Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-05 / 30. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. február 5., csütörtök Nmim -HÉT Bandó Nagy Bandó András lakásának telefonkészülékén általában az üzenetrögzítő jelentkezik. A próbálkozó már kívülről tudja: „Ne próbáljon rávenni semmire, minden napom megtelt.” Persze, ha sikerül elérni, azért szakít egy telefonin- terjúnyi időt. — Mi tölti ki a napjait mostanában? — Másfél éve elmaradtak fellépéseim, nem tudtam eleget tenni néhány meghívásnak — hallatszik Bandó hangja. — így most januárban és februárban pótolom ezeket az ország különböző pontjain. Az Erkel Színházban készült egy önálló estem, Egyedül állok címmel. Azt hiszem, ilyen még nem volt, hogy valaki el merje vállalni, hogy arról a színpadról egyedül szórakoztassa a közönséget. Először azt akartam. hogy együtt lépjünk fel nemzedékem néhány jeles képviselőjével. Mikor ez nem sikerült, akkor döntöttem úgy. hogy elvállalom én. Vidékre is ezt a műsort viszem. s többek között a Color Star tévék használati utasítását is elmondom — Nemrégen, szilveszterkor mutatták be első önálló televíziós műsorát. Milyen volt ennek a visszhangja? — Hát. én már a lehetőségnek is nagyon örültem. A felvételek idején éreztük, hogy ha húznak is az összeállításból, akkor is megállja az a helyét. Végül a szilveszteri programok közül a legmagasabb tetszé- si indexet kapta és a kritika is jól fogadta. Bár éppen Heves megyében írták rólam, hogy ,,aligha színpadra termett egyéniség” vagyok. Engem nem sért a bírálat, ha pontos és értően világít rá a hiányosságaimra. De erre a mondatra éppen a közönség cáfolt rá, amely azóta is megtölti a termeket. — Miért van még szüksége arra, hogy nap mint nap előadásokat tartson? — Sem fizikailag, sem szellemileg nincs erre szükségem. Viszont szeretnék mindenhová eljutni, még úgy is, hogy egy nap akad, amikor négyszer is színpadra lépek. Kevesen bírnák ezt, bár az is az én magánügyem, hogy éjfélkor ösz- szeesem-e. Minden reggel figyelem, hogy meg tudok-e még szólalni. Ha itthon vagyok. nem nagyon tudok pihenni. mert állandóan cseng a telefon. Az este a legfontosabb. Beosztom magamnak, hogy mindenhol élményt tudjak szerezni azoknak, akik szeretnek. — Mit látunk Gyöngyösön, ahol a Népújság-hét vendége lesz? — Nagyjából ugyanazt, ami az Erkelben készült. De ez a közönség hangulatától is függ. A közönség nagyon fontos, hiszen, ha én csak mondogatom a magamét, de nincsenek társak, akkor egy magányos farkas maradok. Üj műsoromban vissza-visszatérnek József Attila sorai: „Fecseg a felszín, hallgat a mély". Én azt szeretném elérni, hogy ne hallgasson a mély! ★ A gyöngyösi Vak Boty- tyánban a Népújság-hét mai eseményeként Nagy Bandó András lép a közönség elé. Ezután a diákok diszkóban táncolhatnak. NEMCSAK ÉNEK SZAKOSOKNAK Zenei csemegék a főiskolán Komoly zenei klub a Ho Si Minh-en. Nem új dolog, hisz az elmúlt években is működött, kissé gyér programkínálattal. s nem túl észrevehetően. Amiért most írunk róla: ebben a tanévben új tagokkal, új szervezőkkel újra indult ez a rendezvénysorozat. Az idei programajánlatról Miloszer- ni Lászlót, harmadéves népművelés—ének szakos hallgatót, a klub vezetőjét kérdeztük. — Azt szeretnénk, ha a klasszikus muzsikát a nem zene szakosok is megkedvelnék. Épp ezért igyekeztünk olyan darabokat válogatni, amelyek nem túl érthetetlenek, nem túl nehezek. Februárban és márciusban az orosz zene történetében kalandozunk majd, olyan zeneszerzőket bemutatva, mint például Csajkovszkij. Muszorgszkij, Glinka. Nemrégiben elhunyt a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola egyik fiatal zenetanára. Tamás Endréné Szúnyog Borbála. Az ő emlékére rendezünk egy koncertet, amelyen a tanítványai lépnek majd pódiumra. Ezt követi egy ösz- szeállítás. romantikus dalokból. majd Hátai László szerzői estjére várjuk az érdeklődőket. Március végén fuvola-zongora, április közepén pedig fagott-zongora kamaraestet ajánlunk, ez utóbbi főszereplője Asbóth Zsuzsanna, a zeneakadémia másodéves növendéke lesz. A félévet egy Lisztre emlékező koncerttel zárjuk, április 27-én. A kínálat tehát bőséges. S még egy megjegyzés: o programokra nem kell jegyet váltani, bárki ingyen bemehet, s zenei élményekkel gyarapodhat. Bagaméri és Petrusevszkaja Februárban gazdag programmal várja a gyerekeket és a fiatalokat a Heves Megyei Művelődési Központ- Szombaton délelőttönként 10 órától számítástechnikai játékokra invitálják az érdeklődőket. Február 17-én, kedden délelőtt 10 órakor, a díszteremben Bagaméri és a dzsungel lakói címmel zenés gyermekműsort rendeznek. A fiatalokat február 9-én, este 7 órakor a kamarateremben a KISZ Központi Művészegyüttes irodalmi színpadának bemutatójára várják: Fenákel Judit Tiszta üzlet és Petrusevszkaja Szerelem című egyfelvoná- sos színművét láthatják azok, akik érdeklődnek e műfaj iránt. TAMARA SCHULTZ: Kérem a következőt! A jelöltek egy hosszú te- ólba, sőt utána még végig- igazat adnak nekem, ilyen remben ültek, s mindegyi- száguldottam az istállón is. esetben vigye az ördög az kük várt a sorára. Egyszerűen óriási volt. Ki- összes közlekedési szabályt. — Az én autómat hét értem a mezei útra, hát Autósönérzet is van a vilá- fényszóróval szereltem fel mit látok: egy másik rend- gon■ — mesélte az egyik. — őr jön velem szemben. Ezt — Uraim, én mondom Gondolhatják, milyen csodá- biztosan az ördög küldte önöknek — emelte fel ■ a latos fényt árasztottak. Per- rám — gondoltam. í Nem hangját a negyedik a sor- sze aztán elképzelhetik azt volt más választásom, bele- ban — a sebesség szárnya- is, hogy nagyon sok irigy hajtottam a téesz tavába, kát ad az embernek. Én vezető jött velem szemben egyenesen a pontyokhoz, soha nem mentem lassab- az országúton, akik szeret- Hallottam, amint az egyik ban 140 km/h-nál. Ez ná- ték volna, ha eloltom a rendőr a másiknak azt lám elv volt. Ha egy autós lámpáimat. De én nem en- mondja: „Hagyjuk csak ezt végsebessége ugyanis 140 gedtem nekik, sőt újabbakat az örült ámokfutót, megta- km/h, akkor nem akadályoz- kapcsoltam fel. Így neme- táljuk majd, hiszen felír- hatjuk meg, hogy ténylege- lyikük az árokban kötött ki. tam a rendszámát." sen annyival ímenjen. Nem — Ez mind semmi — — Igen uraim, egy ver- vehetjük figyelembe, hogy mondta a mellette lévő. — seny mégiscsak a legna- emberek és állatok mennek Nekem egyszer meggyűlt a gyobb dolog a világon — az úton. Csak van szemük, gondom n> rendőrséggel. Egy mondta álmodozóén egy és időben félreugranak, ha teljes éjszaka üldöztek. Já- harmadik. Nekem csak egy látják a közeledő kocsit, va motorkerékpárom volt, s egyszerű Moszkvicsom volt, Nem gondolhatta senki ko- éppen egy esküvőről tértem de azzal fantasztikus dolgo- molyán, hogy engem az au- haza, eléggé kapatos álla- kát műveltem. Képzeljék tómmal egy disznó feltar- potban. Egyszer csak látom csak el, az ember nyűgöd- tóztathatott. fía a volán az úton, hogy égy rendőr tan hajt az országúton, s mögött ültem, még a leiinteget nekem, meg akar egyszer csak leelőzi egy Vol- kém is szárnyalt. állítani. Nem voltam azon- ga. Beképzelt módon elhajt Egyszer csak néma csend ban rest, gázt adtam, és mellettem. Ezt nem tűrhet- lett. Kinyílt az ajtó, a elhúztam mellette. Ö felug- tem, ráléptem a gázpedálra, „Mennyek kapuja”, s Szent rótt a motorjára, és üldöz- s máris mögöttem volt ez a Péter lépett be rajta. Végig- nj kezdett. Letértem az or- nagy testű, négykerekű. A simította szakállát, végig- szágútról, bekanyarodtam Volga feldühödött vezetője nézett a várakozókon, s eny- egy földútra. tö utánam, újra próbált megelőzni. Nem nyit mondott: „Kérem a kö- Behajtottam a téesz udva- sikerült neki, mert beszórt- vetkezőt", rára, be egyenesen a csirke- tottam az árokba. Remélem (Fordította: Szabó Béla) „in A LEGTÖBB TURISTA MEGFORDUL" Látnivalók és tervek a Mátra Múzeumban Kevés olyan vidéke van hazánknak, amelynek turistaszezonja nincs idényhez kötve. Ilyen azonban a Mátra, hiszen téien- nyáron rengetegen keresik fel. Hol a téli sportok szerelmesei, hol pedig azok, akik a forróságban egy kis hűs erdei sétára vágynak. Gyöngyöst szokás a Mátra kapujának nevezni, így óhatatlan, hogy a hegyekbe tartó turisták ne utazzanak át a kisvároson. Ha pedig már ott vannak, felkeresik a múzeumot is, ami betekintést enged a Mátra élővilágába, történelmébe. Egy részlet a helytörténeti anyagból (Fotó: Tóth Gizella) Nem kis feladatuk van tehát az itt dolgozóknak, ha kutatnak, kiállítást rendeznek. előadást tartanak, hiszen nagy érdeklődéssel fordulnak munkájuk felé. Körülményeikről érdeklődtünk, amikor felkerestük dr. Fü- köh Leventét, a Mátra Múzeum igazgatóját. — Intézményünkben két osztály működik — mondta. — A természettudományin három muzeológus, egy pedagógus, valamint pre- parátor és gyűjtemény kezelő dolgozik. Kutatási programjuk címe: Az Északi-középhegység természeti képe. Harminc külső szakembert vontunk be a munkálatokba. akik főleg a Mátra tájvédelmi körzetet vizsgálják, de más területeket is nagyító alá vesznek. Például az Alpok-alját. a Mecseket. Figyelmük főleg a gerincesekre és a rovarokra irányul és foglalkoznak botanikával, földtannal és őslénytannal is. Társadalomtudományi osztályunkon két történész és egy részfoglalkozású munkatársunk tevékenykedik. Nagy könyvtárunk mindenki számára nyitott, de a kutatószobáknak saját bibliotékájuk is van. — Milyen kiállítások várják az érdeklődőket? — Négy állandó gyűjteményünk közül egy a Mátrát mutatja be, egy másik az Ember és természet címet viseli. Gyöngyös évszázadairól is megemlékezünk és Hermann Lipót festőművész munkásságáról. — A látnivalókon kívül milyen a múzeum közművelődési szerepe? — Két természettudományi jellegű kiadványunk még külföldre ás eljut. Szeretnénk. ha ez évtől időszakosan ismét megjelennének a Gyöngyösi füzetek, amelyek nagy hagyománnyal rendelkeznek. Részt veszünk a gyöngyösi munkásművelődési vetélkedősorozatban. és jó a kapcsolatunk a helyi iskolákkal is. Rendszeres. egymásra épülő foglalkozásokat tartunk általános iskolásoknak, és időnként egy-egy témakörről több előadást is rendezünk a középiskolákban. Folytatni szeretnénk sikeres kezdeményezésünket: a zenés vasárnap délelöttöket. a múzeum udvarán. A jövőben elsősorban természet- tudományi ismeretekből szeretnénk többet nyújtani, hiszen ez kissé háttérbe szorult. — Ha már az elképzeléseknél tartunk, milyen tervek jegyében dolgozik a múzeum? — Természettudományi állandó kiállításunk már 16 éves. így felújításra szorul Az elkövetkezendő két évben az épület emeleti részét rendbe kell hozni. Elképzelésünk szerint 1988- ban nyílik meg az új állandó kiállítás. Egyes részletek megmaradnak, de beszámolunk új kutatásainkról is. Középpontba került a természetvédelem, hiszen annak idején még ez nem volt annyira napirenden, mint most. Helytörténeti kiállításunk katalógusa nyomdában van. előreláthatóan a tavaszi idegenforgalmi idényben jelenik meg. Szeretnénk megoldani a korszerű múzeumi raktározást is. Célunk az. hogy minél jobb körülmények között fogadjuk a mátrai turistákat, akik közül legtöbben itt is megfordulnak. Évente mintegy 250 ezren keresik fel a gyöngyösi Mátra Múzeumot. Kovács Attila Pályakép Istókovits Kálmánról A Hatvani Galériában február 18-ig látható gyűjteményes tárlata. Kétségtelen, hogy képző- művészetünk fő áramlása a népiesség alapján lendülő alföldi festészet, melynek forrása nemcsak Munkácsy Mihály és Izsó Miklós világa, hanem Petőfi és Arany költészete. Ez a népi, nemzeti karakter határozza meg a vásárhelyi művészetet ma is, mely nem helyhez, hanem magatartáshoz kötött kategória. A másik fontos műhely az a nagyvilágra nyitott szellemi ablak, mely Ady költészete, a Nyolcak munkássága révén pillant több kontinens használható és használandó törekvéseire. A harmadik éltető elem a római iskola, mely háromezer év tapasztalatát gyűjti csűrbe, alkalmazza a magyar festészet teendőire klasszikus mérték alapján. Ez a 30-as évek mozgalma volt — hozzájárult Pátzay Pál, Szőnyi István, Molnár C. Pál és Istókovits Kálmán eredményeihez is. Istókovits Kálmán 1898- ban született Siklóson — első élményei a pannon táj kellemességéhez fűződtek. Ami különös, hogy római évei után Szolnokon dolgozott, festményei emberköz. pontúak lettek, maradtak, s minden iskolázottsága ellenére a rusztikus valóságot fedte hallatlan rajzi finomsággal és magabiztos színkezeléssel. Ez az ó egyéni hellénizmusa, mely a dunántúli tájat ötvözi az antikvitás minőségével és a magyar népélet ősi jeleneteivel. E hármas forrásból feltámadó véglegességet tükrözi Kucsmás önarcképe, mely egy határozott emberi csönd lényegét tárja fel. Karakterének legfőbb eleme — ez Istókovits Kálmán egyénisége —, az erőteljes finomság, az, hogy készenléti állapota egyenletesen magas, pincsenek megingásai. Emelkedései igen. Ilyen az 1946- ban keletkezett Szabadság híd című alkotása, ahol a hiányzó hídiv Illyés Gyula által költőileg meghatározott „leölt állat" állapota gyógyul Istókovits festői látomásában, ahol a háttér egészséges színei a történelem folyamatos hajnalodását érzékeltetik. Amit István királyról és Dózsáról festett — az sem históriai tabló, sokkal inkább múltból feljegyzett élet, a nemzeti lét perma- nenciája. Lírai hévvel, drámai erővel adja elő saját enciklopédiáját, mely Kanizsai Dorottya láttatásától a dinnyehéjig terjed. Akármit fest, mindig teljes szellemi fegyverzettel végzi munkáját, ezért lesz minden gesztusa alkotás. Ezzel a lelkülettel elemzi a repülés első lépteit szinte leonardói szellemiséggel, így tolmácsolja képein gondolatait Vazulról és Kleopátra haláláról — mindenben maradéktalant tud létrehozni szuverenitása és rajzi, festői felkészültsége révén. Az is különös, ahogy a minden kendőzés nélkül látomássá alakított nyers valóságot, vizuális tartalmat elegánsan adja elő, mintha nem is léteznének problémák széles e világon. Istókovits Kálmán nagysága éppen abban rejlik, hogy mindezt szépségben rejti el — ezzel emeli fel művészetében örök rangra az ember küzdelmét —, artisztikummá nemesített magányát. L. M
