Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-06 / 31. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. február 6., péntek A SZOJUZ TM—2 Útban a Hír űrállomás felé A Szovjetunió bajkonuri ürrepülöteréről helyi idő szerint pénteken, a kora hajnali órákban felbocsátották a Szojuz TM—2 űrhajót, amelynek személyzete Jurij Romanyenko parancsnokból és Alekszandr Lavejkin fedélzeti mérnökből áll. Az újabb szovjet űrhajó a Mir tudományos űrállomás felé tart, amely tavaly február 20. óta kering Föld körüli pályán. A Szojuz TM—2 a program szerint két nap múlva kapcsolódik majd hozzá, és az űrhajósok átszállnak az állomásra, hogy ott hónapokra „tanyát verjenek”. A Mir a szovjet űrállomások immár harmadik, legújabb nemzedékéhez tartozik. s a világűrben a Szal- jut állomáscsaládot váltotta fel. Igen sok vonatkozásban tökéletesebb és korszerűbb elődeinél. Már az űrhajó elindítása előtt, január 18-án. a Miir állomáshoz kapcsolódott egy Progressz típusú teherszállító űrhajó a későbbi állomáslakóknak szükséges több mázsányi holmival és élelmiszerrel. Romanyenko és Lavejkin számára mindjárt az űrállomásra érkezés után bőven akad majd tennivaló: ki kell rakodniuk a Progressz szállítmányát, majd fel kell készülniük a modul fogadására. Azután megkezdhetik tudományos munkájukat, de júliusban további külön programjuk lesz: nyolc napon át az állomáson együtt fognak dolgozni az első szovjet—szír nemzetközi űrutazás két résztvevőjével. A képen a legénység: balról Alekszandr Lavejkin, jobbról pedig Jurij Romanyenko (Népújság-telefotó — TASZSZ — AP — MTI — KSj WEINBERGER A RAKÉTÁKRÓL Telepíteni akarunk...! Zsivkov— Whitehead megbeszélései Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke csütörtökön Szófiában fogadta John Whiteheadet, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettesét. Zsivkov és Whitehead időszerű nemzetközi kérdések széles köréről, a kétoldalú kapcsolatokról, azok fejlesztésének lehetőségeiről folytatott véleménycserét. A megbeszélésen részt vett Pe- tar Mladenov bolgár külügyminiszter. A nap folyamán Andrej Lukanov, a bolgár Minisztertanács első elnökhelyettese is tárgyalt az amerikai politikussal. Megállapították, hogy lehetőség van a bolgár—amerikai kapcsolatok fejlesztésére. A „Szofijszkije Novosztyi" című bolgár hetilap legfrissebb számában Whitehead látogatása kapcsán emlékeztetnek arra, hogy a 80-as évek elején az Egyesült Államok egyoldalúan felfüggesztette az amerikai és a bolgár külügyminisztérium közötti hivatalos konzultációkat, valamint a bolgár— amerikai gazdasági tanács tevékenységét. „Telepíteni akarunk. Abban a pillanatban, amikor technikailag készen állunk erre, határozottan javasolni fogom a telepítést az elnöknek, s úgy gondolom, elfogadja ezt. Az elnök szerint ez nem csupán akadémikus kísérletezgetés” — jelentette ki Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter az amerikai űrfegyverkezési programról. A miniszter a képviselőház költségvetési bizottsága előtt védelmezte a jövő pénzügyi évre szóló katonai költségvetés, ezen belül az űrfegyverkezési előirányzatok tervezetét. Weinberger nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács keddi ülésén mi volt ezzel kapcsolatban Reagan állás- foglalása. Azt mondotta, bogy jelenleg még nem állnak rendelkezésre a fegyverek a tervezett rakétavédelmi rendszer első szakaszának létrehozására, de a kísérletek szerinte rendkívül jó ütemben haladnak, s ez lehetőséget nyújt a fegyver- rendszer „első szakaszának' viszonylag rövid időn belüli megvalósítására. Ebben a szakaszban úgynevezett kinetikus fegyvereket telepítenének a világűrbe, s ezeknek kellene megsemmisíteniük lövedékük becsapódásával a támadó rakétákat. Az amerikai hadügyminiszter szerint a rakétaelhárító fegyverekről megkötött SALT—I szerződés lehetőséget ad az űrfegyverek kipróbálására. Shultz külügyminiszter egy nappal korábban egy másik Kongresszusi bizottság előtt azt mondotta, hogy amerikai részről foglalkoznak a szerződés értelmezésének vizsgálatával, de Washington egyelőre tartja magát a „szűkebb" értelmezéshez. Radzsiv Gandhi nyilatkozata A pakisztáni—amerikai stratégiai szövetségi viszony problémákat okoz India számára — jelentette ki csütörtökön újságíróknak adott nyilatkozatában Radzsiv Gandhi kormányfő. Az indiai miniszterelnök kifejtette, hogy országa már jó ideje béke- és barátsági szerződés megkötését indítványozza Pakisztánnal, az viszont meg nem támadási szerződés mellett kardoskodik. A lényeges különbség a két javaslat között az, hogy az India által kezdeményezett okmányban benne volna a külföldi támaszpontok létrehozásának tilalma a két ország területén — mondta. — Pakisztán azonban nyitva akarja hagyni a kaput: márpedig az indiai megítélés szerint egy jelentősebb külföldi bázis létrejötte a szubkontinensen az egész térség biztonságát veszélyeztetné. Az indiai—pakisztáni határon támadt feszültséggel kapcsolatban Radzsiv Gandhi rámutatott, hogy a függetlenné válással együtt járt szétválás, az azóta vívott három háború mindmáig érezteti hatását. Üj-Delhi a buktatók ellenére is szeretné javítani viszonyát Iszlámábáddal. „Helmernek pihenésre van szüksége...” Az 56 éves, bőrzakós, Hans Holmer stockholmi rendőrfőnök nem érhette meg a Pailme-gyilkosság egyéves évfordulóját az azóta is eredménytelen nyomozás vezetőjeként: a svéd kormány kivette a kezéből az ügyet. Egyetlen elégtétele lehet: nem „nyomoz” többé eddigi ellenfele, a 63 éves Claes Zeime stockholmi főügyész sem. Viszályuk következményein együtt elmélkedhetnek abban az újonnan kinevezett konzultatív bizottságban. amelynek mostantól mindketten — hatáskör nélküli — tagjai. A nyomozást az országos szervek folytatják tovább. A négyszeres kormányfő, Olof Palme gyilkosa utáni nyomozás már a merénylet estéjén, tavaly február 28- án rosszul indult. Holmer maga abban az időpontban éppen Svédország középső részén vett részt egy síversenyen, az eseménytől 250 kilométer távolságban. Természetesen nem számíthatott a bűntényre, ám a helyszínre érkező beosztottai sem voltak éppen szemfülesek. A járókelők találták meg azt a pisztolylövedéket, amelyet a feltételezések szerint a gyilkos lőtt ki. Ez, és egy képzőművészeti tehetséggel megáldott szemtanú készítette fantomkép az eddigi összes tárgyi nyom, amit a rendőrség — legalábbis nyilvánosan — fel tudott mutatni. Holmer ennek ellenére makacsul állította, hogy „a dolog egyszerű: a tettest meg fogom találni”, s megígérte, hogy megszabadítja honfitársait a lidércnyomástól: merénylő jár közöttük e békeszeretö országban. A közvélemény támogatta — annál is inkább, mert gyakran jelent meg a tv-képernyőkőn férfias. bőrzakós alakja marcona testőrökkel körülvéve. E biztonságot sugalló jelenség hovatovább sztárkultuszt váltott ki: szerelmes levelek garmadáját kapta, még a sieré- nyebbek is vállalták volna, hogy rendszeresen kimossák az elvált, s napi húsz órát dolgozó rendőrfőnök ingeit. Zeime ügyész hasonló képességeket nem szegezhetett szembe, viszont rendre szabadon bocsátotta a Holmer által letartóztatott gyanúsítottakat. Holmer — mint mondotta: „95 százalékos biztonsággal” — meg volt győződve róla, hogy a merénylőt emigráns kurd terroristák között kell keresni. Úgy vélte, „profi gyilkossal' állnak szemben, Zeime szerint viszont a rendőrség „amatőr munkát” végez, s a törvényesség nem teszi lehetővé ártatlanok fogságban tartását. Melyiküknek volt igaza —, talán soha ki nem derül. Az utolsó csepp az volt a pohárban a svéd kormány számára, amikor január 20-án Holmer ismét 20 embert állított elő, köztük 12 kurdot. Zeime „most már elég a kardokból” felkiáltással legott szabadon bocsátotta őket és még a gyanúsítottak telefonjának lehallgatását is megtiltotta. Ezután megsokasodtak a nyomozást bíráló cikkek a sajtóban. rC Külpolitikai kommentárunk~")—i Eszmecsere Londonban A VILÁGPOLITIKA figyelőinek bizonnyal feltűnt az elmúlt hónapokban, hogy változóban vannak a Szovjetunió és Nagy-Britannia kapcsolatai. Az elmúlt jó tíz évben inkább ahhoz szoktunk hozzá, hogy Moszkvának a nagy nyugati kormányszékhelyek közül a legkevésbé Londonnal jó a kapcsolata: felidéződnek hirtelen diplomatakiutasítások, kémgyanúsítgatá- sok. hosszú szünetek a magas szintű tárgyalásokban. Aztán rövidebb javulásokra és ismételt visszaesésekre emlékezünk, szóval arra, hogy a világ legnagyobb szocialista államával inkább hűvös viszonyt tartottak fenn a brit kormányok. Persze látnunk kell, hogy a zordabb idők nagyon is kötődtek a londoni konzervatív kormányzáshoz, s talán személyesen Margaret Thatcher miniszterelnökhöz, aki hivatalának első pár évében igencsak ókonzervatív, a szocializmussal általában nem csupán barátságtalan, hanem egyenesen ellenséges arculatot mutatott. Mindezekért tűnhet fel mostanában, hogy milyen gyakori lett egyszerre a szovjet—brit politikai eszmecsere. Hol magas szintű angol küldöttség tanácskozik Moszkvában, mint nem is olyan régen, Renton külügyi államminiszter vezetésével, hol a szovjet politika jelentős tisztségviselői cserélnek eszmét Londonban, mint éppen ezekben a napokban, amikor Zaglagyin, a moszkvai külpolitika egyik kulcsembere vezeti a delegációt. Nem vitás, hogy gyorsan javuló kapcsolatokról árulkodnak ezek a tanácskozások, még akkor is, ha tudjuk, hogy a sűrűsödés legfőbb oka a közelgő csúcstalálkozó: Gorbacsov és Thatcher március végén Moszkvában folytat majd tárgyalást. Már önmagában a várható legfelsőbb szintű eszmecsere is jelzi, hogy pozitív változások történtek a két ország viszonyában. A gondos és alapos előkészítés pedig egyenesen arra mutat, hogy ezúttal mindkét oldalon szeretnék elkerülni a kapcsolatok korábbi hullámzását. GONDOS, előzetes nézetegyeztetéssel, a legfontosabb témákról kicserélt véleményekkel olyan csúcs- találkozót lehet tartani, amely valóban hosszabb távra megszabhatja a kapcsolatok jó minőségét. A Thatcher-kormány az elmúlt másfél-két esztendőben egy kissé pozitívabban-aktívabban közelíti meg a nagy nemzetközi problémákat, s ezért — bár ezt hivatalosan mindig cáfolják — bizonyos közvetítő szerepet is játszhat Moszkva és Washington között Emiatt a világ még inkább megkülönböztetett figyelemmel kíséri a szovjet—brit politikai tanácskozások minden eseményét, így a mostani londoni eszmecserét is. Avar Károly USA: ATOMROBBANTÁS Törekvés a katonai fölényre Az „erő önhittsége” kifejeződésének minősítette csütörtöki kommentárjában a moszkvai Pravda az Egyesült Államokban kedden végrehajtott kísérleti atomrobbantást. A lap kiemeli, hogy az amerikai kísérleti robbantást — a huszonötödiket a Szovjetunió által egyoldalúan bevezetett moratórium óta — akkor hajtották végre. amikor a szovjet kormány úgy döntött: mindaddig folytatja a robbantási szünetet, amíg az Egyesült Államok nem hajt végre újabb kísérletet. A nevadai kísérlet mutatja azt a nagy sietséget, amellyel Washington az SDI-programot a gyakorlat útjára akarja juttatni. Ezt bizonyítja az is, hogy a robbantás napján Reagan elnökletével titkos megbeszélést tartottak Washingtonban a nemzetbiztonsági politika tervezéséről. beleértve ebbe az SDI fokozatos megvalósítását is. A Szovjetunióval szembeni katonai fölény elérésének rögeszméje rákos agydaganat módjára terjed a forrófejű amerikai stratégák agyában — írja a Pravda. Ez a kísérlet nemcsak a húsz kilotonnás töltet próbája volt, hanem az Amerikában hatalmon levők lelkiismeretéé és politikai bölcsességéé is. És e próbát nem állták ki. A nevadai kísérlet erősíti a béke erőinek küzdelmét E küzdelemben a békevágynak, a józan észnek kell győznie. A nukleáris robbantások megszüntetése a kor parancsa. A Szovjetunió kész, visszatérni a moratóriumhoz, ha az Egyesült Államok saját nukleáris kísérleteit felfüggeszti — hangsúlyozza végezetül a Pravda Kistermelők részére bábolnai naposcsibék eladók! Az árakban a csomagolási költség is szerepel. naposcsibeboltban házhoz szállítva Ár: Ft/db TETRA-82 húshibrid 9,70 9,90 TETRA-SL tojóhibrid 20,50 20,70 TETRA—H háztáji 10,50 10,70 TETRA-SL kakas 5,00 5,20 500 db felett a naposcsibék házhoz szállítását vállaljuk. 500 db alatti mennyiségeket a szendrői és budapesti naposcsibeboltunkban lehet átvenni. A megrendeléseket a következő címre kérjük elküldeni: Mezőgazdasági Kombinát Baromfikereskedelem és Szaktanácsadás 2943 BÁBOLNA
