Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-28 / 50. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. február 28., szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM MIÉRT ELŐNYÖS? Magyar-külföldi vegyesvállalatok (Fotó: Köhidi Imre) Az MTI a közelmúltban hírül adta, hogy a magyarországi vegyesvállalatok száma elérte a százat. Ez azt jelenti, hogy erősen megnőtt a vállalatalapítási kedv, hiszen 1972-től a múlt év elejéig összesen 50 vegyes tulajdonú vállalat• jött létre. ugyanarMyi ; mint 1986-ban, illetve 1987 első heteiben, vagyis 13 hónap alatt. Az ugrásszerű növekedés elsősorban azzal magyarázható, hogy tavaly januártól a magyar hatóságok kedvezőbb feltételeket teremtettek mind a vegyesvállalatok alapításához, mind pedig működésükhöz. Az indíték nyilvánvaló; a külföldi vállalkozók magyarországi beruházásai egyfelől bővítik a7 itthon felhasználható forrásokat, másfelől a működő tőkével együtt többnyire a mienknél korszerűbb technika, technológia, szervezési, vezetési, ösztönzési módszer is érkezik az országba. A vegyesvállalatok tehát hozzájárulhatnak a magyar gazdaság olyannyira szükséges és halaszthatatlan dinamizálásához. Hiányt pótolnak A magyar törekvések természetesen csak akkor érhetnek célt, ha találkoznak a tőkés vállalkozók érdekeivel. Az utóbbiak általában- úgy tekintenek Magyarországra — sőt, valamennyi szocialista országra — mint jelentős piacra, ahol különféle áruk és szolgáltatások haszonnal értékesíthetők. Ez kétségkívül így is van — általában., Ám amikor konkrét üzletkötésről .van szó. akkor kiderül, hogy a külföldi cégeknek nem is olyan könnyű Magyarországon vállalkozni. Képviselőik inehezen igazodnak el a magyar gazdaság berkeiben, nehezen illesztik be módszereiket a magyar keretek közé, nehezen értik-tanulják ,meg a mi játékszabályainkat, vagyis általában nehezen mozognak a számukra ismeretlen terepen. Beruházásainak ennél is nagyobb akadálya a bizalmatlanság. A külföldi tőke nem érzi magát biztonságban egy szocialista államban, legalábbis addig nem, amíg nem lát kellő mennyiségű és minőségi példát a7 ottani sikeres tevékenységre. Mert iki tudhatja — vélik a tőkés vállalkozók — mi lesz a befektetett pénzzel egy szocialista tulajdonviszonyokra épülő országban? Az aggodalom érhető. Ezt a bizonytalanságot, bizalmatlanságot hivatottak eloszlatni azok a beruházásvédelmi megállapodások, amelyeket a magyar állam eddig Belgiummal, az NSZK-val és Franciaországgal kötött, s amilyent több más országgal. Így egyebek között Ausztriával és Kuvaittal szándékozik •megkötni. Ezek az államközi megállapodások garanciát nyújtanak arra, hogy a magyarországi tulajdon minden körülmények között azé marad, aki befektette. A külföldi tőkét távol tartó akadályok lassacskán leépülnek. nem kis részben azáltal, hogy a korábban létrejött vegyesvállalatok — kevés kivételtől eltekintve — sikeresen működnek. Példaként említhető a Polifoam Kft., amely japán közreműködéssel hőszigetelő anyagokat termel; a Fotex, amely amerikai tőke bevonásával 'létrehozott automata laboratóriumaiban órák alatt dolgozza ki az amatőr fotósok felvételeit; az • OTP—Psnta Tours, amely' a tisztán magyar utazási irodáknál sok tekintetben kedvezőbb feltételeket kínál a turistáknak; a Club Tihany Rt., amely elsőként teremtette meg a iklubüdülés feltételeit Magyarországon — valamennyi nyereséget ígér, vagy máris produkál tulajdonosainak. Versenyt keltenek S ami a mi szempontunkból legalább ilyen fontos: a ,vegyesvállalatok többnyire olyan árut termelnek, olyan szolgáltatásokat nyújtanak. •amelyek nálunk hiányt pótolnak, de • legalábbis versenyt keltenek. Mert — •hogy további példával hozakodjunk elő — tetőcserép kofábban is volt Magyarországon. de a VÁÉV-Bramac Kft. a választékot bővítő, a kevésbé korszerűnek versenyt teremtő betoncserepet gyért. S az sem mindegy, hogy hogyan. A veszprémi üzemben — amely fele részben osztrák, fele részben magyar pénzből épült J— osztrák műszaki vezetéssel és a Bramac know-how-ja alapján folyik a termelés. A gyártás teljesen automatizált, a folyamatot számítógép irányítja, minek köszönhetően alig több, mint száz dolgozó közreműködésével Jehet évi húszmillió cserepet gyártani. Ezzel az export is ibővül: évi másfél millió cserepet az osztrák partner visszavásárol. hasonló eredménnyel jár a Skála World Trade és az ITT amerikai cég NSZK-beli vállalatának együttműködése a televízió- és képmagnógyártásban. i A tavaly január óta bekövetkezett változások azonban nemcsak mennyiségiek — nemcsak egyszerűen több vegyesvállalat alakult — hanem minőségiek is. Korábban csak kisebb külföldi cégek vállalkoztak Magyarországon, és viszonylag csekély tőkét fektettek be. Mostanában mind jelentősebb, elismertebb tőkés vállalkozók jelennek meg nálunk, és nagyobb összegeket tesznek be a közös vállalatok közös kasszáiba. Sőt, érdeklődnek a multinacionális konszer- inek világából is, és a járműiparban, a híradástechnikában. a biotechnikában kívánnak viszonylag jelentős tőkével részt venni. Vagyis a külföldi tőke olyan ágazatokban is működne, amelyek felfejlesztése számunkra különösen fontos. Mert természetesen szükség van a különféle szolgáltatások bővítésére is. de igazán hasznosnak, húzóerejűnek az ígérkezik. ha a külföldi partner a termelésbe kapcsolódik be, ha olyan iparágak fejlesztéséhez járul hozzá, amelyek 'felvirágoztatása nélkül a magyar gazdaság aligha lehet igazán versenyképes. Segítenek felzárkózni Túl a konkrét előnyökön a vegyesvállalat olyan gazdálkodási forma, amely hozzájárul integrálódásunkhoz a világgazdaságba. Ezért is törekszünk arra, hogy a szocialista országok vállalataival szintén alapítsunk közös érdekeltségű, közös tulajdonú gazdálkodószervezeteket. A Szovjetunió új vállalati törvénye lehetővé •teszi ilyen cégek alapítását, minek köszönhetően 1986 végén létrejött az első magyar—szovjet vegvesválla- ilat, a Mikromed. A magyar tulajdonos, a Medicor, nagy reményeket fűz a működéséhez. hiszen olyan elektronikus orvos-diagnosztikai berendezéseket fognak közösen előállítani az esztergomi üzemben, amelyek biztos piacot találnak a Szovjetunióban, a későbbiekben esetleg valamely harmadik országban is. i Mindez biztató még akkor is. ha a vegyesvállalatok alapítása, működése napjainkban sem teljesen zavartalan, buktatók nélküli. Hogy mást ne említsünk: meglehetősen szűk azoknak a magyar vállalatoknak a 'köre. amelyek képesek vállalkozni, amelyeknek ehhez elegendő saját pénzük van. De megannyi egyszerűsítés után sem igazán egyszerű, nem igazán könnyű és gyors a vállalat- alapítási eljárás, olykor apróságokon bukik meg az engedélyezés. Számos ok következtében naivitás lenne a külföldi működő tőke bevonásától várni például a magyar gazdaság termékstruktúrájának korszerűsítését. vagy a magyar beruházási lehetőségek jelentős bővítését. Egyelőre csupán néhány százmillió dollár értékű befektetés várható, ami nem váltja rneg a világot, de hozzájárul remélhető felzárkózásunkhoz, a világgazdaságba történő integrálódásunkhoz. G.'Zs. Indulatok nélkül Középpontban a lignit Mi sem egyszerűbb, mim az, hogy a Thorez teljesítse a Gagarin Erőmű kérését: minden tüzelőigényét onnan elégítsék ki. Ügy látszik azonban, hogy az - élet időnként meglepetésekkel szolgál. Esetünkben: a Mát- raalji Szénbányák úgy nyilatkozott, hogy a bükkábrányi külfejtésből is szállít majd lignitet. A vita itt kezdődött. Ugyanis nem másról van szó, mint arról, hogy kinek kell fizetnie a szállítási költséget. Igaz, amíg ide érünk a következtetésekben, akad még egy és más közben is. Kezdjük hát az elején. Ott, hogy annak idején hogyan is tervezték meg a külfejtés teljesítményét. A legilletékesebbtől, Benedek Miklóstól, a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet főosztályvezetőjétől kértünk választ. Az ő irányításával születtek meg a tervek valamikor. — Az 1965-ben készült beruházási programot több oknál fogva, 1969-ben módosítanunk kellett. A kívülről vasúton beszállítandó szén éves mennyisége mintegy 1,3 millió tonnában volt meghatározva eredendően. — Az eredeti program tehát számított a nógrádi szénre is. De a visontal lignit attól jóval olcsóbb. Miért nem törekedtek ennek kizárólagos felhasználására? — Törekedtünk erre, hiszen ismert tény, hogy az utóbbi években az erőművel a Thorez látta el kizárólag a visontai lignittel. — Akkor miért nem tartják fenn ezt a gyakorlatot? Nincs elegendő lignit? — Lignit az van és nemcsak Visonta környékén. Több milliárd tonna gazdaságosan kitermelhető lignit- vagyonnal rendelkezünk, amelyre akár 10 000 megawatt teljesítményű új erőművet is lehet telepíteni. — Miért kell tehát Bükk- ábrányból szállítani lignitet? — Hadd mondjam úgy. az elmúlt húsz év során a visontai bánya „már megette a kenyere javát". Az utóbbi időben már 6—7 köbméter meddőt, földet kell megmozgatni egy tonna lignit kitermeléséhez. Ez az arány ezután már csak romlani fog. Bükká'brányban ez az arány legrosszabb esetben is egy a háromhoz, ami a következő 20—25 évben sem lépi majd túl az egy a négyhez arányát. Jelentős tényező továbbá, hogy az ottani lignit fűtőértéke is jobb, mint a visontaié. De az sem mellékes, hogy a fedőtalajokban nincsenek kemény beágyazások, mint amelyekkel Visontán kell megküzdeni. Bükkábrányban a bányaműveléshez szükséges területek kisajátítása is jóval kisebb költségekkel jár. Azt a megállapítást merem megkockáztatni. ha annak idején már ismertük volna a bükkábrányi lehetőségeket, akkor ma a Gagarin Erőmű valahol Bükkábrány körül füstölögne, méghozzá legalább 2000 megawatt teljesítménnyel. — Eddig az derült ki. hogy a bükkábrányi termelés gazdaságosabb a Mátraalji Szénbányáknak. De miért kell az erőműnek hátrányba kerülnie a bánya előnyére? — Kénytelen vagyok egy kis kitérőt tenni, mielőtt erre a kérdésre válaszolnék. Arra kell felhívnom a figyelmet, hogy Visontán ma két területből folyik a bányászat. A nyugati terület letakarítási aránya is jobb. de az ott levő lignit fűtő- értéke is kedvezőbb. Az egyenletes fűtőértéket csak úgy tudják tartani, ha a keleti területből nyert lignithez hozzákeverik a nyugati terület termékét. Igen ám. de 1989-ben a nyugati terület művelését be kell fejeznünk. Ezért kell megnyitnunk a déli lignitmezőket. amelyek jobb fűtőértékű lignitet adnak majd. Kedvező összeesés. hogy a Gagarin Erőmű rekonstrukciójával egyidőben nyitjuk meg az új bányát. De a meglevő bányagépek rekonstrukcióját a Thoreznél is el kell végezni. Sőt. arra is fel kell készülnünk, hogy az erőmű felújítása után megnő a Gagarin „étvágya" is. mégpedig a tervezett 7.5 millió tonna lignitről 9—9,5 millió tonnára éves mennyiségben. Tehát az is kiderül, hogy a Tho- rezt nemosak az eredeti feladat ellátására kell ismét alkalmassá tenni, hanem mintegy kétmilliós többlet- kapacitásra is fejleszteni kell Az adott ás ismert beruházási körülmények között kézenfekvő, hogy az átmeneti időszakban Bükkábrány nyújtja a mankót, majd később a termelés fokozásának a biztos bázisát — Mindez kézenfekvő és érthető. De még mindig nem hallottunk a gazdaságosságról. — A lignit árának a növekedése összefügg egyrészt az energiahordozók árrobbanásával. másrészt az országos árpolitikával. A Mátiaalji Szénbányák a termelés önköltségének fokozódása ellen a műszaki fejlesztés és a termelékenység növelésének lehetőségeivel mindent megtesz. Az tény. hogy ma hazánkban a kül- fejtéses lignit a legolcsóbb energiahordozó. Ami pedig a szállítási költségekre vonatkozik. Nálunk az ország összes erőművének fizetnie •kell a szállítási költségeket. Hogy ez helyes vagy nem. azt lehet vitatni. De a rendelet az rendelet, azt végre kell hajtani. Ez a körülmény nem kedvez az erőműnek. Mi a „sir—nevet" szemléletet nem fogadjuk el. nem tartjuk korrektnek. Közös érdekünk, hogy a villamos energia termelése a lignitbázison maradjon, tehát a leggazdaságosabb legyen. A Gagarin és a bánya kapcsolata olyan, mint egy házasság: adódnak benne átmeneti konfliktusok de bolond az a házastárs amelyik nem törekszik ezeknek az elsimítására, az elfogadható együttélés fenntartására. A Központi Bányászati Fejlesztési Intézel olyan műszaki és gazdasági vizsgálatokat folytat a Mátraalji Szénbányákkal közösen, amelyek hosszú távon mind műszakilag, mind gazdaságilag a bányának is és az erőműnek is előnyös megoldást Ígér. Még egy megjegyzést: volt már a múltban súlyosabb ellentétünk is, és azt is megoldottuk. Ezt a mostani gondot is meg fogjuk szüntetni mindkét fél megelégedésére. Mit lehet még az eddigiekhez hozzáfűzni? Talán annyit, hogy a bánya a főhatóságok által megszabott feladatát teljesíti. Átmeneti nehézségek származhatnak a főhatóság intézkedéseinek végrehajtása során, de ez a körülmény nem befolyásolhatja a kötelező tennivalók elvégzését. Ebben az esetben is csak az lehet a cél. hogy a bánya és az erőmű közösen olyan megoldást találjon, amely a népgazdaság igényeit minél tökéletesebben kielégíti. Ettől senki nem tekinthet el. G. Molnár Ferenc Zöldségtermesztés és integráció Zárszámadás után a Horti Kossuth Termelőszövetkezetben Az újságírónak, aki a közelmúltban részt vett a Horti Kossuth Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén, nem jelentett meglepetést. amikor az elnök elmondotta, hogy a nyugdíjasokkal együtt 600 tagot számláló közös gazdaság 113 millió forint termelési értéket produkált 1986-ban, nyeresége pedig 21 és fél millió volt. Az inkább feltűnt, hogy Horton mindmáig teljes egészében az alaptevékenység, a mezőgazdasági termelés dominál. Továbbá: a kedvezőtlen időjárás ellenére őszi búzából hektáran- ként —a megyei 3,9 tonnás átlaggal szemben — 4,4 tonnát takarítottak be, kukoricából a 4,9 tonnás megyei átlagot 6,6 tonnára teljesítették. napraforgójuk pedig a 2,1 tonnával összevetve 2,8 tonnányit fizetett. Tegyük hozzá ugyanekkor, hogy mindezt jó költségtényezők ‘ mellett állították elő, s a három növény az összes nyereség 75 százalékát biztosította. Űjabb horti kirándulásunkra mégsem a búza. árpa, kukorica sikeres termesztése körüli titkok" felderítése végett került sor. Mint már említettük. ez visszatérő, hagyományos jelenség a Kossuthnál. s fokozatos eredménynövekedéssel párosul. Hanem elhangzott Kozsda András elnöki beszámolójában egy olyan rész, amely a zöldségtermesztés. illetve annak integrációjával kapcsolatos kérdéseket feszegetett — Közismert, hogy megyénkben. de országosan is évről évre csökkenő tendenciájú a nagyüzemi zöldség- termesztés. Mégpedig olyan ismert okok miatt, mint a munkaerő-probléma, az értékesítés nehézsége. nem utolsósorban pedig a gaz- daságtalanság, jó hozamok mellett is — kapjuk most a választ. Ennek ellenére szövetkezetünkben ezek fordítottját lehet tapasztalni Igen nagy erőfeszítések árán évek óta tartjuk, illetve még növeljük is a zöldségtermesztésre szánt területet, valamint annak hozamát. Okuk a termelésszerkezetünkben. a helyi hagyományokban, a Hatvani Konzervgyárral létesített kapcsolatunkban, illetve a háztáji paradicsomtermesztés magas szintű, teljes körű integrációjában rejlik. Mire terjed ki Horton a zöldségtermesztés? Illetve, mit értsünk a teljes körű integráció alatt1: — Szántóföldi zöldséget 280 hektáron termesztünk Ebből 40 hektár dinnye, 240 hektár pedig paradicsom. Ez utóbbinak a 60 százaléka ma már a háztájiba integrált terület, tehát a tízezer tonnánál több paradicsomunknak bő felét a háztájiban állítjuk elő, ám nagyüzemi műveléssel. Vagyis. a gazdaság adja a földterületet, a talajművelést, a palántát és tápanyagot, a növényvédelmet, szállítást, továbbá biztosítja az értékesítést, míg a tag a jelentkező kézi munkát végzi el. s a közös által végzett szolgáltatásokért térítést fizet. .. Kiváncsiak voltunk arra is, hogy a közös gazdaság, illetve a tag szempontjából milyenek e termelési forma előnyei. Vagy mi azok lényege? — Mindenekelőtt az. hogy tartani, sőt, növelni tudjuk a hagyományos zöldségtermesztést, ami népgazdasági szempontból nagyon szükséges — mondotta az elnök. — Továbbá: megosz- tódnak. másként jelentkeznek a termelés költségtényezői. Tehát az ágazat nagyüzemi veszteségei kisebb mértékben jelentkeznek. De arról se feledkezzünk meg. hogy a zöldség- termesztésnek ilyen formában meghatározó szerepe van a tagság személyes jövedelme, életszínvonala alakításában. Mindezek ismeretében elmondhatom, hogy voltaképpen mindenki, tehát a népgazdaság, a tsz és a nálunk dolgozó tag is jól jár. Távozóban, még egy dolog felől érdeklődtünk a Horti Kossuth portáján: érdemes-e áldozni, befektetni zöldségtémában ' — Végeredményben érdemes volt a közösnek olyan befektetéseket eszközölnie, mint a fóliatelep évenkénti jelentős bővítése a biztonságos palántanevelés végett Ugyancsak hasznosnak bizonyult a traktor- és szállítóeszköz-állomány fejlesztése, például a palántázógépek megvásárlása. De ugyanide sorolom a feldolgozótelep konzervgyárral közös fejlesztését, a legkorszerűbb légi. megelőző növényvédelem alkalmazását. A háztáji integrálását különben úgy kívánjuk a továbbiak során fejleszteni, hogy ne mehessen a közös munka, a munkafegyelem rovására. Ellenkezőleg! Segítse elő a tsz közös gazdaságának a fejlődését is ... Moldvay Győző
