Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. február 5., csütörtök 5. LENGYELORSZÁG Metroepítkezes Varsóban Vasbeton- erdő, lezárt utcák — a varsói metró­építkezés képei Buda­pesten sem ismeretlenek Lezárt utak, elterelt for­galom. palánkkal körbezárt terek, vasbetondzsungel és ideiglenes barakkok — ugye ismerős a kép? Varsó több részén évek óta jókora épí­tési területek, lelassult köz­lekedés teszi próbára a gya­logosok. vezetők türelmét. Az indok — akárcsak Bu­dapesten vagy a világ szá­mos más fővárosában — közismert: teljes erővel fo­lyik a metróépítés. — Az egy pillanatig nem lehet kétséges, hogy a len­gyel fővárosnak szüksége van a metróra. Az azonban, gondolom, jogos kérdés, hogy hogyan lehetett ilyen hatalmas költségeket köve­telő beruházás mellett dön­teni éppen a megszaporo­dott gazdasági problémák idején? — tettem fel a kér­dést Roman Bialkowskinak. a metróigazgatóság infor­mációs osztálya vezetőjének. — Furcsa módon a met­róépítés szempontjából nem jelentett hátrányt a beruhá­zások visszafogása. Sőt. mi­vel számos más építkezés le­állt. egyenesen kedvező ha­tással járt, hogy azoktól a gépeket, felszereléseket ide irányíthattuk át. Az is vi­lágos. hogy a nehézségekkel küzdő tömegközlekedés ja­vítása alapvető igény a la­kosság részéről. Üj buszok beszerzése, az utak szélesíté­se. vagy a járatok puszta sűrítése — folytatta a ma­gyarázatot beszélgetőpartne­rem — hosszú távon még több pénzt igényelne, a gép­kocsiforgalom pedig nem növelhető mérték nélkül. Akárhogyan is nézzük, gyor­saság. gazdaságosság és az energiafelhasználás szem­pontjából egyaránt a metró a legkedvezőbb megoldás. Ezért döntöttek 1982-ben az illetékesek a munkálatok megkezdéséről, helyesebben újrakezdéséről, mert 1925- ben és 1938-ban már tör­téntek próbálkozások. de tervezési vagy geológiai problémák, illetve a törté­nelem fordulatai mindig közbeszóltak. 1950 és 1957 között mindössze másfél ki­lométer alagút készült el. majd most, hosszú szünet után 1983-ban kezdődött el az igazi munka. — Hogy jellemezné az építkezést, milyen gondok­kal kell megbirkózni? — A 23 kilométeres tá­vot három szakaszban kell átadni. 23 állomás szerepel a tervekben, a 36 kilométe­res sebességgel közlekedő, hat kocsiból álló szerelvé­nyek legsűrűbben másfél percenként követik majd egymást. Az első szakasz az ursynowi lakónegyedet kö. ti össze a belvárossal: bő egyórás buszozás helyett 18 percesre csökken az út! A dolgozók feladata ta­valy különösen nehéz volt. az alagútfúrók sűrűn be­épített belső lakókörzetek­hez közeledtek. Olyan vá­ratlan problémákkal is szem­be kellett nézni, mint egy rendkívüli keménységű kő­zetszakasz. amely a geológu­sok véleménye szerint egy valamikori hőrobbanás nyo­mán alakult ki. Azóta meg­kezdődtek az előkészületek már a metró üzemeltetésé­re. a majdani szakembergár­da kiképzésére is. Az első ütem átadása egyébként az évtizedforduló táján esedé­kes. — Hasznosítják-e más szo­cialista országok tapasztala­tait? — Hogyne, az együttmű­ködés igen kiterjedt. Külö­nösen a minszki metróépít­kezés feltételei hasonlítanak a varsóihoz, de Prága vagy Budapest is számos példát kínál. (Zárójelben teszem csak hozzá: nekünk is len­ne okulnivalónk; Varsóban például meg akarják köny- nyíteni a mozgássérültek számára is a metró igénybe­vételét — ezzel Budapesten aligha dicsekedhetünk.) A Szovjetuniót három vo­natkozásban is említhetem — folytatta az osztályveze­tő — az értékes technológiai segítség mellett pénzügyi hi­telt is kapunk, az első ütem­ben szükséges 90 szerelvény pedig szintén a Szovjetunió­ból érkezik. Kétségtelen, hogy a jelen­legi gazdasági körülmények között az első metróvonal még hosszú ideig, legalább a kilencvenes évek közepé­ig kivételes erőfeszítést, az anyagi és emberi erőforrá­sok összpontosítását követe­li meg. A tervezők mégis, a kivitelezéssel párhuzamosan előre is tekintenek: Varsó távlati fejlesztési elképzelé­sei között további két vonal megépítését irányozzák elő. CSEHSZLOVÁKIA SZOVJETUNIÓ Kisüzemek a szovjet könnyűiparban A jelenlegi 'tervidőszakban (1986—1990) a Szovjetunió könnyűiparának majdnem 20 százalékkal növelnie kell a termékek mennyiségét, to­vábbá jelentősen meg kell javítania az áruk választé­kát és minőségét. A terme­lés nagyszabású korszerűsí­tése érdekében a nagyberu­házások közel 60 százalékát a vállalatok rekonstrukció­jára és modern berendezé­sekre fordítják. Az intenzí­vebb termelés azonban nem old meg minden problémát. A szovjet könnyűipar eb­ben az ötéves tervben új gyakorlatot kezdett a nagy építkezések esetében. A drá­ga nagyvállalatok helyett, amelyek sok pénzt emészte­nek fel, sok időt igényelnek és csak lassan térülnek meg, a termelési konstrukciók közül előnyben részesítik a viszonylag kis költséggel já­ró, könnyen összeszerelhető elemes épületeket. Ezek lehetővé teszik, hogy jelentősen lerövidüljön az építkezések ideje, ami gyor­sabb megtérülést jelent és a termék hamarabb eljut a fogyasztókhoz. Éppen ebben az irányban fog fejlődni a posztó, a lábbeli termelése, valamint a konfekcióipar. Természetesen, az új üze­mek tervezésénél nemcsak a jelentős termelési ténye­zőket kell figyelembe ven­ni, hanem egyik vagy má­sik körzet demográfiai hely­zetét, az adott városi vagy falusi építkezési vállalatok lehetőségeit is. Így újabb termelési kapa­citást hoznak létre a meg­lévő nyersgyapjú- és her- nyóselyemkészletek feldol­gozására Közép-Ázsiában. a Kaukázuson túli területen és az QSZSZK néhány öveze­tében, ott, ahol rejtett mun­kaerő-tartalék van. Szeret­nénk külön megjegyezni, hogy az új kisüzemek a nagy gyárak kihelyezett részlegeiként üzemelnek majd. A szervezeti előnyö­kön kívül ez lehetővé teszi, hogy maximális gyorsaság­gal felkészítsék és kiképez­zék azt a munkaerőt, amely­re most a szovjet könnyű­iparnak oly nagy szüksége van. Mai beruházást „takti­kánk" már meghozta az el­ső eredményeket. Például a bakui textilüzemben (Azer­bajdzsán) nehéz lenne nö­velni a pamutszövet terme­lését a szövőberendezések gyenge fejlettségi szintje mi­att. A modulációs megoldás lehetővé tette. hogy alia egy év alatt felépítsenek egy nagy szövőüzemet. A szovjet könnyűipar szá­mára különösen fontos, hogy a gyorsított építkezésekkel kapcsolatos üzbegisztání. azerbajdzsáni és a dagesz- táni pozitív tapasztalatokat nemcsak a kedvező éghaj­latú, déli övezetekben lehet felhasználni. Az előregyár­tott, könnyen összeállítható műhelyek, csarnokok létesí­tésének módszerét sikeresen alkalmazzák még Szibériá­ban is. Hiszen a fiatal vá­rosokban, ennek az övezet­nek a fejlődő ipari központ­jában, szinte törvényszerű, hogy főként csak a hagyo­mányos férfifoglalkozásra van munkahely. Ezért a köny- nyűipar új kisüzemeibe bi­zonyára sok nő jelentkezik majd. E tényezők figyelem- bevételével a Szovjetunió Könnyűipari Minisztériu­ma elhatározta, hogy 1987— 1988. között például a Krasznojarszki-területen tíz kihelyezett cipő-, konfek­ció-. kötő- és textilüzemet lé­tesít. Szólnunk kell az építőipar új gyakorlatának még egy előnyéről: ezeket a kisüze­meket, műhelyeket a helyi, viszonylag kis létszámú sze­relőbrigádok is összeállíthat­ják, sőt a szerelést néha a könnyűipari vállalatok sa­ját erőből is meg tudják oldani. A jelen ötéves terv­ben a megelőzőhöz képest 2—2,5-szeresére szeretnénk növelni az ilyen típusú lé­tesítmények számát. Amíg az anyuka távol van Vasárnap este van. Az egy­kori bölcsőde épülete előtt mentökocsi fékez. Az autó­ból egy nyolcéves kisfiú és egy hatéves kislány száll ki. A mentő anyukájukkal — aki heveny vakbélgyulladás­ban szenved — a kórházba folytatja útját. A két gyer­mek a gyerme tgondozó ál­lomáson marad míg anyu­kájuk meggyógyul. A gyer­mekgondozó álomás 1985 óta működik Prágában. Az intézetet a:. tette szük­ségessé, hogy at új lakóte­lepen egyre nőtt azoknak a fiatal családoknak a száma, akik hasonló sürgős esetek­ben, szélesebb családi háttér hiányában, szinte megoldha­tatlan helyzetbe kerültek — magyarázza Prága negyedik kerületének tanácsi osztály­vezetője. Marcela Seknicko­A délutáni pihenő után a gyerekek maguk vetik meg ágyukat vá. — Hirtelen megbetege­dés esetén — elsősorban az egyedül álló anyák esetében — a gyermekeket az előtt gyermekotthonokban helyez­tük el, ami nem volt a leg­megfelelőbb megoldás. Ezért új lehetőségek mérlegelésé­be kezdtünk. Az első tapasz­talatokat Pozsonyban sze­reztük, ahol hasonló léte­sítmény már több éve mű­ködik. 1985 szeptemberében helyeztük üzembe a prágai gyermekgondozó állomást. A létesítmény egyszerre tizenöt 3 és 14 év közötti gyereket láthat el, maximá­lisan 60 napig. Ez idő eltel­te után — de gyakran ha­marabb is — a gyerekek Játék az intézet udvarán visszatérhetnek otthonukba. A gyermekgondozó állo­más nappalijában a színes függönyök és a játékokkal teli gyermekbútorok családi hangulatot árasztanak. A hálószobában a legkisebbek a délutáni pihenő után az ágyaikat vetik. A többi — az iskolából hazatérő — gyer­mek a házi feladatok elké­szítésével foglalkozik. Uzson­na után mindannyian rend­szeres napi sétára indulnak. — Az anyát helyettesíte­ni egyáltalán nem könnyű feladat, — mondja az állo­más vezetője, Martina Les- ná. — Minden alkalmazot­tunk gyermekes anya, s ez­által gyorsan sikerül a kel­lő kapcsolat kialakítása. A gyermekekről a főnő­véren kívül hat gondozónő gondoskodik. A legkisebbek­nek a napi higiénia elvégzé­sénél segítenek, a nagyob­baknál az iskolába való fel­készülést segítik. A reggelit a gondozónők készítik, az uzsonnát, ebédet és a va­csorát kívülről kapják. A nem iskolaköteles gyermekek részére óvodai szintű fog­lalkozásokat szerveznek. — Intézményünk fennállá­sának első évében 120 gye­rekről gondoskodtunk — te­szi hozzá Marcela Seknicko- vá. — Tapasztalataink azt mutatják, hogy az intézmény létjogosultsága igazolt. Amikor a kis „családi" kö­zösségtől és a „néniktől" bú­csúztunk, a gyerekek már az esti mese nézésére készü­lődtek. A mese után még vacsora, a napi tisztálkodás és az elalvás előtti mese várt a gyerekekre, amely a „néni” szájából ugyanúgy hangzik, mintha anyuka ol­vasná BULGÁRIA Hadüzenet a dohánynak és az alkoholnak Bulgáriában minden ed­diginél komolyabban veszik a dohányzást és az alkoho­lizálást tiltó rendelkezéseket. E két egészségkárosító szen­vedély ellen már régóta folytatnak kampányszerű harcot, de igazi sikert a mostanában megindított Jó­zanság elnevezésű mozga­lomtól várnak. Hogy a dohánynak és az alkoholnak szóló hadüzenet hatásos legyen, számos tu­dományos vizsgálatot és fel­mérést is végeztek a köve­tendő taktika és stratégia ki­alakítására. Plovdivban és a város körzetében például több száz különböző társadalmi réte­gekből származó és különfé­le foglalkozású 19—30 éves fiatalt faggattak dohányzá­si szokásaikról. A felmérés szerint a vizsgált fiatalok­nak 50,06 százaléka nem do­hányzik. A régebbi adatok szerint a mostaninál jóvál több volt ezen a környéken a dohányzó fiatal. Egy ke­veset mintha máris használt volna a propaganda! A fiúk hamarabb kezdik, mint a lányok. A rászokás az ö esetükben inkább szo­ciális indíttatású, míg a lá­nyoknál főként lelki, pszi­chikai tényezők játszanak közre. Mindkét nemnél egy­aránt megfigyelhető, hogy inkább az alacsonyabb isko­lai végzettséggel rendelkező fiatalok köréből kerülnek ki a dohányzók. Kíváncsiságból kezdett ci­garettázni a megkérdezett fiatalok 38 százaléka. Fel­nőttségét, önállóságát így kívánta igazolni öt száza­lék. A társaság kedvéért és unszolására szokta meg a dohányzást a fiatalok 7 szá­zaléka. Tizenhat százalékuk azért cigarettázik, mert íz­lik, 3 százalék szerelmi és ugyancsak 3 százalék csalá­di konfliktus levezetésére vette kezébe a gyufát és a cigarettát. A vizsgálati ada­tok szerint a dohányzó fia­talok 28 százaléka már nem emlékszik rá, hogy mi kész­tette az első slukk leszívá­sára. A leszokással kapcsolatos kérdésekre adott feleletek is tanulságosak. A dohányzó fiatalok több mint 40 szá­zaléka ma már bánja és saj­nálja, hogy rászokott a ciga­rettára, s ezért sokszor meg­próbált leszokni, de sajnos, eredménytelenül. A leszo­kásnál nagy különbség van a két nem között. A fiúk többsége azonnal képes le­mondani a dohányzásról, ha az szakmai vagy sportsike­reiben akadályozza. A lá­nyok számára a lebeszélés, a tiltás még inkább kívána­tosabbá teszi a dohányzást Körükben elsősorban a csa­ládalapítás, majd a terhes­ség váltja ki a leszokást. Az egyre inkább szesz- és nikotinmentes Tolbuhin me­gyében a Józanság mozga­lomhoz csatlakozott az ifjú­sági szervezet, a Vöröske­reszt, a nőszövetség, s szá­mos más társadalmi szerve­zet is támogatja az egészsé­ges életvitelt hirdető kam­pányt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom