Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 49. szám ARA: 1981. február 21., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Életközeiben Hétköznapjainkban — bármennyire is küzdünk ellene — még ma is hatnak a messzi múltból öröklött rossz, káros beidegződések. Ezek közül talán a legtöbb gondot a csak azért is hivatalosdí, s annak ezernyi bosszantó következménye okozza. Kísértett ez a kór már a hajdani Egyiptomban, Mezopotámiában, a- kincses Görögföldön, a diadalmas Rámában, a merevség reguláit újrafogalmazó középkorban, s a konszolidálódott polgári társadalomban is. Jó negyven éve — többek között — fogadtuk, hogy rendünk új lapjait friss lendületű fejezetekkel gazdagítjuk, s épp ezért szakítunk ezzel az egyáltalán nem örvendetes hagyatékkal. Legjobb szándékunk ellenére sem sikerült, mert általában azokban lankadt a teremtőkedv, akik az ezerarcú valóság munkás őrhelyeiről az igazgatás posztjaira kerültek. Nem ez a baj. hanem az, hogy itt megfeledkeztek az élet mindig érzékelhető jelzéseiről, s körülbástyázták magukat a szabályzatok aktasáncaival. Később kizárólag arra figyeltek — tisztelet a kivételeknek, ezt teszik ma is —, hogy a hozzájuk fordulók betartják-e az olykor lélektelen formulává szürkült előírásokat. Közben elsikkadt a lényeg, a legfontosabb, küldetésük értelme: az alkotó energiák felszabadítása, értékszülő erővé edzése. Ezért vergődnek az ötletgazdag, a leleményekben bővelkedő elmék, emiatt hadakoznak, pazarolják drága idejüket. A keményebbje nem adja fel, kitart, s a kényszerűségből vesztett csaták után a soros rohamokra indul. Vitázik, érvel azzal a gyáriigaz gat óval, aki süketen és némán „nyugtázza” javaslatait, perlekedik azzal a művelődési irodistával, aki a tervek matematikai rendjét kéri számon tőle, eszébe sem jut az, hogy a világ folyvást változik, a körülmények sajátos helyzeteket teremtenek. Olyanokat, amelyeket vétek figyelmen kívül hagyni, olyanokat, amelyekhez idomulni. alkalmazkodni kell. A borúlátás mégis túlzott lenne, hiszen ha lassan is, de csak elindultunk egy ígéretes úton. amely fokozatos megköny- nyebbülést ígér a szélesebb közösség javáért viasko- dóknak. Kell is ez, mert gazdasági nehézségeinkből, kulturális megtorpanásainkból, üresjáratainkból csak akkor lábalhatunk ki. ha mindinkább háttérbe szorul a bénító bürokratizmus, a gáncsoskodó értetlenség, s zöld jelzést kap a holnapok eredményeit alapozó, a valamennyiünkért pezsdülő szorgoskodás. Az életközelség jegyében ... Pécsi István FAGYKÁROK ÉS TEENDŐK Szőlő- és borgazdaságunk jovojerol Hazánk szőlő- és borgazdaságát az elmúlt években több kedvezőtlen hatás is érte. Gondoljunk csak az 1985., 86. és most 81. év elején ért fagykárokra. Mindez tükröződött az elmúlt évek visszaesett hozamaiban és várható az idei terméscsökkenésben is- A borértékesítés világpiaci változása is arra kényszeríti az ágazat szakembereit, hogy átgondolják a kialakult helyzetet, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket az ágazat jövőjére- Erről esett szó azon a nagy jelentőségű szakmai tanácskozáson, amelyet csütörtökön délelőtt rendeztek a megyeszékhelyen, az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát kutatás-termelési központjában. Ennek munkájában részt vett Palcsó Pál, az MSZMP Eger Városi Bizottságának titkára és Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is: Megnyitójában Váradi János, a kombinát vezérigazgatója emlékeztetett arra. hogy a szőlő- és bortermelés jövője érdekében világosan fel kell mérni az értékarányos világpiaci árakat és ehhez kell igazítani a feladatokat. Mindez kiterjed a telepítésekre, az eredet- és minőségvédelemre, a fajtaszerkezet kialakítására és a művelési módokra. Ebből az egri kombinát a jövőben is jelentős feladatokat vállal. A megfelelő érdekeltség alapján, az üzemi igényeket figyelembe véve végzi munkáját a kutatástól a feldolgozáson, illetve a palackozáson át az értékesítésig, kihasználva az önálló külkereskedelmi jog adta előnyöket. Ehhez az egri és a mát- raalji borvidéken sokkal jobbak a lehetőségek, az adottságok, mint az ország más részein. Ezután Sramkó László, a Heves Megyei Teszöv titkára arról beszélt, hogy szőkébb hazánkban befejeződtek a zárszámadási és tervtárgyaló köz-, illetve küldöttgyűlések a szövetkezetekben. Mindezeken a párt Központi Bizottsága 1986. novemberi határozata szellemében a kibontakozás igénye fogalmazódott meg. A szövetkezeti mozgalom megyénkben eredményes esztendőt zárt, bizonyítják ezt azok az erőfeszítések, amelyek nyomán az üzemek több mint harminc százalékkal nagyobb nyereséget, 800 millió forintot tudhatnak magukénak. Ebben természetesen benne van a 21 szőlős szövetkezet eredményes tevékenysége is. Utalt arra, hogy 1986-ban a szőlőtermelők körében a hozam, a minőség, illetve az ár szerencsésen találkoztak egymással. Megyénkben nem csökkent a telepítési kedv, miután 1986-ban és az idén csaknem ezer hektár új ültetvényt hoznak létre az üzemek. Emlékeztetett arra, hogy a következő időszakban még nagyobb szükség lesz a szakmai értelemre, az ismeretek kamatoztatására, a technológiai fegyelem pontosabb betartására. Az érdekeltségi rendszer tökéletesítése pedig elősegítheti a szőlő- és borgazdaságon belül is a minőségi termelés előtérbe helyezését. A továbbiakban dr. Oláh László a borkombinát kutatás-termelési központjának igazgatója elemezte az idei januári, rendkívüli kemény tél nyomán keletkezett fagykárokat. Elmondta, hogy a felmérések szerint különösen nagy gondok keletkeztek az alföldi, a somogyi, a zalai, a szekszárdi borvidékeken. valamint Tokaj- hegyalján. Az egri és a mát- raalji történelmi borvidéken is jelentősek a károk. Ezt bizonyítják a mikroszkópos, laboratóriumi vizsgálatok, illetve a röntgenképes elemzések. Hangoztatta, hogy az egyes fajták változóan károsodtak, kevésbé a Mátraalján, mint Eger környékén. Azt is kifejtette. hogy a következő napokban, hetekben megfelelő metszéssel megvan a remény arra. hogy közepes termést szüreteljenek majd az ültetvényekről. Ehhez persze nagyon fegyelmezett, folyamatos munkára lesz szükség a továbbiakban. A partner- gazdaságoknak megküldték a vizsgálati eredményeket és a javasolt szakmai tanácsaikat a metszésre, illetve más teendőkre vonatkozóan. Dr. Csepregi Pál, a Kertészeti és Tartósítóipari Egyetem szölészprofesszo- ra vázolta az elmúlt három évtized időjárási, környezeti viszonyait, azok hatásait a termelésre. Kitért arra, hogy mennyire fontos a termőhely megválasztása, az ehhez igazított fajtaszerkezet és a művelésmód megválasztása. Elismeréssel szólt a Heves megyei szőlősgazdák munkájáról, arról a szakmai szeretetről, amely országos példaként szolgálhat másoknak is. Szabó György, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti osztályának csoportvezetője a szőlő- és borágazat fejlesztésének lehetőségeit méltatta. Kiemelte, hogy a szőlő- telepítésekhez a jövőben is megmarad az állami támogatás. A minisztérium 1983- ban elkészítette az országos szölőkatasztert, amelynek alapján pontosan látják. hogy egyes területeken mennyire gyorsan térül meg a befektetés. Azt is mérlegelik, hogy a jövőben mely szőlőfajták telepítéséhez adjanak nagyobb támogatást. Az ágazat jövőjét egyértelműen a piaci igények határozzák meg. A jelenlegi ültetvények termésére, illetve a VII. ötéves tervidőszakban várhatóan 15 ezer hektár új telepítésre szükség lesz. Ez utóbbinál azonban nélkülözhetetlen az ésszerű fajtamegválasztás. A szakmai konferencia vitájában felszólalt dr. Eperjesi Imre egyetemi docens, dr. Németh András, a Gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet elnöke, valamint Márkus János, a Markazi Mátravölgye Termelőszövetkezet főmezőgazdásza is. A tanácskozás Váradi János összefoglalójával ért véget. Mentusz Károly Az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát kutatás-termelési központjában Szo- ták Lászlóné és Kádár Nándor a szölörügyeket vizsgálja mikroszkóp alatt (Fotó: Köhidi Imre) fl JKSZ küldöttségének tárgyalásai Magyar—jugoszláv pártközi megbeszélések. A képen: a Kádár János vezette magyar, és a Milanko Renovica vezette jugoszláv küldöttség a tárgyalóasztalnál ,(MTI-fotó: Weber Lajos felvétele — Népújság-telefotó — KS1 Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Milanko Re- novicának. a JKSZ KB Elnöksége elnökének vezetésével csütörtökön hivatalos magyar—jugoszláv pártközi megbeszéléseket tartottak Budapesten. A magyar tárgyalócsoport tagja volt Szűrös Mátyás, a KB titkára, Kótai Géza, a KB osztályvezetője és Györ- ke Sándor, hazánk jugoszláviai nagykövete. A jugoszláviai küldöttség részéről Marko Orlandics, a KB Elnökségének tagja. Sztanisz- lav Sztojanovics. a KB Elnökségének végrehajtó titkára és Milovan Zidar, Jugoszlávia magyarországi nagykövete ült a tárgyaló- asztalhoz. Az elvtársi, baráti légkörű megbeszéléseken az időszerű belpolitikai kérdéseket ismertetve a küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást arról, miként teljesülnek a két párt XIII. kongresszusának határozatai. Véleményt cseréltek a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődéséről. majd a nemzetközi helyzet alakulását értékelve a népek biztonságával, az európai együttműködéssel és a fegyverkezési hajsza megfékezésével összefüggő kérdéseket vitatták meg. Ugyancsak véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom aktuális problémáiról. A magyar—jugoszláv megbeszéléseket követően az MSZMP Központi Bizottsága ebédet adott a Parlamentben a Milanko Renovica vezette jugoszláv pártküldöttség tiszteletére. Az ebéden a két tárgyalócsoport tagjai mellett részt vett Losonczi Pál. Lázár György. Grósz Károly, Havasi Ferenc, Ma- róthy László, Óvári Miklós, Sarlós István, Szabó István, a Politikai Bizottság tagjai, Berecz János, Horváth István, Pál Lénárd, a KB titkárai. Marjai József miniszterelnök-helyettes. Várko- nyi Péter külügyminiszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, a KB tagjai, Medgyessy Péter pénzügy- miniszter. Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, a KB tagja, valamint a budapesti, jugoszláv nagykövetség vezető diplomatái. Az ebéden Kádár János és Milanko Renovica pohárköszöntőt mondott. Az MSZMP főtitkára szólt a magyar—jugoszláv pártközi tárgyalásokról, amelyeket tartalmasnak, minden lényeges kérdésre kiterjedőnek értékelt. Kádár János meggyőződését fejezte ki, hegy a nyílt, elvtársi, baráti légkörű megbeszélések újabb lendületet adnak Magyarország és Jugoszlávia kapcsolatainak fejlesztéséhez. Eh. hez mindkét részről megvannak az adottságok és a szilárd akarat. Mint a mostani találkozón is kifejezésre jutott: a jól megalapozott zavartalan magyar—jugoszláv kapcsolatok továbbfejlesztésére, elmélyítésére a (Folytatás az 2. oldalon) Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csűr törtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke. a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a kormány elnökének Olaszországban tett hivatalos látogatásárói és vatikáni tárgyalásairól szóló tájékoztatóját. A kormány megei ősítette az Országos Szövetkezeti Tanács, valamint az Ipari, a Mezőgazdasági és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos tanácsának legutóbbi kongresszusain elfogadott alapszabályait, s egyúttal felszólította az illetékeseket a kormányzati • intézkedést igénylő kongresszusi ajánlások megvizsgálására és hasznosítására. Uj titkár az MSZMP Eger Városi Bizottságán Csütörtökön délután ülést tartott az MSZMP Eger Városi Bizottsága. Az eseményen — amelyen jelen volt dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője — Németh László első titkár vezetésével szó esett a Központi Bizottság tavaly novemberi határozata feldolgozásának tapasztalatairól. A megtárgyalt jelentés szerint általában kedvező hozzáállást lehetett tapasztalni a különböző gazdálkodó szervektől. Főleg a gépiparban határozták meg szabatosan a termelés bővítésével. a hatékonyság fokozásával összefüggő feladatokat. Ezzel szemben — elsősorban szűkös lehetőségei miatt is — a könnyűiparban még jócskán vannak tennivalók. A főbb témák egyébként ezen a téren a következők voltak: a munkafegyelem erősítése a gyakorlati tevékenységben, a munkaerő-gazdálkodás korszerűsítése és az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése. A testület tagjai az előbbi kérdések megvitatása után azt a tájékoztatót hallgatták meg, amely a két pártbizottsági ülés között vvégzett munkáról szólt. A tanácskozás befejező részében a jelenlévők személyi kérdésekben döntöttek. Kalmár Imrét, a városi párt- bizottság titkárát más fontos beosztása — a megyei földhivatal élére történt kinevezése miatt — felmentették eddigi tisztsége alól. A városi pártbizottság a titkári tisztre megválasztotta Farkas Józsefet, a KISZ Eger Városi Bizottságának eddigi első titkárát.