Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-27 / 49. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. február 27., péntek 1. NINCS MÁR TRÖSZT A változások éve a húsiparban A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Az eredmények nem takarják el a fogyatékosságokat A gazdasági életünkben fontos szerepet játszó élelmiszeriparnak legnagyobb iparága a húsipar, amely 40 ezer embert foglalkoztat. (Ebből négyezerötszázan 350 húsipari kisüzemben dolgoznak.) Jó étvágyunkat bizonyítja, hogy a negyvenezer ember össztermelésének 70 százaléka a belföldi piacon talál gazdára, 30 százalék az export árualap. Természetes, hogy ha ilyen nagy gazdasági fontosságú iparág válságos korszakot él át. arról nemcsak a szakemberek, hanem a közvélemény is sokat vitatkozik, tanakodik, keresi az okokat és a megoldás útját. A húsipar alacsony hatékonyságú tevékenysége több kedvezőtlen körülmény egybeesése folytán alakult ki az elmúlt esztendők során. Egyrészt csökkent az állat- tenyésztési kedv, kevesebb lett a vágóállat. Másrészt csökkentek a világpiaci árak, ez bevételkieséssel járt. Harmadrészt a gazdálkodás hiányosságai is súlyosbították a helyzetet.. önálló vállalatok Alapos előkészítőmunka után 1987 a nagy változások éve a húsiparban. Idejében, még az elmúlt esztendő derekán meghirdették, hogy 1987. január elsejétől emelkedett a vágóállatok felvásárlási ára, mégpedig a minőségtől függően. Például az első osztályú hússertésre fizetnek a legtöbbet, a negyedosztályúra már csak a régi árat lehet megkapni. A fajtanemesítés érdekében a kistermelőknek koca-, sőt üszőkihelyezéissel is segítettek. Lehetővé tették a kistermelőknek a vágás utáni minősítést is, így a felár is ösztönzően hat. A változások másik fontos része a húsipar szervezeti korszerűsítése. Január elsejével megszűnt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, ígv tehát önálló lett a 19 húsipari termelővállalat, a szolgáltató- és a kutató- valamint a húsipari hizlalóválla- 'lat. ösztönzőbb szabályozók A szervezeti változások közé tartozik, hogy létrehozták a fővárosi székhely- lyel működő Húsipari Központot, amelyet a húsipari vállalatok igazgatóiból alakult igazgatótanács irányít. A központ egyebek között összehangolja a fejlesztési programokat, támogatja a MÉM által meghatározott tenyésztési irányelvek megvalósulását, és nagy szerepe van a vállalati információk átadásában. Intézkedési jogát gyakorolta például a január eleji rendkívüli időjárás okozta ellátási nehézségek leküzdésében. önálló külkereskedelmi jogukat a húsipari vállalatok a szintén újonnan alakult Terimpex Húsipari Külkereskedelmi Közös Vállalat útján gyakorolják, amelyet szintén az igazgatótanács irányít. Egyébként ez a közös külkereskedelmi vállalat nyitott, nemcsak az alapító tagok, hanem más termelők húsexportját is készségesen lebonyolítja. A belföldi értékesítésben pedig a Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalatnak jut jelentős szerep, hiszen a főváros a legnagyobb hazai piac. Reméljük, a fogyasztók látják hasznát, ha egészséges verseny alakul ki a húsipari vállalatok között, nagyobb lesz a kínálat, és nem lesz „fehér folt" az ellátásban. Nem beszéltünk még a változások egy igen fontos csoportjáról, amely közgazdasági eszközökkel segíti a húsipar helyzetének javítását. Üj termelői árakat állapítottak meg, ennek megfelelően a belföldi értékesítésből átlag 4,5—5 százalék lehet a vállalatok nyeresége, vagyis nőtt a belföldi értékesítés jövedelmezőségi szintje. Az export kulcsszáma 3—4 százalék között van, tehát ezentúl fokozottabb érdeke a húsiparna,k a belföldi ellátás javítása, mert ez nagyobb nyereséget hoz. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem erőltetik mindenáron az exportot a vállalatokra. Biztató fejlesztések A cél az, hogy minél hatékonyabban gazdálkodjanak. Biztató, hogy már 1987- re 400 millió forint megtakarítást tervez a 19 húsipari vállalat. 1986-ban közel ezerrel csökkent a létszámuk, ez lehetővé teszi, hogy azokat, akikre nagy szükség van. jobban megfizessék, és javult a munkafegyelem is. Jobban érdekeltek az önálló gazdasági egységek a rezsi- költségek csökkentésében is. Nem közömbös a technika szintje sem. A vállalatoknál a legkorszerűbbtől az elavultig igen változó a műszaki színvonal. Mivel a piac diktálta verseny megköveteli a szerkezetváltást, a fejlődést, a saját források mellett világbanki hitelben részesül 8 vállalat, és további 5 rekonstrukciójának előkészítése megkezdődött, szintén világbanki hitelre építve. A pénz nem monstrum épületékre megy el, hiszen nem a kapacitás bővítése szükséges, hanem a korszerű technológia meghonosítása, exportképes húskészítmények előállításához. Már készítik 1987. évi terveiket az önálló vállalatok, az új feltételeknek megfelelően. Bekalkulálják, hogy minél alacsonyabb támogatást igényelnek, annál nagyobb lesz nyereségük a jelenlegi szabályozás szerint. Amint a MÉM-szakemberek mondották: bíznak abban, hogy 1987—88-ban a húsiparban nem lesznek veszteséges és alaphiányos vállalatok. 1. E. A Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárában négy pártalapszervezet működik. Az ezekben dolgozó párttagok már korábban számot adtak elmúlt évi munkájukról. Az alapszervezeteket irányító pártvezetőség beszámolójára ezt követően, a napokban került sor. Az eseményen egyebek mellett részt vett Antal Lajos, az MSZMP Füzesabonyi Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkára is. A négy alapszervezet 60 küldöttet delegált a számvetésre. A pártvezetőség titkára, Bessenyei Péter beszámolójában nagy súlyt fektetett a gazdasági kérdésekre. Az elvitathatatlan eredmények mellett felhívta a figyelmet a hiányosságokra is. Elmondta, hogy számos tartalékkal rendelkeznek még. Szólt azokról az intézkedésekről is, amelyek a munkaidőalap védelmét szolgálják, s nagyobb teljesítményekre ösztönöznek. Valamint kérte a kommunistákat, hogy személyes példa- mutatással is segítsék ezek minél eredményesebb megvalósítását. Ezt kívánja valamennyiük érdeke. A mozgalmi tevékenység értékelése szerint megfelelt a kívánalmaknak a gyári kollektíva. Feltűnő volt azonban az utánpótlás, a KISZ-tagsággal foglalkozó mondandója. Sok fiatal csak nehezen aktivizálható, amit részben a helyi KlSZ-szer- vezetek hibájaként rótt fel. A hozzászólások során elsőként Puhl János, a beszámoló gazdaságpolitikai részét egészítette ki. Elmondta, hogy az elmúlt év során 9,6 százalékos keresetfejlesztést valósítottak meg. s ismertette az új bérezési rendszer kedvező hatását a teljesítményekre. Megtudhattuk azt is, hogy tervezik ennek továbbfejlesztését, azaz kiterjesztik az ösztönzést a minőségre is. Hangoztatta. a ráfordítási költségek csökkentésének szükségességét, majd azt javasolta, hogy a jövőben az éves beszámoló taggyűlések írásos anyagát előre kaphassa meg a tagság. mert így felkészültebben vehetnek részt ezeken a rendezvényeken. Szuromi Sándor azokról a gazdasági gondokról szólt, amelyek üzemi szinten nem oldhatóak meg. Ezzel magyarázta., hogy a koronaüzem nem volt képes teljesíteni az elmúlt éves tervét. Felhívta a figyelmét a Központi Bizottság munkaidőalap-védelmére hozott határozatára, ami szerinte lassan, s körülményesen valósul meg. Vis- meg Borbála, a szakszervezeti aktivisták problémáit feszegette. Kérte a párt- és a gazdasági vezetést, hogy segítse jobban a munkájukhoz szükséges felkészülést. Aztán felvetette, hogy sokan talán indokolatlanul több időt töltenek táppénzen. Mindenekelőtt önvizsgálatra szólította fel a tagságot ennek megszüntetése érdekében. Sághy Árpád arról szólt, hogy manapság a szakmai tudás továbbfejlesztése mindenki előtt egyértelmű. A politikai, ideológiai ismeretek bővítésének megítélése azonban szerinte már nem mindenki számára természetes, pedig a kettő szinte elválaszthatatlan egymástól. Aztán felhívta a figyelmet arra, hogy az elért eredményekkel senki nem lehet elégedett. Mindig meg kell vizsgálni ugyanis, hogy mihez képest születtek ezek, akkor mindenki előtt világossá válik, hogy még többre lenne képes a kollektíva, mert még bőven vannak tartalékok. Blahó István is szinte ehhez kapcsolódva szólt, amikor elmondta, hogy az eredmények nem takarhatják el azokat a fogyatékosságokat, amiket házon belül láthatnak, érezhetnek. Hangsúlyozta, hogy az idei tervüket változatlan létszámmal kívánják megoldani, igaz kisebb létszámátcsoportosítást végrehajtanak. A tagság előtt is világossá vált, hogy előrelépésükhöz csak önmagukra támaszkodhatnak, s a jövőben ennek megfelelően kell mindennapi teendőiket elvégezni. Antal Lajos az értékek előállítóinak kijáró tisztelettel köszöntötte a jelenlévőket. Röviden tájékoztatta a küldöttértekezletet, a füzesabonyi termelőegységek elmúlt évben elért eredményeikről. Kifejtette, hogy csak a tettekben megnyilvánuló egyetértésre van szüksége a politikának. A határozatokkal kapcsolatban elmondta. hogy amiről dönt a tagság. ne csak a kezét emelje fel, hanem azt valójában határozza is el. Örömének adott hangot, hogy nem jellemezte ezt az összejövetelt egymásra mutogatás, a felelősség áthárítása, hanem ehelyett előrevivő gondolatok fogalmazódtak meg (sz. e.) Előrelépni a szolgáltatásban Mi mindenről árulkodik egy-egy országban a szolgáltatások színvonala? Mint mindennapjaink bizonyítják, sok mindenről. Felgyorsult, rohanó világunkban nem mindegy, hogy mennyi idő alatt érkezik meg a taxi, milyen fogadtatásban részesülünk a vendéglőben, hogyan javítják meg az elromlott háztartási gépeinket, s lehetne sorolni tovább a szolgáltatások széles körét. Ezekről többször olvashatnak lapunkban. Igyekszünk mi is nyomon követni ezt a témát, amelynek tartalma szeren esére életünk szerves részévé vált. Egyebek mellett ezért kerestük fel Dér Károlyt, a Patyolat igazgatóját, hogy megtudjuk mi újság a megyei vállalatnál, milyen eredményekkel büszkélkedhetnek, nehezítik-e gondok a mindennapi teendők elvégzését? A PATYOLAT TERVE — Nemrégiben tartottuk azt a termelési tanácskozást — mondta az igazgató —, amelyen ismertettük a dolgozókkal az eLmúlt év eredményeit. Ezek közül a legbüszkébbek arra lehetünk, hogy a korábbi évekhez képest mintegy hat százalékkal nőtt az árbevételünk. S még mielőtt bárki is felszisszenne e mondat után, gyorsan azt is hozzá kell tennem, hogy ezt csak részben könyvelhetjük el az áremelés okaként. Augusztustól kétségtelenül nőttek a szolgáltatásaink térítési költségei. S azt is el kell mondanom, hogy ez csak a közületi megrendelőinket érinti. Az elmúlt évekhez képest többletigény jelent meg szolgáltatásaink iránt, amit legjobb igyekezetünkkel próbáltunk kielégíteni. — Jelentett ez valamit a dolgozók keresetében is? — Tavaly tízszázalékos bértömeg-növekedést értünk el. Mindez 1985-ben csak 1,8 százalék volt. Az átlag- kereset meghaladja az 53 ezer forintot, a létszámunk pedig a 150-et. — Említette, hogy a meg- növekedett igényeknek megfelelő színvonalon próbáltak eleget tenni. Mit jelent ez? — A környező megyei, de még a fővárosi Patyolat vállalatokkal is úgy árban és minőségben versenyképesek vagyunk. Nem véletlen, hogy a mi szolgáltatásainkat veszi igénybe például a salgótarjáni Karancs Szálló is. holott a szomszédságukban van a helyi mosoda. Ugyanakkor azt is el kell mondanom. hogy 1986-ban 43 ezer forintot voltunk kénytelenek kifizetni kártérítésre. Ez 204 esetből tevődött össze. Ha a 285 ezer forintos eredményt veszem alapul nem jelentős összegről van szó, viszont szolgáltatóvállalat lévén, arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb kifogás merülhessen fel munkánk után. Erre a jövőben nagy hangsúlyt fektetünk. Előrelépünk az ösztönzési rendszerben, növeljük a mozgóbér részarányát. Ennek java részét pedig az árbevételhez kötöttük, s természetesen a minőségi munkához. — Mindezeken túl, hogyan kívánnak továbblépni a jövőben a szolgáltatás színvonalának emeléséért? — Nagy jelentőséget tulajdonítunk a piackutatásnak. Készítünk egy érték- elemző tanulmányt. A közü- letekhez már eljuttattuk azt a kérdőívet, amelyből következtetni tudunk arra, hegy milyen igényt kell leginkább kielégítenünk. Ugyanakkor a lakosság is megkapta ezeket a kérdéseket, mert az a meggyőződésünk, hogy a fogyasztónak kell megmondani mire van leginkább szüksége. Ennek a tanulmánynak az elkészítése után döntünk a hogyan továbbot illetően. — Szóba került az is, hogy a megyén kívüli városokból, településekről is akadnak megrendelőik. Ez már minden bizonnyal az előzetes piackutatás része. Honnan várnak még megrendelőket? — Tavaly két új felvevőhelyet nyitottunk Jászárok- szálláson és Jászszentandrá- son. Ügy tűnik, hogy a Jászság új területet jelenthet, új üzleti lehetőségekkel kecsegtet. — Ugyanakkor néhány Heves megyei felvevőhely megszűnéséről is hallottunk. Miért volt erre szükség? — A gazdaságosságot alapul véve nem éppen kellemes döntések meghozatalára is szükség van. A megyében hat felvevőhelyet túrajáratokra cseréltünk. A kifizetett bér és költség ezeken a helyeken nem érte el az árbevételt. A bélapátfalviakat, az egercsehie- ket, a parádiakat, a lőrincieket, a verpelétieket és a pe- töfibányaiakat. érinti ez az intézkedés. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy ezeken a helyeken nem jelenthet színvonalcsökkenést ez a megoldás. S ha már itt tartunk, azt is elmondom, hogy Egerben, a Csákány utcai mosószalon is jelentős veszteségforrása a vállalatnak. Nincs még ugyan döntés, de úgy tűnik, hogy ezt is fel kell számolnunk. Annál is inkább, mert az ottani munkálatok a központi mosodában elvégezhetők. — Milyen újdonságokkal találkozhat a Patyolat Vállalathoz forduló ügyfél ebben az évben? — Elvégezzük most már házon belül a bőr- és a tolltisztítást. Eddig ezeket a munkáikat bérbe adtuk. Mostantól rendelkezésre állnak megfelelő szakemberek és a Tisztítás előtt (Fotó: Tóth Gizella) berendezések is. Bővítjük a kereskedelmi tevékenységet Több üzletünkben tisztított használt cikket árusítunk, de új ruhaneműk értékesítését is vállaljuk. Elmondanám még azt is. hogy a Fővárosi Patyolat Paletta leányvállalatával kötött szerződésünktől azt reméljük, hogy a börfestés az eddigieknél problémamentesebb lesz. Ugyanezt mondhatnám el a szőnyegtisztításra is. ahol szintén partnert cseréltünk. — Milyen fejlesztésekre lesz lehetőségük az idén? — A mosodaüzem elavult, korszerűtlen gépeit újakra cseréljük, ami 5,4 millió forintba kerül. Folytatjuk az elmúlt évben megkezdett kazánházi r.ekons trukción - kát, amivel elsősorban energiatakarékosságra törek szűnik. Remélhetőleg ezek is hozzájárulnak ahhoz. hogy a vállalat továbbra is har monikus kapcsolatot tart - hat fenn ügyfeleivel.. . Kis Szabó Ervin A ruhaneműk megújulva kerülnek vissza gazdáikhoz
