Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. február 2., hétfő ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN Általános választásokat tartottak az NSZK ban. Á képen: Petra Kelly és Otto Schily• a szavazásból megerősödve kikerülő zöldek két vezetője örül az eredmények hallatán (Fotó: AP — MTI — KS) Bizonytalan a libanoni túszok sorsa rC Külpolitikai kommentárunk i Matlock moszkvai missziója A KÖZMONDÁS SZERINT ,,új seprő jól seper Erre szüksége is lesz Jack Matlocknak, az Egyesült Államok most kinevezett, moszkvai nagykövetének hiszen a szovjet kiszolgálószemélyzet távozása óta az amerikai diplomaták maguk kénytelenek takarítani a képviselet épületeit, s ők lapátolják a járdákon a havat is. A dolgok odáig fajultak, hogy a távozó nagykövet, Arthur Hartman, maga kényszerült vezet­ni saját kocsiját, s Art Buchwald, a legendás humo­rista. vitriolos hangvételű szatírát írt a politikai mun" ka helyett a mosogatógép javításával bíbelődő dip­lomatákról. Matlock moszkvai missziója persze, nem korlátozó­dik majd a nagykövetség háza tájának gondozására Ennél valamivel talán fontosabb a szovjet—amerikai kapcsolatok ápolása, a világpolitika két meghatározó nagyhatalmának kölcsönös viszonya. Ha valaki, úgy Matlock igazán ismeri a Szovjetuniót. Eddig már háromszor dolgozott Moszkvában, különböző beosztá­sokban, s a most ötvenhét éves, hivatásos diplomata jól beszél oroszul is. Az utóbbi években ő volt Wa­shington első számú „kremlinológusa”, s ilyen minő­ségében Reagan elnök egyik fő tanácsadója. A nagykövetek kinevezése általában nem szokott nagyobb visszhangot kiváltani. A szovjet—amerikai kapcsolatok kiemelt jelentőségén kívül azonban most más okdk is közrejátszottak abban, hogy mégis el- söoldalas hír lett a Hartman—Matlock váltásból. Mái az a tény is figyelmet érdemel, hogy ezúttal eltértek attól az amerikai hagyománytól, amely más területe­ken szerzett „érdemekért” kívülállóknak, jószerivel teljesen laikusoknak juttatja a nagyköveti posztokat Ez arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok ér­dekelt a Szovjetunióban zajló folyamatok mély elem zésében és a kapcsolatok fenntartásában, javításé ban. Ez némi derűlátásra késztette az első kommen­tárok szerzőit — reméljük, nem alaptalanul. A Szovjetunió nagy figyelemmel kíséri az ame­rikai politika alakulását és ismételten kifejezte kés/ ségét az átfogó tárgyalásokra a leszerelés és az eny hülés érdekében. Azt sem szabad kihagyni a számí­tásból, hogy Moszkvát évtizedeken át igen tekintő Íves személyiségek képviselték az Egyesült Államok­ban — például a jelenlegi államfő, Andrej Gromike is —, s az utolsó nagykövet, Anatolij Dobrinyin, ha /átérése után az SZKP Központi Bizottságának tit kára. a külpolitika egyik meghatározó irányítója lett MATLOCK akkor fogja betölteni küldetését, h; híven tájékoztatja kormányát a Szovjetunió szándí kairól és érdekeiről, ha segít leküzdeni a Washing tonra még mindig jellemző bizonytalanságot és gya nakvást a szovjet kezdeményezéseket illetően. Csak remélni lehet, hogy magának a nagykövetnek is ez a szándéka. Horváth Gábor FÜLÖP-SZIGETEK Tisztogatás a hadseregben A Fülöp-szigeteken eltá­volítják, a hadseregből azo­kat, akik részt vettek a keddi, sikertelen puccskí­sérletben — jelentette be szombaton Córazon Aquino elnökasszony. Közölte: a hadsereg vezetői ígéretet tettek neki, hogy tisztoga­tást hajtanak végre a fegy­veres erőkben. Bár a manilai puccskí­sérletet meghiúsították és csaknem 400 katonát, illetve tisztet vettek őrizetbe, még nem számoltak fel minden lázadócsoportot. A rendfenn­tartó erők szombatra virra­dóan Manila egyik külső ke­rületében rajtaütöttek egy 200 fős lázadócsoporton, de csak 5 katonát tudtak el­fogni. a többi elmenekült. Pillantás a hétre Február első napjai külö­nösen élénknek ígérkeznek a világpolitikában. Akad olyan időpont, amikor egyszerre féltucatnál is több, jelentős eseményre kerül majd sor. s csupán vasárnapra nem szerepel semmi a hírügy­nökségek előrejelzéseiben. Talán az- Európa-szerte fa­gyos időjárás is enyhül egy kicsit, s akkor a politikusok sem lesznek olyan zordak . HÉTFŐ: A Fülöp-szigeteken népsza­vazást tartanak az alkot­mánytervezetről. Aquino asszony kormánya most biztosan számíthat a la­kosság többségének támo­gatására. Annál labilisabb az ország általános politi­kai helyzete. A múlt heti puccskísérlet és a gerillák­kal folytatott tárgyalások megszakadása nem hasz­nált a demokratizálási tö­rekvéseknek. KEDD: Idén első ízben ül össze a genfi leszerelési értekez­let. Az eddigi tárgyalások nem hoztak kézzelfogható eredményt, s a megfigye­lők most fokozott érdeklő, déssel várják a delegáció­vezetők beszédeit. Az eset­leges új kezdeményezések jelentős lökést adhatnának és elmozdíthatnák a holt­pontról a megbeszéléseket. SZERDA: Mexikóban kongresszust tart a kormányzó Intézmé­nyes Forradalmi Párt. A párt valójában inkább in­tézményes, mint forradal­mi, mivel évtizedek óta megingathatatlanul kormá­nyozza az országot. Kül­politikájában vannak rea­lista vonások, ám eddig még nem tudott megoldá­sokat találni Mexikó óriá­si gazdasági és társadalmi problémáira. A tnostani ta­nácskozás egyik kulcskér­dése, hogy ki lesz a tá­vozni készülő Miguel De La Madrid elnök utóda az államfői bársonyszékben. CSÜTÖRTÖK: Az előzetes tervek szerint az Egyesült Államok újabb kísérleti atomrobbantást hajt végre a Nevadai si­vatagban. A Szovjetunió korábban bejelentette, hogy az 1985-ben meghirdetett, egyoldalú moratórium vé­get ér, ha Washington 1987-ben is folytatja a kí­sérletsorozatot. PÉNTEK: Várhatóan ezen a napon kerül sor az érdemi tár­gyalásokra Washingtonban Turgut özal török állam­fő és az Egyesült Államok vezetői között, özal már korábban Amerikába ér­kezik orvosi kezelésre, de útjának második fele hi­vatalos jellegű lesz. SZOMBAT: Mallorca szigetén hivata­los találkozót tart Felipe González spanyol és Bet- tino Craxi olasz minisz­terelnök. A két közös pia­ci ország nagy mezőgazda- sági exportőr és így ha­sonlóak az érdekeik az EGK-n belül és az-Egye­sült Államokkal vívott ke­reskedelmi háborúban is. Támadások Afganisztán ellen Afganisztánban, s különö­sen a határ menti területe­ken, továbbra is nehéz a helyzet. Kapisz tartomány­ban. Heratban, Badriszban, Padzsirban fegyveres bandák folytatják városok és falvak elleni támadásaikat és diver- ziós cselekményeket hajta­nak végre az utakon. Né­hány nappal ezelőtt. Zsavari körzetében egy 1500 fős csoport elfoglalt egy határ­posztot. Feszült maradt a helyzet Hoszt körzetében. Január 15-e óta az ellenfor­radalmárok több mint 400 esetben sértették meg a tűz. szünetet. Bizonytalan a Libanon­ban az elmúlt hetekben el­rabolt, vagy eltűnt szemé­lyeknek a sorsa, beleértve Terry Waite-et, a canter- bury-i érsek megbízottját is Szombaton újabb, immár a harmadik, fenyegető üze­nettel hallatott magáról az „Iszlám Dzsihád Palesztina Felszabadításáért” elneve­zésű csoport, amely három amerikai és egy indiai egye­temi tanárt tart fogságában. Négyszáz Izraelben bebör­tönzött fogoly szabadon bo­csátását követelik a négy túszért cserébe. A Libanonban fogva tar­tott túszok ügyében közve­títőként a térségbe utazott anglikán pap, Terry Waite sorsát továbbra is homály fedi. Az egyik bejrúti rá­dióállomás szombati jelenté­se szerint Walid Dzsumblatt, a libanoni drúzok vezetője bejelentette: saját magát Február elsején életbe lé­pett a brit rendelet a Falk- land(Malvin)-szigetek kö­rül; halászati övezetről: a brit hatóságok 150 mérföld sugarú képzeletbeli kört vonnak az Atlanti-óceán dé­li részén, Argentína közelé­ben lévő szigetek köré, ame­lyet a brit tengerészet és a légierő járőrei tesznek majd valóságossá. Csaknem öt évvel a szigetek birtokáért vívott brit—argentínai há­ború után a brit fennható­sághoz ragaszkodó szigetla­kok attól tartanak, hogy megbékélés helyett ismét összetűzésekhez vezethet ez a döntés, Londonban pedig azt firtatják, hogy a „koro­na jogainak” ismételt, Ar­gentínával szemben barát­ságtalan erösítgetése, a bi­rodalmi politika e karika­túrájának fenntartása vajon arányban áll-e a ráfordítá­sokkal ? 1982-ben 6,8 milliárd dol­lárba került a brit „anya­országhoz” képest a világ túlsó felén megvívott ütkö­zet, beleértve a harcban el­vesztett hadianyag pótlását is. Azóta 661 millió dollárt ajánlja fel túszként cserébe Terry Waiíe-ért, amennyi­ben az anglikán egyházi sze­mélyiség fogságban lenne. Nem tudott határozott vé­leményt nyilvánítani Waite sorsát illetően Abu íjad, a PFSZ második legmagasabb rangú vezetője sem. Mint mondotta, a PFSZ-nek igen korlátozott összeköttetései vannak a Libanonban tú­szokat szedő csoportokhoz, tehát gyakorlatilag csak a sajtóban fel-felröppenő hí­rekre tud hivatkozni. Mind­azonáltal kijelentette, nem elképzelhetetlen, hogy az anglikán pap az amerikai titkosszolgálattal is kapcso­latban áll. Elmondotta: van­nak olyan értesülései, misze­rint Terry Waite nemrégi­ben a CIA megbízásából egymillió dollárt adott át egy túsztartó csoportnak az egyik amerikai fogolyért. költöttek egy légitámasz­pontra, amely a szigetek székhelyétől. Port Stanleytöl 50 kilométerre épült. Ezen­felül számolandó a sziget- csoportocska védelmének fo­lyó költsége, amely évente 214 milljó dollárt tesz ki. Ebből négy Phantom va­dászgépet állandó riadóké- szültségben tartanak, és fe­dezik a szigeteken állomá­sozó 2000 brit katona és egy fregatt eltartását. A kietlen szigeteken élő, főként juh­tenyésztéssel foglalkozó, (ja­nuár 1-én) összesen 1902 brit alattvalóra fejenként vagy 3,8 millió dollárt köl­tött tehát 1982 óta a londo­ni kormány. És az eredmény? Nincs remény a diplomáciai vi­szony rendezésére Argentí­nával, Nagy Britannia eb­ben az ügyben elszigete­lődött az ENSZ-ben, rossz szemmel néznek rá más. la­tin-amerikai kormányok is, és újabban már az ameri­kai kormány — a latin­amerikai megbízott, Philip Habib mesterdiplomata út­ján — is puhítani szeretné a brit makacsságot. A szí­Süket a kifutópályán Csaknem végzetes repülő­téri katasztrófát okozott egy 81 esztendős gépkocsi-tulaj­donos Palma de Mallorcá­ban. Járművével tévedésből a helyi repülőtér kifutópá­lyájára hajtott és súlyos hal­lássérülése miatt nem hal­lotta meg sem a riasztó szi­rénákat. sem az őt üldöző rendőrautóból hangszórón kiáltott felszólítást. A hivatalos tájékoztatás szerint a Hapag Lloyd légi- társaság egyik repülőgépét az utolsó pillanatban tudta az irányítótorony ügyeletese értesíteni a veszélyhelyzet­ről. A gépkocsi agg vezető­jét őrizetbe vették, s ekkor derült ki, hogy egy nagy­áruház bejáratának vélte a repülőtéri kaput. Behajtott, s mivel nem hallotta a fi­gyelmeztetést, sem a hajtó­művek moraját. örömmel vágott neki a teljesen el­néptelenedett „országúinak”. getlakók, akikre Londonban hivatkoznak, maguk sem jártak igazán jól. A londo­ni segélyek ellenére gazda­ságukat képtelenek fejlesz­teni, mert el vannak vágva korábbi természetes piacuk­tól, Argentínától. Az ide­genforgalom fellendítésére szőtt tervek nem sikerültek: évente alig néhány tucat látogató vállalja a szige­tekre teendő, több mint húszórás repülőutat a brit légierő „járatán", egy Tris- tar szállítógépen, csak azért, hogy megtekintse a csatate­ret és a kopár sziklákat, a hideg, sós permettel csap­kodó, állandó szélben. Kút­ba esett a terv arra is, hogy moszatból műtrágyát gyártsanak és már a szigetek egyetlen sörfőzdéje is be­zárt tavaly: a helyi Pingvin sör helyett inkább a brit importot kedvelik a lako­sok. Am a jelek arra vallanak, hogy mindennek ellenére Londonban tovább álmod­ják a „birodalmi álmot” — kerül, amibe kerül. Iráni rakétatalálat érte szombaton Bagdad egyik la­kónegyedét. A becsapódó rakéta számos polgári sze­mélyt ölt meg, sokan meg­sebesültek — közölte egy katonai szóvivő az iraki fő­városban. Mint elmondta, házak sokasága dőlt romba, az ablakok egy kilométeres körzetben kitörtek a rakéta- támadás nyomán. Az idén az iráni tüzérség — a szombatit is beleszá­mítva — hét rakétacsapást mért Bagdadra. Iraki hadijelentés szerint az iraki légierő gépei szom­baton 273 bevetésben tá­madták Iránt. Célpontjaik 10 iráni város — köztük Kum és lszfahán — külön­böző létesítményei voltak. Az iraki fél egy repülőgép elvesztéséről számolt be, hozzáfűzve, hogy az utóbbi három héten tíz harci gépét lőtte le az iráni légvédelem Az iráni fél azt állítja, hogy 85 iraki harci gépet lőtt le a mondott időszakban. FALKLAND(MALVIN)-SZIGETEK A pénz nem számít Kuvaitban ülésezett az iszlám konferencia 5. csúcsértekezlete, amely — mint képünk is ta­núsítja — nem volt teljes, hiszen üresen ma­radtak az iráni küldöttségnek kijelölt szé­kek is (Fotó: Reuter — MTI — KS) A Georgia állambeli Cumming városban (USA) polgárjogi tüntetést tartottak a hét elején. A ké­pen: az eseményen részt vett Martin Luther King özvegye (balról a második), és Joseph Lo­wery lelkész (középen), egy keresztény békecso­port vezetője (Fotó: AP — MTI — KS) Fegyveres lázadás történt a héten Mani­lában, a Fülöp-szigetek fővárosában. A képen: rohamrendőrökkei csapnak össze az exelnök Marcoshoz hű erők csoportjai (Fotó: EPA — MTI — KS) IRAKI—IRANI HÁBORÚ Rakétatámadás Bagdad ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom