Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-27 / 49. szám

2. ÉL NÉPÚJSÁG, 1987. február 27., péntek IIJKSZ küldöttségének tárgyalásai íFolytatás az 1. oldatról) párt-, az állami, a gazdasá­gi. a kulturális életben és a lakossági kontaktusokban egyaránt számos lehetőség kínálkozik, hiszen mindkét ország közös úton jár, a szocializmust építi. — Szomszédok vagyunk, s elveink, érdekeink össze­kapcsolnak bennünket — mondotta Kádár János. Magyarországon nagyra ér­tékelik, hogy a két ország viszonya jó és zavartalan. Ennek fejlesztése kívánatos az élet minden területén. E kapcsolatoknak megvannak az elvi alapjai is: mindkét állam tiszteletben tartja egy­más önállóságát; hazánk a Varsói Szerződés tagállamai­hoz tartozik, Jugoszlávia az el nem kötelezett országok mozgalmának a tagja. Miként a találkozón is ki­derült — mondta Kádár Já­nos —, nemes céljaink van­nak, de a gondoktól sem va­gyunk mentesek, csakúgy mint jugoszláv testvérpár­tunk. Mindkét nép a szocia­lizmus építésének nehéz sza­kaszát járja; de mély meg­győződésünk, hogy mindkét ország népe megoldja az előtte álló feladatokat. és előre tud haladni a távoli célok felé, amelyeket úgy foglalhatunk össze: szocializ­mus és egy szilárdabb béke népeink és az emberiség számára is — hangsúlyozta az MSZMP főtitkára. Ennek szellemében az MSZMP és a JKSZ delegá­ciója — pártjaik és kor­mányaik álláspontját kép­viselve — egyaránt kifejezte a két ország népeinek óha­ját és szándékát a magyar— jugoszláv barátság további építésére, az együttműködés fejlesztésére. — Rokonszenvesnek tart­juk, tetszett mindaz, ami­ről Milanko Renoviea elv­társ tájékoztatta a vendég­látókat, beszámolva a szo­cialista építés fő kérdései­ről, az ország fejlesztéséről, az ideológiai és a politikai munka feladatairól — mon­dotta Kádár János. Befeje­zésül további sikereket kí­vánt a jelenlévő vendégek­nek, illetve rajtuk keresztül Jugoszlávia népeinek, hang­súlyozva : a magyar népnek is érdeke, egy erős, fejlődő szocialista Jugoszlávia. Ez felel meg elveinknek, baráti szolidaritásunknak. Milanko Renoviea vála­szában köszönetét fejezte ki a meghívásért, a szívélyes vendéglátásért, majd emlé­keztetett arra, hogy Kádár János személyesen is hozzá­járult a két ország kapcso­latainak fejlődéséhez, amely­nek tartós alapjait Tito el­nökkel közösen teremtették meg. A továbbiakban elége­detten szólt arról, hogy a mostani tárgyalásokat is a megértés, a nyíltság, a köl­csönös tisztelet szelleme ha­totta át, s azok a jószom­szédi együttműködés elvei­nek valóra váltását tükröz­ték. Véleményt cseréltek a szocialista átalakulás sajá­tosságairól, a jövőbeni együttműködés irányairól, lehetőségeiről csakúgy, mint a nemzetközi helyzet alaku­lásáról, a két párt tevékeny­ségéről, a békéért folyta­tott harcról. Miként Kádár János, a JKSZ elnöke is megállapíthatta: nagyfokú egyetértésben válthattak szót valamennyi jelentős kér­désről, s a vélemények ilyen egybeesése természetes a jól együttműködő szocialista országok képviselői között, amely országoknak közös céljai és közös érdekei van­nak a haladásért folytatott harcban. E kontaktusok jó például szdlgálnak az egyen­jogú kapcsolatok, a kölcsö­nös tisztelet, a szuverenitás és a területi integritás tisz­teletben tartása elveinek ér­vényesítésén, valamint a nemzetközi kapcsolatokban elfoglalt eltérő pozíciók el­ismerése területén is. Milanko Renoviea kijelen­tette: a két ország viszonyá­nak alakulásában különös jelentősége van a pártközi kapcsolatoknak, a folyama­tos politikai párbeszédnek, a kölcsönös bizalomnak és a nyílt véleménycserének. - A mai tárgyalások ebben a szellemben, ilyen légkörben folytak. Ezért is megvan minden ok az elégedettség­re a kapcsolatok fejlődését illetően, ugyanakkor nem szabad megállni, állandóan keresni kell az együttműkö­dés további útjait, lehetősé­geit. Arra kell törekedni, hogy korszerűbb formák ré­vén is magasabb szintre emelkedjék ez az együttmű­ködés. Különösen fontos ez a világban végbemenő je­lentős műszaki-tudomá­nyos haladás időszakában, amely hatással van országa­ink gazdasági életére is. Jó úton haladunk ahhoz, hogy a KGST Komplex Program révén is, együttes erővel oldjuk meg, és ösztönözzük ezt' az együttműködést. A nemzetiségiek helyzeté­ről szólva Milanko Renovi- ca megállapította: a Magyar- országon élő szerbek, hor- vátok és szlovénok, miként a Jugoszláviában élő ma­gyar nemzetiség helyzetének megítélése azt bizonyítja, hogy e népek másik ország­ban élő tagjai a közeledés tényezői. — ön már említette — folytatta a jugoszláv párt vezetője —, hogy ma a szo­cialista építés egy nehéz időszakát éljük. Nincs okunk azonban, hogy elégedetlenek legyünk az eddig elért ered­ményeinkkel : a szocialista Jugoszlávia a forradalom győzelme óta többet ért el fejlődésben, mint korábban bármikor. Jelentősen megváltoztak a feltételek a gazdaságban, a kultúrában és minden más területen. Ugyanakkor nem tagadhatjuk: nehézségek is hátráltatják fejlődésünket, részben saját belső gyenge­ségeink, részben pedig a nemzetközi gazdasági folya­matok miatt. Rendelkezünk azonban olyan erővel — a munkásosztállyal, egész né­pünkkel, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségével, mint a társadalom vezető eszmei politikai erejével —, hogy megoldjuk problémáin­kat. Éppen ezért fogadtuk el a gazdaság stabilizációját célzó programunkat, s vizs­gálatot folytatunk annak érdekében, hogy egyes intéz­ményeink tevékenységét al­kotóbbá, hatékonyabbá te­gyük. — A mai igen kedvezőt­len nemzetközi helyzetben, amikor folytatódik a fegy­verkezési verseny, amikor újabb tűzfészkek, válsággó­cok alakulnak ki és növek­szik a szakadék a fejlett és a fejletlen országok kö­zött, Jugoszlávia népe foly­tatja a harcot a békéért, az egyenjogú együttműködé­sért, a leszerelésért. Miként a mai tárgyalásainkon meg­állapítottuk: mindkét or­szág támogat minden olyan kezdeményezést, amely a le­szerelésre irányul, és az új gazdasági világrend meg­teremtését célozza. Ebben „Jugoszláviának, mint el nem -kötelezett országnak külö­nös szerepe van. Vélemé­nyünk, értékelésünk egybe­esik az európai biztonságért és bizalomért folyó harc kér­déseiben is — mondotta Mi­lanko Renoviea, s végezetül sok sikert kívánt a szocia­lizmust építő magyar nép­nek. A díszebéd után a jugo­szláviai vendégek program­ja üzemlátogatással folyta­tódott. Milanko Renoviea és a pártküldöttség tagjai a budapesti Híradástechnika Szövetkezethez látogattak. A delegációt elkísérte Kótai Géza. A vendégeket Köveskúti Lajos, az MSZMP KB tag­ja, a szövetkezet elnöke, az OKISZ vezetője tájékoztat­ta a Híradástechnika Szö­vetkezet tevékenységéről, gazdálkodási eredményeiről. Az 1600 dolgozót foglalkoz­tató szövetkezet a KGST- szákosítás keretében televí­ziótechnikai berendezéseket állít elő, s ehhez felhasznál­ják a szövetkezet mikro­elektronikai üzemének be­rendezésorientált áramkö­reit is. Tavaly mintegy 1,6 milliárd forint termelési ér­téket állítottak elő. Korsze­rű termékeik 80 százalékát exportálják; elsősorban a szocialista országokba szál­lítanak. A nem rubelelszá­molású piacok 5—10 száza­lékban részesednek a szö­vetkezet kiviteléből. Jugo­szláviai partnereik minde­nekelőtt a világszínvonalú szervizműszerek és a tele­víziós kamerák iránt érdek­lődnek. Az üzemlátogatás során a vendégek megtekintették a Híradástechnika Szövetke­zet néhány termelőegységét. A jugoszláviai pártkül­döttség este hangversényen vett részt a Bartók Béla- emlékházban. Folytatta munkáját a Szovjet Szakszervezetek XVIII. kongresszusa A Szovjet Szakszervezetek Moszkvában folyó XVIII. kongresszusának harmadik munkanapján. csütörtökön tizenheten mondtak véle­ményt e.z új alapszabályzat tervezetéről, a beszámolóról. A küldöttek közül többen foglalkoztak az állami vál­lalatokról szóló új törvény országos vitára bocsátott tervezetével. Ezzel kapcso­latban olyan javaslat is el­hangzott, hogy világosan kü­lönítsék el a dolgozókollek­tívák • tanácsainak a tör­vényben vázolt tevékenységi területét a szakszervezeti bizottságokétól. Ennek szük­ségességét azzal indokolták, hogy így a szakszervezeti bizottságok jobban tudnának összpontosítani saját felada­taikra, a dolgozók érdekvé­delmére, a szociális problé­mák megoldására. A csütörtöki felszólalók gyakran utaltak Mihail Gor­bacsov előző napi beszédé­nek arra a részére, amely szerint a szakszervezetek­nek ellensúlyozniuk kell a technokrata gazdasági törek­véseket, erősíteniük kell a gazdasági döntések szociális tartalmát. A tanácskozás felhívást in­tézett a világ szervezett dol­gozóihoz, arról, hogy, hozza­nak létre széles körű szö­vetséget a béke megóvására. Nagy figyelmet keltett Garri Kaszparov világbaj­nok sakkozó felszólalása. Kaszparov kongresszusi kül­döttként azt sürgette beszé­dében. hogy törvényesítsék a hivatásos sportolói státuszt a Szovjetunióban. A külföldi vendégek közül csütörtökön szólalt fel a bolgár és a román küldött­ség vezetője, s beszédet mondott Henri Krasvcki, a francia CGT főtitkára és Marcelino Camacho, a Spa­nyol Munkásbizottságok Szakszervezeti Szövetségé­nek főtitkára is. A kongresszus ma folytat­ja munkáját! Felhívás A Szovjet Szakszervezetek XVIII. ^kongresszusának a világ szakszervezeteihez és dolgozóihoz intézett felhí­vása hangsúlyozza, hogy a Névadóban folytatódó atom­fegyver-kísérletek az embe­rek millióinak felháborodá­sát váltják ki. A nukleáris fegyver híveit nem józaní- totta ki a Szovjetunió bátor, mélységesen humánus lé­pése, az egyoldalúan vállalt, több mint másfél évig be­tartott moratórium. A mai bonyolult világ­ban többféleképpen ítélhe­tők meg és képzelhetők el az egyes emberi értékek. A szakszervezeteknek, és a dol­gozóknak — miközben hű­ek maradnák a saját ideo­lógiai nézeteikhez, politi­kai rendszerükhöz, vallási vagy éppen ateista meggyő­ződésükhöz — egy mindenki számára közös, átfogó reali­tást fel kell ismerniük: bé­kére van szükségük. Béké­re az élet megőrzése érde­kében, békére a dolgozók életkörülményeimek megja­vítása érdekében és békére minden ember jogainak, szociális és gazdasági létfel­tételeinek biztosítása érde­kében — hangzik a felhí­vás. A szovjet dolgozók nem akarnak új háborút. A nagy október óta eltelt 70 év an­nak a harcnak a története, amelyet a szovjet nép a békéért, az együttműködé­sért, a humanizmusért és a haladásért vívott. A szovjet embereknek ma a kitűzött forradalmi célok megvalósí­tása, a mindenre kiterjedő átalakítással kapcsolatos alkotómunka és a szocializ­mus lehetőségeinek minél teljesebb kibontakozása ér­dekében van szükségük a tartós békére. Az újító szemléletmód, — amelynek az új politikai gondolkodásmód képezi az alapját, s amely tükrözi az általános erkölcsi normákat — szükséges ahhoz, hogy megoldjanak olyan, a szak- szervezeti világmozgalom számára közös problémákat, mint a környezeti kataszt­rófa veszélye, a tudományos­műszaki. forradalom szociális vonatkozásai, az igazságos nemzetközi gazdasági kap­csolatok létrehozása és sok egyéb. A felhívás hangsúlyozza, hogy korunkban az egyik fő mozgatóerő a világ szakszer­vezeteinek és dolgozóinak közössége. Sokban ettől az erőtől függ, milyen úton in­dul el a harmadik ezredév­be lépve az emberiség. Ha­tározottan szembe kell szállni a közös ellenséggel, dm militarizmus, a reakció és a monopoltőke erőivel. Tö­möríteni kell a dolgozók sorait az általános haladá­sért. a társadalmi igazsá­gosságért és a föld népei boldogságáért vívott harc­ban. A béke a szakszerveze­tek és a dolgozók közös cél­ja, a háborús veszély elleni küzdelem pedig közös fel­adatuk — mutat rá a felhí­vás. —( Külpolitikai kommentárunk Nevadai gyújtózsinór ENNEK A TEGNAP REGGEL Szemipalatyinszk környékén felrobbantott atombombának a gyújtó­zsinórjához az amerikai nevadai sivatagban tartották oda a lángot. Hiszen, amikor három hete az Egyesül'. Államok kormánya végrehajtatta az idei első nuk leáris kísérleti robbantását, az egész világ tudhatta, hogy az magával hozza a szovjet kísérletsorozat fel újítását. Ezt Moszkva jó előre, még tavaly decem berben bejelentettél Azok után. hogy önként vál lalt egyoldalú moratóriuma süket fülekre talált Wa­shingtonban. A Szovjetunió több mint másfél esztendeje, a hí rosimai atomtámadás 40. évfordulóján, 1985 augusz tusában egyoldalúan moratóriumot hirdetett az atom­robbantási kísérletekre. Azaz vállalta, hogy egy bi­zonyos ideig nem robbant fel föld alatti nukleáris töltetet. Ez azt jelentette, hogy nem fejleszti ilyen fegyvereit és nem halad előre az újak kutatásában Kísérleti robbantás nélkül ugyanis ez nem megy A szovjet vezetés szándéka az volt, hogy csatlako­zásra bírja az Egyesült Államokat, majd esetleg a világ valamennyi atofnhatalmát. Ha jó példája kő­vetőkre talál, akkor a nukleáris fegyverfejleszte- megállhatott volna, s kedvezőbb feltételek terem­tődtek volna a jelentős fegyverzetcsökkentéshez Moszkva az azóta eltelt 19 hónapban négyszer i- meghosszabbította a moratóriumot, mindannyiszor felszólítva Washingtont, hogy csatlakozzon. A VÁLASZ MINDENKOR konok nem volt. 1985 nyarától máig huszonöt amerikai kísérleti robbanta- történt, tehát az Egyesült Államok hosszú fegyver­zetfejlesztési kísérletsorozatot hajthatott végre úg\ hogy a másik nagyhatalom közben jószerivel egy hely­ben állt. Legfeljebb laboratóriumi kísérleteket foly­tatott, ellenőrző kísérletek nélkül. Logikus, hogy ezt az előnyt sokáig nem adhatta meg a szovjet vezetés. Utolsó politikai kísérletként úgy fogalmazták a tavaly decemberi moszkvai be jelentést, hogy a Szovjetunió akkor kezd maga i- újra atomrobbantásokat, ha az USA az idén is foly­tatja a maga kísérleteit. Tehát, ha a Reagan-kormám úgy döntött volna, hogy — akár átmenetileg — nem robbant, akkor a szovjet moratórium is folytatódott volna. A FEHÉR HÄZBAN nem így döntöttek, szükség- szerű következmény volt hát a szovjet robbantás Am a kapu továbbra is nyitva van: a Szovjetunió jó szándékát bizonyítja, hogy ezután is fenntartja ajánlatát az atomkísérletek beszüntetésére. Ehhez az szükséges, hogy az Egyesült Államokban felülkere­kedjék a józan belátás és Névadóban is beszüntetik a robbantásokat Avar Karolt Olasz—francia államfői találkozó A képen a két résztvevő: Mitterrand francia (balra! és Cossiga olasz elnök (Népújság-telefotó — EPA — MTI — KS) ÉPÍTKEZŐK FIGYELEM! Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy nagyjavítási leállás miatt, helyszíni befizetéssel, azonnali szállítással, termelői áron vázkerámia födémbéléstest, hötakarékos uniform falazóelem {30X19X19 K - 0,69 Watt (nv K") és kéménytégla kapható. Észak-magyarországi Tégla és*Cserépipari Vállalat Mátraderecskei Téglagyára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom