tárgyalások tudatos lassításával vádol­ta Washingtont. CSÜTÖRTÖK: Az NSZK-ba látogat Husz- szein, jordániai király. Bonni tárgyalásain első­sorban a nyugat-európai országok közel-keleti poli­tikai szerepéről és gazda­sági kérdésekről lesz szó. PÉNTEK: A tanzániai elnök pekingi látogatása ismét az el nem kötelezett országok moz­galma felé irányítja a köz­vélemény figyelmét. Tan­zánia a „hatok” egyike­ként, részt vesz a két nagyhatalom számára ajánlásokat elfogadó cso­port munkájában, s ez nö­velte az ország nemzetkö­zi tekintélyét. SZOMBAT: Négynapos egyiptomi láto­gatással kezdi körutazását Prem Tinszulanond thai­földi miniszterelnök. Kairó után Hollandiában, Nagy- Britanniában és Spanyolor­szágban tárgyal majd a politikus. VASÁRNAP: Kína és Japán után Dél- Koreában tárgyal Shultz, amerikai külügyminiszter. Az Egyesült Államok ázsiai politikájában kulcs­szerepet játszó országban jelenleg is tartanak a Team Spirit ’87 nevű, grandiózus hadgyakorlat manőverei. ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZK KB főtitkára fogadta Amintore Fanfanit. az olasz szenátus elnökét (Népújság­telefotó — EPA — MTI — KS) Párizsban megkezdődött a libanoni származású terroris­ta, G. I. Abdallah bírósági pere. A képen: a francia fő­városban rendkívüli bizton­sági intézkedéseket foganato­sítottak a tárgyalás idejére (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) A hét elején nyugatnémet parasztok tüntettek az NSZK — holland határon a Közös Piac agrárpolitikája ellen. A képen: csak a magángépkocsik tudták, átlépni a határt (Népújság-telefotó — Reuter — MTI — KS) A TÉRKÉPEN: EURÓPA A Szovjetunió új javaslata A Szovjetunió indítvá­nyozza, hogy kössenek ha­ladéktalanul egyezményt kü­lön az európai közepes ha­tótávolságú rakétákról — jelentette be Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára szomibaton este, Moszkvában közzétett nyi­latkozatában. Egyúttal kö­zölte, hogy az erre vonat­kozó javaslatokat előter­jesztik a genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon. Mihail Gorbacsov a szovjet vezetés nevében ki­jelentette: „A Szovjetunió javasolja, hogy az Európá­ban lévő közepes hatótávol­ságú rakéták problémáját emeljék ki a kérdések ösz- szességéből, kössenek külön megállapodást róla, még­pedig haladéktalanul. Ilyen lépésnek nem csupán alap­ja van meg, hanem meg­van hozzá a gyakorlatilag kész egyezmény is. Reyk- javíkban megegyezés jött létre arról hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok a következő öt év­ben felszámolja Európában állomásozó közepes ható- távolságú rakétáit. Ugyan­ezen idő alatt száz robba­nótöltetre csökkentik a Szovjetunió ázsiai területén az e kategóriába tartozó szovjet rakéták célba jut­tató kapacitását olyan ér­telmezéssel, hogy az Egye­sült Államok ugyanennyi közép-hatótávolságú raké­ta-robbanótöltetet hagyhat a maga területén. Amint megtörténik az Európában állomásozó szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták fel­számolására vonatkozó egyezmény aláírása, a Szov­jetunió az NDK-ból és Csehszlovákiából — e kél ország kormányával ' való egyeztetés alapján — ki­vonja megnövelt hatótá­volságú harcászati-hadmű­veleti rakétáit, amelyeket a Pershing—2-es rakéták és a manőverező robotrepü- lőgépek nyugat-európai te­lepítésére válaszul helyez­tek el. Ami az egyéb har­cászati-hadműveleti ren­deltetésű rakétákat illeti, készek vagyunk azonnal tárgyalásokat kezdeni szá­muk csökkentése és teljes ifelszámolásuk céljából." Bikini emléke Amikor a 83 évvel ezelőtti március 1-jén a csendes-óceáni korallsziget. Bikini kö­zelében tartózkodott a Fukuru Maru (Szerencsés sárkány) nevű japán halászhajó. még senki sem sejthette, hogy később bekerül a politikai almanachba. A sors kegyet­len iróniája folytán az a nap egyáltalán nem bizonyult szerencsésnek a Szerencsés sárkány személyzete számára: az első amerikai hidrogénbomba felrobbantásának köze­lébe vezérelték őket az áramlatok. Szemtanúi lehettek a 15 megatonnás, a hirosimainál 750-szer erősebb atomfegy­ver detonációjának. majd halált hozó nukleáris eső ■hullott rájuk. Egyikőjük a sugárzás miatt hamarosan meg is halt, Bikini sziigete teljesen megfertőződött, s a tudósok szerint mintegy .100 évig még nem is lehet életre számítani azon a tájon. A világ békeszerető köz­véleménye — amely az ese­mények ■ emlékére minden év március 1-jén tiltako­zik a nukleáris fegyverek léte, s további felhalmozá­sa ellen — joggal teszi fel a kérdést: miért? Mi szük­ség volt ártatlan emberek halálára, megbetegedésére, miért kellett lakatlanná ten­ni percek alatt a hosszú évezredek során formáló­dott földdarabot. Hiszen mennyi minden másra le­hetne felhasználni a tudo­mány vívmányait és a fegyverkezésre költött mil- liárdokat — gondoljunk csak az éhínség száműzésé­re, vagy a fokozódó kör­nyezetszennyeződés! ártal­mak kiküszöbölésére. De úgy látszik, bizonyos szélsőséges katonai-politi­kai köröknek nem volt elég Hirosima, nem volt elég Bikini. Napjainkban is szin­te leírhatatlanul hatalmas összegeket fordítanak a pusztítóbbnál pusztítóbb fegyverek és fegyverrend­szerek kifejlesztésére, an­nak reményében, hogy az erő pozíciójából diktálhas­sanak a nemzetközi poron­don. Ezért próbál Washing­ton a esi 1 tagháborús terve­ket visszafogó egyezmé­nyek alól kibúvókat keres­ni, ezért folytatja a föld alatti nukleáris kísérleti robbantásokat is — figyel­men kívül hagyva a Szov­jetunió rendkívül nagyvo­nalú egyoldalú robbantási moratóriumát is, amely több mint másfél évig volt érvényben. Bikini napja jó alkalmat szolgáltat arra, hogy em­lékeztessünk : a felhalmo­zott atomtöltetek töredé­kének felhasználása is nuk­leáris telet idézne elő boly­gónkon. Éppen ezért, en­nek elkerülése érdekében kell latba vetnie lehetősé­geit minden békeszeretö embernek, hogy újabb 33 év múltán csak a történe­lemkönyvek lapjain szere­peljen a Bikini-sziget neve. a március 1-jei sajtóhírek­ben, megemlékezésekben azonban már ne. Ez azt je­lentené, hogy az emberiség­nek mór nem kellene szem­benéznie egy atomégés ve­szélyével. . . — daróczi — ~( Külpolitikai kommentárunk )~ Újabb lépés a megegyezés felé MIHAIL GORBACSOV szombati bejelentése való­ságos szenzációként hatott. A korábbi szovjet állás­pont feladása újabb gesztus az Egyesült Államok fe­lé. s igy újabb lépés is — a megegyezés érdekében. Moszkva ezzel ismét kinyilvánította kompromisszu­mos készségét, s felkínálta Ronald Reagannek a tör­ténelmi áttörés lehetőségét. Mi az új a szovjet javaslatban? Az, hogy a Kreml most hajlandó megbontani azt a csomagtervet, amit Rejkjavíkban még oszthatatlan egészként terjeszteti a Fehér Ház elé. Az európai közepes hatótávolságú fegyverek öt év alatt történő felszámolását a hadá­szati csapásmérő rendszerek leépítése követte volna, miközben az Egyesült Államok felfüggesztette volna a csillagháborús tervek megvalósítását. Ez az eredeti elképzelés akkor azon bukott meg, hogy Reagan visz- szarettent a „hadászati védeLmi kezdeményezés" le­állítása miatti, otthoni felzúdulástól. (Persze, nem a néptömegek tiltakoztak-volna, hanem az SDI-ban ér­dekelt tőkés monopóliumok.) A Szovjetunió most kiemelte azt a kérdéskört, amelyben a -két fél álláspontja a legközelebb állt egymáshoz Reykjavíkban, s amely rövid távon talán a legközvetlenebb hatással van a világpolitikai lég­körre. Tudvalevőleg Európában állnak egymással szemben a két katonai tömb fő erői, itt összpontosul az atomfegyverek jelentős része, s itt van számi)' célpont is a rakéták számára. Ha Európából kivon­nák az 1983-tól telepített Pershing 2-es rakétákat és a manőverező robotrepülőgépeket — no meg, vála­szul az NDK-ban és Csehszlovákiában levő szovjet rendszereket —, ezzel egy csapásra megnőne az egész világ biztonsága, s megnyílna az út a stratégiai fegy­verrendszerek felszámolása felé is. Ez pedig Mihail Gorbacsov eredeti elképzeléseinek, az atomfegyverek­től mentes ezredfordulónak az esetleges megvalósulá­sát hozná közelebb. Nem véletlen, hogy Max Kampelman, az USA gen­fi tárgyalóküldöttségének vezetője szerint most már akár fél éven belül is tető alá lehet hozni egy egyez­ményt. Sam Nunn, az amerikai szenátus hadügyi bi­zottságának elnöke, azonnal a hadászati fegyverek csökkentésének esélyeiről nyilatkozott. Friedhelm Üst. az NSZK kormányszóvivője pedig kiemelté, hogy a Szovjetunió feladta a „mindent vagy semmit” elvét Nagy kérdés még, hogy az Egyesült Államok nyu­gat-európai szövetségesei miként reagálnak majd a szovjet ajánlatra. Korábban több NATO-politikus fenntartásait hangsúlyozta — hivatkozva a hagyo­mányos fegyverek terén állítólag a Varsói Szerződés felé billenő egyensúlyra. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti felhívása óta azonban már jóval nehezebb e mögé a látszatérv mögé bújni, mint korábban, hiszen a szocialista or­szágok készek a hagyományos fegyverzetekről is tár­gyalásokat kezdeni. ELSŐ PILLANTÁSRA látszik, hogy a Szovjetunió ismét óriási jelentőségű kezdeményezést tett. A lab­da újból az amerikai térfélen van (úgy is fogalmaz­hatnánk, hogy az amerikai térfélen maradt), a világ választ vár. ‘Gyors, konstruktív, őszinte választ — mindannyiunk érdekében. Horváth Gábor A MEGÚJULÁS JEGYÉBEN Befejeződött a szovjet szakszervezeti kongresszus A szovjet szakszervezeti ■kongresszus szombati záró­napján befejeződött a be­számolók feletti vita. A zárt ülés idején a kongresszu­son részt vevő külföldi kül­döttségek — köztük a ma­gyar szakszervezeti delegá­ció — tagjai koszorút he­lyeztek el Lenin mauzóleu­mánál és az Ismeretlen Ka­tona sírján. A délutáni órákban, tartott befejező plenáris ülésen a kongresszus küldöttei jóvá­hagyták a szakszervezetek szervezeti szabályzatának módosításait, amelyek tük­rözik a szovjet szakszerveze­tek egyre növekvő társadal­mi szerepét. A küldöttek megválasztot­ták a szovjet szakszerveze­tek új központi tanácsát és központi revíziós bizottságát. A záróülésen bejelentették, a központi tanács elnöke is­mét Sztyepan Salajev lett. Az újra megválasztott el­nök 57 éves, tagja az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének. A tanácskozás berekeszté­se után a szovjet szakszer­vezetek központi tanácsa fo­gadást adott a kongresszus külföldi vendégeinek tiszte­letére. Ezen részt vett a Gáspár Sándor, a SZOT el - nöke vezette magyar kül­döttség is. Az esti órákban tartott záró sajtóértekezleten Via - gyimir Lomonoszov, a szov­jet szaktanács elnökhelyet­tese megállapította, hogy a most véget ért XVIII. szak- szervezeti kongresszus a megújulás kongresszusa volt. amelyen az építő szellemű bírálat és az alapos önbirá- lat jegyében tárgyalták meg milyen feladatok hárulnak a szovjet szakszervezetekre az átalakítási és gyorsítási fo­lyamat során. A kongresz- szuson a 140 milliós tagság képviseletében 5000 küldött vett részt, közöttük a pár- tonkívüliek aránya mintegy 40 százalékot ért el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom