Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-27 / 49. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. február 27., péntek 1. NINCS MÁR TRÖSZT A változások éve a húsiparban A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Az eredmények nem takarják el a fogyatékosságokat A gazdasági életünkben fontos szerepet játszó élel­miszeriparnak legnagyobb iparága a húsipar, amely 40 ezer embert foglalkoztat. (Ebből négyezerötszázan 350 húsipari kisüzemben dolgoznak.) Jó étvágyunkat bizonyítja, hogy a negyven­ezer ember össztermelésé­nek 70 százaléka a belföldi piacon talál gazdára, 30 százalék az export árualap. Természetes, hogy ha ilyen nagy gazdasági fontosságú iparág válságos korszakot él át. arról nemcsak a szak­emberek, hanem a közvéle­mény is sokat vitatkozik, ta­nakodik, keresi az okokat és a megoldás útját. A húsipar alacsony haté­konyságú tevékenysége több kedvezőtlen körülmény egy­beesése folytán alakult ki az elmúlt esztendők során. Egyrészt csökkent az állat- tenyésztési kedv, kevesebb lett a vágóállat. Másrészt csökkentek a világpiaci árak, ez bevételkieséssel járt. Har­madrészt a gazdálkodás hiá­nyosságai is súlyosbították a helyzetet.. önálló vállalatok Alapos előkészítőmunka után 1987 a nagy változások éve a húsiparban. Idejében, még az elmúlt esztendő de­rekán meghirdették, hogy 1987. január elsejétől emel­kedett a vágóállatok felvá­sárlási ára, mégpedig a mi­nőségtől függően. Például az első osztályú hússertésre fi­zetnek a legtöbbet, a ne­gyedosztályúra már csak a régi árat lehet megkapni. A fajtanemesítés érdekében a kistermelőknek koca-, sőt üszőkihelyezéissel is segítet­tek. Lehetővé tették a kis­termelőknek a vágás utáni minősítést is, így a felár is ösztönzően hat. A változások másik fontos része a húsipar szervezeti korszerűsítése. Január else­jével megszűnt az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt, ígv tehát önálló lett a 19 hús­ipari termelővállalat, a szol­gáltató- és a kutató- vala­mint a húsipari hizlalóválla- 'lat. ösztönzőbb szabályozók A szervezeti változások közé tartozik, hogy létre­hozták a fővárosi székhely- lyel működő Húsipari Köz­pontot, amelyet a húsipari vállalatok igazgatóiból ala­kult igazgatótanács irányít. A központ egyebek között összehangolja a fejlesztési programokat, támogatja a MÉM által meghatározott tenyésztési irányelvek meg­valósulását, és nagy szerepe van a vállalati információk átadásában. Intézkedési jo­gát gyakorolta például a ja­nuár eleji rendkívüli időjá­rás okozta ellátási nehézsé­gek leküzdésében. önálló külkereskedelmi jogukat a húsipari vállala­tok a szintén újonnan ala­kult Terimpex Húsipari Külkereskedelmi Közös Vál­lalat útján gyakorolják, amelyet szintén az igazga­tótanács irányít. Egyébként ez a közös külkereskedelmi vállalat nyitott, nemcsak az alapító tagok, hanem más termelők húsexportját is készségesen lebonyolítja. A belföldi értékesítésben pedig a Budapesti Húsnagykeres­kedelmi Közös Vállalatnak jut jelentős szerep, hiszen a főváros a legnagyobb hazai piac. Reméljük, a fogyasztók látják hasznát, ha egészsé­ges verseny alakul ki a húsipari vállalatok között, nagyobb lesz a kínálat, és nem lesz „fehér folt" az el­látásban. Nem beszéltünk még a változások egy igen fontos csoportjáról, amely közgaz­dasági eszközökkel segíti a húsipar helyzetének javítá­sát. Üj termelői árakat álla­pítottak meg, ennek megfe­lelően a belföldi értékesítés­ből átlag 4,5—5 százalék le­het a vállalatok nyeresége, vagyis nőtt a belföldi érté­kesítés jövedelmezőségi szintje. Az export kulcsszá­ma 3—4 százalék között van, tehát ezentúl fokozot­tabb érdeke a húsiparna,k a belföldi ellátás javítása, mert ez nagyobb nyereséget hoz. Ez egyben azt is jelen­ti, hogy nem erőltetik min­denáron az exportot a vál­lalatokra. Biztató fejlesztések A cél az, hogy minél ha­tékonyabban gazdálkodja­nak. Biztató, hogy már 1987- re 400 millió forint megta­karítást tervez a 19 húsipari vállalat. 1986-ban közel ezer­rel csökkent a létszámuk, ez lehetővé teszi, hogy azo­kat, akikre nagy szükség van. jobban megfizessék, és javult a munkafegyelem is. Jobban érdekeltek az önálló gazdasági egységek a rezsi- költségek csökkentésében is. Nem közömbös a techni­ka szintje sem. A vállala­toknál a legkorszerűbbtől az elavultig igen változó a műszaki színvonal. Mivel a piac diktálta verseny meg­követeli a szerkezetváltást, a fejlődést, a saját források mellett világbanki hitelben részesül 8 vállalat, és to­vábbi 5 rekonstrukciójának előkészítése megkezdődött, szintén világbanki hitelre építve. A pénz nem monst­rum épületékre megy el, hiszen nem a kapacitás bő­vítése szükséges, hanem a korszerű technológia meg­honosítása, exportképes húskészítmények előállítá­sához. Már készítik 1987. évi terveiket az önálló vállala­tok, az új feltételeknek megfelelően. Bekalkulálják, hogy minél alacsonyabb tá­mogatást igényelnek, annál nagyobb lesz nyereségük a jelenlegi szabályozás szerint. Amint a MÉM-szakemberek mondották: bíznak abban, hogy 1987—88-ban a hús­iparban nem lesznek veszte­séges és alaphiányos válla­latok. 1. E. A Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárában négy pártalapszervezet működik. Az ezekben dolgozó pártta­gok már korábban számot adtak elmúlt évi munkájuk­ról. Az alapszervezeteket irányító pártvezetőség be­számolójára ezt követően, a napokban került sor. Az ese­ményen egyebek mellett részt vett Antal Lajos, az MSZMP Füzesabonyi Váro­si Jogú Nagyközségi Bizott­ságának első titkára is. A négy alapszervezet 60 kül­döttet delegált a számvetés­re. A pártvezetőség titkára, Bessenyei Péter beszámoló­jában nagy súlyt fektetett a gazdasági kérdésekre. Az elvitathatatlan eredmények mellett felhívta a figyelmet a hiányosságokra is. El­mondta, hogy számos tar­talékkal rendelkeznek még. Szólt azokról az intézkedé­sekről is, amelyek a mun­kaidőalap védelmét szolgál­ják, s nagyobb teljesítmé­nyekre ösztönöznek. Vala­mint kérte a kommunistá­kat, hogy személyes példa- mutatással is segítsék ezek minél eredményesebb meg­valósítását. Ezt kívánja va­lamennyiük érdeke. A mozgalmi tevékenység értékelése szerint megfelelt a kívánalmaknak a gyári kollektíva. Feltűnő volt azonban az utánpótlás, a KISZ-tagsággal foglalkozó mondandója. Sok fiatal csak nehezen aktivizálható, amit részben a helyi KlSZ-szer- vezetek hibájaként rótt fel. A hozzászólások során el­sőként Puhl János, a be­számoló gazdaságpolitikai részét egészítette ki. El­mondta, hogy az elmúlt év során 9,6 százalékos kere­setfejlesztést valósítottak meg. s ismertette az új bé­rezési rendszer kedvező ha­tását a teljesítményekre. Megtudhattuk azt is, hogy tervezik ennek továbbfejlesz­tését, azaz kiterjesztik az ösztönzést a minőségre is. Hangoztatta. a ráfordítási költségek csökkentésének szükségességét, majd azt ja­vasolta, hogy a jövőben az éves beszámoló taggyűlések írásos anyagát előre kap­hassa meg a tagság. mert így felkészültebben vehet­nek részt ezeken a rendez­vényeken. Szuromi Sándor azokról a gazdasági gon­dokról szólt, amelyek üze­mi szinten nem oldhatóak meg. Ezzel magyarázta., hogy a koronaüzem nem volt ké­pes teljesíteni az elmúlt éves tervét. Felhívta a fi­gyelmét a Központi Bizott­ság munkaidőalap-védelmé­re hozott határozatára, ami szerinte lassan, s körülmé­nyesen valósul meg. Vis- meg Borbála, a szakszerve­zeti aktivisták problémáit feszegette. Kérte a párt- és a gazdasági vezetést, hogy segítse jobban a munkájuk­hoz szükséges felkészülést. Aztán felvetette, hogy so­kan talán indokolatlanul több időt töltenek táppén­zen. Mindenekelőtt önvizs­gálatra szólította fel a tag­ságot ennek megszüntetése érdekében. Sághy Árpád ar­ról szólt, hogy manapság a szakmai tudás továbbfejlesz­tése mindenki előtt egyér­telmű. A politikai, ideológiai ismeretek bővítésének meg­ítélése azonban szerinte már nem mindenki számára ter­mészetes, pedig a kettő szin­te elválaszthatatlan egymás­tól. Aztán felhívta a figyel­met arra, hogy az elért ered­ményekkel senki nem lehet elégedett. Mindig meg kell vizsgálni ugyanis, hogy mi­hez képest születtek ezek, akkor mindenki előtt vilá­gossá válik, hogy még több­re lenne képes a kollektí­va, mert még bőven vannak tartalékok. Blahó István is szinte ehhez kapcsolódva szólt, amikor elmondta, hogy az eredmények nem takar­hatják el azokat a fogyaté­kosságokat, amiket házon be­lül láthatnak, érezhetnek. Hangsúlyozta, hogy az idei tervüket változatlan lét­számmal kívánják megolda­ni, igaz kisebb létszám­átcsoportosítást végrehajta­nak. A tagság előtt is vilá­gossá vált, hogy előrelépé­sükhöz csak önmagukra tá­maszkodhatnak, s a jövő­ben ennek megfelelően kell mindennapi teendőiket el­végezni. Antal Lajos az ér­tékek előállítóinak kijáró tisztelettel köszöntötte a je­lenlévőket. Röviden tájékoz­tatta a küldöttértekezletet, a füzesabonyi termelőegysé­gek elmúlt évben elért ered­ményeikről. Kifejtette, hogy csak a tettekben megnyilvá­nuló egyetértésre van szük­sége a politikának. A hatá­rozatokkal kapcsolatban el­mondta. hogy amiről dönt a tagság. ne csak a kezét emelje fel, hanem azt való­jában határozza is el. Örö­mének adott hangot, hogy nem jellemezte ezt az össze­jövetelt egymásra mutogatás, a felelősség áthárítása, ha­nem ehelyett előrevivő gon­dolatok fogalmazódtak meg (sz. e.) Előrelépni a szolgáltatásban Mi mindenről árulkodik egy-egy országban a szolgáltatások színvonala? Mint min­dennapjaink bizonyítják, sok mindenről. Felgyorsult, rohanó világunkban nem mindegy, hogy mennyi idő alatt érkezik meg a taxi, milyen fogadtatásban része­sülünk a vendéglőben, hogyan javítják meg az elromlott háztartási gépeinket, s le­hetne sorolni tovább a szolgáltatások széles körét. Ezekről többször olvashatnak la­punkban. Igyekszünk mi is nyomon követni ezt a témát, amelynek tartalma szeren esére életünk szerves részévé vált. Egyebek mellett ezért kerestük fel Dér Károlyt, a Patyolat igazgatóját, hogy megtudjuk mi újság a megyei vállalatnál, milyen ered­ményekkel büszkélkedhetnek, nehezítik-e gondok a mindennapi teendők elvégzését? A PATYOLAT TERVE — Nemrégiben tartottuk azt a termelési tanácskozást — mondta az igazgató —, amelyen ismertettük a dol­gozókkal az eLmúlt év ered­ményeit. Ezek közül a leg­büszkébbek arra lehetünk, hogy a korábbi évekhez képest mintegy hat száza­lékkal nőtt az árbevételünk. S még mielőtt bárki is fel­szisszenne e mondat után, gyorsan azt is hozzá kell tennem, hogy ezt csak részben könyvelhetjük el az áremelés okaként. Augusz­tustól kétségtelenül nőttek a szolgáltatásaink térítési költségei. S azt is el kell mondanom, hogy ez csak a közületi megrendelőinket érinti. Az elmúlt évekhez képest többletigény jelent meg szolgáltatásaink iránt, amit legjobb igyekezetünk­kel próbáltunk kielégíteni. — Jelentett ez valamit a dolgozók keresetében is? — Tavaly tízszázalékos bértömeg-növekedést értünk el. Mindez 1985-ben csak 1,8 százalék volt. Az átlag- kereset meghaladja az 53 ezer forintot, a létszá­munk pedig a 150-et. — Említette, hogy a meg- növekedett igényeknek meg­felelő színvonalon próbáltak eleget tenni. Mit jelent ez? — A környező megyei, de még a fővárosi Patyolat vállalatokkal is úgy árban és minőségben versenyképe­sek vagyunk. Nem véletlen, hogy a mi szolgáltatásainkat veszi igénybe például a sal­gótarjáni Karancs Szálló is. holott a szomszédságukban van a helyi mosoda. Ugyan­akkor azt is el kell monda­nom. hogy 1986-ban 43 ezer forintot voltunk kény­telenek kifizetni kártérítés­re. Ez 204 esetből tevődött össze. Ha a 285 ezer forintos eredményt veszem alapul nem jelentős összegről van szó, viszont szolgáltatóvál­lalat lévén, arra kell töre­kednünk, hogy minél keve­sebb kifogás merülhessen fel munkánk után. Erre a jövőben nagy hangsúlyt fek­tetünk. Előrelépünk az ösz­tönzési rendszerben, növel­jük a mozgóbér részarányát. Ennek java részét pedig az árbevételhez kötöttük, s természetesen a minőségi munkához. — Mindezeken túl, hogyan kívánnak továbblépni a jö­vőben a szolgáltatás színvo­nalának emeléséért? — Nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a piackutatás­nak. Készítünk egy érték- elemző tanulmányt. A közü- letekhez már eljuttattuk azt a kérdőívet, amelyből kö­vetkeztetni tudunk arra, hegy milyen igényt kell leg­inkább kielégítenünk. Ugyan­akkor a lakosság is megkap­ta ezeket a kérdéseket, mert az a meggyőződésünk, hogy a fogyasztónak kell meg­mondani mire van leginkább szüksége. Ennek a tanul­mánynak az elkészítése után döntünk a hogyan továbbot illetően. — Szóba került az is, hogy a megyén kívüli váro­sokból, településekről is akadnak megrendelőik. Ez már minden bizonnyal az előzetes piackutatás része. Honnan várnak még meg­rendelőket? — Tavaly két új felvevő­helyet nyitottunk Jászárok- szálláson és Jászszentandrá- son. Ügy tűnik, hogy a Jász­ság új területet jelenthet, új üzleti lehetőségekkel ke­csegtet. — Ugyanakkor néhány Heves megyei felvevőhely megszűnéséről is hallot­tunk. Miért volt erre szük­ség? — A gazdaságosságot ala­pul véve nem éppen kelle­mes döntések meghozatalá­ra is szükség van. A me­gyében hat felvevőhelyet túrajáratokra cseréltünk. A kifizetett bér és költség ezeken a helyeken nem ér­te el az árbevételt. A bél­apátfalviakat, az egercsehie- ket, a parádiakat, a lőrincie­ket, a verpelétieket és a pe- töfibányaiakat. érinti ez az intézkedés. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy ezeken a helyeken nem je­lenthet színvonalcsökkenést ez a megoldás. S ha már itt tartunk, azt is elmondom, hogy Egerben, a Csákány utcai mosószalon is jelentős veszteségforrása a vállalat­nak. Nincs még ugyan dön­tés, de úgy tűnik, hogy ezt is fel kell számolnunk. An­nál is inkább, mert az otta­ni munkálatok a központi mosodában elvégezhetők. — Milyen újdonságokkal találkozhat a Patyolat Vál­lalathoz forduló ügyfél eb­ben az évben? — Elvégezzük most már házon belül a bőr- és a tolltisztítást. Eddig ezeket a munkáikat bérbe adtuk. Mos­tantól rendelkezésre állnak megfelelő szakemberek és a Tisztítás előtt (Fotó: Tóth Gizella) berendezések is. Bővítjük a kereskedelmi tevékenységet Több üzletünkben tisztított használt cikket árusítunk, de új ruhaneműk értékesí­tését is vállaljuk. El­mondanám még azt is. hogy a Fővárosi Patyolat Paletta leányvállalatával kötött szer­ződésünktől azt reméljük, hogy a börfestés az eddi­gieknél problémamentesebb lesz. Ugyanezt mondhatnám el a szőnyegtisztításra is. ahol szintén partnert cserél­tünk. — Milyen fejlesztésekre lesz lehetőségük az idén? — A mosodaüzem elavult, korszerűtlen gépeit újakra cseréljük, ami 5,4 millió fo­rintba kerül. Folytatjuk az elmúlt évben megkezdett kazánházi r.ekons trukción - kát, amivel elsősorban ener­giatakarékosságra törek szűnik. Remélhetőleg ezek is hozzájárulnak ahhoz. hogy a vállalat továbbra is har monikus kapcsolatot tart - hat fenn ügyfeleivel.. . Kis Szabó Ervin A ruhaneműk megújulva kerülnek vissza gazdáikhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom